A legrövidebb körtúra az Írott-kőre

Itiner

• A hármashatár-hegyi parkolóból nyugat felé indulunk a K▲jelzésen.
• Teszünk egy kitérőt a Hörmann-forráshoz.
• A forrásnál déli irányba fordulunk a K jelzésre, és azt követjük egészen az Írott-kőig.
• A kilátótól ereszkedve a K jelzés másik ágát követjük.
• Amikor az letörik délre, mi a K+ jelzésen folytatjuk a túrát a parkolóig.

A túráról részletesen

Fel az Írott-kőre

A hármashatár-hegyi parkolóból nyugat felé indulunk a K▲jelzésen. Az erdészeti sorompó után nem sokkal megérkezünk az út jobb oldalán fakadó Hörmann-forráshoz, ami a Kőszegi-hegység legmagasabb, 713 méteren fakadó víznyerő helye. Először Csarmas-kútjának hívták, majd a 18. században kapta a mai nevét a tragikus sorsú várnagy, Hörmann Mihály után, akiről több történet is kering. Az egyik szerint Jurisics Miklós várkapitány titkos felderítő útra küldte őt, ami közben a törökök elfogták, és e forrásnál élve megnyúzták. Egy másik változat szerint az ő ötlete volt ez a kivégzési mód arra az esetre, ha valaki szövetkezik a törökkel. Egyszer azonban őt vesztegette meg az ellenség, amiért a maga által kitalált büntetést kapta. Történelmi források nem támasztják alá, hogy Jurisics korában élt volna egyáltalán Hörmann nevű katona.

Egy másik monda szerint 1620-ban a császári seregek óriási túlerővel támadták meg a kőszegi várat, és a menthetetlen helyzetben egy Hörmann Mihály nevű vitéz felgyújtotta a megmaradt puskaport, nehogy az a támadók kezére jusson. Hörmann elmenekült, de az ellenség végül a Csarmas-kútnál elfogta, és elevenen megnyúzta 1621. május 27-én. Emlékét a kőszegi Várparkban az 1971-ben emelt Hörmann-kő is őrzi, valamint a kőszegi vár falai között még ma is látható egy tőr, mellyel állítólag végrehajtották az ítéletet.

A forrástól déli irányban megyünk tovább a K jelzésen, ami sűrű, sötét lucfenyvesben indul felfelé az Írott-kő tanösvény táblái által szegélyezett, meredek úton.  Az Írottkő Natúrpark településeit és kirándulóhelyeit bemutató 20 állomás táblái 2 km hosszan, egészen a csúcsig kísérnek minket. Egy nagy jobbos kanyar után az erdő bükkösre vált. A Hármashatár gerincének letermelt déli oldala felett Szombathely és a Kisalföld felé kapunk panorámát. Jobbról nyíres jelzi a gerinc csekély termőképességű, az érvszázadok során kizsarolt, elsavanyodott talaját. Ez a pionír jellegű fafaj a rétegelt lemez- és furnérgyártás egyik legfontosabb alapanyaga, de dobozok, ládák, sport- és hangszerek (pl. gitár, zongoraelemek) is készülnek belőle. Gyógynövényként is számon tartják, mivel a leveleiből készült tea jól szabályozza a veseműködést, vízhajtó hatású, valamint hólyaghurutot is kezelnek vele. Kérge jó lázcsillapító, csapolt nedve immunerősítő. A népi gyógyászatban viricsként is ismert levet régen vesehomok és kisebb vesekövek elhajtására is használták.

Balról felnövő vörösfenyves, majd egy egykori, hazánkban csak a Kőszegi-hegységből ismert erdőtársulás, a jegenyefenyves-bükkösök hírmondójaként néhány jegenyefenyő áll az út mellett. Egy lucfenyves után érünk az Írott-kő csúcsa alatti pihenőhöz, ahol egy kényelmes esőbeálló is vár minket.

A Dunántúl tetején

A Dunántúl legmagasabb pontját a 13. században Fenyő-hegynek, míg 17. századtól Szálkőnek hívták. Mai nevét a hegy tetején, a kilátótól mintegy 40 méterre, az osztrák oldalon álló kvarcitos fillit szikláról kapta, melyen egykor jól olvasható „C” „B” „E” jelölés állt. A betűsor valószínűleg a Confinia Batthyányiana Esterházyana szöveg rövidítése, vagyis magyarul Batthyány-Esterházy határt jelent, de a betűsor rámímel Comes Batthyány Elemér nevére is.

A helybeliek 1891-ben egy fából ácsolt, a millennium alkalmából Árpád névre keresztelt kilátót építettek a hegytetőre, amit rossz állapota miatt 1908-ban le kellett bontani. A helyére 1913-ban egy kőtorony került, amit a II. világháború után, a vasfüggöny évtizedeiben csak az osztrák oldalról lehetett megközelíteni. Érdekessége, hogy pont a közepén halad át az államhatár, melyet a kilátóban felállított határkő is mutat.

A 2010-ben felújított építményből tiszta időben akár a Balatonig is elláthatunk, ami a Bakonytól délre a Tapolcai-medence tanúhegyei között csillan meg. Még délebbre a Keszthelyi-hegység és a Rendeki-hegy, utánuk a Zalai-dombság látható. Délnyugati irányba nézve, ha nagyon tiszta az idő, a Kamniki-Alpok csúcsai is feltűnnek, de az Alpok első keleti kétezres csúcsai, a Schneeberg és a Wechsel mögött megbújó Rax magasodik látszólag a leginkább környezete fölé. Az alacsonyabb, de mégis markáns Hohe Wand sziklafalai szintén általában láthatóak a felső szintről. Északon Bécs és a Fertő tó mögött húzódó szélerőművekkel tűzdelt Lajta-hegységet szemlélhetjük.

Vissza a parkolóhoz

A pihenőtől a K jelzés jobb oldali ágán, a Dél-dunántúli Kéktúra vonalán folytatjuk utunkat. A sűrű lucfenyves borította lejtő után bükkösben ereszkedünk tovább, majd tarvágott részt kerülünk dél felől. Tarvágáskor a teljes vágásérett erdőállományt letermelik úgy, hogy a kivágott fák gyökerei bent maradnak a talajban, valamelyest mérsékelve ezzel a növényzet elvesztése miatt fokozódó eróziót és deflációt az újulat felverődéséig. Ez az erdőfelújítás legköltséghatékonyabb módja, viszont emellett számos hátránya jelentkezik. Amellett, hogy a terület élővilágának legnagyobb részére nézve káros, az csemeték felnövéséig fokozottan megnöveli az erózió mértékét, szárítja a mikroklímát, és a tarvágott területekkel szomszédos erdőrészeken nő a széldöntésnek való kitettség.

Elhaladunk egy szénarács mellett, majd egy éles kanyarban, ahol a K jelzés jobbra, déli irányba fordul, mi a K+ jelzésre váltunk. A kis kezdeti emelkedő után kb. 1 km-t teszünk meg az enyhén lejtős úton, majd amikor a jelzés élesen balra tér, és ismét emelkedni kezdünk. Itt is egy letermelt állomány mellett megyünk el, ahonnan a Kisalföld felé nyílik kilátás. A parkolóba egy lucfenyvesen át vezet a kellemes lejtő.