Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A ruszin faluból az Árpád-kori várig

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Tágas legelők Komlóska határában
    / Tágas legelők Komlóska határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zsúpfedeles tájház a hagyományos építészet emléke
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a hegység központi részére a Pusztavárból
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Idős, mohásodó kőfolyás a Pusztavár északi oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apró ruszin falu, Komlóska a kaszálóktól tarka hegyoldalak közt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tanösvény útvonala mentén látványos sziklakibúvásokat láthatunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pusztavár felújított falai emelkednek a hegytetőn
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegység egyik legjobb kilátópontja a Pusztavár
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkösben kapaszkodunk a Pusztavár alatti nyeregbe
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A patak folyását lekövető főutcán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Pusztavárból dél felé, távolban a tokaji Nagy-Kopasz
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 km
Rövid kirándulással vesszük be a Pusztavárként ismert egykori Solymos várát a ruszin faluból, Komlóskáról. A kevesek által ismert, rendkívül látványos kilátópont alig egy kilométerre található a falu határától, ám 420 méteres magasságával a környék fölé emelkedve a hegység egyik legimpozánsabb panorámáját nyújtja. A központi vidéktől egészen a Tokaji-hegyig, a Bodrog árteréig pásztázhatjuk a tájat. Kárpáti tájakra emlékeztető hangulatával Komlóska meghitt faluja is megéri a felfedezést.
nyitva
könnyű
Hossz 4 km
1:30 óra
293 m
293 m
426 m
183 m

A Tokaji-hegység egyik legkülönlegesebb vidékén járunk, két jellegzetes zempléni táj határán, hangulatában és látványában az Erdős-Kárpátokat idéző vidéken. Ugyanis Komlóskát az Északkeleti-Kárpátokból érkezett ruszin telepesek népesítették be a kuruc időkben. Életmódjával egy völgynyi kárpáti tájat hozott itt létre a szláv gyökerű lakosság: a falu körül legelők nyúlnak messzire a hegyek oldalában; néhol még teraszokat is kialakítottak az egyenletesebb kaszálók érdekében. Maga a település a helyszűke miatt jellemzően egyutcás, csak a mellékvölgyekbe nyomul be egy-két ház. A falu dombjának magaslatán álló, Kárpátaljáról elszármazott híveinek lelki üdve felett őrködő templom is görögkatolikus.

Komlóska lakossága a zártsága miatt alig keveredett másokkal, így napjainkban is élő az ukránnal rokon, szláv eredetű ruszin nyelv - bár mára kevesen beszélik. Ennek oka azonban, hogy a falu népessége a megélhetés reményében jórészt városokba költözött. Az erdő és a háztáji mellett a fő keresetforrást a szomszédos települések (Erdőhorváti, Tolcsva, Olaszliszka) szőlőinek szezonmunkái biztosítják. Tokaj-Hegyalja borvidéke ugyanis a falu határától alig pár kilométerre végződik a Tolcsva patak tágas medencéjében. A túra csúcspontjáról, a Pusztavárról be is látjuk a Tolcsva körüli szőlőket és a Tokaji-hegyet.

Magasan a falu felett trónol az Árpád-kor után emelt, Solymos váraként jegyzett erőség, amelyet a Tolcsva nemzetség, a terület urai építtettek. A kiválóan védhető, meredek vulkáni kúp tetejéről jól ellenőrizhető a tágabb térség. A két szomszédos hegytetőt, a Vég-hegynek nevezett kúpot és a Fekete-hegy déli nyúlványát is Vár-hegynek nevezik, ami feltehetően a Tolcsva patak völgyét őrző megfigyelőpontokra utal. Magát az erősséget alig egy évszázad után felhagyták, így a 14. század végétől romosodik; neve is ezért Pusztavár. A kiváló őrpont, a tágas panoráma azonban megmaradt, így rendkívüli kilátásban gyönyörködhetünk a romok közül.

A szerző tippje

  • A túra kezdete után, a falu főutcáján találjuk a 19. század elején épült, hagyományos parasztházat, amit ruszin tájháznak alakítottak ki. Ha időnk és lehetőségünk engedi, nézzünk be az eredeti használati eszközökkel a hagyományos életmódba betekintést nyújtó épületbe, ahol hazánkban egyedülálló módon eredeti kabolás kemencét is láthatunk masinával. Hogy ez mit jelent, megtudhatjuk a helyszínen a zsúpfedeles, paticsolt falú kis házikóban.

  • A túra csúcspontja, a falu fölé magasodó vulkáni kúp tetején ülő Pusztavár remek kilátással kecsegtet . Ehhez viszont érdemes jó látási körülmények között felkeresni a várat, hogy se a csúcsokat takaró felhők, se a párás levegő ne zavarhassa a kilátást. Remek alkalom erre a hideg, száraz őszi, téli időjárás, amikor még a Bodrog felől benyomuló, alattunk hömpölygő ködpaplan is fokozhatja a látványt.

Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2022-01-17
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Pusztavár, 426 m
Legalacsonyabb pont
183 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Pusztavár tornyának romjáról nyílik a legjobb kilátás, de óvatosan mozogjunk a köves terepen!
  • A lefelé vezető ösvényen a görgetegen mozogni veszélyes, a csapás alig látható - bár a jelzés követhető.

Kezdés

Komlóska, Erdészház buszmegálló (187 m)
Koordináták:
DD
48.336204, 21.458050
DMS
48°20'10.3"N 21°27'29.0"E
UTM
34U 533945 5353770
w3w 
///méltat.szita.folyóirat

Végpont

Komlóska, Erdészház buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállóból a P jelzésen indulunk keleti irányba, a település központja felé.
  • Kisposta közön jobbra, a PL jelzésre térünk, amin a Pusztavárba gyalogolunk.
  • A várromtól a PT jelzésen ereszkedünk vissza Komlóskára.
  • A túra végén a faluban jobbra induló P jelzést követjük a buszmegállóig.

A túra részletes leírása:

Komlóska határában

A buszmegállóból a P jelzésen indulunk keleti irányba, a falu központja felé, majd a templomdomb alatti elágazásnál jobbra, a PL jelzésre váltunk. (Útközben balra a zsúpfedeles ruszin tájházat is megnézhetjük, ami korhű emléket állít egy régi világnak, a hajdanán itt élt embereknek.) A patakparthoz ereszkedve keresztezzük a településnek helyet véső Nagy-Egres-patakot, és a túloldali kis háton átsétálunk annak oldalágához, a Hollós-patak sekély völgyébe. Komlóskát már a 14. században említik majd a vészterhes huszita idők és a császári csapatok környékbeli pusztításai után II. Rákóczi Ferenc közbenjárására, ruszin telepesekkel éledt újra a falu. Ezt a keleti kötődést mutatja a házak feletti dombon álló, 19. század eleji görögkatolikus templom is.

Ahogy a Hollós-patakot is keresztezzük a falu szélén, és felkapaszkodunk a domboldalra, visszatekintve rálátunk a háztetőkre, a Nagy-Egres-patak völgyére és a környező hegyekre. A lejtők közé szorult falu körül széles sávban, facsoportokkal szabdalt hegyi kaszálók nyújtóznak. Máskülönben sűrű erdővel borított hegyek övezik a medencét. A Szkalka-, a Barlang-, a Mogyorós- és a Svinerka-hegy alkotta vulkáni koszorút a Nagy-Papaj zárja. A nevekből is kitűnik a vidéket benépesítő, szláv eredetű lakosság térfoglalása, ám a kárpáti tájakra jellemző, falu feletti kaszálók sora a neveknél is beszédesebb.

A Pusztavár oldalában

A Hollós-patak feletti rétről belépünk a hegyoldalt benépesítő erdőségbe, ahol eleinte vegyesen tölgy és bükk, majd az erdőgazdasági út mentén már csak a bükk a meghatározó fafajta, amely a kis magasság ellenére is megél itt. A széles, murvás út enyhe lejtéssel vezet minket nyugatnak, közvetlenül a Pusztavár alá, ahol egy kereszteződésből élesen felkanyarodunk a meredek hegyoldalnak.

A következő párszáz méteres szakaszon küzdjük le a szintemelkedés nagy részét - szerencsére kezdetben még viszonylag lankásabban, majd úgy kétszáz méter után jelentősen megnő a meredekség. Küzdelmes kapaszkodásunkat az öreg bükkfák árnyéka enyhíti, szerencsére az északi oldal és a zárt lombkorona enyhe klímát eredményeznek. Felérkezünk a lapos hegyhát nyergébe, ahonnan nyugati irányban rákanyarodunk a Pusztavár csúcsára. Egy utolsó kaptató a bokros, sziklás vulkáni kúpon, és megérkezünk a Pusztavár romjaihoz.

A Pusztavár kilátópontjánál

Maga a vár a legmagasabb pontot foglalja el, ám ne számítsunk merész tornyokra, vagy a vidék felett trónoló fellegvárra: a hosszú évszázadok alapokig omlasztották az egykor büszke erődítést. A 14. századi vár a rekonstrukciós munkák után is csak alapjaiban felismerhető, a nyugati fal pár méter magas kőrakása és a két végpontot kijelölő északi és déli bástya méteres alapja látszik a hegytetőn.

Az állagmegőrzés során azonban a kilátást takaró bokros, facsoportos hegytetőt teljesen megtisztították, így lebilincselő kilátásban gyönyörködhetünk a két bástyáról. Délen a szomszéd, a Fekete-hegy sűrű erdővel borított oldala húzódik az Erdőhorváti felett magasodó Vég-hegy ligetes nyergéig. E mélyedésnek köszönhetően rálátunk a Tolcsva patak völgyére, az Erdőhorváti és Tolcsva közötti legelőkre, szőlőkre, a Bodrog árterére, amelynek végén a Tokaji-hegy széles szoknyájával terpeszkedik az Alföld síkján. Meghatározó azonban a Tokaji-heggyel kezdődő vulkáni hegyek sorozata; egyik legnagyobb tömbjük a szemközt szélesen elterülő, szabályos, kerek kúppal magasodó Szokolya. Alatta Erdőhorváti házai sejlenek fel, észak felé pedig a hegység központi részét alkotó vulkáni kúpok végtelen, erdős sorát pásztázhatjuk végig.

A látvány, a körpanoráma a hegység legszebb kilátópontjai közé emeli a Pusztavárat. Ennek ellenére kevésbé ismert ez a hegytető, így tömegtől nem kell tartani, sőt ritkán találkozunk bárkivel is az ide vezető útvonalakon. Igencsak járatlan a csúcsról lefelé vezető tanösvény, amely már a nyomvonalát tekintve is nehezen követhető, de a hegy újabb vadregényes oldalát villantja fel.

Vissza Komlóskára

A vár északi bástyája alatt balra tér a PT jelzés a bokros erdőben, amit vállalkozó kedvű turistaként érdemes csak követni. Igen meredek, görgeteges és sziklás lejtőn kacskaringózik le a már alig fellelhető utacska, és egyből az első száz méteren egy újabb kilátóponthoz vezet. A bokrok, molyhos tölgyek fölé magasodó andezittorony abból a miocén vulkáni anyagból származik, amely felépítette a hegység nagy részét. A hegy anyagát a rétegvulkánokra jellemzően egymásra rakódott törmelék- és lávarétegek alkotják, és ahol a keményebb, megkövült láva felszínre bukkan, ott falakat, tornyokat alkot. Egy ilyen sziklán állunk, amiről egyébként szépen rálátni Komlóskára, valamint a falut övező hegyekre. Ahol nincsenek sziklaformák, ott is mindenütt az egykori lávafolyás anyagával találkozunk: északi oldalon végig mohával benőtt andezitgörgetegek között ereszkedünk.

Az ösvény eleinte enyhén balra, északnyugat felé tart, majd egy nagyobb, áthajló sziklafal mellett visszakanyarodik jobbra, Komlóska irányába. Innentől a sziklakibúvások alatt haladunk, és a magasság csökkenésével egyre lankásabb, kényelmesebb útvonalon ereszkedünk. A magasodó erdőben egy erdei tisztáshoz érünk, ennek nyugati részén, öreg bükkfák árnyékában a kővel kirakott, hangulatos Rákóczi-forrást érintjük. Friss vize csillapíthatja szomjunkat, a hegymászás és az izgalmas ereszkedés hatására megemelkedett pulzusunkat. A monda szerint a fejedelem is ivott a forrás vizéből vadászat közben, innen ered neve is. Az öreg fáknak és az innen kényelmesen visszavezető ösvénynek köszönhetően a tisztás hangulata valóban fejedelmi.

A fárasztó meredekség végeztével ugyanis innentől már széles nyiladékon, jól követhető útvonalon érünk vissza a faluba. A forrás után rövidesen elérjük a már ismert útvonalat, azonban ezúttal a legdirektebb irányban, egyenesen folytathatjuk utunkat lefelé a hegyről, a PT jelzést követve. A lejtő alján érkezünk a Nagy-Egres-patak teraszára, ahol kissé körülményesen, a helyi gazdák kertjei között kell visszanavigálni a település főutcájára. Ha megoldottuk a rejtvényt, a faluszéli Gomba presszó hangulatos, árnyas terasza lesz a jutalmunk. Innen már csak visszasétálunk a buszmegállóhoz, a P jelzést követve (jobbra).

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Az Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról (Vámosújfaluról) indulnak buszok Komlóskára. A falu első buszmegállójánál, a Komlóska, Erdészház megállóhelyen szálljunk le a járatról!

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Az autót érdemes a falu déli végénél, a Gomba presszónál hagyni, de parkolhatunk a faluközpontban is.

Koordináták

DD
48.336204, 21.458050
DMS
48°20'10.3"N 21°27'29.0"E
UTM
34U 533945 5353770
w3w 
///méltat.szita.folyóirat
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(2)
Sipos Edi
2021-11-21 · Közösség
Nagyon szép a látvány! Szerencsések voltunk, mivel Ködfelhő tárult el alattunk ami elképesztő látványt nyújtott. A lefelé vezető út kicsit megtévesztő. Valamint a legvégén az egyik helyi lakos engedett át a portáján mivel nem találtunk át (állítása szerint más is így járt) Nagyon jó kis rövid túra!! Annyi figyelmeztetést írnék még annak aki kutyás, hogy a túra elején van egy két udvar ahol kijárnak a kutyák. Ránk 4 kutya szaladt 1perc alatt.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-11-20
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Fénykép: Sipos Edi, Közösség
Medve Zsolt
2021-06-06 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-06-06

A közösség fényképei

+ 9

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
4 km
Időtartam
1:30 óra
Szintemelkedés
293 m
Szintcsökkenés
293 m
Legmagasabb pont
426 m
Legalacsonyabb pont
183 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Család- és gyerekbarát Földtani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp