Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A Tepke-Purga erdős hátán

Gyalogtúra · Cserhát-vidék · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Pásztón túl a nagytestvér, a Mátra (kilátás a Tepkéről)
    / Pásztón túl a nagytestvér, a Mátra (kilátás a Tepkéről)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Tepkére az Országos Kéktúra és a Mária-út vonalán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A cserháti alkonyatban legelésző gulya a Bableves csárda feletti réten
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kattints a fotóra a nagyméretű panorámaképért! (Pára lepte cserháti erdők hullámoznak a Tepke csúcsától nyugatra)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az útvonal egy lehetséges hosszabbítása az Országos Kéktúra mentén Cserhátszentivánra, a Zsunyi-patak völgyébe
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kattints a fotóra a nagyméretű panorámaképért! (Cserháti panoráma a Macska-hegyről)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Purga tömbjéről a Macska-hegy északi gerincén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A párába burkolózott Zagyva völgye a Tepke csúcsáról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Moha lepte tölgyes a Purga hátán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnali fények Palócföld felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
150 300 450 600 750 m km 1 2 3 4 5 6 7 Tepke-kilátó

Kevés olyan remek kirándulóhelyünk van, ami annyira kiesik az átlag turista szemszögéből, mint a Cserhát délkeleti gerince. Pedig 500 méter feletti csúcsaival, öreg tölgyesekkel borított lankás hegyeivel és a Mátrára, a nógrádi vulkánokra nyíló talán legszebb kilátással a Tepke és a Purga büszkén állnak bátyjuk, a kevély Mátra mellett. Mindenképpen érdemes ide ellátogatnunk, ha Palócföld szívébe szeretnénk bepillantást nyerni Hollókőre menet vagy a Mátrából hazafelé.

nyitva
könnyű
7,6 km
2:25 óra
307 m
293 m

Anyagát tekintve a Cserhát keleti gerince megegyezik a Mátra fő tömegét alkotó hamuszürke andezittel, ahogy az a gerincen végig sorakozó, mohával borított görgetegekből is kiviláglik. A hegység legmagasabb csúcsait hangulatos cser- és molyhos tölgyesek borítják. A fák kérgét vastag moha- és zuzmópalást takarja, ami a levegő tisztaságának bizonyítéka. A Cserhát-vidék tölgyesekkel sűrű, vadban gazdag peremvidékén járunk. A szűken vett hegység legmagasabb összefüggő gerincét adja az ötszáz métert meghaladó lapos hegyhátak sora, a Tepke, a Purga, a Macska-hegy, illetve északra a Nagy-Kő-tető, a Varjú-bérc és a Kerek-Bükk.

Túránkkal ennek a hegysornak a legmagasabb, déli szakaszát járjuk be. Mivel gyéren lakott vidéken járunk, annak minden bájával és bajával, érdemes utazásunkat előre megtervezni, és a menetrendhez igazítani, különös tekintettel a visszajutásra. Buszok ritkán járnak erre, így könnyen marasztalóvá válhat hazánk eme meghitt zuga.

A szerző tippje

  • Mindenképpen tanulmányozzuk a menetrendet indulás előtt, mert a túra végpontjától, Garábról csekély lehetőségünk van tömegközlekedni.
  • Ha a csatlakozás megfelelőbb, kezdhetjük a túránkat Garábon is. Így az ellenkező irányba haladva a Bableves csárdához érkezünk meg, ahonnan több busz közlekedik vissza Pásztóra. Tartsuk szem előtt, hogy a buszok hivatalos megállóhelye a Bableves csárdától pár száz méterre délre, Pásztó irányában, a Kozárd, Nagymező elágazásnál van!
  • Azért is lehet praktikus Garábról indulni, mert így a Bableves csárdához érkezve a busz érkezéséig fennmaradó időben ehetünk, ihatunk az autentikus fogadóban, míg Garábon vendéglátóegység hiányában erre csak saját készletünkből van lehetőség.
  • Érdekes alternetíva meghosszabbítani a túrát Szentkútig az Országos Kéktúra útvonalát követve. Bár így bőven megduplázzuk a távot, főként csak ereszkedünk a Szentkút előtti hegyig. Ezzel a bővítéssel ugyanakkor végigjárjuk a Keleti-Cserhát legmagasabb vonulatának egészét egy országszerte híres szakrális hellyel megtoldva. Ha túl hosszúnak ítéljük a gyaloglást, kiszállhatunk Nagybárkánynál vagy Sámsonházán.
outdooractive.com User
Szerző
Német-Bucsi Attila
Frissítés: 2020-02-03

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
576 m
Legalacsonyabb pont
336 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Innivalót vigyünk magunkkal, mert a túra során csak a kezdő- és végpontnál van alkalmunk vizet venni!
  • Csapadékos időben a gerincre fel- és levezető agyagos dózerút csúszós, a túrabot hasznos lehet ilyenkor.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Alsótold, Bableves csárda (337 m)
Koordináták:
Geographic
47.938305, 19.608228
UTM
34T 396057 5310380

Végpont

Garáb, faluközpont

Útleírás

Itiner:

  • A Bableves csárdától utunk első részében az Országos Kéktúra a K jelzését követjük keletre, majd északra a Tepkén és a Purgán át egészen a Garábi-nyeregig.
  • A Garábi-nyeregnél a K◼ jelzésre váltunk, és azon sétálunk le Garábig, a túra végpontjáig.

A túra részletes leírása:

Alapesetben a kozárdi elágazás és Alsótold közötti Bableves csárdától indulunk, ami amellett, hogy az Országos Kéktúra pecsételőhelye, kiváló alkalmat nyújt a palóc gasztronómia megismerésére. Ezt a lehetőséget a feltöltődésre és az út kipihenésére kár lenne kihagyni.

Magunk mögött hagyjuk az országutat, és a Bableves csárda mögötti kis erdőben elindulunk a K jelzésű dózerúton. Utunk lassan emelkedik a hegyekkel körülölelt, szántókkal és kaszálókkal nyitott medencében a Tepke lába felé. A mozaikos táj alapja a környék tektonikus erők formálta árkosodására vezethető vissza. A Mátrával rokon kifejlődésű vulkáni vonulat a lemezmozgások hatására összetört és kibillent, eltolódott eredeti helyzetéből. A vulkáni tömbök között a puha tengeri üledékek teknőszerű medencéi fekszenek, kiváló lehetőséget adva a helybelieknek a földművelésre, állattenyésztésre.

Hajdanán meghatározó eleme volt a tájnak a hegyközi mezőkön legelésző birkanyáj és gulya. Nógrád megyében a 19. században élte fénykorát az állattenyésztés: több tízezer, főként rackajuhból és merinóiból álló birkaállomány, és több ezer magyar tarka szarvasmarha rágta a gyepet. A jószágot aztán a felvidéki városokig hajtották, és ott értékesítették. 1910-ben a losonci vásárra felhajtott lovak, tehenek, ökrök és borjak száma 11793 volt, míg a juhok és a kecskék száma meghaladta a tizenháromezret. Bár számuk napjainkra megfogyatkozott, itt, a Tepke lábánál manapság is megszokott kép a legelésző gulyával pettyezett mező.

 A legelők szélén, a Cserhát összefüggő tölgyerdővel borított főgerince felé haladva az erdős hátból kitűnik a Tepke csúcsának kilátótornya. A bő kilométer után elmaradnak a mezők; belépünk a világos tölgyerdőbe, mely innentől túránk meghatározó tájképe. A dózerút lassan, de határozottan emelkedik a Barát-hegy erdős oldalában. A gerincet elérve társul kapjuk a P jelzéssel érkező Mária-utat ( jelzés). Így az Országos Kéktúra és a Mária zarándokút mentén folytatjuk a kapaszkodást a Tepke csúcsáig a nyiladékokkal tarkított cserjés tölgyesben.

A hegy tetején kis tisztás áll, ahol kényelmesen megpihenhetünk valamelyik padnál, és a csúcs hangulatát meghatározó, 25 méteres kilátóból megcsodálhatjuk a tágabb vidéket. A magasba csábító vasszerkezetet egy olajfúró toronyból alakították át pallókkal és lépcsőkkel, így kétségkívül hozzájárul a hely különlegességéhez. Az építmény tetejéről tökéletes rálátásunk van a Cserhát fő tömegére, a szelíden hullámzó hegytetőkre és a köztük megbúvó szántókkal és legelőkkel tarkított medencékre, széles völgyekre. Talán a legmegkapóbb kilátás a Mátrára innen, a nyugati kistestvérről nyílik, hiszen a hegység gerincét alkotó vulkánok sorát szemből, egymás felé magasodva látjuk. A széles Zagyva-völgy felett a Muzsla fogazott gerince, az Ágasvár meredek kúpja mögött a Galya-tető terebélyes tömbje magasodik, míg a kilátást a Kékes messzeségben elhalványodó adótornya zárja. Északkelet felé a Mátra lábához simulva megannyi gerinc hullámzik a Medves fennsíkjáig, mely jó időben belevész a felvidéki hegyek hullámzó tengerébe.

A Purgáig kapaszkodunk

A Tepke csúcsától végig a főgerincen, egy markáns hangulatú öreg tölgyerdőben haladunk, ahol a fák törzse méter magasan harsányzöld mohával, a lombkoronáig felnyúló szürkészöld zuzmófoltokkal borított. A tölgyesekre jellemző gazdag aljnövényzetben csak kidőlt, öreg fatörzsek törik meg a kellemesen kanyargó gerincutat.

A Cserhát vidékére jellemző tölgyerdő fontos megélhetési forrása volt a helyi lakosságnak. A házak szerkezetétől a bútorokon át a legapróbb használati ezközökig az embert az erdő fája vette körül. Az alapanyagon kívül a tölgyek bőséges termése is hozzájárult a népesség jólétéhez, a falu disznóit főként a bőtermő években az erdőbe terelték makkoltatni. A régi időkben különálló hivatás volt a malacokkal az erdőben élő, nomád életet élő kondásé. Ráadásul Bél Mátyás leírása szerint a 18. században még a mangalica előtt egy vaddisznóval rokon, fekete szőrű, nagy ellenállóképességű sertést tenyésztettek a vidéken. Emellett az erdőn élő kanászoknak is természetfeletti erőt tulajdonítottak: a néphit szerint gyógyíthattak, de akár meg is ronthattak embert, állatot. A legtöbb idősebb kanász boszorkány hírében állott; róluk azt tartották, hogy nem halhatnak meg, amíg tudományukat tovább nem örökítik.

A Purga ősi hangulatot árasztó, mohos sziklákban tetőző lapos háta a Keleti-Cserhát legmagasabb pontja; innen utunk enyhén lejtésnek indul. Az öreg fák között kanyargó ösvény a Macska-hegy északra letörő gerincén természetes kilátópontot érint. Alattunk, a hegyek lábánál kucorodó apró település utunk végpontja, Garáb, míg a szemben lévő hegyhát végénél a világörökséget gazdagító Hollókő legelőit és házait pillanthatjuk meg. Tiszta időben észak felé a távolban akár a Jávoros és a Szitnya vulkáni tömbjéig is elláthatunk, ezek már a magasabb, felvidéki vonulatokat képviselik.

A Macska-hegy északi lejtője túránk legmeredekebb térszíne. Szerencsére lefelé menet vesszük ezt az akadályt, mely hamar a hegy alatti nyeregbe vezet. A nyeregből a K◼ jelzésen balra, Garáb felé kanyarodunk a még mindig összefüggő tölgyerdőben. A meghitt ösvénynek búcsút intve innentől széles erdőgazdasági úton ereszkedünk a zsákfaluba.

A szinte kihalt, csendes településre érve a hely meghittségéhez illő buddhista imaközpont mellett haladunk el. Az álmos főutcán lesétálva a templom, a bolt és a buszmegálló "szentháromságánál" ér véget utunk. Innen közvetlen buszjárattal juthatunk vissza a Bableves csárdához, illetve Pásztóra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Bableves csárdához legközelebb eső buszmegálló a Kozárd, Nagymezői elágazás, ahová a Pásztó és Szécsény között Hollókő érintésével közlekedő járatokkal juthatunk el.
  • A végponton a Garáb, faluház vagy a Garáb, forduló nevű megállóban is buszra szállhatunk Bokor, Pásztó és Balassagyarmat irányába.

Megközelítés

  • A Bableves csárda a Kozárd, Nagymezői elágazás buszmegállóhoz képest észak felé, Szécsény irányába pár száz méterre található, ahol a K jelzés metszi az országutat. A csárda mögötti dózerúton indulunk a Tepkére.
  • A Garáb, faluház buszmegállóhoz déli irányba indulunk a túra végpontjától a faluközpont kanyarjában (50 méter). A Garáb, faluház megállót érinti az útvonal.

Autóval

  • A Bableves csárda előtti kis részen korlátozott számú parkolóhelyet találunk.
  • Ha a túra végpontjánál akarjuk hagyni az autót, akkor Szécsény felé, Alsótold után Felsőtoldnál jobbra leágazva érünk Garábra, ahol a buszmegálló mellett a kerekes kútnál tudunk a legkényelmesebben parkolni.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Bármely Cserhát turistatérkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
7,6 km
Időtartam
2:25 óra
Szint +
307 m
Szint -
293 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Csúcstúra Földtani érdekességek Egészséges környezet Növénytani érdekességek Állattani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!