Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A vértesi erdőből a szénbányák felé

Gyalogtúra • Vértes peremvidéke
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség
  • Majkpuszta tóval fogad
    / Majkpuszta tóval fogad
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Várgesztes a Zsigmond-kőről
    / Várgesztes a Zsigmond-kőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A templomtorony és egy cellaház
    / A templomtorony és egy cellaház
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Horgásztó Majkpusztán
    / Horgásztó Majkpusztán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Zsigmond-kő fölött
    / A Zsigmond-kő fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Gerecsére
    / Kilátás a Gerecsére
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Mátyás-pihenőnél
    / A Mátyás-pihenőnél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bödön-bükk oldalában
    / A Bödön-bükk oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Nagy-Somlón álló kilátó
    / A Nagy-Somlón álló kilátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Horgásztó Várgesztes határában (szemben a Zsigmond-kő)
    / Horgásztó Várgesztes határában (szemben a Zsigmond-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A gesztenyefás sétány a remeteség kapujához
    / A gesztenyefás sétány a remeteség kapujához
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Forrás, pihenőhely, kulcsosház (Mátyás-kút)
    / Forrás, pihenőhely, kulcsosház (Mátyás-kút)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Zsigmond-kő folytatása
    / A Zsigmond-kő folytatása
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Majki-erdőben
    / A Majki-erdőben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vértes Majkpuszta felől
    / A Vértes Majkpuszta felől
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Gadóz bükkösében
    / A Gadóz bükkösében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Nagy-Somló a kilátóval
    / A Nagy-Somló a kilátóval
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tatabánya, a turul és a Ranzinger-kilátó
    / Tatabánya, a turul és a Ranzinger-kilátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vértes pereme
    / A Vértes pereme
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bányászati Múzeum
    / A Bányászati Múzeum
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilépve a dűlőútra
    / Kilépve a dűlőútra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vértessomlót elhagyva
    / Vértessomlót elhagyva
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Majki remeteség
    / A Majki remeteség
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szűk erdősáv a földek közt
    / Szűk erdősáv a földek közt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / A vértesi erdőből a szénbányák felé
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 Zsigmond-kő Somló-hegyi kilátó (Vértessomló) Bányászati Múzeum kilátója (Oroszlány)
Időjárás

A Vértes jellegzetes peremi panorámáinak és kultúrtörténeti múltjának fontos emlékei az erdőrengeteg szélén, Várgesztes, Vértessomló és Oroszlány térségében igen nagy sűrűségben csoportosulnak. Túránk ezeket keresi föl.

nyitva
közepes
18,9 km
6:00 óra
272 m
379 m

A Vértes alacsony, erdős fennsíkjainak belső részei helyett ezúttal a peremeket látogatjuk meg. Körülnézünk egy szikláról és egy kilátóból, miközben hosszú erdei sétát teszünk. Utunk végén Oroszlány mellékére, Majkra érkezünk, ahol a kamalduli remeteség kolostorát tekintjük meg, hogy aztán a gazdag bányászati múlt látványos eszközeivel is megismerkedjünk.

A Vértes és a Gerecse térsége a Dunántúli-középhegység nagy részéhez hasonlóan karsztos terület, azaz a kőzetek repedéseiben mélybe szivárgó vizek hálózata barlangokat, kiterjedt felszín alatti patak- és folyórendszereket, lényegében egy hatalmas tározót táplál. Azonban Oroszlány medencéje szigetként lóg ki e szomszédságból: míg Tatabánya környékén a bányászkodással járó szivattyúzás a mélybeli kapcsolatok következtében  komplett tavakat tüntetett el a felszínről, addig e vértesperemi város nem karsztos területen fekszik. Ezért a szén kitermelése nem ütközött különösebb akadályba, már csak azért sem, mert találtak rétegeket a felszín közvetlen közelében is.

A szénre települt hőerőművet az Által-ér felduzzasztásával létrehozott bokodi hűtőtó szolgálta ki, melyre a színes faházakból és pallóikból álló, különös látványt nyújtó „lebegő falu" épült. A túra útvonala felkeresi a bányászati múltat bemutató oroszlányi múzeumot is, mely egy korábbi akna nyílása fölött található - ha szeretnénk megismerkedni a környék közelmúltjával, érdemes végigjárnunk a gazdag és látványos bemutatót.

A szerző tippje

  • A túrát kétnaposra is bonthatjuk, ha megszállunk a Mátyás-kút melletti kulcsosházban vagy Vértessomlón.
  • Vízvételezési lehetőség csak Vértessomlón és Majkpusztán van.
  • Szánjunk időt a majki kamalduli remeteség meglátogatására! A vezetett séták keretében egy olyan világgal ismerkedhetünk meg, amilyet máshol nem láthatunk!
  • A túra végén, ha maradt időnk, a Bányászati Múzeumot sem érdemes kihagyni. A kilátóból végigpásztázhatjuk a bejárt terepet, ráadásul olyan bányászati eszközökkel ismerkedhetünk meg testközelből, amilyeneket máshol nem láthatunk, és amelyek leginkább egy sci-fi film kellékeire emlékeztetnek.
  • A túrát körré is alakíthatjuk, ha a Bányászati Múzeum után a S jelzésen visszasétálunk Várgesztesre.
  • Oroszlányba érkezve, a vasútállomástól kb. 2,5 km-re található a híres bokodi lebegő falu - a vízre épített cölöpös házak sora. Ha marad még pár óránk a túra végén, érdemes meglátogatni, a színes vízi faviskók, a tó és az indusztriális háttér (az erőmű) együttese unikális látványt teremt.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2018-11-12

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
431 m
181 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

  • Információk a majki kolostorról itt.
  • A Mátyás-kút melletti kulcsosházban megszállva két részre is oszthatjuk a túrát, igaz, ez az útvonal elején található.

Kezdőpont

Várgesztes, autóbusz-forduló (buszmegálló) (277 m)
Koordináták:
Geographic
47.474651 N 18.397366 E
UTM
34T 303897 5261196

Végpont

Oroszlány, vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • Várgesztest a K jelzésen hagyjuk el.
  • A szurdokból a K▲ jelzésen teszünk kitérőt a Zsigmond-kőre.
  • A Mátyás-pihenőnél a K+ jelzésre váltunk.
  • Az útcsomópontnál a P jelzésen megyünk tovább bal felé.
  • Vértessomló határában a P▲ jelzésen kaptatunk föl a Nagy-Somlóra, majd ezen is térünk vissza.
  • Vértessomlón, ahol a P jobbra tér, menjünk tovább egyenesen, majd a buszfordulónál csatlakozó P jelzést kövessük bal felé!
  • A majki remeteség horgásztavánál balra kell kitérnünk a S jelzésen a remeteség, távolabb a Bányászati Múzeum bejáratához. Ugyanezen a jelzésen térjünk vissza a P és S jelzésekre!
  • A P és S jelzést követve jutunk el Oroszlány vasútállomására.

A túráról részletesen

Várgesztes mellékén

Várgesztes központjából buszforduló és a közvetlenül mellette kialakított, kicsiny park indít útnak. A benne kiállított csille a környékbeli szénbányászat letűnt napjaira hívja fel a figyelmet - a vidéket meghatározó, egy időben teljesen felvirágoztató, majd a lejtőn megindító kitermelés nyomaival még sokszor találkozunk túránkon. Várgesztes a nevébe is foglalt, hegytetőn álló erősségről nevezetes (ez éppen felújítás alatt áll), de most neki hátat fordítva indulunk el a K jeleket követve a főutcán, hogy az omladozó falakkal átellenes oldalon található sziklaalakzatot célozzuk meg.

A falu északi végében kis tó mellé érünk, melyet 2000-ben építettek. A tavacska túlfelén erdős hegykeret emel falat, az ezt kettévágó szurdok két vállán fehér dolomitsziklák meredeznek. A Zsigmond-kő népszerű sziklamászóhely, de szerencsére a K jelzésen turistaúton is könnyedén megközelíthető. Az erdőbe hívó ösvény szép, öreg szurdokerdőbe ér, matuzsálemi korú bükköket zárnak közre a keskeny folyosóvá szűkülő sziklafalak, lábuknál kőzettörmelék hever. Egy bükkfa gyökerein átlépve, a meredek ösvényről jobbra, visszafelé térve 1-2 perc alatt a Zsigmond-kő ormára juthatunk (K▲ jelzés).

A tektonikus erők hatására az idős kőzettömbök vetők mentén rögökre töredeznek, és egymáshoz képest elmozdulnak. A Vértest északnyugat-délkeleti irányban felszabdaló vetők egyike éppen itt húzódik, Várgesztes határában. Amikor a Zsigmond-kőről letekintünk, egy kiemelt fennsíkon állunk, alattunk pedig a bezökkent félmedence terül el: ezt tölti ki Várgesztes. Északnyugaton feltűnik a szomszédos Vértessomló és Oroszlány kéményeit is megpillanthatjuk az Által-ér völgyébe simuló lejtőkön túl. A dolomitbérc geológiai tulajdonságai miatt kedvelt sziklamászó-terep, ne lepődjünk meg, ha egyszercsak előtűnik valaki a lombkoronából.

A kihasznált erdő

Elhagyván a Zsigmond-kő kiágazását, először átvágunk egy fiataloson, keresztül megyünk egy irtásréten, majd a Gadóz gyönyörű bükkösébe lépünk. Mint a Vértesben mindenfelé, itt is az erdőgazdálkodás irányítja az erdő mindennapjait, ezért egyveretű, azonos életkorú fák alatt járunk.  Erdészeti utak sűrű szövete kanyarog keresztül-kasul a hegyen, egy éles balkanyart rövidesen egy még élesebb jobb követ. A letermelt részeknél magas aljnövényzet és rovarok garmadája szegődik mellénk, a lefelé induló turistaút pedig egy szűk, vízmosta, de általában száraz árkon érkezik meg a Mátyás-pihenőhöz. A viszonylag megbízható kút vize sajnos nem iható, de az erdeibútor-garnitúrát bárki birtokba veheti látogatásakor. Kicsivel feljebb fedett pihenőhely, mögötte hangulatos kulcsosház áll.

Itt érdemes a K+ jelzésre váltva az aszfaltúton megtennünk a következő közel 1 kilométert, mivel így szintben haladva, a Kéktúra által érintett tarvágást elkerülve érkezhetünk meg a következő útcsomópontba. A fakihordó aszfaltút hosszú kanyargással déli-északi irányban szeli át a Vértest, de itt, ahol a gázvezeték pásztája is áthalad, mi balra térünk le a P jelzést követve. Eleinte gyönyörű, gyertyános fedte vízmosásban emelkedünk, majd a rövid kaptató végén teszünk egy bal, rövidesen egy jobb kanyart, és meglehetősen monoton, köves úton indulunk Vértessomlóra. Tarvágások, újulatok, idősebb állományok dózerutak feldarabolta mozaikja festi elénk egy végletekig kihasznált erdő képét, mely természetes jellegét rég elvesztette, és szomorú ziláltságában az emberi igények megkérdőjelezhetetlen feljebbvalóságát hirdeti - ezzel komor lenyomata az elmúlt évszázadok napjainkra részben szerencsére meghaladott erdőkezelési elveinek.

Kilátás a Nagy-Somlóról

Egy balkanyarnál a lénia mélyút jellegűre változik, de pár méter után ismét az erdőbe simul, majd megérkezünk Vértessomló szélére. Itt indul jobbra a Nagy-Somló 329 méteres csúcsán álló kilátóhoz a P▲ jelzés. Kb. 15-20 perces sétával érjük el az épületet: eleinte szép szál tölgyek alatt, majd egy tarvágás után fiatalabb erdőben, helyenként homokkal felszórt úton jutunk fel a dombtetőre. A kis torony 3 szintjét korláttal biztosított létrák kötik össze. Föntről körpanorámát élvezhetünk: látszik a közeli falu, és a majki remeteség templomtornya mögött Oroszlány lakótelepei, megcsillan a Vértesi Erőmű szolgálatára az Által-éren felduzzasztott Bokodi-hűtőtó tükre is. Balra tőlük a Vértes erdős fennsíkjai sorakoznak, melyekbe néhol hosszú, tektonikailag meghatározott völgyek vágódnak. Az egyik magaslaton kiszúrhatjuk a Körtvélyes geodéziai tornyát is, de a gesztesi várat is megtalálhatjuk a lombok közt. Keleten a Gerecse rögein nyugtathatjuk tekintetünket, távcsővel a turulszobor is könnyedén felkutatható a vastag mészkőpadok fölött. Számos tavacska tükrét fedezhetjük fel a közelben, a Vértes forrásaiból lefutó vízfolyásokra sok helyen emeltek apró gátakat, hogy horgásztavakat hozzanak létre rajtuk.

Német településről az itáliai remeték felé

Visszatérve az ösvényre először átvágunk Vértessomló szélén. Ha beljebb merészkedünk a faluba, még láthatunk néhány tornácos, fehérre meszelt falú német házat. Akárcsak sok környékbeli települést, Somlót is jelentős számú német lakta, mielőtt kitelepítették őket. A falut az erdővagyon és a szénbányászat tartotta el hosszú időn keresztül. Csak a peremi utcákat rójuk, ezért a temetőn kívül nem érintjük a korábbi évszázadokból itt maradt emlékeket - amikor a P jelzés jobbra kanyarodik, menjünk tovább egyenesen, lefelé! Egy kis balkanyar után rögtön jobbra, lejtős aszfaltútra fordulunk, melynek tövében a buszfordulónál csatlakozik ismét jelzésünk, melyet cikkcakkban balra, majd azonnal jobb felé kell követnünk.

Egy kukoricás mellett elbúcsúzunk Vértessomlótól, és kisvártatva egy szűk erdősáv rejtekébe lépünk - alján csermely folyik át, mely pici, de mutatós, zsombékos lápot éltet az apró, lefolyástalan mélyedésben. Kikapaszkodva a gödörből átkelünk a várgesztesi autóúton, és nekivágunk a Vértes sík térszínbe belesimuló lankái közti mezőgazdasági dűlőknek. Bal felé a hegység erdős hátai hullámoznak, a gesztesi vár mellett a Zsigmond-kő sziklasávjait is felismerhetjük.

A majki remeteség

A kukoricás túlfelén a Majki-erdőben gyalogolunk, homokos talajú földúton érkezünk meg a kőhányáspusztai autóútra, mely egy tektonikai árok mentén szeli át a Vértest. Az aszfaltpásztán átkelve már Majkpuszta horgásztavának partján állunk, a remeteség tornya látszik a fák között. A remeteség épületeit a legnagyobb vízfelület partja fölé, a dombra telepítették, minden oldalról természetes válaszfalat képező erdő szegélyezi őket. A turistaút széles sétányon megy föl a bejáratig, majd oldalról követi a falakat.

A csonka templom (már csak tornya van meg) körül 17 cellaház és egy konventépület áll napjainkban - díszítőköveik a közeli Gerecse süttői „márványából", azaz vörös mészkövéből készültek. A remeteség a 18. században épült, alapkövét gróf Esterházy József helyezte el. Egy lombardiai herceg által a 11. század elején Itáliában, Malduli gazda telkén alapított rend magyarországi birtokán 11 felszentelt páter, és az őket segítő 4, fel nem szentelt szerzetes élt némasági fogadalmat tartva, mígnem 1782-ben II. József rendelete feloszlatta őket. Később, ismét az Esterházyak keze alatt vadászkastélyként és otthonként is hasznosultak az épületek. A 20. században működött itt kollégium, szakközépiskola, munkásszálló, kórház is, a vagyontárgyakat széthordták, a világháborúk és a bányászat pedig komoly károkat okoztak. Még így is Majkon találjuk Közép-Európa legépebben fennmaradt kamalduli remeteségét - jelenleg felújítási munkálatok folynak a falak közt, és vezetéssel bárki tehet látogatást.

A mélység gépszörnyei

A turistaút elvezet a falak mentén, láthatjuk a cellaházak külső, egyszerű homlokzatát, melyek közül a templom tornya mutat az ég felé. A S jelzésen továbbindulva az erdei sétányról helyenként ismét rálátunk a Zsigmond-kőre, és hamarosan megérkezünk a Bányászati Múzeum kapujához. Az Oroszlány környéki eocén kori szénrétegek 20. századi kitermelése teljesen átalakította a térség életét: jelentős ipari kapacitás települt a közelbe, Oroszlányban hőerőmű épült, a közút- és vasúthálózat is ennek megfelelően fejlődött. A hatalmas munkaerőigény ingatlanéhségét kiterjedt lakótelepek felhúzásával elégítették ki, a korábban csendes kistelepülések némelyike szocialista iparvárossá alakult, körülöttük kisebb agglomerációs gyűrű fejlődött. A környezeti terhelés mára a megszűnt iparral együtt csillapodott, a bányászat véget ért, az ország utolsó mélyművelésű bányája, Márkushegy bezárt. A Vértesi Erőmű biomasszára állt át - ez részben főleg erdei faanyag, és az oroszlányi üzem esetében hazánkban egyedülálló módon szalma tüzelését jelenti. A múzeum az egykori XX. akna fölött várja a látogatókat, a föld alá is betekinthetünk, testközelből ismerkedhetünk meg a kitermelést régen végző gépszörnyekkel, és egy toronyból még a kilátást is megcsodálhatjuk.

Az átformált város

A múzeum mellett nyugatra induló, jelzetlen aszfaltúton is besétálhatunk Oroszlányba, de ha a S jelzésen visszagyalogolunk a remeteség falai mentén, akkor balra fordulva, a P és S jeleket követve a város vasútállomására jutunk. Hogy milyen lehetett egykor Oroszlány, azt ebből az irányból közelítve már nehéz detektálni, az ipar teljesen átalakította a településképet. A szocialista várostervezésre jellemző, szűk parkokkal elválasztott panelépületek, lebetonozott, kietlen, sokszor közösségi funckiók nélküli közösségi terek és szolgáltatóházak határozzák meg a forgalmas utakkal átszőtt városképet. Az ipari kapacitások összeszűkülése, a munkahelyek megszűnése a várost hanyatló pályára állította, ennek ellenére a főutca virágágyásokkal feldobott, fásított sétánya nem olyan kietlen, mint amit hasonló városokban megszokhattunk. A teherszállítás által nagyrészt felhagyott, régi időkre tervezett méretű vasútállomás mellett mesterséges tavak száraz gödrében nő a gaz, a háttérben pedig az erőmű kéménye nyúlik a fák lombja fölé.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Várgesztes, autóbusz-forduló buszmegállót legegyszerűbben Tatabánya felől közelíthetjük meg.
  • A túra végén (Oroszlány, vasútállomás) Oroszlányból a Tatabánya felé induló vonatokkal tudunk távozni.
  • Elhagyhatjuk a várost busszal is: a főutcán az első megálló, amivel találkozunk, az Oroszlány, Éden presszó névre hallgat.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is a turistaútvonalon található.

Autóval

  • Autóval Várgesztesen a buszforuló mellett tudunk parkolni, esetleg a falu északi végén lévő tónál.
  • Oroszlányban a vasútállomásnál parkolhatunk.
  • Érdemes autónkat Tatabányán a vasútállomás és buszállomás melletti, fizetős garázsban hagyni, mert innen könnyen elérhető a túra mindkét végpontja.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Vértes-térkép

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
18,9 km
Időtartam
6:00 óra
Szint +
272 m
Szint -
379 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!