A Vértes esszenciája: a Vértesi panoráma-tanösvény

Itiner

Az út során végig a Vértesi Panoráma Tanösvény feliratú táblák nyilait kell követnünk.

A túráról részletesen

Hagyományos tanösvény vadregényes és változatos terepen

Ha az ember tüzetesebben megvizsgálja a Vértes térképét, könnyen feltűnhet a Csákberény feletti, turistautak által nem érintett Meszes-völgy, amely a csatlakozó völgyhálózattal igazán vadregényes tájat takarhat. Ebbe az egyedülálló tájba enged bepillantást a falu határában álló Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum mellől induló tanösvény. A tanösvény eligazító tábláját rögtön a múzeum mellett találjuk, a tanösvényen pedig egyedi jelzés vezeti végig az érdeklődőt. Bár a tanösvény „tananyaga" korántsem új vagy újszerű (a Vértes hegység déli lejtőinek és völgyeinek jellemző természetes és ember alkotta természeti környezetét, azaz különböző erdőtársulásait ismerhetjük meg), de a 4,6 km hosszúságú túra annyira változatos terepen halad, olyan remek vonalvezetése van, hogy a táj varázsa egyértelműen mindent visz azoknál, akik kicsit is nyitottak a szépre és a különleges helyekre. És mivel ezen az erősen szabdalt, vadregényes környéken turistaútvonal nincs, egyúttal kicsit olyan titkos is ez a tanösvény. Arról nem is beszélve, hogy a múzeum mellett egy faszénégető boksát mutatnak be. 

A dolomitkopárok varázsa

A túra (és egyben a Vértes) egyediségét az adja, hogy a domborzati viszonyok függvényében kifejezetten meglepő sűrűségben és közelségben váltják itt egymást sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, bükkösök, cseresek és kultúrerdők. Lássuk sorjában! A dolomit mint üledékes kőzet erősen aprózódik, így jön létre a tanösvény mentén, illetve a Vértes déli oldalán több helyütt megfigyelhető, meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, látványos domborzat (dolomitkopárok sorozata). 

Az időutazásnak is felfogható tanösvény először telepített fenyvesben visz felfele egy gerincen, ahol a táblák egyszerűen, de korrekten írják le, miért is volt fontos a tájidegen fenyőkkel teleültetni a falvak felett található, régebben intenzíven használt és ezért jelentősen erodált hegyoldalakat (2. tábla: kopárfásítás). És megtudhatjuk azt is, hogy a fenyő miért és hogyan pusztul napjainkban (3. tábla: fenyőpusztulás), illetve, hogy egy kis odafigyeléssel hogyan adja át helyét a természetes növénytársulásoknak, miután előkészítette a talajt. Pont mikor ez utóbbit olvassuk a harmadik táblán, egy varázsütésre megváltozik a táj: az erdő alacsonnyá, a táj pedig ligetessé válik, és feltűnnek a ritka növényeknek otthont adó gyönyörű sziklagyepek. Megérkeztünk a cserszömörcés, virágos kőrises karsztbokorerdőbe (a hasonló nevű 4. tábla), amely minden bizonnyal ősszel mutatja meg igazán mesés arcát, amikor is a cserszömörce felveszi színes ruháját.

Aztán az út kivezet bennünket az erdőrezervátumnak otthont adó Meszes-völgy fölött álló oromra, ahonnan valóban meseszerű a kilátás: nem is annyira a délre nyújtózó messzi táj, hanem a Meszes-völgy két oldalán, illetve a becsatlakozó kisebb völgyek közötti gerinceken elszórtan sorakozó zárt sziklagyepek vonzzák a tekintetet. A csendben várakozó bakancsos turista azt remélné, hogy bármikor kiléphet egy koronás szarvas valamelyik rétre. Itt találjuk az egyedülálló völgyhálózatot bemutató 5. táblát.

Fényfürdőt követően irány az árnyas bükkös!

A kitérő után a tanösvény nemsokára élesen balra kanyarodik, s beereszkedik a szomszédos Pénzverő-völgybe. Fejünk felett mindössze pár tíz méterre látjuk az előbb járt sziklagyepek alját, itt azonban ősi bükkös zord homálya fogad. Az egymáshoz ennyire közel eső, merőben eltérő erdőtársulások teszik igazán varázslatossá a Vértest (6. tábla: társuláshatár). A kifejezetten ritka, délszaki növényeknek otthont adó, mediterrán jellegű sziklagyepek alatt pár méterrel, a meredek északi oldalakban, már hűvös bükköst találunk, amely éppen ellenkezőleg, a jégkorszakból itt maradt, hidegkedvelő reliktumfajoknak ad menedéket.

Érdemes a leszakadt sziklatömbök mohás párnái mellett pihenni és szemlélődni egyet, az út innen gyorsabb menetben, kevesebb megállóval (7. tábla: erdőnevelés és 8. tábla: kultúrerdők) vezet vissza a múzeumhoz (közben találunk még egy bájos Mária-képet, ami szintén szemlélődésre csábít).

A Vértesi panoráma-tanösvény igazi „vetélytársa” a szomszédos, Csákvár felett található Haraszt-hegyi tanösvénynek, és együtt igazán jó okot szolgáltatnak arra, hogy akár gyerekekkel, akár nélkülük megtudjuk, miért is egyedülálló a maga nemében a gyönyörű Vértes.