Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Tipp

A sárkány és az orgonák

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 8 6 4 2 km Kaán Károly kulcsosház Szent György-hegy, kilátóhely Örömhírvétel-kápolna Ify-kápolna
Egyik legkülönlegesebb tanúhegyünket, a Szent György-hegyet körüljáró panorámatúra olyan látnivalókkal, mint a bazaltorgonák, a hegyláb négy gyönyörű kápolnája, a Kaán Károly kulcsosház és a Sárkány-barlang.
nyitva
könnyű
9,2 km
3:05 óra
484 m
484 m
 A Tapolcai-medence közepén magasodó Szent György-hegy a vidék jellegzetes tanúhegye. Kiváló borai, érdekes földtani múltja és sajátos, semmivel össze nem téveszthető atmoszférája miatt rendkívül közkedvelt. Ez a körtúra a kiemelkedés legfontosabb látnivalóit veszi sorra Kisapátiból indulva. A 13. századi Szent Kereszt-, a Lengyel-, az Ify- és az Örömhírvétel-kápolna, a Tarányi-présház, valamint a Balaton-felvidék első állandó üzemű menedékháza, a Kaán Károly kulcsosház emblematikus épületeit érintve körbejárjuk a hegy bazaltsapkáját, miközben szebbnél szebb kilátópontokat is útba ejtünk.

A szerző tippje

  • A buszmegálló utáni első sarkon jobbra, a régi ABC épületében találjuk Kovács Bea Búzalelke névre hallgató pékségét. Ha szeretitek az igazán finom, bio alapanyagokból kézzel készült péksüteményeket és kenyereket, semmiképpen ne hagyjátok ki!
  • A túra útvonala mellett több neves pince mellett is elhaladunk (mint pl. az Angyal-, a Földi-, a Gilvesy-, vagy a Nyári-pince). 
  • Ha egy panorámás ebédre vágyunk, nyári szezonban a Mennyország büfé kerthelyiségben erre is van lehetőségünk.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-01-20
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Szent György-hegy, 415 m
Legalacsonyabb pont
121 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Kisapáti, autóbusz-váróterem buszmegálló (121 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.842202, 17.467531
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°50'31.9"N 17°28'03.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 688143 5190585
w3w (what3words) 
///tengervíz.fordítók.rejt

Végpont

Kisapáti, autóbusz-váróterem buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól északnyugat felé indulunk a Kossuth utcán a Z jelzésen.
  • A ZL jelzésen rövid kitérőt teszünk Szent Kereszt-kápolnához.
  • Folytatjuk utunkat a Z jelzésen.
  • A Kaán Károly kulcsosháztól a K jelzésen a bazaltorgonák felé indulunk.
  • A Kasza Béla esőbeállónál a K▲ jelzésen felkapaszkodunk a Szent György-hegy csúcsára.
  • Visszatérünk az esőbeállóhoz, és a K jelzésen folytatjuk a túrát.
  • A Lengyel-kápolnát balról kerülve a S jelzésen térünk vissza a kulcsosházhoz.
  • Innen Z jelzésen ereszkedünk vissza Kisapátiba.

A túráról részletesen
Szőlők között a Kaán Károly kulcsosházig

A buszmegállótól északnyugat felé indulunk a Kossuth utcán a Z jelzésen. Az iskola után balra fordulunk, és az szőlők között lassú emelkedésbe kezdünk a hegy híres bazaltorgonái felé. 300 m múlva a fehér akácok alatt jobbra induló ZL jelzésen rövid kitérőt teszünk a hegy legidősebb, Szent Kereszt titulusú kápolnájához. Kisapáti a 13. században a pannonhalmi bencés apátság birtoka volt, ahol 1244-ben Salamon pannonhalmi apát építtette a kis kápolnát. Szentélyében késő középkori oltár, illetve szintén középkori freskótöredékek láthatók. Rajta kívül még öt kápolna és egy kápolnarom található a Szent György-hegyen.

Már az épület elől is szép kilátás tárul elénk a Csobánc irányába, de a Z jelzésen továbbhaladva, még jobban kinyílik a panoráma, és többek között a Hegyesd, a Tóti-hegy és a Gulács tanúhegye, valamint a Kab-hegy pajzsvulkánja is megmutatja magát.

Jól látszik innen a Szent György-hegy Vércse-szirt nevű sziklafala is, aminek mai arca egy suvadáskor alakult ki. Mivel a hegy alapját az eróziónak és a deflációnak a bazaltnál kevésbé ellenálló pannon rétegek adják, a bazaltsapka peremeinél (és repedései miatt alatta is) anyaghiány keletkezik. Így a bazalttakaró súlya alatt ezen rétegek kicsúsztak a hatalmas bazalttömegek alól. A folyamatot az is erősítette, hogy a pannon rétegsor átnedvesedett, agyagos rétegei „csúszópályaként” vezették a kibillent bazalttesteket. A Vércse-szirt 1757 telén megcsúszó hatalmas bazalttömege 24 présházat temetett maga alá, emberáldozatról viszont nincs tudomásunk.

A Kaán Károly kulcsosház és környéke

A hangulatos pincék között és kis erdőfoltokon át kanyarogva hamar elérjük a bazaltorgonák alatt álló, 1934-ben társadalmi összefogással épült Kaán Károly kulcsosházat. Ez volt a Balaton-felvidék első állandóan működő turistaháza. A közelében bújik meg a 32 m hosszú Szent György-hegyi Sárkány-barlang és a Kis-Sárkány-barlang nevű jeges álbarlang. Kialakulásuk egykor ledőlt bazaltoszlopoknak köszönhető, amelyek törmeléktömbjei között rekedtek meg a szűk, labirintusszerű üregek. Ez az oka annak, hogy nem tekinthetőek valódi barlangoknak, mivel nem a Föld szilárd kérgében, hanem törmelékben képződtek. Az üregek jegesedése úgy történik, hogy a télen lehűlt levegő beáramlik az állandóan nedves járatba, miközben annak jégképződményei elfogynak. A törmelék miatt nagy felületű járatból ezután kifelé áramlik a levegő, miközben az üreg nagy párologtató felülete annyi párolgáshőt von el a környezetétől (tovább hűtve a barlang levegőjét), hogy a járat egyes szakaszait az év nagy részében újra jég borítja.

A helyi hagyomány szerint egyszer réges-régen egy sárkány érkezett a Szent György-hegyre, és meg is telepedett az északi oldal barlangjában. A fenevad félelemben tartotta a helyieket, és minden nyári napfordulón egy szép leányt követelt magának. A falusiak nem tudtak mit tenni ellene, így engedelmeskedtek. Egyszer azonban a sárkány beteg lett, és ekkor a neki küldött lány egy gyógyfüves asszony segítségével meggyógyította, amiért cserébe a sárkány nem bántotta többet a falu lakóit, sőt védelmezte őket. Amikor például egy farkas tizedelte a nyájakat, egy reggel, miután megölte, a templom lépcsőjére vetette az állat tetemét. Halálakor utolsó lehelete örökké fagyossá tette a barlang levegőjét. Egy másik változat szerint a sárkánnyal Szent György szállt szembe, és lemészárolta teljes családjával együtt.

A hegy és a bazaltorgonák kialakulása

A hegy leghíresebb látványosságához, a bazaltorgonákhoz lépcsősoron vezet fel a K jelzés, meredeken kapaszkodva a hatalmas, ledőlt „pénzoszlopokra” emlékeztető orgonák romjai mellett. A legutóbbi nagyobb omlás 1999/2000 telén volt, amikor két orgona, népies nevén „kűzsák” dőlt le.

A hegy lábától emelkedő kúppaláston egészen idáig a Pannon-tó által felhalmozott üledékes rétegeken haladtunk, amelyekre a vulkáni tevékenység kezdetekor a kitörési csatorna körül 4-5 m vastag piroklasztit réteg települt - ez azonban a hegyen nemigen tárul fel, mivel a legtöbb helyen a bazaltsapkát szegélyező törmelék takarja. Az így képződött tufagyűrűt nagyjából 4 millió éve újabb hatalmas, de már lávaöntő kitörések kőzetolvadéka töltötte fel, lávatavat kialakítva. Ennek maradványa ma vastag bazaltréteg formájában marad ránk, melynek alsó, durva szemcsés szakasza adja a hegy bazaltorgonáinak anyagát. A lávafolyások után hosszabb szünet következett, kialudt a vulkán. Ez idő alatt a kihűlő lávató térfogata csökkent, miközben a hűlési felületre merőlegesen öt- illetve hatszöges repedéshálózat járta át. A tufagyűrű lepusztulása után az egykori lávató peremei felől aztán fokozottan érte az erózió és a defláció a bazalttestet, ami hosszabb-rövidebb idő alatt a repedéseket tágítva kipreparálta az oszlopokat, miközben le is kerekítette őket. Így alakult ki a Szent György-hegy híres orgonasora, aminek sípjai között több kisméretű barlangot is találunk. A lávató hűlése közben azonban újabb robbanásos kitörések rázták meg a hegyet. Ezeknek a terméke a hegy platójának déli felén több helyen (pl. a Vércse-szirt felett) a felszínen is megtalálható, sárgás színű ún. felső tufaréteg. Végül gázokban dús láva tört a felszínre, aminek a hegy csúcsát alkotó hólyagos-salakos bazalt alkotta kúp a maradványa.

Fel a hegytetőre

Felkapaszkodva a sziklák fölé érdemes rövid kitérőt tenni jobbra, ahonnan szép rálátás nyílik az orgonákra és a Tóti-hegytől észak felé haladva a Káli-medencét határoló tanúhegyekre. Távolabbra tekintve a Kab-hegy tornyosul, előterében a Hegyesd kis kúpjával, majd az Agártetőt követően a Tapolca városához ér tekintetünk, ami mögött a Haláp elbányászott tömbje és a Cseket-hegy látható. Kicsivel odébb a Somló, majd a Rendeki-hegy magasodik, utóbbi tövében a sümegi Vár-heggyel, míg a panoráma a Keszthelyi-hegység északi bazalt hegyeivel zárul.

Innen a K jelzést követve haladunk a hegy északi völgyében a Kasza Béla költőről elnevezett esőbeállóig, ahonnan a K▲ jelzésen felkapaszkodunk a Szent György-hegy csúcsára. Idáig egy másodlagos erdőben jöttünk, innen azonban utunk egy főleg kökény, galagonya és vadrózsa alkotta cserjésen át vezet, ami a hegy korábbi legelőjének helyén verődött fel. A lentebbi padok zord idő esetén lehetnek főleg hasznosak, de ha tehetjük, mindenképpen kapaszkodjunk fel legalább a következőkig, ahonnan már szép kilátás nyílik délkeleti irányba. A legteljesebb panorámát azonban a hegy tetejét felépítő vasásványoktól vörös salakkúpról kapjuk, amire egy utolsó, kaptatós ösvény vezet. Innen a Keszthelyi-hegységtől Szigliget piroklasztithalmain, a Badacsonyon át a Káli-medence keleti peremén álló Hegyestűig terjed a kilátás, de tiszta idő esetén a Sajkod fölé magasodó Csúcs-hegyet is megpillanthatjuk.

Ereszkedés a hegy szoknyájára

A kilátóponttól visszaereszkedünk az esőbeállóig, ahol jobbra haladunk tovább a Vércse-szirt felett vezető a K jelzésen. Az útból több helyen is kibukkan a vulkán harmadik működési szakasza során képződött felső piroklasztit réteg. A múlt században itt még szőlők sorakoztak, melyek közül ma már csak néhány elvadult, beerdősödő telket találunk. Hamarosan újabb kilátóponthoz érünk, ahonnan a Balaton irányába kapunk panorámát, majd a Mennyország büfé kerthelyisége mellett haladunk el. A mélyutat szilikátsziklagyepek is szegélyezik, amelyek a hegy legkülönlegesebb növényfajának, a hazánkban csak itt élő déli cselling (Notholaena marantae) nevű páfrányfajnak adnak otthont, ami a harmadidőszaki flóra maradványfaja. Az itt élő állatfajok közül kiemelendő a fűrészeslábú szöcske (Saga pedo), Európa legnagyobb rovarfaja. Lejjebb a kereszteződésben egyenesen továbbhaladva egy balos kanyarral fordulunk rá a hegy délnyugati oldalára.

Látnivalók a felső dűlőút mentén

Jelzésünk az egykori vincellérházat elhagyva előbb az 1901-ben épített Oroszlánfejű-kúthoz visz, aminek kiváló minőségű, lágy vizéért messziről is ide utaznak az emberek - mi is mindenképpen kóstoljuk meg! A kicsivel feljebb fakadó forrás vize vezetéken keresztül jut el a kúthoz.

Mintegy 200 m múlva érünk a hegy két leghíresebb parasztbarokk stílusú épületéhez: 18. század végén épült Tarányi-présházhoz, amely egyes vélemények szerint egy Árpád-kori kápolna megmaradt alapjaira épült, és a mellette álló, 1775-ben épült Lengyel-kápolnához. Mindkét, szépen faragott kőszobrokkal díszített épületet a Tóti-Lengyel család emeltette. Előbbi háromtengelyes oromfalán római isteneket ábrázoló kőputtókat, utóbbi tornyának fülkéiben Szent György és Szent Imre, az oldalsó fülkékben Szent Péter, Szent Pál, Szent Antal és Szent József, míg az oromzaton Szent István és Szent László szobrait látjuk. A kápolna előtt egy 1834-ben állított kőkereszt díszeleg.

A kápolnát balról kerülve a S jelzésen megyünk tovább. Az útról továbbra is szép kilátás nyílik a Tapolcai-medence délkeleti felére és a Balatonra. Jelzésünk egyszer csak hirtelen balra kanyarodik a Vércse-szirt alatt álló az Ify-kápolnához. 

Az Ify-kápolna

A turistaút mellett kőfeszület jelzi, hogy megérkeztünk, melynek felirata: Ludovico memento morti, vagyis Lajos, emlékezz a halálra. A kápolna névadója Ify Lajos egykori fonyódi plébános, aki a II. világháború idején sokakat bújtatott, majd miután nem tudták beszervezni békepapnak, elvonult a politikától, és a premontreiekhez csatlakozva folytatta tevékenységét, míg azokat fel nem oszlatták. Ezután visszavonult a Szent György-hegyen saját maga építette birtokára. Otthonában misézett és sok vendéget fogadott, főként papokat. Nekik egy magyar zászló felvonásával jelezte, hogy mikor volt kész a vendégfogadásra.

A telken öt romos épület áll. Az Emmaus kápolna és az egykori plébános lakóháza volt. Ify Lajos többek között harmóniumok építéséhez is értett, saját munkái közül egy ma is a roskadozó épületben áll, de sajnos használhatatlan, „kibelezett” állapotban. A Nectar présházként funkcionált, az Animalban pedig állatai „laktak”. A Názáret és a Remete-lak lakóházak voltak, utóbbi a házvezetőnőjének lakhelyeként szolgált. A telek hátsó, félreeső részén három sírt találunk, amelyek közül a középsőben nyugszik a néhai pap, aki állítólag saját koporsóját is elkészítette - halálának évszámát minden évben kicserélte. Végül 1967-ben, 74 éves korában utolsó kívánságának eleget téve itt temették el.

A magántulajdonban lévő (így hivatalosan nem látogatható), szemetes környezetű kápolnát egy helyiekből szerveződött csoport igyekszik megmenteni, de sajnos 2019 telén az Emmaus tetőszerkezetének nagy része már beomlott.

Vissza a Kisapátiba

Innen pár száz méterre található a Márton atya által egy romos présház átalakításából született, a bécsi metropolitához tartozó Örömhírvétel ortodox kápolna és remetelak, amit a kőszobrász végzettségű szerzetes maga épített. Innen hullámzó ösvényünk egy feketefenyvesen és kisebb törmeléklejtőkön át vezet, melyek tövében tavasszal szép látványt nyújt a virágzó kis télizöld lila virágszőnyege. A Kaán Károly kulcsosháztól a Z jelzést követjük visszafelé Kisapátiig, amin a túra elején elindultunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Kisapátiba Tapolca és Nemesgulács felől érkeznek buszjáratok. A Kisapáti, autóbusz-váróterem nevű megállóban szálljunk le a járműről.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállótól indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Kisapáti Tapolca, Szigliget és Nemesgulács felől közelíthető meg autóval.
  • Az autót az ABC vagy az iskola környékén célszerű leparkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.842202, 17.467531
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°50'31.9"N 17°28'03.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 688143 5190585
w3w (what3words) 
///tengervíz.fordítók.rejt
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • A Tapolcai-medence turistatérképe
  • A Balaton turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app. 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
9,2 km
Időtartam
3:05óra
Szintemelkedés
484 m
Szintcsökkenés
484 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp