Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A magyarósdi óriástojástól a szőcei lápig

Gyalogtúra · Őrségi Nemzeti Park
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Vadása-tó esti fényekben
    / A Vadása-tó esti fényekben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őrimagyarósdi vár
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szőcei tőzegmohás láprét
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Út a rétre
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadása-tó
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei ösvény a Vadása-tó partján
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőcei láprét
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi gólyahír
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei fenyves Szőce határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőcei hangulat
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadása-tó
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadása-tó strandja
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadása-tó
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadása-forrás
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadása-tó
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadása-tó
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magasles Szőce határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőcei dűlőút
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Vadása-tó ülepítője előtt
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szőcei tőzegmohás láprét
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőcei láprét
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 240 230 220 210 7 6 5 4 3 2 1 km
Túrázunk erdei tanösvényen, pallósoron lépdelve nyerünk bepillantást a lápok különös világába. Megcsodálhatjuk az Őrség fatojását, a Lápok Háza kiállítási anyagát. A Vadása-tónál fürödhetünk, megpihenhetünk.
könnyű
Hossz 7,6 km
2:00 óra
27 m
28 m

Kiindulópontunk a jelentős történelmi szerephez jutó település, Őrimagyarósd legendás „kastélydombja”. Innen az Őrség óriási faragott fatojásának opcionális megtekintésével folytatjuk a túrát, majd a Malomgát tanösvény természeti értékei között a Magyarósdi-patak mentén haladunk a 12 patak által táplált, tiszta vizű Vadása-tó felé. Itt nyáron megfürödhetünk, és étkezésre, pihenésre is jut időnk.

Egy romantikus, rövid kitérő során a tó nevével összefonódott „vad ásta” legenda nyomába eredünk. Erdei környezetben érünk a festői szőcei völgytalpba, a híres tőzegmohás láphoz. A természeti értékekkel való ismerkedést tájékoztató táblák sora és pallósor segíti. Különleges, jégkorszakbeli reliktum fajokkal, köztük a legendás, rovaremésztő kereklevelű harmatfűvel ismerkedünk meg, majd a Lápok Házában nézelődünk tovább. Túránkat rövid szőcei sétával, a buszmegállónál zárjuk.

A szerző tippje

  • Őrimagyarósd központjában 2022-től már helytörténeti kiállítás mutatja be majd a település múltját.

  • Az Őrségi 5érzék házaknál lévő faragott fatojás Őrimagyarósd kihagyhatatlan látnivalói közé tartozik.

  • A Vadása-tónál érdemes hosszabb pihenővel, nyáron fürdőzéssel, étkezéssel számolni.

  • A Lápok Háza bemutatóhelyen gyarapíthatjuk a tudásunkat a tőzegmohás lápon tett pallósoros séta után. Kültéri szabadtéri tanterme egyben fedett pihenőhely is.

  • A tőzegmohás láp bejáratánál bivakolásra alkalmas építményt találunk.

Kevy Albert profilképe
Szerző
Kevy Albert
frissítve: 2021-08-09
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
242 m
Legalacsonyabb pont
215 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

A Vadása-tónál és az előtte fekvő tározónál kövessük a kifüggesztett táblák utasításait! Túránk nemzeti parki területen vezet, ezért a természetvédelmi szabályok betartása kötelező!

Hasznos linkek és ötletek

  • Őrimagyarósd látnivalóiról, rendezvényeiről informálódni a település honlapján érdemes.
  • Szőce község honlapján is hasznos információkat találunk.
  • A Vadása-tónál igénybe vehető turisztikai szolgáltatásokról, programokról tájékozódni itt lehet.
  • Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság fenntartásában lévő Lápok Háza nyitvatartásáról, szolgáltatásairól, az érintett tanösvényekről a nemzeti park és az Őrség honlapján lehet tájékozódni.

Kezdés

Őrimagyarósd, autóbusz-váróterem (236 m)
Koordináták:
DD
46.884969, 16.533464
DMS
46°53'05.9"N 16°32'00.5"E
UTM
33T 616831 5193522
w3w 
///megtudni.bérlakás.befekszik

Végpont

Szőce, autóbusz-váróterem

Útleírás

Itiner

  • Az őrimagyarósdi buszmegállótól a várdombra sétálunk, ahol rácsatlakozunk a Malomgát tanösvény PT jelzésére, és azon haladunk tovább egészen a Vadása-tóig, amelyet az óra járásával ellentétes irányba kezdünk megkerülni a Z↺ jelzésen.
  • A tó délnyugati csücskénél balra térünk a S jelzésre és azon maradunk a zöld kerékpáros (Zoo) jelzésig, amelyet jobbra követünk.
  • A tőzegmohás láprét bejáratától egészen a Lápok Házáig a Szőcei láprét tanösvény PT jelzésén sétálunk.
  • A Lápok Házától Szőcén ismét a zöld kerékpáros (Zoo) jelzést követjük fél felé, a buszmegállóig.

 A túráról részletesen

Történelmi emlékek a kastélydombon

Túránkat az Őrség meghatározó települése, Őrimagyarósd történelmi helyszínétől, az úgynevezett „kastélydombtól” indítjuk, ahova a buszmegállóból a Petőfi Sándor utcán pár métert délkelet felé sétálva, majd balra térve jutunk el. A község legmagasabb pontján hajdanán állt, erődítménynek is beillő nemesi udvarházat a magyarósdi Darabos család építtette 1590 körül. Az erősséget kettős árokrendszer védte, melynek nyomait ma is felfedezhetjük. Az északi falnál bástyát emeltek, a nyugati oldalon megerősített kapubejáró volt. A tarackkal, hírvivő mozsárágyúval ellátott, átlagosan húsz, a környékről toborzott hajdúval védett magyarósdi várat Kanizsa várának elvesztése (1600) után kapcsolták be a végvári rendszerbe. A 17. század első felében Darabos Gáspár, a falu földesura volt a kastély kapitánya is, aki csak „magyarósdi aprólék végház”-nak nevezte a várát. Az erősség a hódoltság időszakában az 1664-es török hadjáratig tudta betölteni a védelmi funkcióját, akkor lerombolták. Ma egy székelykapun át megközelíthető, emléktáblával, pihenőhellyel felszerelt történelmi emlékhely van itt.

Őrimagyarósd az írott források szerint az Őrség rendkívül jelentős települése, hiszen az őrállói jogviszony mibenlétéről először a „monorosdi” őrök kiváltságleveléből értesülünk. V. István király 1270-ben kibocsátott okmányában meghatározta az egykori őrök jogait, kötelességeit.

A magyarósdi fatojás

Ha kedvünk van hozzá, történelmi kitekintésünket egy rövid kitérő árán Őrimagyarósd egyik fő attrakciója, az óriási fatojás megtekintésével folytathatjuk. Ehhez az emlékhelyet északkeleti irányban, a falépcsőkön elhagyva az „Őrségi 5érzék házak” felé kell sétálnunk, a tojás ugyanis a porták kiöblösödő udvarán áll. Fája az 1750 körül Nemesrempehollóson ültetett és 2000-ben kitermelt tölgy. Az ebből kifaragott óriástojás súlya 5 tonna, magassága 2,5, kerülete 4 méter. Művészi faragásainak témái a magyarság múltját idézik. Talapzata lángcsóvát szimbolizál, legfelül Emese álma jelenik meg. A többi képmezőn a csodaszarvas üldözése, a honfoglalás, a vérszerződés, Szent István király megkoronázása, Szent László király egyik legendája, valamint a koronázási jelképek, a korona, a jogar, a palást, az országalma és a kard, illetve a tarsolylemezek és Magyarország címere szerepel. A fatojás mellett a trianoni dombormű is a birtok éke.

A Malomgát tanösvényen

A Várdomb tövétől a Malomgát tanösvény PT jelzésén, a Magyarósdi-patak mentén haladunk a Vadása-tó felé. A tanösvény a patakon régen működtetett vízimalmokhoz tartozó gátról kapta a nevét. Az úton az áprilistól pompázó, védett agárkosborokkal találkozhatunk. Ez a megkapó szépségű orchideaféle bíborszínű, néha lilás vagy rózsaszín, lazán álló virágzatával, ibolyaszínű, sötéten pettyezett, háromkaréjú, középen kicsípett mézajkával hívja fel magára a figyelmet. A patakvölgyben égerligetekben, üde lombos erdők szegélyében könnyen észrevehető a kis fehérsávos lepke is. A némi barnás beütéssel, de alapvetően fekete alapszínű lepkefajt az elülső szárny sejtjeiben látható dárda alakú, illetve a középső harántsáv és a hátulsó szárny nagyobb, fehér foltsorai teszik roppant dekoratívvá.

A patak, illetve a tó környékén a farkos kétéltűek rendjébe tartozó közönséges tarajosgőték és az alpesi tarajosgőték is megfelelő életfeltételeket találnak. A tavasztól őszig aktív tarajos gőte a hideg beálltával az avarrétegben, fák gyökerei között, repedésekben húzza meg magát. Előszeretettel fogyaszt csigákat, rovarokat, de vízparti életmódja miatt az ebihalakat, a halikrát sem veti meg. Érdekes, hogy a petéit egyenként vízinövényekbe rejti. A vízben kikelt lárva még esetlen, láb nélküli, de nagy kopoltyúja van. A biztonságot jelentő vizet csak a lábai kifejlődését és ezzel párhuzamosan a kopoltyúja visszafejlődését, majd eltűnését követően hagyja el. Nevét a hím tavasszal megjelenő nászruhájáról, a hátvonaltól a farok végéig terjedő, erősen fogazott, 5-6 cm magas háttarajról kapta. Küllemét tekintve a hím felül sötétbarna, nagy, kerekded, fekete foltokkal, melyek többnyire a narancsszínű alsó testfélen is ismétlődnek. A nőstény kissé nagyobbra nő, mint a hím, testhossza a 18 cm-t is elérheti, viszont taraja nincsen. Az alpesi tarajosgőtének a közönséges tarajosgőtétől való megkülönböztető jegye lehet, hogy a hímek sötétbarna tónusú hátoldalán zöldes árnyalat is megjelenhet, fekete foltokkal tarkítva. A háti taraj a test és a farok találkozásáig erősen szeldelt, ott megszakad, majd a farok részen sima élű. Erre a fajra is érvényes, hogy bár a nőstény nem rendelkezik tarajjal, a gerince vonalán egy markáns narancssárga sáv fut végig.

A tanösvényen tovább sétálva, az elő tározót megkerülve a régi úttörőtábor épületeinél, a focipálya mentén érünk az üdülőházak közé, ahol a Z↺ jelzésre térünk át. A tóparti zónában pihenésre, a helyi ételek megkóstolására is lehetőség kínálkozik.

A „Vad-ásta” tó mentén

A Vadása-tó környékén gyakorta láthatjuk kergetőzni a pillangófélék családjába sorolt kardos lepkéket. Tápnövényüket a különböző alma- és körtefajok, a galagonya, a madárberkenye, a kökény jelenti. Népszerűségüket pompás megjelenésüknek, sárgás alapon fekete csíkos szárnyszínüknek, illetve hosszú, elkeskenyedő farokban végződő hátulsó szárnyuknak köszönhetik. Nem nehéz összekeverni őket a hasonló színezettségű fecskefarkú lepkével. A röptük erőteljes, vitorlázó, és gyakran láthatjuk őket nektáriumok szívogatása közben, amiben pödörnyelvük van segítségükre. A tó közelében a sokszor másfél méteresre is megnövő, aranysárga szirmú, nyáron virágzó, védett fészekvirágzatú osztrák zergevirággal is találkozhatunk.

A romantikusan hangzó Vadása-tó a „vad ásta”, azaz rókák által ásott lyukakról kapta a nevét – ezeket sok helyen láthatjuk a környékbeli erdőkben. Vizét a Vadása-patak mellett 12 forrás táplálja. A tó déli oldalától utunkat a S jelzésen folytatjuk, egészen a szőcei tőzegmohás láprétig. A strandot az erdő felül kerülve kapaszkodunk feljebb, majd egy rövid, de romantikus kitérőt téve érdemes útba ejtenünk a lehelyezett pallósort, hogy a „vad ásta” legenda nyomába eredjünk. A rövid hurok megtétele után a S jelzésen zömében erdei környezetben túrázunk tovább. A szőcei focipályánál fedett pihenőhelyet találunk.

Utunk során több helyen megpillanthatjuk a „tyúkbolondítónak” is titulált fehér zászpát. Népi neve a gyökeres tőkéjéből kinyert mérgező hatóanyagra, a veratinra utal, amellyel régen a haragban lévő szomszédok néha egymás baromfiját mérgezték meg. A liliomvirágúak rendjébe tartozó, sokszor az egy méteres magasságot is elérő, fehér vagy sárgás színű fürtös bugavirágzatú növényt a láprét és a mélyebben fekvő legelők környékén vehetjük szemügyre.

Pallósoros túra a tőzegmohás lápréten

A lápréthez közeledve a S jelzés balra térve egyesül a zöld kerékpáros (Zoo) jelzéssel. Mi egy rövid ideig az utóbbit követjük jobb felé. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által karbantartott tisztáson megpihenhetünk, mielőtt rálépünk a PT jelzésű Tőzegmohás láprét tanösvény kiépített pallósorára. A völgy speciális, nyaranta olykor meglepően alacsony éjszakai hőmérsékletet előidéző mikroklímája, a völgybe szaladó hideg vizű források évszázados jelenléte és a speciális hidrogeológiai viszonyok együtt járultak hozzá számos jégkorszakbeli reliktumfaj fennmaradásához a völgytalpban. A láprét forrásait a régmúltban egyszerűen csak „bugyománynak”, magát a láprétet a kiterjedésére utalva Szélesvízi-rétnek nevezték. Értékeinek fennmaradását az itt élők hagyományos paraszti gazdálkodása mögött meghúzódó bölcsesség is szolgálta. A láprétet évente kétszer kaszálták, és időszakosan legeltettek rajta. Az aranymohának nevezett tőzegmohát marhaalomként hasznosították.

A lápok jellemzője, hogy az itt keletkezett szerves anyagok jelentős része a víz alatt marad, lebomlani nem tud, így tőzegesedik. A láp savanyú kémhatású vize jól konzervál, a növények, állatok maradványait hosszú ideig megőrzi. A tőzegréteg vastagsága változó, 20 cm-től akár 2 méterig is terjedhet. Lápok ott keletkeznek, ahol a víz a felszín közelében tartósan megmarad, és a vízszintingadozás csekély mértékű. A környékükön jellemzően ásványi anyagokban szegény források törnek a felszínre.

A tudomány számára Pócs Tamás és munkatársai fedezték fel ezt a területet az 1950-es, 60-as években. Ma pallósoron lépdelve, a tanösvény tábláinak segítségével ismerkedhetünk meg a láprét értékeivel, amelyek közül különösen jelentős a nevében is szereplő, védett tőzegmohafajok jelenléte. A szintén védettség alatt álló jégkorszaki reliktum fajok sorában említhetjük a tőzegmohák környezetében élő, izgalmas nevű növényt, a rovaremésztő kereklevelű harmatfüvet. Ennek az apró, forgó virágzatú növénynek a kerekded, apró, vörhenyes mirigyszőrökkel fedett, cukortartalmú, ragadós anyaggal bevont levele odavonzza a rovarokat. Miután csapdába csalta, enzimekkel bontja le őket, így gondoskodva a tőzeges talajból hiányzó nitrátok beviteléről. Érdemes megemlítenünk egy másik jégkorszakbeli reliktum fajt, a tőzegepret is. A laza fürtű, bíborszínű virágzatú, alapvetően pirosas tónusú növény akár 40 cm-esre is megnő.

Az „ex lege” védettségű területen található, a vízi létet kedvelő, hármaslevelű, fehér virágzatú, rojtos sziromlevelű vidrafű nemcsak bájos, hanem gyógyító erővel is bír. A levelét gyomorkeserű-likőrfélék alapanyagának, étvágygerjesztőnek szedték. 1995-ben itt, a Szélesvízi-réten fedezte fel Lájer Konrád hazánk egyik legritkább növényét, a Vörös Könyv által közvetlenül a veszélyeztetett kategóriába sorolt északi sást. A lápréten állományalkotó növényként jelenik meg a kékperje, a szőrfű, valamint a hangyaboglárka lepkefajok tápnövénye, az őszi vérfű is.

A lápréten a botanikai értékek mellett figyelemreméltók a zoológiai értékek is. A Szőce-patakban szép számban él védett folyami rák, melynek különlegessége, hogy csak a tiszta, friss vizű patakokban marad meg, ma már ezért számít ritkának. A patak melletti réteken különféle szitakötő- és lepkefajokat figyelhetünk meg.

A pallósor végén átkelünk a Szőce-patakon, és a partoldal kihívásaival megküzdve a Lápok Házához érünk. Itt a szabadtéri tanterem oktatótábláinak tanulmányozása mellett megpihenhetünk, és fedett helyen fogyaszthatjuk el a magunkkal hozott elemózsiát. A látogatóközpontban igényes kiállítás várja a betérőt. A tanösvény kiegészítéseként élményszerűen ismerkedhetünk meg a lápkutatás történetével, a lápok mibenlétével, létrejöttével, faunájával, flórájával, illetve az emberi tevékenység élőhelyre gyakorolt hatásaival. Innen dél felé, ismét a zöld kerékpáros (Zoo) jelzésen, majd a Kölcsey Ferenc úton gyalogolunk tovább túránk végpontjához, a buszmegállóhoz.

Szőce értékei között

Ha valaki kedvet érez hozzá, érdemes kicsit csatangolnia a faluban is. Szőcét már a 11. században említik III. Henrik német-római császár 1051-es magyarországi hadjárata kapcsán. A határában haladt a „római útnak” is nevezett Borostyánkő út és a korabeli Itáliát az ország központi részével összekötő „Király út”, amit a helyiek csak „Kerál útnak” hívnak. A legenda szerint a tatárok elől ezen menekült Dalmáciába, Trau várába IV. Béla. A község címere híven őrzi a híres epizód emlékét, hiszen a heraldikai ábrázolás főszereplője maga a lovon ülő király. A címerben még a vidék sajátosságaira utaló két zöld domb és a helyiek által aranymohaként emlegetett tőzegmoha tűnik fel.

A középkorban a falut sokáig a Nádasd nemzetség birtokaként tartották számon. A település egyik ékének számító, Szent András tiszteletére felszentelt templom román stílusjegyei, így a három félköríves záródású résablak 12. századi építésre utalnak. A Szelczey Miklós Vas megyei alispán által Mátyás király uralkodásának idején végigvitt gótikus átépítés bizonyítékai többek között a nyolcszögzáródású, csúcsíves boltozatú szentély és a karakteres támpillérek.

Az önkormányzat épülete mellett a falu egyik becses értékeként számontartott régi kovácsműhely berendezési tárgyait őrzik az eredeti kemencétől a fujtatón át a korabeli szerszámokig.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Körmend és Bajánsenye között közlekedő járatokról az Őrimagyarósd, autóbusz-váróterem megállóban érdemes leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállónál kezdődik.

Parkolás

  • A kiindulópont közelében az utcán parkolhatunk.

Koordináták

DD
46.884969, 16.533464
DMS
46°53'05.9"N 16°32'00.5"E
UTM
33T 616831 5193522
w3w 
///megtudni.bérlakás.befekszik
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A hármashatár turistakalauza Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park (Cartographia 2014)
  • Őrség, Vendvidék turistakalauz (Hegyek Vándora Turista Egyesület Bp. 2003)
  • Az Őrség és a Vendvidék Kalauz turistáknak és természetbarátoknak (BKL. kiadó Szombathely 2004)

A szerző által javasolt térképek:

  • Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)
  • Őrség, Göcsej (Cartographia)
  • Őrség, Vend-vidék, Vasi Hegyhát (Faragó térkép)
  • A hármashatár turistakalauza: Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park (Cartographia)
  • Őrségi Nemzeti Park (Paulus)

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
7,6 km
Időtartam
2:00 óra
Szintemelkedés
27 m
Szintcsökkenés
28 m
Tömegközlekedéssel elérhető Oda és vissza Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp