Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A panelrengetegből a királyi várhoz - Tatabányáról Tatára a hegyeken át

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Nyugati-Gerecse · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Szelim-barlang Turul-emlékmű (Tatabánya) Gerecse Kapuja Látogatóközpont Tatai Öreg-tó

Hosszabb vándorlásra hív ez a kirándulás a Gerecse nyugati rögein keresztül, Tatabányáról Tatára, a bányászat okán létrehívott fiatal iparvárosból az ókori előzményekkel büszkélkedő, természeti és kulturális értékekkel is gazdag műemlékvároskába.

nyitva
közepes
17,9 km
5:25 óra
542 m
563 m

A fő tömegében mészkőből és dolomitból álló Gerecse, rögök sorozatából épül fel. A kibillent sasbércek vonulatokba rendeződve alkotják kiemelkedéseit, köztük pedig szerkezeti eredetű törések, eróziós völgyek és medencék süllyedékei helyezkednek el. A részek közül a Nyugati-Gerecse a leghosszabb, amely a Duna teraszaitól Tatabánya térségéig húzódik. Terjedelmes, platószerű rögeire jellemző, hogy tetejük nem  markáns csúcsban végződik, hanem kisebb fennsíkok terülnek el az ormokon, ami egyébként elmondható a Gerecse más vidékeiről is. A rögsor meredeken szakad le a Tatai-árok és a Kisalföld irányába - ezen kapaszkodunk és ereszkedünk túránk első és utolsó szakaszán, míg a kettő között kényelmesen járható erdei terepen bóklászunk.

Utunk során a Szelim-lyuk barlangjába kukkantunk, majd a Turul bronzmadarának tövéből szemlélődünk, és a Lengyel-halálát érintve, a Vaskapu sziklás szurdokvölgyben bandukolunk. Keresztezzünk a környék legnagyobb rögének, az Öreg-Kovácsnak széles hátát, ahol megidézzük hegyhez kapcsolódó régi történeteket, majd egy Árpád-kori körtemplom romjainál emlékezünk az egykoron itt élőkről. Erdei kálváriáján és szőlőhegyén át Bajra ereszkedünk és frissítő pihenőt tartunk.

Túránkat a szomszédos Tatán fejezzük be: a Cseke-tó menti hangulatos főúri Angolparkon keresztül, a látnivalókban bővelkedő Öreg-tó partjához megyünk. A kisvárosban - rendelkezésre álló időnktől függően - bőven van mivel múlatni szabad perceinket.

A szerző tippje

  • Elidőzhetünk a Gerecse Kapuja turisztikai látogatóközpontban, amely a hegység vidékéről sok információt kínáló bemutatóhely, sőt szabadidőparkja és egyéb szolgáltatásai is vannak.
  • A túrát befejezhetjük Bajon, vagy a Tóvároskert vasúti megállónál is. Előbbiből autóbusszal, utóbbiból vonattal tudunk továbbutazni.
  • Bajon és Tatán lehetőség van vásárlásra és étkezésre is.
outdooractive.com User
Szerző
Kisida András
Frissítés: 2019-03-29

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
510 m
Legalacsonyabb pont
128 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A baji szőlőhegy lábától Tata széléig tartó kb. 2.5 km hosszú szakaszon fedetlen a terep, úgyhogy tűző nyári napsütésben jól jöhet a fejfedő.
  • Víz vételezésre a Gerecse Kapujánál, Bajon és Tatán van lehetőség. Vigyünk magunkkal elegendő folyadékot!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Tatabánya vasútállomás (148 m)
Koordináták:
Geographic
47.586249, 18.394896
UTM
34T 304128 5273603

Végpont

Tatai Öreg-tó

Útleírás

Itiner

  • A tatabányai vasútállomással szemközti Győri út - Álmos vezér utca sarokról, az utóbbin vezetett P jelzésen indulunk a Turul irányába.
  • A PΩ jelzésen a Szelim-lyukhoz teszünk rövid kitérőt, majd ugyanezen vissza is térünk.
  • P jelzésen a Halyagos-rét előtti elágazásig menetelünk.
  • A Halyagos-rét előtt balra S jelzésre váltunk, melyen a Tata külvárosában lévő Baji út - Diófa utca kereszteződéséig túrázunk.
  • Itt jobbra kanyarodva, a Szent Jakab Zarándokút sárga kagyló jelzésein folytatjuk. Ezek az egyedi jelek navigálnak minket utunk végpontjára, az Öreg-tó partjához.

A túráról részletesen 

Amikor a föld feletti Tatabánya a föld alattiból élt

A szocialista településtervezés fő művének tartott város Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla és – a csupán 1902-ben önállósodott – Tatabánya egyesítésével jött létre 1947-ben. Ekkorra már mindenképpen szükségessé vált a négy szomszédos község összevonása, ugyanis a helyi széntelepek 19. század végén meginduló iparszintű kitermelése betelepülők tömegeit vonzotta; a lakosság száma többszörösére duzzadt. Az addigi hagyományos gazdálkodás gyökeresen átalakult, jelentősen megváltoztatva a térség természeti, gazdasági és társadalmi viszonyait. Sorra nyíltak a bányászaknák, a külszíni fejtések, ezek mellett pedig számos más üzem és ágazat is megjelent, kialakítva hazánk egyik iparvidékének központját.

A fejlesztés a szocializmus évtizedeiben kapott meg nagyobb lendületet, létrehozva az egységes várost, melynek jelentőségét tovább emelte, hogy Tatabánya lett a megyeszékhely is. Az új település megalkotásához eltüntették a korábbi épületek, utcák egy részét, és helyükre panelházak, szocreál középületek, lakótelepek, „Kádár-barokk” stílusú építmények kerültek, amelyek máig uralják a településképet. Az 1980-as évek közepére a lakosság száma 80 ezer főben tetőzött. Idáig tartott az a korszak, amelyre a helyiek úgy emlékeznek: a föld feletti Tatabánya a föld alatti Tatabányából élt. Rövidesen elkezdődött a hanyatlás, ugyanis a széntelepek kimerültek, a rendszerváltozást követően pedig a bányászat mellett a rá települt nehézipar is megszűnt.

A régi világ összeomlását kísérő válságból Tatabányának mégis sikerült megújulnia. Ipari parkokat létesítettek, ahol a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet miatt számos vállalat, üzem telepedett meg, munkahelyeket teremtve. A környezetet erősen romboló gazdaságszerkezet átalakulásával a térség élhetőbbé vált, a városban előremutató, széleskörü, tájvédelemalapú stratégiai fejlesztések történnek. Az idők során kialakult hagyományok azonban még napjainkban is élnek, a vájárok közötti összetartás példaértékű. Szokásaikat, szemléletüket őrzik, és átadják a későbbi nemzedékeknek. Tatabányán és a szomszédos szénmedencék településein is emléktáblák, szobrok, rendezvények, kiállított bányagépek emlékeztetnek a múltra.

A szocreál felett szárnyaló Turul

A tatabányai pályaudvar előtti térről startolunk el, aluljárón kelünk át a Győri út alatt. A túloldalán felbukkanva az Álmos vezér utca torkolatában találjuk magunkat, ahonnan a P jelzéseket követve, emeletes blokkházak tövében folytatjuk. Szemben jól rálátni első célunk a Csúcsos-hegy – Kő-hegy lapos tetejű, erdővel borított rögére. A fák között feltűnően fehérlenek a hegyet felépítő kipreparálódott mészkősziklák, az egyik tetején kiterjesztett szárnyával a bronzturul pózol, mellette a Szelim-lyuk bejárata nyílik. Az álláspontunknál 150 méterrel magasabb sasbérc igen meredeken szakad le a Tatai-árok irányába.

Rövidesen elérjük az 1-es főút zajvédő falát, és átkelünk az úttesten, majd az M1-es autópályát keresztezzük alulról. A vízmű karsztaknája mellett kezdődik a komolyabb emelkedő, melynek nagy részét egy kb. 400 fokból álló lépcsősorral küzdjük le. Közvetlenül a tető alatt balra a PΩ jelzése ágazik ki, a keskeny sziklaperemen vezető ösvény a közeli Szelim-lyukhoz tart. Szájától szép panorámát kapunk Tatabánya környékére és a Vértes kiemelkedéseire.

A triász korú mészkőben kioldódott forrásbarlang nagyméretű ürege jelentős régészeti lelőhely és a környék folklórjának is fontos ihletője. Megtekintéséhez nem szükséges lámpa, mivel több nyílással – köztük egy felülre, az égre nézővel is – rendelkezik, melyeken beáramlik a napfény. A feltárt leletek szerint a barlang az őskőkortól a rézkorig emberi lakóhely volt, és a korabeli állatvilág képviselőinek maradványait is megtalálták benne. Legismertebb legendája szerint hét falu népe menekült ide a fosztogató Szelim szultán katonái elől, a janicsárok azonban rájuk találtak, és megölték a fegyvertelen embereket. Kialakulásáról és feltárásáról kihelyezett tájékoztató táblán tudhatunk meg információkat.

Visszatérve a grádicshoz, és felkapaszkodva a tetejére a Turul emlékmű mellett állunk. Európa legnagyobb madárábrázolását a millenniumi ünnepségsorozat részeként, Komárom vármegye kezdeményezésére állították fel. A helyi identitás fontos részét képező emlékművet a legendás bánhidai győztes csata 1000. évfordulóján, 1907-ben avatták fel. A fején a stilizált Szent Koronát viselő, karmaival Árpád kardját fogó ősi, mitologikus magyar jelkép érdekes kontrasztot alkot az alatta elterülő, szocialista várostervezés legnagyobb művének tartott Tatabánya látványával; két alkotás, két korszak emléke. Összekapcsolódásukat jelzi, hogy a város címerének is központi alakja a Turul. Előterében kilátóhelyet alakítottak ki, ahonnan pompás panoráma nyílik a településre és tágabb környékére.

Leragadhatunk a látógatóközpontban

A szomszédos Gerecse Kapuja látogatóközpont fő célja a hegység értékeinek bemutatása, vidékének alaposabb megismertetése. Jól illeszkedik környezetébe a központi épület, amelyben interaktív kiállítóteret, éttermet, ajándékboltot, kerékpárkölcsönzőt alakítottak ki, sőt a Turul alatti sziklákon vezető via ferrata-útvonalak bejárásához szükséges felszerelést is bérelhetünk itt. A környékén megújultak az ösvények, pihenő- és piknikező helyek, játszótér és szabadtéri kondipark nyújt időtöltési lehetőséget a közelben. Három tanösvényt is kiépítettek, melyek bejárásával a hegység elővilágát, geológiaját, az ide kapcsolódó legendákat, valamint a 19. század végén emelt nemzeti milleniumi emlékművek történetét ismerhetjük meg. A tematikus útvonalakat mobiltelefonra  letölthető applikáció segítségével is bejárhatjuk, amellyel megtekinthetjük a táblákon nem látható tartalmakat.

Innen a P jelzés turistasétányán, a látogatóközpont épületétől balra folytatjuk. Ez a szakasz egybeesik a geológiai tanösvénnyel, ezért az út mellé pakolt kőzetminták és tájékoztató táblák segítségével meg is ismerhetjük a Gerecse hegyeit felépítő üledékeket. Enyhén emelkedve a parkerdőn át, balról mellőzzük a Ranzinger-kilátóhoz vezető nyiladékot, majd a Csúcsos-hegy keleti lejtőjén leereszkedve balra fordulunk a Nagy-rét csemetéskertjének kerítésénél. A nyílegyenes acélháló mentén különleges gesztenyafasorban lépdelünk. Jobbra, a Halyagos oldalában található erdőrészt Lengyel-halálának hívják, az elnevezés az 1848/49-es szabadságharc tragikus sorsú bujdosó honvédjére utal. Fiatal tölgyesben, löszbe ágyazódott mélyúton folytatjuk. A jégkorszak idején fújó erős szelek által szétterített porszemcsékből képződött kőzet könnyen erodálódik, keletkezésükbe a külső erők mellett az emberi közlekedés is besegít.

Utunk a szűk és mély Vaskapu szurdokszerű völgyébe vezet, ahonnan emelkedőbe vált ösvényünk. A környezet a korábbihoz képest nagyot változik: a gyér aljnövényzetű völgyoldalak itt telis-tele vannak kisebb-nagyobb kőzetkibukkanásokkal, a feltűnően fehérlő mészkövet sokhelyütt puha, üdezöld mohabevonat tarkítja. Egy kanyar után második világháborús katonasírt pillantunk meg. A hant az 1944/45 fordulóján vívott kemény harcokra emlékeztet, amikor bizony nem volt ilyen csendes az erdő.

Ösvényünkön talpalva kövek felett lépük át, meg a vizek által lehordott, vagy a szél által letört faágakon keresztül bukdácsolunk. Lezúduló csapadékvizek erodálják a két oldalt; a felső, löszös rétegben a peremen még kapaszkodni igyekvő fák ágas-bogas gyökérzetét figyelhetjük lenyűgözve. A vértesszőlősi előembertelep feltárójáról elnevezett Vértes László-aknabarlang ajtóval lezárt hasadékát elérve megenyhül az emelkedő, és sudár fiataloson keresztül, hangulatos ág-, és lombalagútban andalgunk tovább, követve a fényt a végén. Érintjük a betonkávával és vasráccsal foglalt Arany-lyuk zsomboly száját, mellette kereszteződésbe érkezünk. Pihenőpad csábít leülésre, aminek ne is álljunk ellent! Érdemes szusszanni egyet a fák alatt.

Legendák földjén az Öreg-Kovácsnál

A S jelzésen indulunk tovább a Halyagos-rét pereme mentén, a fák között rálátunk a sík terület zöldjére. Tölgyesben, nyiladékok és tarvágások mellett elhaladva, laza emelkedőn térünk rá a Koldusszállásról érkező kövesútra, hogy a következő kilométerek folyamán ezen koptassuk lábbelink talpát. A Nyugati-Gerecse rögsorának legmagasabb tagján járunk, az Öreg-Kovács oldalában. Nemcsak mérete miatt jelentős ez a hegy, hanem a néphagyomány szerint is. Az egyik történet úgy tartja, Mátyás királynak köszönheti nevét: álruhában találkozott itt egy öreg kovácsmesterrel, aki megvendégelte az egyszerű deáknak hitt uralkodót. Miután felfedte magát az igazságos király, arannyal jutalmazta az önzetlenséget.

A másik legenda a Sifliskőhöz kötődik. Svábul siflisnek nevezték a mézeskalácsost. Miután a vásárba tartó tatai iparosnak felborult szekere, felbőszülve átkozódni kezdett, ami sajnos ellene fordult: ő és teljes rakománya kővé változott. Az ezt tanúsító szikla áll ma is a hegy oldalában. A Simon-halálának hívott erdőrész pedig egy Simon nevű erdészre utal, akivel orvvadászok végeztek.

Az idősebb hagyásfákkal tarkított szellős-ligetes fiatalosból nyugati irányba itt-ott részleges panoráma tárul fel. A hegyláb szántói, falvai mellett jól látni a szélerőmű parkokat Bábolna-Bőny térségében, valamint a győri TV-torony sziluettjét.

Átlendülünk a hegy vállán, és sziklás aljú bükkösben kanyarogva a Szent Péter körtemplom maradványaihoz érkezünk, ahol pihenőpadok kínálnak leülési lehetőséget. Kutatások szerint itt állt az Árpád-korban alapított Kovácsi falu temploma, közelében nemesi udvarházat és temetőt is feltártak. Bár az épületek a török időkben elpusztultak, az istenháza rekonstrukciója az agostyáni Ökofaluban felépült.

Passión a szőlőhegyhez

A következő etapon csaknem 300 szintméteres ereszkedés következik Baj központjáig, melynek során elhagyjuk a Gerecsét, és hegylábi térszínre érkezünk. A S jelzésen folytatva, egyelőre szépséges erdei környezetben, különleges útszakaszon, egy hegyi kálvárián át ballagunk. A tetejét jelentő golgota csoporttól mintegy 2 km hosszan húzódik a keresztút, melynek a stációit 2008-ban állíttatta egy-egy baji család, akik folyamatosan gondjukat is viselik. 14 állomását változatos helyszínekre állították: hol egy irtásréten, hol a fák között, a hegyoldalban, vagy a sziklák szomszédságában emlékezhetünk Krisztus szenvedésére, a menetirányunk szerint fordított időrendben.

A fák törzsein még két hosszútávú zarándokútvonal speciális jelzéseit figyelhetünk meg a S jelzés mellett: a Mátraverebélyt Máriacellel összekötő Gyöngyök útja (Via Margaritarum) gyöngyfüzér-, és a Szent Jakab-zarándokút hazai szakaszát (Camino Húngaro) kijelölő sárga kagyló jelit. A Kecske- és a Reim-hegy között gyönyörű bükkösben kezdünk ereszkedni egy időszakos vízfolyás egyre mélyülő árka mentén. Hordalékfák és kisebb-nagyobb kövek, méretesebb sziklakibukkanások között lavírozva süllyedünk a passió első stációjáig, ahonnan megenyhült terepen megyünk tovább, a nagy kiterjedésű baji szőlőhegy présházai, pincéi, gyümölcsöskertjei között. Kilépve az erdőből hirtelen feltárul a táj, és kilátást kapunk a környékre. Közvetlenül alattunk Baj község templomtornya és háztetői színesednek. Mögötte célállomásunk, az Öreg-tó víztükre csillan, partján a tatai várral és a többi műemléképülettel, ezek mögött pedig a Kisalföld síkja zárja le a horizontot.  

Baj nevét az ótörök nyelvből származtatják, jelentése: gazdag, bő. A község a török hódoltság alatt elpusztult, majd a 18. században az egész környékkel együtt az Esterházyak birtoka lett, akik németekkel telepítették újra. A gróf a szőlőhegyen mintagazdaságot és borászatot létesített, amely nemzetközi hírűvé nőtte ki magát. Az 1754-ben épített Nagypincében 40 ezer akó bort lehetett tárolni, és itt volt Közép-Európa legnagyobb hordója, a 2150 akó (kb. 117 ezer liter) űrtartalmú , míves megmunkálású óriás. Jelenleg mintegy 70 hektáron termesztenek szőlőt Baj határában.

A téglától a pezsgőig

Löszmélyúton át sétálunk le a szépen rendben tartott szőlőhegyről. A pleisztocénban lerakódott fiatal kőzet fedi a Gerecse nyugati lankáit, és ellensúllyozza a dombsági táj egyenetlenségeit. A löszből jó minőségű, termékeny talaj alakult ki, amely ideális a bort adó növény termesztésére, és könnyű megmunkálhatósága miatt a pincék kialakítására is felettébb alkalmas. A domb aljában aszfaltútra lépve sétálunk Baj központja felé. A nyílt dűlőkön átvágva rálátunk a tatai nagytemplom kettős tornyára, a másik irányba pedig a Gerecse dél felé húzódó rögvonulatának tagjait, a Kovács-, és a Csúcsos-hegyet szemlélhetjük. A főtéri katolikus templom mellett kanyarodunk rá a tatai útra, amellyel párhuzamosan járdán gyalogolunk a községháza, illetve jó néhány hagyományos építésű lakóház előtt. A faluban működik vendéglő, vegyesbolt, pékség is, úgyhogy töltekezhetünk a kínálatukból.

A település szélén, balról mellőzzük az egykori szovjet laktanya és lőtér komplexumát, majd nyílt területen át tartunk Tata irányába. Az út mentén a felszín alatt agyagréteg húzódik, amelyre az egykor híres tatai tégla- és cserépgyárak épültek. Az első téglavetőt még az Esterházyak létesítették a 18. században.

Tóvároskert megálló mellett kelünk át a Budapest-Győr vasútvonalon, majd kb. 200 méter után jobbra letérünk a Szent Jakab út sárga kagyló jelzésére. A keskeny aszfaltút hársfa alléja az uradalmi pezsgőgyár épületeihez vezet. A korábbi szesz-, és sörfőzdét alakították át a 20. század elején a nemes nedű készítésére, a főépületben társasági összejövetelek színteréül szolgáló báltermet is kialakítottak. A többi építmény istállóként, lakásként és raktárként funkcionált. Az itt gyártott tatai pezsgő ismert és keresett termék volt.

Nyugtató Angolpark

A híres Angolpark területére lépve a Tatai Edzőtábor kerítése mentén ballagunk tovább. A főúri pihenő- és mulatókertből lekerített területet az 1948-as londoni olimpiára való felkészülésre kapták meg a sportolók, és azóta is az élsportolóknak nyújt színvonalas edzési lehetőséget.

Magyarország első angol típusú kertjét 1783-tól kezdve, évtizedek alatt alakították ki. Ehhez először a tágabb környéket kellett átformálni. Amikor az Esterházy család birtoka lett, a vidék lápos, vizenyős felszín volt, a feltörő karsztforrások táplálták. A munkálatok során lecsapolták a mocsarakat, vízvezető árkok, csatornák és gátak rendszereit építettek ki, amelyek között tavakat létesítettek. Ma is meghatározza a városképet az akkori tereprendezés, amit később folytattak. Tata mesterséges tavainak egyike a 18 hektáros Cseke-tó, melynek déli partján most egy sétányon andalgunk.

A pontos mértani formákon és a kiszámíthatóságon alapuló francia stílusú kertekkel szemben az angol módi lényege a természetes szeszély, hogy ne legyen szabályosság. A hangsúly az ellentétes benyomásokon van, hogy minden elágazás, útforduló után más tájkép, így más hangulat is kerüljön a sétáló szeme elé. A művészi szándékkal megalkotott kertet kanyargós utakkal, patakokkal, vízfelületekkel, sokféle növénnyel, különböző jellegű felszínek ötvözésével hozták létre. Ezek mellett eltérő stílusú, historizáló épületek, műromok, színpadok is kerültek a hangulatos sétányok, pázsitok mellé. A merengést ébresztő tájkert rendkívüli nyugalmat és a természet érzését kelti az itt tartózkodóban. Ma kb. 50 fenyő-, 150 lombosfa és cserjefajt, változatot tartalmaz a tatai Angolpark. Leginkább a hatalmas platánok és a szomorú fűzek szembetűnőek, de utunkba kerülnek igazán egzotikus fák is.

A parti sétány mentén érintjük az édesvízi mészkőből felépült, a tetején félholddal ékített török mecsetet, szemben vele pedig leülhetünk a Kazinczy-padra, amely a költő látogatásaira emlékeztet. A Tükör-forrástóból induló patak összefolyik a Pokol-forrás vizével - így, együtt táplálják a szomszédos Cseke-tavat. Volt idő, amikor a Tatabánya környéki bányászat miatt jelentős karsztvízkiemelés teljesen elapasztotta a forrásokat (ekkor az Öreg-tóból szivattyúztak át vizet a Csekébe), de ma már újra emelkedik a vízhozam. Keskeny kőhíd mellett római szentély ad antik hangulatot, íves grotta mélyed a domboldalba, középpontjában faragott kőoltárral.

Érdemes kitérőket tennünk, és felfedeznünk a park belső területeit is. Útbaigazító táblák kalauzolnak el minket a Kiskastélyhoz, a Pálmaházhoz, a szabadtéri színpadhoz, a műbarlangokhoz és a többi látványossághoz, amelyekről információkat is olvashatunk. Sőt, ha időnk és kedvünk engedi, körbe is sétálhatjuk a Cseke-tavat, még jobban elmerülve a hely nyugalmat árasztó hangulatában.

A kijárat mellett többféle stílust és építőanyagot magába foglaló műrom emelkedik. Építéséhez felhasználták a vértesszentkereszti román kori apátság oszlop- és pillérkötegeit, valamint domborműves római sírköveket is beleépítettek.

Tata utcáin

Kilépve a park kapuján túránk utolsó etapja Tata utcáin vezet az Öreg-tóhoz. Az első világháborús emlékművel megjelölt Damjanich utcán keresztül a Szabadság térre érkezünk, melynek végén jobbra, az 1-es főút városi szakaszára térünk. Szépen felújított régi középületek, lakóházak, üzletek között elsétálva, évszázados gyógyszertár épülete mellett balra fordulunk az Alkotmány utcába. Átkelünk a Malom-patak kőhídján, és a tatai tórendszer legnagyobb tagjához, az Öreg-tó partjára érkezünk, immár a vár szomszédságába.

Az állóvíz mentén számos műemléket és egyéb látnivalót találunk, amelyek érdemesek a megtekintésre: az élővizek városának is hívott Tata egyszerre a természeti és a kulturális értékek tárháza. Ha még van időnk, maradhatunk itt.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Túránkat Tatabánya vasútállomástól indítjuk, amely a Budapest-Hegyeshalom-Rajka fővonal része, a vonatok sűrűn járnak.
  • A vándorlást Tata központjában fejezzük be, a vasútállomásról vagy Tóvároskert vasúti megállóból vonattal, az autóbuszállomásról pedig busszal utazhatunk tovább, a jellemzően gyakran közlekedő járművek valamelyikével.

Megközelítés

  • A Tatabánya vasútállomás előtti gyalogos aluljáron átmegyünk a Győri út alatt. Túloldalán feljőve az Álmos vezér út torkolatában állunk, amely a P jelzésű turistaút kiindulópontja.
  • Az Öreg-tó partjától az autóbuszállomás kb. 10 perc gyaloglás. Tata vasútállomása és a Tóvároskert vasúti megálló is kb. 30 perc sétára van.

Autóval

  • Tatabányán a vasútállomásnál, vagy a vele szomszédos Vértes Center mellett parkolhatunk. Ide a túra végén Tata vasútállomásról, vagy a Tóvároskert vasúti megállóhelyről vonattal tudunk visszatérni.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • A Gerecse turistatérképe


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)
Németh Zsombor
2019-09-22 · Közösség
Nagyon élvezetes, egész napos túra! Valóban nincsenek nagy technikai nehézségek, a két kivétel a Szelim-barlanghoz lemenetel (ha kisgyerek van velünk), illetve a Keresztútnál a leereszkedés. Fel kell azonban arra készülni, hogy a Gerecse kapujától a végéig összesen egy hely - a templomrom - van, ahol van pad és asztal.
Mutass többet!

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
17,9 km
Időtartam
5:25 óra
Szint +
542 m
Szint -
563 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!