Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A tokaji Nagy-Kopasz erdei ösvényein

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Tokaji-hegy · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Bodrog és a Tisza egyesülése a tokaji Erzsébet-hídnál
    / A Bodrog és a Tisza egyesülése a tokaji Erzsébet-hídnál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szeles-tetőről kiválóan rálátni Tokaj óvárosára és a Bodrogközre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Taktaköz a Nagy-kopasz csúcsáról, az ősi Tisza lefűződött kanyarjával
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hétszőlő-dűlő szüret idején (ez a Tokaji-hegy egyik legértékesebb lejtője)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kuruc idők élénk emlékezetével Kiss Albert ezredes szobra őrködik a város felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sziklás útszakasz a Nagy-Kopasz telepített fenyveseibe vezet
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elvadult szőlők lepik el a fákat az Aranyos-árok elején
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőlő rendek sora vezet a Lencsés-oldalban a Tehéntánc-tető alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bacchus emeli pohatát a római katolikus templomra a Rákóczi pince előtt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 8 6 4 2 km
Tokaj a szőlő és a bor hazája, a történelem és a kultúrák gyűjtőpontja. A Tokaji-hegy már messziről hívogat az Alföld síkja felől a vulkánok sorából utolsóként kiemelkedő tömegével. Felfedezésre csábít hatalmas, kúp alakú tömbje, amihez minél közelebb megyünk, annál több részletet mutat: mélyre vágódott völgyek, kilátópontos tetők, bányák, szőlők, bolyhos erdők és bársonyos rétek alkotják az impozáns, mozaikos hegyet.
nyitva
könnyű
Hossz 9,6 km
2:55 óra
437 m
437 m

Maga a tény is érdekes, hogy miért pont itt, a vulkáni vonulatok végpontjánál fut össze az Északkeleti-Kárpátok két nagy folyója, a Tisza és a Bodrog. A Tokaj-Eperjesi-hegység több száz kilométeren keresztül húzódó vulkáni sorának ez a felszínen lévő legfiatalabb tagja. A hegység tömegével az egész aljzatot megsüllyesztette, így kiemelkedésének ellenére környezete a legmélyebb pontot is alkotja a Bodrog és a Tisza számára. A két folyó itt, Tokajnál még utoljára körbeöleli szülőanyjuk, a Kárpátok lábujját.

Az Alföld és a hegyvidék találkozási pontjaként több melegkedvelő növény- és állatkülönlegességnek adnak otthont a hegy napsütötte lejtői. Közel húsz orchideafaj, valamint még számos védett virág él itt: leánykökörcsin, tavaszi hérics, apró nőszirom virít a felhagyott szőlők után megmaradt réteken. A gyapjas őszirózsa egyedül itt fordul elő hazánkban. A gazdag mocsárvilág közelsége rengeteg gólyának ad táplálékot, melyek a hegy körül fészkelnek, így a fokozottan védett fekete gólya is jelen van a hegyen. A bányák falán költ legnagyobb bagolyfélénk, az uhu, míg a rengeteg löszfal gyurgyalagtelepeket rejt.

Tokaj történelme is rendkívül gazdag és mozgalmas, pusztulással és felvirágzással teli. Itt kelt át Batu kán tatár hada; a császári seregek többször feldúlták, felgyújtották a települést, sanyargatták lakosságát. Ennek ellenére történelmünk számos nagy alakja bírta és emelte magasba a bor városát. Itt választották királlyá Szapolyait, majd a Báthoriak, Bethlen, Bocskai, majd Thököly és a Rákócziak alatt nőtte magát erőssé és híressé a város.

Tokaj fénykorát a 16.-17. században élte, amikor a török elől menekülő görög kereskedők szállították kiterjedt kereskedelmi hálózatuk révén a tokaji bort Észak- és Nyugat-Európába. A cári udvarnak is volt itt borfelvásárló bizottsága közel egy évszázadon keresztül. A tokaji aszúra használt „királyok bora, borok királya” megnevezés a francia királyi udvarból, XIV. Lajostól származik. Később a Habsburgok elűzték a görög kereskedőket, akiknek a helyét a zsidók vették át. A II. világháború végén deportált zsidó közösség a város akkori lakosságának ötödét tette ki.

A belvárosban ennek a sokszínű közösségnek az épületeit láthatjuk az egykori fénykornak megfelelő ornamentikával díszítve. Jellegzetes hegyaljai kőkapuk, copf stílusú házak, az összes megtalálható felekezet temploma, kúriák, kastélyok, a borméréseket és foglalkozásokat hirdető cégérek, szobrok és emlékművek sorakoznak a belvárosban; lépten-nyomon a történelem jegyeivel találkozunk.

A szerző tippje

  • Ha hosszabb időt kívánunk eltölteni a városban a helyi gasztronómia és történelem megismerésével, akkor érdemes a túrát az ellentétes irányba bejárni, és az Aranyos-árkon egyből Tokaj belvárosába leérkezni, ahol a templomok, múzeumok és természetesen a leghíresebb pincék és éttermek is találhatóak.

  • A túra elején vagy végén érdemes a hídfő feletti Fináncdombi-kilátóba felsétálni a Taverna mögötti lépcsősoron. Innen látjuk legszebben a Tisza-Bodrog összefolyást és az Erzsébet királyné hidat.

  • Ha Tokajban járunk, kihagyhatatlan a borkóstolás és a tiszai halászlé. A leghangulatosabb, ha valamelyik pincében kóstolunk. Igen híres a főtéren található Rákóczi-pince, ahol Szapolyait királlyá választották, de az is nagy élmény, ha valamelyik helyi gazdánál, egy kis nemespenészes pincében élvezzük a hegy zamatát, a borkóstolás hangulatát. A tábla szerint a híd túloldalán, a Halászcsárdában ehetjük a környék legjobb halászlevét, ami nyáron lugasos terasszal, télen kandalló mellett várja az éhes turistákat.

  • Érdemes a várost, a környéket jobban felfedezni. Erre legalább egy hétvégét szánjunk, így a túra után lesz időnk akár a túlparti Tisza strandon a hegy látványával fürdeni a folyóbban, este bort kóstolni, sétálni a belvárosban. Az aktívabbak a Tisza kempingben bérelhetnek kenut, és a folyó felől is felfedezhetik a várost, illetve a Bodrog árterét.

  • A város gazdag történelmét több írott mű dolgozta fel (pl. Papp Miklós – A Tokaji), amiket érdemes olvasni, áttanulmányozni tokaji sétánk előtt, ha fogékonyak vagyunk a történelem összefüggéseit kutatni.

Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-08-02
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kopasz-hegy, 513 m
Legalacsonyabb pont
96 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A tokaji hegyre felvezető ösvényt sok helyen görgeteges, a löszös útszakaszokat többnyire mélyen bevágódó vízmosás osztja ketté. Óvatosan közlekedjünk a barázdált terepen, mert könnyen megcsúszhatunk, eleshetünk. Érdemes túrabottal stabilizálni haladásunkat.

Kezdés

Tokaj, vasútállomás (108 m)
Koordináták:
DD
48.113010, 21.406340
DMS
48°06'46.8"N 21°24'22.8"E
UTM
34U 530244 5328940
w3w 
///ínyenc.tanítás.érdekek

Végpont

Tokaj, vasútállomás

Útleírás

Itiner:

  • Tokaj vasútállomásáról a jelzésen indulunk el a sínek túloldalán vezető utcán a Szerelmi pincesoron át
  • A pincesor végéről a P jelzésen jutunk a történelmi belvárosba.
  • A templomnál egyenesen továbbhaladva a Z jelzésen megyünk a Szeles-tető nyergébe.
  • A nyeregből kitérőt teszünk a Nagy-Kopasz csúcsára a P, majd a P▲ jelzéseken.
  • Visszatérve a nyereghez a Z jelzésen déli irányban érünk vissza a vasútállomásra.

A túra részletes leírása:

A történelmi Tokaj belvárosában

A vasútállomáson az épülettel ellentétes oldalon, a Z jelzésen indulunk, ami a Szerelmi pincesoron vezet. Ennek végétől a P jelzés kalauzol minket a belvárosba. A körforgalomnál, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál találjuk az évezredes átkelőhelyet, az Erzsébet királynéról elnevezett Tisza-hidat. Érdemes egy kicsit besétálni rajta és eltöprengeni, hogy a Kárpátok egyharmadának vize folyik alattunk. A Bodrog ugyanis a Tapoly, az Ung, a Latorca és a Laborc folyók egyesüléseként Kelet-Szlovákia és Észak-Kárpátalja vizeit gyűjti össze, míg a Tisza itt már a Szamos vizével együtt a maradék kárpátaljai és észak-erdélyi folyókat egyesíti. Ennek megfelelően láthatjuk néha a Tiszát vagy a Bodrogot áradni attól függően, hogy a Kárpátok melyik vidékén esett vagy olvadt tartósan.

A történelmi átkelőnek és szállítási útvonalnak megfelelően Tokaj belvárosában gazdag épített műemlékegyüttessel találkozunk. A körforgalom után hangulatos sétálóutcára, a Rákóczi útra jutunk, ami kávézók, éttermek, italmérések között kanyarog. Elérjük a központi Kossuth teret, ahol Bacchus hordón ülő szobra emeli poharát a szemközti katolikus templomra. A szobor mögött nyílik a Rákóczi pince bejárata, ahol 1,5 kilométernyi járatot rejt a hegy mélye. A fáma szerint 1526-ban a pince központi termében tartott gyűlésen döntöttek Szapolyai János királlyá választásáról - ennek megfelelően patinás helyen kóstolhatjuk a környéken legdrágábban mért bort.

A tér után immár a Bethlen Gáborra keresztelt utcán érintjük a Tokaji Múzeumot, ahol a múlt század derekán még megmaradt történelmi relikviákat gyűjtötték össze. Az utca végén balra befordulunk a hegy felé, a sziklafalban letörő egykori bánya irányába.

Az Aranyos-árok mentén

A várost északnyugati irányban hagyjuk el a Z jelzésre térve a Váradi utcán, ami a fesztiválkatlanná átalakított kőfejtő és a Tarmag-bánya között ékelődik a hegy északkeleti oldalába. A bánya falain jól látható a vulkáni kőzet rozsdásszürke tömege, mely magát a Tokaji-hegyet építi fel, és a felette kibukkanó aranysárga löszréteg, ami a vulkán alsóbb régióit borítja. Ez a kettősség a Tokaji-hegy és Hegyalja szőlészetének alapja, ahol a szőlő mélybe törő gyökerei a tápanyagban gazdag löszréteg alatt a savas vulkáni kőzet málladékáig hatolnak.

Az Aranyos-árokban lankásan kapaszkodunk a sűrű növényzettel szegélyezett úton. Néhol jól kivehető az oldalról bemosódott löszréteg, ahogy az út bevágódik a világossárga, porhanyós üledékbe. A ránézésre kemény, tömör anyagot ha kézzel is tudjuk morzsolni, illetve ha a kezünkön visszamaradó csillámló sárga por olyan finom, hogy az ujjlenyomatunk barázdáiban is megmarad, akkor lösszel van dolgunk. Ezen a völgy alján vezető löszös úton kell a Hideg-oldalt megkerülve felkapaszkodnunk a nyeregbe a Z jelzést követve. Az utolsó szakaszon már fákkal teljesen benőtt, dácitgörgetegekkel övezett úton érkezünk a nyeregbe a magasfeszültségű vezeték alatt. Innen pár száz métert oldalazunk felhagyott, elvadult szőlők között, és megérkezünk a P jelzés elágazásához a Szeles-tetőre.

Fel a Nagy-Kopaszra

Innen pár kilométeres kitérőt teszünk a P és P▲ jelzésen a Nagy-Kopasz csúcsára, mely után ugyanide fogunk visszaérkezni. A P jelzés mentén már öregebb, kevert erdőben haladunk. Sajnos a tájidegen fenyő és a Hegyalján a szőlők karózásához előszeretettel használt akác meghatározó a hegyen. A telepített erdők visszaszorították az értékes sztyeppréteket, amiken a hegy eredetileg melegkedvelő lágyszárú növényei és állatai éltek. Ezekkel a csúcsra vezető úton és közvetlenül a csúcson foltokban találkozhatunk.

A csúcsrégió utolsó pár száz méterén lekanyarodik a P jelzés az északi oldalba a sípálya felé, míg mi a P▲ csúcsjelzést követjük a hegy legtetejéig. Ez a kiemelkedés leghangulatosabb erdeje. A Nagy-Kopasz felső régiójában természetesebb erdőket találunk vegyes őshonos faállománnyal. Öreg hársak, szilfák, gyertyánok, kőrisek és tölgyek árnyékában oldalaz az ösvény.

Közvetlenül a csúcs alatt rátér a jelzés a TV-toronyhoz vezető aszfaltútra, így a végső métereket már az adótorony árnyékában tesszük meg. Sajnos a legjobb kilátópontot a torony és annak védőterülete foglalja el, de a bejárattal szemben egy széles mezőt találunk, ahonnan rálátunk a hegy déli lábára és a Taktaközre. Alattunk az ősi Tisza megannyi lefűződött kanyarulata csillog a róna végtelenjébe mosódva.

A már felfelé megtett ösvényen ereszkedünk vissza a Szeles-tetőre, csak most az együtt haladó és Z jelzésen továbbmegyünk a gerincen pár száz métert. A löszös útba a csapadékvíz mély árkokat vágott ezen a szakaszon, és a kemény sziklafelszín is kimosódott pár helyen, óvatosan kell haladni. A lösz lemosódása a hegyről a tokaji szőlőművelés Achillesz-ina. A régi időkben az utak mentén gödröket ástak a lösz felfogására, és azt hátihordóval vitték vissza a szőlőkbe. A hegy mentén sokfelé láthatunk a löszbe több méter mélyen bevágódott utakat.

A Szeles-tető és annak folytatásaként enyhén kimagasló Tehéntánc-tető közötti nyeregben a lejtő megenyhül. Itt, a gerinc északkeleti oldalán a tágas, bokros rétről remek kilátásunk nyílik a városmagra és a Bodrogzugra. Alattunk a Palota névre keresztelt, igen meredek letörés katlanában, mint a hegy óvó tenyerében ül a középkori városmag, míg a fasor jelölte Bodrog túloldalán az egykori vár romja található a kis ártéri erdőben.

A nyeregben egy hangulatos tölgyfás ligetben pihenőhelyet találunk, ami a hegyre vezető legrövidebb és legmeredekebb úton a temető mögötti P jelzésen felérkező turisták mindig kihasználnak. Számunkra innen már csak egy kényelmes lankás ereszkedés van hátra a Z jelzésen a Lencsés-árokban.

A szőlők között a hegy lábánál

A nyeregből jobb kézre visszafordít a Z jelzés a déli oldalban enyhén ereszkedő szekérútra. Itt több felhagyott kőfejtő mellett is elhaladunk, ami a tokaji hegy egy másik fontos terméke volt a régi időkben. Egyrészt a szőlőterületek kialakításához sok támfalat építettek a meredek oldalakban a vulkáni kőzetből, másrészt a Tisza közelsége remek szállítási lehetőséget jelentett az Alföld nyersanyagban hiányos területe felé.

A Lencsés-árok akácos, bokros aljában el is haladunk egy régi, felhagyott szőlő mellett, aminek szélét jól jelzi a kövekből rakott magas támfal. Az árnyékos völgy végén egy nagyobb kőfejtőnél kiérkezünk a szőlők közé, ahol az út is enyhén felkapaszkodik balkéznek a sorok közé. Innen remek kilátás nyílik a Nagy-Kopasz csúcsára, illetve a hegy lábánál sorakozó szőlőkre.

A szemközti oldalt Hétszőlőnek hívják, ami a hegy egyik legjobb és legértékesebb területe kiváló fekvése, védettsége, lejtőszöge révén. Jellemző a háború utáni korszakra, hogy a 20. század második felében hagyták az itteni szőlőket leromlani, kipusztulni: parlagon állt ez a legértékesebb terület a hegy déli lankáin. Szerencsére már szépen beültetett, gondozott tőkéket találunk végig a hegy déli oldalában.

A hegy palástjánál kiérünk a murvás szekérútra, ahol a vasútállomás felé balra kanyarodunk. A szerelmi pincesornál érünk utunk végpontjához, a trianoni emlékműhöz, amit a hegyoldal egy teraszán alakítottak ki, kilátással Kis-Tokajra. Innen már látszik a szemközti vasútállomás.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Vonattal érkezve a Tokaj állomáson szálljunk le.
  • A vasútállomásról vagy helyközi buszjáratokkal érkezve a hídfőhöz legközelebb a Tokaj, gimnázium buszmegállóban érdemes leszállni.

Megközelítés

  • A buszmegállótól sétáljunk 450 métert a Bajcsy-Zsilinszky úton a hídfőig.
  • A vasútállomás kb. 1 km-re található a hídfőtől.

Parkolás

  • A hídfőhöz közel találunk fizetős parkolókat, de célszerű a vasútállomásnál parkolni.

Koordináták

DD
48.113010, 21.406340
DMS
48°06'46.8"N 21°24'22.8"E
UTM
34U 530244 5328940
w3w 
///ínyenc.tanítás.érdekek
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Túracipő, időjárásnak megfelelő öltözet, innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.


Kérdések és válaszok

Zsófia Polgár kérdése · 2021-01-03 · Közösség
Kisgyerekkel (4 éves) ajánlott?
Mutass többet!

Értékelések

5,0
(1)
Kósa Rita
2020-10-27 · Közösség
Kezdő túrázóként elég combos séta volt felfelé. Az alkalmazás kitűnően vezetett, nem tévedtünk el. Rengeteg sok szúnyoggal kell számolni, ott nem irtják őket. Az út néhol dzsungeles, de járható. A panoráma viszont minden fáradságot és szúnyogot megért.
Mutass többet!
2020. október 27., kedd 18:26:06
Fénykép: Kósa Rita, Közösség
2020. október 27., kedd 18:26:47
Fénykép: Kósa Rita, Közösség
2020. október 27., kedd 18:27:38
Fénykép: Kósa Rita, Közösség
2020. október 27., kedd 18:28:26
Fénykép: Kósa Rita, Közösség

A közösség fényképei

2020. október 27., kedd 18:26:06
2020. október 27., kedd 18:26:47
2020. október 27., kedd 18:27:38
2020. október 27., kedd 18:28:26

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
9,6 km
Időtartam
2:55 óra
Szintemelkedés
437 m
Szintcsökkenés
437 m
Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp