Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A pilisi erdők mélyén: barangolás a Hosszú-hegy változatos vidékén

· 11 értékelés · Gyalogtúra · Pilisi-hegyek · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Meghitt tölgyeseken vezet vissza utunk az Országos Kéktúra mentén
    / Meghitt tölgyeseken vezet vissza utunk az Országos Kéktúra mentén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dera-szurdokban
    Fénykép: Farkas Péter
  • /
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorámakép Csobánka felé: balról jobbra az Oszoly, a Csúcs-hegy, a Nagy- és a Kis-Kevély magasodik
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A legelőkön túl a Kevélyek alatt bújik meg Csobánka ófaluja
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kovács-patak legelőin túl Csobánka és az Oszoly mészkősziklái emelkednek
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentkút alatti réten turisták és zarándokok is találkoznak
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hosszú-hegyről belátjuk a Budai-hegység nagy részét és a Pilis Kevélyekig húzódó vonulatát
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csobánkai Szentkút kápolnája
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A csobánkai Szentkútnál
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A csobánkai Szentkút
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Mészkősziklák a Hosszú-hegyi-zsombolynál
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Hosszú-hegyi-zsomboly lezárt bejárata
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Hosszú-hegyi-zsomboly nyílása
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kilátás a Hosszú-hegyről a Kevélyek és Budapest felé
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Hosszú-hegyről leereszkedő dózerutat követjük Pilisszentkereszt határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tábla a som-hegyi Kocka-tisztásnál
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Dera-szurdok népszerű kirándulóhely a főváros közelében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dera-szurdokban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Dera-szurdok
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dera-szurdokban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Nyíló odvas keltikék a Dera-patak mentén
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Legelésző lovak a Kovács- (Dera-) patak mentén, a háttérben Csobánka és az Oszoly
    Fénykép: Farkas Péter
m 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Szentkút (Csobánka) Dera-szurdok
Látványos és változatos vidékeken vezet keresztül körtúránk karnyújtásnyira a fővárostól, a Pilis központjában. Csobánka és Pilisszentkereszt között hangulatos patakmenti rétek és lankás tölgyesek határozzák meg a tájképet. Kis szelettel belekóstolunk a Kovács-patak szurdokának mélyre vágódó kőgörgeteges vidékébe, illetve a hegytető sziklás kilátópontjára is felkapaszkodunk.
nyitva
könnyű
14,9 km
4:20 óra
420 m
420 m

Két hegység határán járunk, amit a környező hegyek formavilága mutat. A Hosszú-hegy lapos oldala északkelet felé kibillent mészkőrétegeivel lankásan ereszkedik a Kovács-patak völgyébe, folytatásában a Pilis és a Csobánka feletti Oszoly-tető tektonikus mészkőfrontja fehér sziklákkal emlékeztet a mozgalmas földtani múltra. A patak túloldalán a másik jellemző hazai kőzettípus, az andezitből felépülő Visegrádi-hegység rétegvulkánjai hullámoznak. A középen adótornyokkal magasodó széles vulkáni hát a hegység legmagasabb területe, Dobogó-kő szakrális központja.

Az erdős hátakkal körbevett medence lélekemelő, testi és lelki gyógyírral szolgál a fővárosból kimenekülő természetkedvelők számára, ennek megfelelően népesek kirándulóútjai. A közeli Szentkút búcsújáró helye a helyi gyülekezetek zarándokhelye volt, ahova még ma is sok, fizikai és szellemi gyógyulásra vágyó érkezik.

A szerző tippje

  • A túra fő látványossága a Hosszú-hegyi kilátópont és a Dera-szurdok. Az időjárásnak megfelelően érdemes bejárni a túrát, hiszen a kilátópontra jó időben érdemes érkezni, a szurdokban viszont a látási körülményektől függetlenül, de száraz időben könnyebb haladni.
  • A túra akár felezhető is Pilisszentkereszten, illetve remek alkalmat ad erre a Som-hegyi turistaház, ahol előzetes bejelentkezéssel megalhatunk pont félúton.
  • Megtoldhatjuk a túrát a Kevélyek gerincével, akár a kezdőponthoz érkezve, akár hazafelé. Teljessé tehetjük a csobánkai körtúrát az Oszoly kilátópontjához felmászva, ahonnan belátni az egész hegyközi medencét és túránk útvonalát.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-04-12
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
479 m
Legalacsonyabb pont
174 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Dera-szurdokban komoly forgalommal találkozhatunk, főleg jó időben, hétvégén. Türelmesen és körültekintően haladjunk a helyenként sziklás, meredeken oldalazó ösvényen.

Kezdés

Csobánka, Plandics-tér (174 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.646668, 18.959174
DMS
47°38'48.0"N 18°57'33.0"E
UTM
34T 346729 5279047
w3w (what3words) 
///ébren.farkasok.befagy

Végpont

Csobánka, Plandics-tér

Útleírás

Itiner :

  • Csobánkáról a Z jelzés vezet a Kovács-patak völgyében felfelé a Szentkúthoz és a Hosszú-hegyen keresztül Pilisszentkereszt határáig.
  • A Z◼ jelzéssel ágazunk le jobbra a Som-hegyi turistaház felé, ahonnan a K◼ jelzés vezet le a Dera-szurdok bejáratához.
  • Az Országos Kéktúra K jelzésén jutunk át a szurdokon, és hullámzunk a Kovács-patak völgye feletti oldalban Csobánka határáig.
  • A Z jelzésen, már ismert útvonalon érünk vissza kiindulópontunkhoz Csobánkára.

Az útvonal részletes leírása:

A Kovács-patak völgyében

Csobánka nyugati végéből, a Plandics-térről indulunk a Z jelzésen felfelé, a Kovács-patak völgyében. A hegyközi medencében települt falut már az Árpád-korban jegyezték, de a török időkben elvándorolt lakosság a 17. század végén a törökök elől menekülő szerbekkel települt újra. Eleinte pásztorkodással, majd gyümölcsösök és virágoskertek ültetésével foglalkoztak. A jelenleg is színes etnikumú terület a magyar lakosság mellett svábokkal, szlovákokkal és cigányokkal egészült ki a 18. században. Az ófalut magyarok és thüringiai németek népesítették be, míg a század végével letelepedett cigányság a falu szélén a kovács mesterséget űzte. A szerbek a két világháború után hazatelepültek, míg a svábok ezer főt meghaladó lakosságát kitelepítették, helyükre felvidéki magyarok érkeztek.

Hamar elhagyjuk a falu házait, és a település határát jelző feszület után a kócsagos táblánál belépünk a nemzeti park területére a patak széles völgyében kúszó szekérutat követve. A természetvédelem az értékes hegyközi kaszálók fajgazdag területét hivatott fenntartani, a vizenyős patakmenti rétek értékes élővilágnak adnak otthont. A rejtőzködő életmódot élő, fűben meglapuló, terepszínű haris a terület fokozottan védett madara. A félmillió forint eszmei értéket képviselő faj pont az ilyen nedves réteket kedveli, ahol fűmagból és rovarokból álló tápláléka kifogyhatatlan terített asztalon várja.

A Hosszú-hegy erdeiben

Egy tölgyessel körbevett erdei tisztásnál kanyarodunk fel a Hosszú-hegy oldalába. Sűrű erdőt keresztezve, rövid kapaszkodás után érjük el a Szentkutat rejtő ligetet. Feltűnő erdei kápolna és padok fogadnak a meghitt erdőrészletben, aminek jobb szélén egy sekély völgy húzódik, eredeténél a kúttal.

A forrás a szerb ortodox hívők szent helye volt, ahol több csodás gyógyulás és látomás is történt az elbeszélések szerint. Ennek következtében népes zarándokcsapatok keresték fel a helyet, majd az ortodox Illés napi misét felváltotta a rendszeres katolikus liturgia, amit húsvéttól mindenszentekig minden vasárnap megtartottak. A hívők kényelmére épült 1936-ban a kegytemplom. A forrást lejjebb jobb kézre, egy kővel kirakott támfal alatt, az ősi bükkök őrizte bevágás szélén találjuk. Masszív lépcsősor vezet le a vízfakadáshoz, bár vasrács mögé zárták a gyógyulást ígérő kutat.

Folytatjuk a kapaszkodást a tölgyesen átvezető Z jelzésen. Egy dózerutat keresztezünk, ami után kacskaringós vonalvezetéssel érkezünk ki a ligetes gerincre. A hegyet felépítő rétegek tektonikusan letörő frontjához érkezünk a karsztbokor erdőben, egy tisztással feltárul a táj, és sziklás kilátóponthoz kanyarodik ki az ösvény. A panoráma pont az eddigi utunkkal ellenkező irányba nyílik, ahogy a hely hangulata is ellentétje a hegyekkel körbevett Kovács-patak medencéjének. A hosszan elnyújtózó mészkőfront közepén állunk, félúton a tekintélyes Pilis tömbje és a merészen égbe szökellő Kevélyek között. Alattunk szélesen húzódik a Pilisvörösvári-medence a délkeleti látóhatár felé, a Duna völgyéig, ahol már a főváros házai terítik be a vidéket. Óbuda felett a tornyokkal tűzdelt Hármashatár-heggyel kezdődik a Budai-hegység zegzugos vonulata, ami a nyugati látóhatárnál összeér a Pilis bálnahát alakú tömbjével.

A kilátópont után még rövid ideig a lapos gerincen maradunk, majd enyhe ereszkedéssel vágunk át a Hosszú-hegy ferde platójának tölgyesén. Információs tábla magyarázza a Pilisi Parkerdő projektjét, amivel az erdővel borítottság természetes megújulását kívánják modellezni, és a különböző erdőgazdálkodási módszerek környezetre gyakorolt hatását vizsgálják. A hangulatos erdők mentén csatlakozunk az előzőekben már keresztezett dózerúthoz, amit egy elágazásnál elengedünk a Z jelzéssel, és jobbkézre letérünk egy másik dózerúton a Z◼ jelzéssel. Útközben elhaladunk a Som-hegyi turistaház közelében, ahova a Z◼ jelzés is betér, míg mi a K◼ mentén folytatjuk ereszkedésünket a Kovács-patak völgye felé. A Som-hegyi turistaház a kétezres években eredeti funkcióját megőrizve gyönyörűen megújult. A sziklás szurdok bevágásának peremén ül a ház, amit a patakhoz levezető, egyre meredekebb ösvényen magunk is megtapasztalunk. A görgeteges út hamar eléri a fűz- és égerligetek szegélyezte Kovács-patakot, amit túránk során először tapasztalunk meg testközelből.

Vissza Csobánkára a Dera-szurdokban, a Kovács-patak mentén

Ahogy a völgy alján csatlakozunk a K jelzéshez, rögtön patakátkeléssel kezdünk, amit a Dera-szurdok keskeny bevágásában még számos hasonló kísér. A népszerű kirándulóhely azonban jól felszerelt, ahogy azt a patak felett átvezető fahidak mutatják. Szükség is van a masszív hidakra, a szurdokban ugyanis a főváros közelségének köszönhetően temérdek ember gyűlik össze kirándulóidőben, illetve maga a patak is kihívást jelent a mészkőrétegekbe vágódott, sziklás medrével. Komoly esőzések során tekintélyes áradat zubog alá a köves bevágásban, ahogy teljesen száraznak, víz nélkülinek is megtapasztalhatjuk ugyanazt a helyet. Ugyanis több víznyelő sorakozik a mederben, amiket vastag kőzettörmelék rejt az avatatlan szemek elől. A mészkőre jellemző kiváló oldódásnak és repedezettségnek köszönhetően a felszín alatt, mélyebb szinten is folyik a patak, barlangi járatokban, szűk repedésekben.

Mi azonban a felszínen követjük a patak nyitotta utat, bár ez az út sokszor igen meredek és köves, még ha a temérdek ember kényelmesen szélesre is taposta az ösvényt. Alig indulunk be a szurdokba, máris lemászások, meredek felszínen oldalazások következnek. A középső szakaszon pár tekintélyes kőtömböt kerülünk, bár nagyrészük a patakmederbe zuhant. Hamarosan meg is látjuk, honnan kerültek a sziklák a völgytalpra, az alsó szakaszon áthajló falak, réteglapjuk mentén elvált mészkőpadok boltosodnak felénk. A patak mindig a gyengébb, repedezett kőzetet bontja útja során, így évezredek lassú, de állhatatos munkája nyomán tekinthetünk mélyre.

Sajnos hamar végére érünk a látványos résznek, alig egy kilométer maga a szurdok, és amilyen hirtelen indult, olyan hamar búcsút is intünk neki, ahogy a pilisszentkereszti Szentkútból érkező vízfolyást keresztezzük. Túloldalon kis rétek és táborhelyek, illetve egy nagy parkoló fogad, ahonnan a turistaáradat is érkezik.

A parkoló után még utoljára keresztezzük a patakot, és magunk mögött hagyjuk a tömeget, ahogy fokozatosan bekebelez a masszív tölgyerdő. Innen jó pár kilométer már-már monotonnak tűnő erdei szakasz következik, ám az öreg hagyásfákkal megmaradt tölgyes övezte kellemes erdei dózerúton hullámzik a hegyoldalban Csobánka határáig. Vadvédelmi hálók mentén érkezünk ki a falu melletti irtásokra, ahol már az új nemzedék sarjad, és néhol kilátást is enged a környező hegyekre. Szemközt, a legelőkön túl Csobánka erdős hátak között megbújó falucskája látható, a Kevélyek valóban kevély kúpjaival a háttérben.

A Szentkút alatti réten csatlakozunk a már túránk elején megtett úthoz, amin az ismerős rétekkel, az Oszoly, a Csúcs-hegy és a Kevélyek látványával érkezünk vissza Csobánkára a Z jelzés mentén.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Csobánka, Plandics-térre érkezünk távolsági busszal (Pomáz-Pilisszentkereszt-Csobánka járat).

Megközelítés

  • A túra a Csobánka, Plandics-téri buszmegállóból indul.

Parkolás

  • A Plandics téren vagy kicsivel előtte, Csobánka főterén parkolhatunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.646668, 18.959174
DMS
47°38'48.0"N 18°57'33.0"E
UTM
34T 346729 5279047
w3w (what3words) 
///ébren.farkasok.befagy
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz Természetjáró App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,9
(11)
Héja Mira
2021-04-12 · Közösség
Nagyon jó kis túra volt, az elején folyamatos emelkedővel, szép kilátással. A legjobban a szurdok tetszett, bár elég sokan voltak...
Mutass többet!
2021. április 12., hétfő 20:02:47
Fénykép: Héja Mira, Közösség
2021. április 12., hétfő 20:03:05
Fénykép: Héja Mira, Közösség
2021. április 12., hétfő 20:03:37
Fénykép: Héja Mira, Közösség
2021. április 12., hétfő 20:03:53
Fénykép: Héja Mira, Közösség
2021. április 12., hétfő 20:04:18
Fénykép: Héja Mira, Közösség
Horvath Adam
2021-04-10 · Közösség
Szuper idő, szuper kiránduló útvonal.
Fénykép: Adam Horvath, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

2021. április 12., hétfő 20:02:47
2021. április 12., hétfő 20:03:05
2021. április 12., hétfő 20:03:37
2021. április 12., hétfő 20:03:53
+ 24

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
14,9 km
Időtartam
4:20 óra
Szintemelkedés
420 m
Szintcsökkenés
420 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp