Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Vértes sztyepprétjeinek ölelésében

· 19 értékelés · Gyalogtúra · Vértes és vidéke · zárva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A legelő állatok tájformáló hatása, másfél méteres magasságig minden lerágva
    / A legelő állatok tájformáló hatása, másfél méteres magasságig minden lerágva
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-dombon
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Móri-árok mozaikos tája, a túloldalon már a Bakony kezdődik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi héricsek az Ugró-völgy aljában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Tavaszi hérics az Ugró-völgy aljában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Erdős szavanna a Vértesben, akár egy afrikai természetfilmben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapaszkodás a Móri-árok kertjei felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vértes platójának leszakadása meredek, sziklás gerincekkel
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-domb Csákberény felett
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A napfényes karsztbokorerdőben van mit legelni a rőtvadaknak
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Leágazás a csókakői gesztenyefás útról a Vértes platója felé
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Z+ jelzés navigál minket a hegységperemi karsztbokorerdőben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Köves (Ugró)-völgyben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Ráró-kő
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Maurer-kunyhó
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Karsztbokorerdő az Alsó-Cservágás közelében
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Tavaszi kankalin
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Kopasz-domb sztyepprétjén
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Kopasz-dombon
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Kopasz-domb sztyepprétje
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Kopasz-dombon
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Kopasz-dombon
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Tavaszi héricsek a Kopasz-dombon
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Piroska-emlék
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Csákberény
    Fénykép: Farkas Péter
m 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Gróf Merán … Múzeum Kopasz-dombi kilátóhely és panorámaút Gróf Merán … Múzeum
Szurdok, fennsík, hegygerinc: a Vértesre jellemző összes hegyi tájat végigjárjuk ezen a látványos körtúrán, a hegység legjellegzetesebb vidékén.

Ez a túra lezárt területen vezet át, ezért jelenleg nem járható. Aktuális információk

zárva
könnyű
Hossz 13,3 km
3:50 óra
342 m
342 m

A Vértes dolomitszirtjeinek ölelésében, erdőkkel körbevéve fekszik a hegység déli végében Csákberény, utunk kiindulópontja. A településre számos szurdokvölgyszerű bevágás és a köztük fehérlő sziklagerinc fut le. A legnagyobb ilyen szurdokvölgyön, a Köves-völgyön hatolunk be a hegység belsejébe, és a leglátványosabb, legtágasabb kilátást nyújtó gerincen, a Kopasz-hegyen érkezünk vissza a faluba.

Utunk során mindhárom jellemző formavilágba és a hozzájuk kapcsolódó életközösségekbe betekintést nyerünk: a mély völgyek sziklás, misztikus bükkerdeibe, a fennsík tágas, lapos tölgyeseibe és a gerincek rétekkel tarkított kőrisligeteibe. Ha szerencsénk van, és nyitott szemmel járunk, az itt élő állatok nyomaival vagy akár képviselőivel is találkozhatunk az erdők, kopárok rejtett világában, de a faluban nyilt vadászati és erdészeti múzeumban mindenképp megtekinthetjük a jelenkor vadjainak egykor élt, puskavégre került öregjeit.

A szerző tippje

  • A túra kiindulópontja mellett, a Kossuth utca - Petőfi Sándor utca kereszteződésében találjuk a falu boltját, ahol érdemes még utoljára étel- és italkészletünket feltölteni, illetve a szemben lévő vendéglőben a túra végeztével tudunk egy üdítőt inni és étkezni.
  • Ha rövidíteni szeretnénk a túrán, a leglátványosabb rész, a túra végét jelentő Kopasz-hegy felé érdemes indulni, és a szurdoktúra alternatívájaként a Gémförtés-völgyön, a Z jelzésen visszaereszkedni Csákberényre. Így a túrát hozzávetőlegesen megfelezzük.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-02-18
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
449 m
Legalacsonyabb pont
222 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra során természetes vízvételi lehetőség nincs, ezért érdemes még a faluban gondoskodni a megfelelő folyadékutánpótlás beszerzéséről.
  • A túra utolsó pár kilométere gyér bokorerdő illetve rét, ahol nyári, napsütéses időben javasolt fejfedővel és napszemüveggel védekezni az erős sugárzás ellen. 

Kezdés

Csákberény, Kossuth utca - Bajcsy-Zsilinszky utca sarka (222 m)
Koordináták:
DD
47.349599, 18.330176
DMS
47°20'58.6"N 18°19'48.6"E
UTM
34T 298358 5247471
w3w 
///moly.tészta.tánczene

Végpont

Csákberény, Kossuth utca - Bajcsy-Zsilinszky utca sarka

Útleírás

Itiner:

  • A csákberényi katolikus templom elől indulunk a Z+ jelzésen, amit majdnem az egész túrán követünk
  • Két rövid szakaszon a Kopasz-hegyen kell az alternatív Z▲ jelzésen letérni. Az út mindkétszer visszacsatlakozik a Z+ jelzésre

Leírás:

A szurdok mélyén

Kiindulópontunk Csákberény, a Vértes dolomitsziklákkal barázdált, fésűszerű gerincéleinek ölelésében fekvő hangulatos falu. Már a településre érkezve feltűnik a hely különlegessége, amint a falutábla mellett a földből kitörő metrószerelvényt megpillantjuk. Ha metró nem is, de ipari vasút futott a falu mellett a gánti bauxitbányáktól a móri fővonal felé, még a XX. század közepén, a bányászat fénykorában. Címerében jelen van a környék mindhárom fontos "terménye", a síkvidéki gabona, a domboldalakon termő szőlő és a hegyvidéki tölgyerdők levele, mutatva, hogy mindhárom jellemző vértesi táj megtalálható itt.

Csákberény hivatalosan sem a móri borvidékhez nem tartozik, illetve a szomszédos bauxittelepek is kívül esnek a határán, természeti környezete azonban egyedülálló. A Vértes dolomittömbje számtalan gerincre és szurdokra szakadva húzódik le a falu medencéjébe, könnyű hozzáférést teremtve az egyedi tájhoz. A középső Varga-hegyre és alatta a Pénzverő-völgybe vezet is egy-egy tanösvény a helyi vadászati és erdőgazdálkodási múzeumból, de mi a környéket behatóbb vizsgálat alá véve a legmélyebbre hatoló Köves-völgyön indulunk el felfedezőutunkra.

A római katolikus templomtól a Z+ jelzést követve hagyjuk el a falut északi irányban, enyhe emelkedéssel. Egy kevert erdeifenyves-tölgyest keresztezve érkezünk a Strázsa-hegy lábánál a Köves-völgybe, vagy ahogy a helyiek nevezik, Ugró-völgybe. A név beszédes mind a köves aljzatú, sziklákkal szegélyezett völgy, mind a felette húzódó kopár hegy tekintetében, ugyanis az oszmán hódoltság alatt elnéptelenedett falu felett őrködő török helyőrség innen tartotta szemmel a Vértes délkeleti előterét, a Buda és Fehérvár között húzódó utat.

A völgyben felfelé haladva kilátásunk a környező sziklás hegyoldallal együtt mindinkább bezáródik. Az első párszáz méteren tágas völgytalpi réten haladunk, ám hamar beérünk a kevert tölgyes erdőbe, ahol az egyre közelebb kerülő meredek hegyoldalak árnyékában már a bükkök is megjelennek. A sziklák felett, a ritkás karsztbokorerdő ligetei közt megbúvó apró rétek sütkéreznek a nap melegén. E jellegzetes vértesi táj szubmediterrán klímája olyan, hazánkban egyedi növényeknek ad élőhelyet, melyek egyszerre igénylik a napsütötte meleg sziklákat és a szurdokerdőből érkező párásabb klímát. Ami az állatokat illeti, a meredek, sziklás hegyoldalakat a növényevők közül egyedül a muflon lakja szívesen, előjogot formálva a peremek feletti rétek lelegelésére. A nyájakban vonuló hegyijuh bégetését, vonulásának leguruló kövektől csörömpölő zaját kis szerencsével mi is hallhatjuk, illetve megpillanthatjuk a csoportot vezető, csigás szarvú kosokat.

A felső részén kacskaringós völgyben felfelé haladva egyre mélyebbre jutunk a hegység belsejébe, és a bezáródó hegyoldalak között mindinkább uralkodóvá válik a bükkös. A sötét erdő felett a sziklák is egyre mohosabbak, magasabbak, tagoltabbak lesznek. A hegység fő tömegét is alkotó dolomit már karnyújtásnyira kerül hozzánk, így jobban szemügyre vehetjük. A karbonátoknak eme gyakori formája a mészkővel ellentétben minimálisan oldódik, viszont sokkal ridegebb, így töredezett felszínű. Ennek megfelelően a sziklák oldódása is csekély, a gyengébb felületeket a fagy aprózza tovább. Így alakulnak ki a puhább, töredezett rétegek mentén kimélyülő sekély üregek, melyek közül a nagyobbak elérik a barlangi méreteket is

Az üregek menedékül szolgálnak a köves felszínen otthon lévő muflonoknak és az eldugott, háborítatlan helyeken a vadmacskának. Ez a félénk, éjszakai életet élő őshonos ragadozónk csak elvétve kerül az látóterünkbe, mivel az összes érzékszerve lényegesen kifinomultabb az emberénél, és igyekszik is ezt kihasználva elkerülni minket. Kivételes szerencse kell az észleléséhez, ám széles mancsának nyomát felfedezhetjük a sárban, hóban, hiszen inni ő is lejár a völgy aljára, és persze vadászik a réteken. A faluból kijáró házimacskákkal gyakran összepárosodik, általában a merész udvarlók végzetére.

Vaddisznók és szarvasok otthonában, a fennsík tágas erdeiben

Az utolsó szakaszon már Szappanos-völgynek hívott főágból egy írtásnál balra kitérve, a Kis-Nyirjes-völgyön keresztül kapaszkodunk fel a Vértes fennsíkjára. Az eddigi utunkat kísérő meredek hegyoldal most talpunk alá kerül. Igaz, a völgy eróziójának köszönhetően némileg megenyhülve, de egy rövid kaptató után már kint is vagyunk a bevágásból, és egyre lankásabb, szelídebb tájon haladunk keresztül. Az összefüggő erdőben elmaradnak a bükkök, és az alacsony fennsíkra jellemző tölgyek válnak uralkodókká.

A dolomit csekély oldhatósága miatt itt nem alakulnak ki a mészkőfennsíkokra jellemző töbrök. A csapadék lassan szivárog át a talajon, néhol nagyobb pocsolyákat alkotva időlegesen megreked. Ezeket a tölgymakkot kedvelő vaddisznók fürdik ki egyre mélyebbre. A pocsolyák oldalán látható kerekded, szálas lenyomatokat a dagonyázó vaddisznók hagyják maguk után. A tölgyesek másik jellemző rőtvadja a makkot szintén kedvelő szarvas, melyet különösen szeptember táján láthatunk, hallhatunk. A nappalt általában a bozótban pihenve töltő állatok ősz elején a hormonok vezérelte párzási vágytól feltüzelve gyülekeznek a tisztások szélén, és hívják ki riválisaikat, csábítják magukhoz a nőstényeket. Ilyenkor a hímek az emberrel kevésbé törődve csak a saját érvényesülésükre gondolnak, lehetőséget adva, hogy megpillantsuk, halljuk őket. Nagyragadozók hiányában ugyanis természetes ellenségtől nem kell tartaniuk; az utóbbi években megjelenő lápi farkas, azaz az aranysakál is inkább az alacsonyabb térszineket kedveli, és a kifejlett egyedekre nem veszélyes.

A kényelmes sétát ígérő, majdnem sík erdőkben haladunk tovább a Z+ jelzésen, először egy hosszabb egyenes nyiladékon, majd egy hangulatos gyertyános-tölgyesben rákanyarodunk a Felső-Cservágás csomópontjára, ahol a szélrózsa minden irányából érkeznek erdészeti és jelzett turistautak. Itt tudnánk letérni Csókakő felé is, melyhez meglepően közel kerültünk, de most maradjunk inkább a Z+ jelzésen, mely kisebb kanyarral visszafordul Csákberény felé. Elhaladunk az erdőben dolgozók menedékeként félig a földbe épített, mára már düledező Maurer-kunyhó mellett, és kellemes sétával haladunk déli irányba, a fennsík pereme felé. A Felső-Cservágásnál ideiglenesen mellénk szegődő K▲ jelzés lekanyarodik jobbra, Csókakő irányába, majd a Z jelzés balra a Gémförtés-völgybe. Mi azonban maradjunk a Z+ jelzésen, mely az elkeskenyedő fennsíkperem egyre bokrosabb, világosabb vidékére érkezik!

A fennsíkperemi sztyeppréteken

A Pap-irtás lankás oldalában lefelé ereszkedve, a füves tisztásokkal tarkított bokorerdőben a Z+ jelzésről jobbra leágazunk a Z▲ jelzésre, melyen lassan kiérünk a Kopasz-hegy tágas sztyepprétjére. A kerekded nyitott hegyoldalról egyre szélesebb panorámával érkezünk a fennsík elkeskenyedő peremére. Előttünk a Móri-árok, a Vértes déli előtere, a Fehérvári-medence-laposa. A fennsíkperem hosszan hullámzik északnyugat felé, a Vértesre jellemző, sziklás gerincélek és a köztük meredeken lefutó erdős bevágások ritmikus mintázatával. A hegyoldal alján szoknyaszerűen szétterülő szőlők és szántóföldek hullámoznak a látóhatár pereméig a homokos, löszös dombokon.

A jégkorszakok végén a Vértes mészkőtömbje szélfogóként megtörte az északi szelek lendületét, így az olvadó Skandináv jégtakarók felől érkező finom hordalék, a lösz összegyűlt a szélárnyékos területeken, kialakítva a szőlőskerteknek ideális lankákat. A lösz összetömörödött üledékében, a suvadásokkal és a bevágódó mélyutakkal kialakuló meredek falakban a színpompás gyurgyalagok több méter mély, ragadozóktól védett fészkei sorakoznak. A trópusi madarakra emlékeztető, vörös, sárga, kék színekben pompázó madár sokszor a fennsíkperemi rétekre jár fel kedvenc táplálékáért, a szitakötőkért. A népnyelvben csak piripóként élő színpompás madarat hangutánzó nevéről felismerhető, gurgulázó hangjáról észlelhetjük, ahogy a rétek felett lavírozik a Vértesen átbukó szeleken, gyűjtögetve a talaj felett rajzó rovarokat.

A legjobb kilátópontot érintő turistaút a lefutó gerincek felső tövénél lankásan oldalaz a peremen. Jelzőfák hiányában csak a fűbe taposott ösvény bevágását követjük. Lefelé haladva a sztyeppeszerű réten feltűnően kopasz, rágott törzsű, magányos fákat, csoportokban sarjadó, tömött, göcsörtös bokrokat láthatunk. A szavannákra jellemző felkopaszított fák az itt táplálkozó növényevők, főként a kevésbé válogatós muflonok télvégi, tavaszi visszarágásának áldozatai.

Az ösvény egy gerincélnél élesen bevág a a meredek letörésbe, és a görgeteges lejtőn oldalazva végül felkaptat a szomszédos gerinc sziklás kilátópontjához. Az izgalmas, zegzugos tájon kanyargó csapás visszavezet az erdős hegytetőre, ahol rövid szakaszon csatlakozunk a Z+ jelzésre, ám egy újabb, nehezen észlelhető elágazásnál ismét kitérünk a fennsíkperemre a Z▲ jelzésen. Az a legjobb, ha ösztönösen maradunk a kijárt csapáson, mely kacskaringósan, de levezet minket a ligetes hegyoldalban.

Az utolsó szakaszon megint visszaérünk a Z+ jelzésre, amely a Piroska emlékoszlop után lekanyarodik az aszfaltozott Ezerjó borútra, és egy hangulatos vadgesztenyesoron beérkezünk Csákberénybe. A falu szélén kis tavacskával díszitett parkban csatlakozunk a Z jelzéshez; ez visszavezet minket kiindulópontunkhoz, a falu központjában lévő katolikus templomhoz. Ha maradt még időnk és energiánk a Z jelzésen az ellenkező irányba, a hegy felé indulva, kis kitérővel az István utca végén benézhetünk a Gróf Merán Fülöpről elnevezett vadászati és erdészeti múzeumba, ahol betekintést nyerhetünk az erdei élőközösségekbe és a velük foglalkozó szakemberek munkájába.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Busszal jutunk Csákberényre, ahol a Hősök tere megállóhelyhez esik legközelebb a túra kiindulópontja. A túra végeztével innen is érdemes hazautazni.

Megközelítés

  • A Csákberény, Hősök tere megállóhelytől egyenesen a hasonló nevű utcán érkezünk a Kossuth utcai elágazáshoz, ahol jobbkéz felé 150 méterre, a katolikus és református templomok között található útjelző táblától indul utunk.

Parkolás

  • Csákvár és a 81-es főút közöti országuton hajtunk be Csákberény településre, ahol Csákvár felől érkezve az első keresztutcán jobbra, a Mansbarth utcán érkezünk a Kossuth utca - Bajzsy-Zsilinszky utca sarkánál lévő kiindulópontukhoz.
  • Amennyiben Fehérvár felől, a 81-es útról érkezünk, az első keresztucán balra, a Hősök terénél kell lekanyarodni, amely egyenesen a falu központjában lévő élelmiszerüzlethez vezet a Kossuth utcai kereszteződésben. Itt érdemes letenni az autót, ahonnan már látszik a 150 méterre jobbra, a Kossuth utca túlvégén lévő katolikus templom és mellette az útjelző tábla, túránk kiinduló pontja.

Koordináták

DD
47.349599, 18.330176
DMS
47°20'58.6"N 18°19'48.6"E
UTM
34T 298358 5247471
w3w 
///moly.tészta.tánczene
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • A Vértes turistatérképe (Cartographia)

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,8
(19)
Széchy Ádám
2021-09-04 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-03-20
Keszte Szilvia
2021-08-30 · Közösség
A legszebb útvonal, amin eddig jártunk. Változatos környezet, csodás kilátás.. 80% könnyű séta. Mi is hallottunk, láttunk állatokat.. Csodálatos!
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-08-29
Fénykép: Keszte Szilvia, Közösség
Fénykép: Keszte Szilvia, Közösség
Sipőcz Márk
2021-05-08 · Közösség
Családi túra elsődleges célja tavaszi virágok, azon belül is kosborok keresése és fényképezése volt. Nem csalódtunk, rengeteg féle virágot, köztük 3 féle kosbort is sikerült fényképezni.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-05-08
Agárkosbor
Fénykép: Sipőcz Márk, Közösség
Bíboros kosbor
Fénykép: Sipőcz Márk, Közösség
Tarka pettyeskosbor
Fénykép: Sipőcz Márk, Közösség
Magyar zergevirág
Fénykép: Sipőcz Márk, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

Agárkosbor
Bíboros kosbor
+ 51

Állapot
zárva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
13,3 km
Időtartam
3:50 óra
Szintemelkedés
342 m
Szintcsökkenés
342 m
Körtúra Szép kilátás Növénytani érdekességek Flóra, fauna Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp