Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Rákóczi úton Telkibányától Füzérig

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A füzéri várban
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A füzéri várban
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Hollóházi Porcelán … Kiállítóterem Füzér vára
Három falut, három történelmi helyszínt keresünk fel a Rákóczi vándorlás utolsó szakaszán, amelyek mindegyike kimagasló a maga nemében. Telkibánya az egyetlen felvidéki bányaváros, ami megmaradt Magyarországon, gazdag történelmi emlékezettel. Hollóháza Telkibányától átvéve a porcelángyártást mesteri szintre emelte a míves kerámiák készítését, fogalommá emelve a település nevét. Füzér pedig a Tokaji-hegység legmagasabb vulkáni tömbjének lábánál a leglátványosabb várunk egy sziklataréj tetején, ami méltó sarokköve a magyarországi természetjárásnak és a történelmi turisztikának.
nyitva
könnyű
Hossz 15,8 km
4:40 óra
581 m
311 m

A vándorlás Telkibánya és a füzéri vár között két nagyobb egységre, két hullámra tagolódik. Először a Telkibánya középkori gazdagságát hozó Kánya-hegyre a Hármashatárhoz kapaszkodunk fel, hogy a túloldali bükkösökben ereszkedjünk le Hollóházára. Az enyhén lejtő Nyíri-patak völgyében kezdjük a következő szakaszt, majd a Vas- és Akasztó-hegy közötti nyeregben kapaszkodunk át a Bisó-patak völgyébe, Füzérre, hogy egy utolsó emelkedővel a legmeredekebb térszínen csigavonalban visszakanyarodó szekérúton bevegyük az andezitsziklán trónoló középkori lovagvárat.

A Rákóczi út Telkibányától Füzérig tartó szakasza a hegység magyarországi szakaszának legmagasabb tömbjén méltó befejezése a Tokaji-hegységet bejáró, középkori emlékeket meglátogató túrának, mindazonáltal a Szent Erzsébet zarándokút folytatja Füzérről tovább Kassáig a Milic tömb nyugati oldalában. A vulkáni hegyvonulat pedig egészen Eperjesig kitartó lendülettel olyan emlékeket őriz, mint a szalánci vár, amely méltó párja, riválisa volt a füzérinek, illetve a Tokaj-Eperjesi hegyvonulat legmagasabb csúcsa, a Simonka alatt fekvő nemesopálbánya.

A szerző tippje

  • Tervezzünk be egy hosszabb pihenőt Hollóháza központjában, ahol a helyi vendéglátó egységben feltöltődhetünk, pótolhatjuk az elveszített folyadékot és energiát.
  • Ha van időnk, akkor benézhetünk a porcelánmúzeumba a kerámiagyárban, ami a központ alatt, a turistaút mellett található.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-07-29
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
570 m
Legalacsonyabb pont
242 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Hollóházáról kifelé egy bő kilométeren át követjük az országutat, bár a jelzés a bicikliúton halad. Mindkét úton legyünk figyelmesek, ne foglaljuk el a teljes kerékpárutat - és amíg elhaladnak mellettünk, húzódjunk le az útról az esetleges balesetek elkerülése végett.

Kezdés

Telkibánya, községháza buszmegálló (242 m)
Koordináták:
DD
48.485728, 21.354457
DMS
48°29'08.6"N 21°21'16.0"E
UTM
34U 526191 5370349
w3w 
///szótlan.ráér.hangposta

Végpont

Füzéri vár

Útleírás

Itiner:

  • A P jelzést követjük végig: Telkibányáról Hollóházán át Füzérre, majd a füzéri várba.

A túráról részletesen

Telkibánya határában az egykori gazdagság emlékezetével

Telkibánya központjából, a községháza mellől indulunk a lankásan emelkedő patakvölgyben a Hegyközbe a Sátoraljaújhelyre átvezető országút mentén. Az Ósva-patak völgyének elágazásánál, a két fő patakvölgy által közrefogott hegygerincen ókori erődítmény sáncmaradványait találták a kutatók, feltehetően a bronzkorból. A vele szemközti dombon, a patak jobb partja felett állt a 14. század derekán épített Szent Katalin ispotály, aminek romjait a ’90-es években tárták fel, illetve restaurálták. Azóta látható a középkori épületek alapja, a gönci pálos szerzetesek általi kibővített ispotálytemplom és a mellé épített sekrestye falai.

A faluból kifelé elhaladunk az egykori porcelángyár épülete mellett, ami ipartörténeti múzeumában őrzi a porcelángyártásból megmaradt és a hajdani arany- és ezüstércek kinyerésére szolgáló eszközöket, tárgyi emlékeket. A múzeum udvarán az útról is látszanak a bányászok életét, az ércmegmunkálás folyamatait megörökítő szobrok életképei. A faluból kiérve még egy kilométeren keresztül követjük az országutat, amiről egy murvaút kanyarodik fel északi irányba a Patak-dűlőn. Ezen indulunk be a Kánya-hegyen átvezető kaptatóra, ami a domboldal nyílt mezői után ligetekben, majd egyre zártabb öreg tölgyesben halad. Jobbra felettünk a Kánya-hegy magasodik, melynek mélyére vájtak a bányászok a gazdagságot rejtő telérekért. Máriabánya, az újkori bányásztelep romjai és tárók faácsolata, meddőhányói rejtőznek a sűrű erdőben a Kánya-hegy nyugati oldalában, pár száz méterre a turistaúttól.

A nyeregbe felérve a Kánya-hegy északi vállát keresztezzük telepített fenyvesek között, hogy a túloldalon hosszan ereszkedjünk tovább a Hármashatártól Hollóháza irányába a Nagy-Pál-hegy bükköseinek oltalmában. A kényelmes dózerút az oldalazás után egy kis váll formázta nyergen átérve fokozódó meredekséggel kanyarodik le Hollóházára a Nyíri-patak völgyébe.

Hollóháza, a hazai míves porcelángyártás fellegvára

Hollóházára a porcelángyár felett épült modern falurészen érkezünk. Sorházak, társasházak húzódnak a falut övező erdők szorításában. Az Árpád-kori falu a környék sok más településéhez hasonlóan a hódoltság alatt a török és német zaklatások hatására elnéptelenedett; az üres telkeket a 18. század derekán szláv telepeseknek adták, adómentesség kiváltságával ösztönözve az ideköltözésre. A környező erdők kitermelésével, erdei munkákkal indult újra az élet Hollóházán - egy évtizeddel később már üveghuta üzemelt a településen. Az üveg alapanyagának gyenge minősége miatt azonban áttérnek a kőedénygyártásra, hiszen Telkibánya határában, később Füzérradvány felett jó minőségű kaolint tártak fel. A telkibányai gyárból számos család telepedett át Hollóházára, A gyár az '50-es években átállt a művészi porcelántermékek készítésére, ami azóta is nagy hírnévnek örvend.

A világháború után rohamléptékben felépülő világ emlékeként vasbeton településrészen, jobbra a gyárépülettel szegélyezve a patak folyását követjük délkeleti irányban, ami egy hosszú házsor után kiér a faluból. Éger- és fűzfaligetek mentén összeszűkülő völgykatlanban érkezünk az erdők és legelők határvidékére. A Toroki-erdészháznál kanyarodunk ki a völgyből a tölgyes erdő szélén kaptató szekérúton, a Vas-hegy déli lankás gerincét keresztezve. A Füzérre átvezető hágó közelében egyre jobban feltárul a Hegyköz erdőkkel szegélyezett medencéje, ahogy a tölgyeseket váltó réteken kapaszkodunk. A hágóban kibontakozik a szemközti Milic tömbje, előterében a füzéri vár impozáns látványával. A dél felől kevélyen az égbe szökő, hegyekkel koszorúzott lovagvár a Várhegyhez lapuló házakkal valódi középkori hangulatot őriz, nem véletlen népszerűsége.

A középkori lovagvár vonzásában; Füzér kevély erőssége

A falut az alsó végén, a Bisó-patak völgyében érjük el. Hangulatos, ligetes kertek mellett keresztezzük a patak folyását, és meredek nyugati oldalban kapaszkodunk a központba a katolikus templomhoz. A falut uralja a felette magasodó, sziklás Várhegy. A kúp alakú vulkáni kürtőt balról kerüljük a középkori szekérúton a lehető leglankásabban kapaszkodva. A lakott terület szélén látogatóközpontot és nagy parkolót alakítottak ki a látogatóknak. Felettünk a Vár-forrás hangulatos katlanja, jobbra pedig visszakanyarodik az út a vár alatti nyeregbe.

Látványos, sziklás, jól védhető térszínen közelítjük meg a várat; vadsága ellenére ez a legjobban járható oldala a szilaj sziklaszirtnek. Jó stratégiai érzékkel épült a természetes védelmet nyújtó sziklák fölé az erősség. Bár feljegyzések nem maradtak fenn, a várudvarban feltárt bizánci érmékből feltehetően az ország első kővárainak egyikeként építette a területet uraló Aba nemzetség a tatárjárás előtt. Története során őrizték itt a szent koronát, de komoly erősségnek számított végig a középkorban; jelentőségét csak a 17. század végére veszítette el. A Károlyi család birtokolta évszázadokon át. Székhelyük a füzérradványi kastély volt, így a vár épülete a 20. század elejéig romlott; ekkor is csak állagmegóvást végeztek rajta. Régészeti feltárása a 20. század végén, míg helyreállítása a 2010-es évek közepén történt, amikor középkori pompájának megfelelően rekonstruálták a falakat.

A kapubástyán keresztül, a gyilokjárón lépünk be az újjáépített várba. A látványos kiállítások és a vár történetét elbeszélő leírások mellett érdemes néhány pillantást vetni a panorámára is. Egészen lenyűgöző, ahogy az egész Hegyközt belátni az 552 méter magas sziklaszirtről. Alattunk Füzér házai ölelik körbe a Várhegy lábát, északra a falu ligetes kaszálói felett a Milic tömbjének sűrű erdei, míg délre utak és rétek hálózata nyújtózik a Bózsva völgyéig, aminek túloldalán a hegység központi része, a legnagyobb kiterjedésű erdős hátak húzódnak. Szembetűnő a keleti végen jellegzetes kúpok csoportjaként a lankás hátaktól különálló Sátoros-hegyek csoportja Sátoraljaújhely felett, amin túl már az Alföld nyújtózik a Bodrog árterén a hegyek lábáig.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  •  Telkibányára busszal jutunk Hidasnémeti felől, illetve Sátoraljaújhely felől is van néhány átmenő járat. A Telkibánya, községháza megállónál kell leszállnunk.

Megközelítés

  •  A túra a falu központjából indul, a Telkibánya, községháza megállóból.

Parkolás

  •  A falu központjában, a közért előtti parkolóban hagyhatjuk az autónkat, ahonnan a túra is indul.

Koordináták

DD
48.485728, 21.354457
DMS
48°29'08.6"N 21°21'16.0"E
UTM
34U 526191 5370349
w3w 
///szótlan.ráér.hangposta
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Évszaknak, időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
15,8 km
Időtartam
4:40 óra
Szintemelkedés
581 m
Szintcsökkenés
311 m
Tömegközlekedéssel elérhető Oda és vissza Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egészséges környezet Csúcstúra

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp