Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A Sár-hegy varázslatos világa

· 2 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Lejtősztyepp a Sár-hegyen, háttérben a Mátrai Erőmű
    / Lejtősztyepp a Sár-hegyen, háttérben a Mátrai Erőmű
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserjésedő gyep a Sár-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Alföld felé
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sár-hegyi kilátás Gyöngyös irányába
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dióda gyári vasút nyomvonalán Mátrafüred felé
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserjésedő gyep a Sár-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lejtősztyepp részlet
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Olaszsáska
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az imádkozó sáska ebédje
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a pipis-hegyi vitorlázórepülő-térről (Kattints a képre a teljes mérethez!)
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sár-hegy a gyöngyösi temetőtől
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Sástói-kilátó és Galyatető házai
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Anna-kápolna
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remete-barlang (pinceszerű üreg) a Szent Anna-kápolna tövében
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Anna-tó
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 8 6 4 2 km Mátravasút (Felsőújváros megállóhely) Mátravasút (Gyöngyös végállomás)
A bámészkodós, könnyed túra Gyöngyösről Mátrafüredre vezet, amelynek középpontjábanaz elsüllyedt hegységperem egyik szigethegyének kialakulása, élővilága, a tetejéről nyíló panoráma és a mátrai borvidék szőlőművelése áll. 
nyitva
könnyű
9,4 km
2:55 óra
408 m
261 m
Ez az útvonal a nézelődés jegyében telik. A gyöngyösi indulás után először a szőlők közül a hegyet, majd a hegyről a szőlőket és a minket körülölelő tájat kémleli a tekintet. A hangulatos fennsíkra felérve az egykori szőlők helyén kialakult több mint 100 éves parlagokon rengeteg színes virág, valamint a mindenhol repkedő, mászó dekoratív lepkék és egyenesszárnyúak késztetik folyton megállásra a kirándulókat. Az egykori kőrakásokon gyíkok és siklók néznek velünk farkasszemet. A Cseplye-tetőn Szerencsés Imre botanikus emlékoszlopától szinte teljes körpanorámában lesz részünk, csodás kilátással a Mátra-bércre. Lefelé a kádárok védőszentjéről, Szent Annáról elnevezett kápolnánál kényelmesen pihenhetünk egyet, felfedezve a rejtélyes kialakulású Szent Anna-tavat és a Remete-barlangot. A pipis-hegyi repülőtér után Mátrafüredre érkezünk.

A szerző tippje

  • A sok kilátópont miatt érdemes a szokásos tempónknál kicsit hosszabb menetidővel számolni.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-02-18
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
490 m
Legalacsonyabb pont
179 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Javaslatok és linkek

Kezdés

Mátravasút, Felsőújváros vasúti megállóhely (180 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.789466, 19.937603
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°47'22.1"N 19°56'15.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 420428 5293447
w3w (what3words) 
///átgondol.hőfok.kréták

Végpont

Mátravasút, Mátrafüred-alsó vasúti megállóhely / Mátrafüred, Erdész utca buszmegálló

Útleírás

Itiner

  •  A túrán végig a S jelzést követjük.

A túráról részletesen

 A Sár-hegy

Az 500 m magas Sár-hegy a Mátra déli, elsüllyedt hegységperemének egy részben tönkösödött, denudált szigethegye. Fő tömegét andezites lávakőzet, agglomerátum és tufa, valamint kis foltban riolittufa alkotja. A könnyen málló andezittufán főleg a csernozjom barna erdőtalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és fekete színű, agyagfrakcióban gazdag erubáz talaj, a köves-sziklás részeken ranker talaj alakult ki. Az Alföld felől nyitott helyzetű Sár-hegyen ― az Északi-középhegység többi déli előhegyével együtt (pl. váci Naszály, fóti Somlyó, tokaji Kopasz-hegy) ― a hegyi és hegylábi fajok erősen keverednek a kontinentális, pusztai fajokkal. Rendkívüli értéke egyrészt abban rejlik, hogy kis területen fordulnak elő együtt az alföldi és a hegyi fajok, másrészt, hogy mára ezek a hegyek lettek a régen hatalmas területekre jellemző, napjainkra azonban erősen visszaszorult pusztai élővilág refúgiumai, azaz végső menedékhelyei. A hegy növényzetének jelentős része ma már másodlagos társulás. A legértékesebb élőhelyek az egykori szőlőterületeken kialakult árvalányhajas gyepek, melyek számos ritka és védett növényfajnak adnak élőhelyet. Szintén másodlagosan jelenik meg az egykori szőlőparcellákat elválasztó kőrakásokon a törpemandulás és csepleszmeggyes cserjés. Hasonlóan értékes élőhelyek az északi kitettségben található kornistárnicsos kaszálórétek.

Szőlőkön át 

A temető sarkától széles dűlőúton indulunk el a S jelzésen a Sár-hegy irányába. A szőlők között kaptatunk felfelé. Hamarosan két eperfa mögött feszület bújik meg. A szőlőtermesztés nagy múltra tekint vissza a mátrai borvidéken. Első írásos említése 1042-ből való: „Saár határában zárdát építettek, melyhez szőlőbirtok is tartozik”, de valószínűleg már sokkal korábban is folyt szőlőművelés a területen. Kitaibel Pál neves polihisztor, botanikus 1803. május 12-én járt a Sár-hegy környékén. Naplóbejegyzése alapján is fejlett szőlőkultúra volt a területen, amelyen belül kiemelt volt a Sár-hegy jelentősége. „A vörös és fekete szőlők tőkéit fejre metszik vissza, csak két szemet hagynak a vesszőn. A fehéret viszont 3–5 szemre metszik, és amikor a fürt már látható, május elején a terméketlen hajtásokat levágják, és az előző évi üres vesszőket lemetszik. A gyöngyösi lakosságnak a szőlőművelés az elsőrendű foglalkozása, ezért kiterjedt szőlőket lehet látni. A Gyöngyös mögötti Sár-hegy délnyugati, déli és délkeleti oldala szőlővel borított. A tőkét sorba ültetik. Általában nem karózzák, de ha hosszabbra metszik, akkor a szőlőkarót kap. Rövidre metszésnél összekötözik a vesszőket. Kötözéshez hársfaháncsot használnak. A bor erősen alkoholtartalmú, alapíze van. A vörös bor jobb, mégis a fehéret keresik inkább.”

A Sár-hegy dűlőit 1884-ben érte el a filoxérajárvány; a szőlőgyökértetű 1890-re parlaggá változtatta az itteni tájat. A járvány után a hegytetőn lévő tőkéket már nem művelték tovább, majd a II.  világháború után a meredekebb lejtőkről is eltűntek. Ahol mára nagyobb szőlőültetvények maradtak meg (főleg a hegylábi részek), ott a nagyüzemi körülményekhez megfelelő szőlőművelés-módokkal találkozunk. Hosszan megyünk tovább egyesen a szőlősorok között, majd a végüknél balra kanyarodunk a jelzéssel.

Gyepeken át

Kicsi, de mély völgyben megyünk tovább, majd utána hamarosan a Szőke-kúthoz érünk. A forrásház fölé hajló fák között tatár juharokat is találunk. Ez a faj az Alföld löszterületeit egykor kiterjedten borító erdős puszták társulásalkotó faja. A lösz szépen megmaradt a Sár-hegy lejtőlábi régiójának délies kitettségeiben, ezért találkozhatunk itt ezzel a fajjal is.

A Sár-hegy egyik előhegye, a Visonta-hegy nyergéig meredekebbé válik az út. Itt, a művelt területek fölött már szép kilátás nyílik az alattunk fekvő Gyöngyösre. Ezek a pusztafüves lejtősztyeppek és a hegyi száraz legelők rejtik a legtöbb védett fajt a hegyen.

Az itteni sekély talaj hamar kiszárad, ezért gyakoriak a szélsőséges víz- és hőmérsékleti viszonyokhoz alkalmazkodó hagymás, gumós és egyéves növények. Más túlélési technikát követnek a tatárjuharos lösztölgyes egyik jellemző, melegkedvelő cserjefajai, a jajrózsa alacsony sarjtelepei, melyből rengeteget találni a fennsík ezen részén. Mivel a szélsőséges viszonyok miatt nincs mindig módja ivarosan szaporodni, gyökérsarjakkal vegetatívan is terjedő ún. polikormont alakít ki. A látszólagos növényegyedek klónok, amelyek között közvetlen víz- és tápanyagszállítást folyik. A milliónyi apró tüskét viselő kis cserje latin nevének jelentése a legszúrósabb rózsa. Egy másik védett, hasonló élőhelyeket kedvelő faj a kertekből is ismert, rózsaszín virágú törpemandula. Vele leggyakrabban az egykori szőlőparcellákat határoló mezsgyékre hordott szabálytalan keresztmetszetű kőrakásokon találkozunk, amiket errefelé obaláknak neveznek.

A több mint száz éve felhagyott szőlőkben olyan további védett fajok is megtelepedtek, mint a pannon-kárpáti bennszülött magyar perje, a pusztai árvalányhaj, a pusztai meténg, a piros kígyószisz, a kőrislevelű nagyezerjófű, vagy a nyíltabb térszíneken a Janka-tarsóka. Ezen füves élőhelyek adnak otthont a fokozottan védett sztyeplepkének, a gurgolyafajokban fejlődő árgusszemű cincérnek és a tarka imolához kötődő selymes cserjecincérnek is. Érdemes figyelni a felettünk vitorlázó ragadozó madarakat is, mert a területen akár kígyászölyvvel vagy darázsölyvvel is találkozhatunk. A Mátrából olykor táplálékát kereső parlagi sas és békászó sas is megjelenik az égen.

Fel a hegytetőre

A nyeregből rövid emelkedő vezet a gerincen a Cseplye-tető körpanorámás púpjára. Szerencsés Imre (1922-1994) gyöngyösi gyógyszerész és botanikus, a Sár-hegy növényvilágának kutatója volt. Emlékoszlopa mellől szinte madártávlatból nézhetünk le Gyöngyös házaira. Kelet felé a Mátrai Erőmű kéményei vonzzák magukhoz a tekintetet. Ez hazánk legnagyobb széntüzelésű erőműve 950 MW beépített teljesítménnyel. Kicsivel északabbra a Markazi-víztározó látszik. A legszebb látványt azonban Mátra-gerinc nyújtja. Jól kivehető innen Galyatető, a Kékes tömbje, az előtérben pedig az 53 m magas Sástói-kilátó, amit eredetileg Algyőre szántak olajfúró toronynak. A terület kedvelt siklóernyős starthely is, ahonnan már csak száz méterre van tőlünk a Sár-hegy antennákkal tűzdelt csúcsa, amit a gyepes nyereg után rövid emelkedővel érünk el.

Le a Szent Anna-kápolnáig

A széles kocsiútról a kanyar után jobbra térünk egy keskeny csapásra, és a hegy északkeleti gerincén galagonya-, kökény- és rózsabokrok között megyünk lefelé. Kb. 400 m múlva kis tisztáshoz érünk: balról a cseres-kocsánytalan tölgyes erdőt, jobbról a Keleti-Mátrát, Abasárt, Markazt és Visontát látjuk. Tovább ereszkedve 600 m múlva már az erdőszélből feltűnik a bájos Szent Anna-kápolna fatornya és cserepes teteje. Az Abasár községhez tartozó, a kádárok védőszentjének nevét viselő kápolnát báró Bossányi Gáspár alapította a 18. század közepén. 1797-ben VI. Piusz pápa engedélyezte az itteni búcsútartást. A környékbeliek azóta is rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánatot gyakorolni. A kis domb északi tövében mélyül a Remete-barlang, ami igazából nem egy mesterségesen kimélyített üreg.

A kápolna mögött találjuk a feltöltődés előrehaladott állapotában lévő, náddal körülvett Szent Anna-tavat. Medre máig tisztázatlan körülmények között keletkezett. A legelfogadottabb elmélet szerint egy eróziós süllyedék, amit csapadékvíz töltött fel. A tó a kétéltűek, mint például a tarajos gőte és sok más állatcsoport legjelentősebb petézőhelye a hegyen. Növényei közül említést érdemel a közönséges rence, ami egy gyökér nélküli, alámerülten élő vízinövény. Víz alatti levelein csappantyús tömlők helyezkednek el, amik kisméretű állatokat, pl. rákokat szippantanak be a másodperc tört része alatt. A foglyul ejtett zsákmányt végül fehérjebontó enzimekkel emésztik meg. A tó körül élő védett növények a bánáti sás és a buglyos boglárka.

Hegylábi levezető szakasz vadasparkkal, repülőtérrel

A tótól északnyugati irányba indulunk tovább a S jelzésen. Egy pihenőhely mellett hagyjuk el a rétet, majd a feketefenyők után jobbra fordulunk az elágazásban. A Szálasi-kúttól már látszik az egykori erdészházból kialakított Szálas turistaház.

Innen egy darabig magas vadkerítés mellett haladunk a melegkedvelő tölgyesen át, majd a pipis-hegyi vitorlázórepülő-tér pályájának déli végéhez érkezünk. Innen is szépen látszik Galyatető, a Kékes és a Sástói-kilátó. A terület 1931-ben a Mátravidéki Motor Nélküli Repülőosztály tulajdona lett. Ők építették 1932-ben az első magyar motor nélküli teljesítmény-repülőgépet, a Gyöngyös 33-at. A repülőtér 1938-1939 között élte fénykorát, amikor több száz pilótát képeztek itt ki. A II. világháború alatt hadászati célokra használták, majd 1956 után bezárták. Az 1960-as években a Magyar Honvédség raktárként és honvédségi üdülőtelepként használta. A repülőtér beindítását 1979-ben Kóré Vilmos vezetésével egy önkéntes csapat kezdte el. Jelenleg a vitorlázó és motoros szakosztállyal is rendelkező Repülőklub Gyöngyös a terület használója a Magyar Honvédelmi Szövetség keretein belül. A Magyar Honvédség jelenleg kiképzési célokra veszi igénybe. A repülőtér rendezvényeknek is otthont ad, mint például a Gyöngyösi repülőnapoknak, és 2003-ban gyöngyösi EFOTT helyszíneként is szolgált.

Jobbra tartva befordulunk az erdőbe, ahol a hangulatos cseres-tölgyesben az egykori iparvágány nyomvonalán megyünk tovább. A sínek az 1951-ben épített diódagyárat kötötték össze Mátrafüreddel. A Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium vadasparkjának a túlsó végénél jobbra fordulunk, ahonnan már látjuk is a mátrafüredi szánkópályák aljában az ökumenikus erdei istentiszteleti hely Szentkorona másolatát. Az „M” alakú oltár Magyarország, Mátra, Mária egységére utal. Az oltárhoz vezető széles ösvény mentén, ahol az iskola szabad átjárást biztosít az híveknek, kálvária is található. Tavasztól őszig egyházi rendezvények, esküvők, keresztelők is tarthatóak itt.

A sportpályája mellett balra kanyarodunk a hármas elágazóban, keresztezzük a Mátravasút sínjeit, majd a 24. sz. főutat. A túra végpontját jelentő Mátrafüred, Erdész utca buszmegálló innen már csak bő 100 m-re jobbra van, szemben vele pedig a vasútállomás. A járda egyben forgalmas kerékpárút is!

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Gyöngyös és Mátrafüred között közlekedő Mátravasúttal a Felsőújváros nevű megállóig kell utazni a túra kezdőpontjára. 
  • A túra végén a kisvasút vonalának Mátrafüred-alsó nevű megállójához érkezünk, ahol vonatra szállhatunk; pár lépéssel odébb, a főút mentén találjuk a Mátrafüred, Erdész utca nevű buszmegállót.

Megközelítés

  • A túra a kisvasút megállójából indul, és egy másik megállója mellett ér véget, ahol a buszmegállót is találjuk.
  • A Mátravasút megállóhelytől északkeleti irányba 30 m-re találjuk meg az első S jelzést a temető kerítésének sarkán.
  • A túra végpontjától a S jelzést tovább követve rövid sétával Mátrafüred központjába jutunk.

Parkolás

  • Gyöngyösön a 24-es főút melletti Spar szupermarket parkolójában vagy a temető bejáratánál lévő kis parkolóban hagyhatjuk az autót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.789466, 19.937603
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°47'22.1"N 19°56'15.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 420428 5293447
w3w (what3words) 
///átgondol.hőfok.kréták
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • A meredek köves szakaszok miatt javasolt a bokát tartó, megbízható talpú túrabakancs használata, illetve igény szerint túrabot.
  • Mivel a túra hosszan déli kitettségben megy, és árnyék sincs sok,  nyáron javasolt bőséges folyadékellátásról gondoskodni. Útközben nincs vízvételi lehetőség!
  • A navigáláshoz Természetjáró app ajánlott.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,5
(2)
Lovász Gergő
2020-10-25 · Közösség
Kellemes túra, sajnos a temető környéke elég mocskos, illetve a kaptató elején is elég rendezetlenek a telkek de az út további része kikapcsol.
Mutass többet!
Feszület + eperfa
Fénykép: Lovász Gergő, Közösség
Papp Zsófia
2020-08-19 · Közösség
2020. augusztus 19.
Fénykép: Papp Zsófia, Közösség

A közösség fényképei

2020.06.28 Túrakép 3.
2020.06.28 Túrakép 1
2020.06.28 Túrakép 2
Feszület + eperfa
+ 1

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
9,4 km
Időtartam
2:55 óra
Szintemelkedés
408 m
Szintcsökkenés
261 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Egészséges környezet A-ból B-be

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp