Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Tipp

A kurucok központjában, az Aggteleki-karszt rejtett vidékén

Gyalogtúra · Aggteleki-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Derenkre vezető út a karsztfennsík kaszálóján
    / A Derenkre vezető út a karsztfennsík kaszálóján
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rálátás a Bódva-völgyére és Szögligtre a Szádvár kilátópontjából
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szögliget határában a Ménes-völgy beszűkül, ez már a vadak birodalma
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Derenk körüli kaszálók népes vadállományt tartanak el (legelésző szarvasok)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohás mészkősziklák között kanyarodik fel az út a Szádvárra
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kárpátok közelében hegyvidéki klíma jellemző a vidékre, rengeteg gombával
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ménes-tó melletti pihenő idilli környezettel marasztal piknikezésre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éger és fűzfaligetekben kanyarog a Ménes-patak
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A karsztfennsíkon pompázik a galagonya tavaszi ruhája
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dicső Szádvár, Bebekek öröke, kurucok fészke volt egykoron
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A derenki kápolnát szépen felújították az egykori faluközpontban
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnali pára a karszt felett, rálátás a Ménes-völgy kanyarulatára a Szádvárból
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sarlós Boldogasszony-templom Szögligeten, a buszfordulónál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A karsztból kikanyarodó Ménes-völgy Szögliget takaros felvégébe torkollik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Aggteleki-karszton és a Csereháton túl a Tokaj-Eperjesi hegylánc vulkánjai sorakoznak (kilátás Szádvárról)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Szádvár Derenk (romfalu)
Túránk Gömör és Torna festői határvidékére kalauzol: a középkori várromokkal letűnt dicsőségére emlékező Szádvár kilátópontjára, majd a világháború idején felszámolt Derenk községre, ahol már a természet, a vadállatok vették vissza a tágas fennsíki medencét. Bejárjuk a Ménes-völgy kacskaringó szalagját is, amit az erdővel takart hegyoldalak hosszan kísérnek Szögliget meghitt patakparti falujáig. Sziklás szirt, erdőkkel körbevett tágas medence és völgyfüzér, zegzugos, borókás rétek, sűrű, sziklás erdők, patakparti égermocsarak kísérnek végig utunkon az Aggteleki-karszt elvarázsolt világában.
nyitva
könnyű
16,2 km
4:40 óra
471 m
471 m

„Hegyek ormán az őszi szél
régmúlt dicsőségről mesél…”

Az ismert dal a szomszédos Krasznahorka büszke váráról emlékezik, pedig akár szólhatna a karsztfennsík déli oldalának egykor délceg erősségéről, a Szádvárról is. Az Aggteleki-karszt talán legjellegzetesebb sziklacsúcsa a festői romokkal koronázott sziklaszirt, mely a rétekkel kanyargó Ménes-völgyre, a Bódva és a Jósva völgyének csomópontjára tekint le fellegvárából.

A stratégiai pozíciót a tatárjárás után használták ki először; ekkor még csak a legmagasabb pontot elfoglaló királyi kővárral. Másfél évszázad után került a Bebekek tulajdonába, akik a 15. századra a környék meghatározó nemesi családjává váltak. Ők építették tovább és alakították ki az egész hegytetőt elfoglaló főúri palotát, ami fénykorában a budai vár kiterjedésével vetekedett közel 2000 négyzetméternyi alapterületen. A vár kálváriája a török hódoltság idején vette kezdetét, amikortól a császári seregek foglalták el az erődítést. A 17. században azonban elhagyták a várat, a Csáky nemzettség bitorolta, hosszú pereskedés kezdődött felette.

A 17. század végén Thököly foglalta el; ekkor Zrínyi Ilonával a gyermek Rákóczi Ferenc is lakott Szádváron. A kuruc helyőrség ellenállt a törököket Bécs mellől kiverő, hazatérő lengyel fősereg támadásának is, de a kimerült lengyel csapatok dühükben végigfosztották a környéket. A pusztításra a helyiek „lengyeljárásként” emlékeznek. A császári csapatok azonban rá két évre bevették az erősséget, és az ellenállás felszámolására a kuruc fészkeket, így Szádvárt is felrobbantották 1686-ban. Ezzel a vár végérvényesen romhalmazzá vált, hadi története befejeződött.

Szomorú véget ért a szomszédságban, Szádvártól alig pár kilométerre Derenk községe is, ahol mára csak a felújított iskola és a kicsiny kápolna emlékezik a múltra. Emléktáblákat helyeztek ki ki a benőtt földhalmokra, az egykori lakóházak helyére a kitelepítéskor benne élt családok nevével. Akár a felrobbantott palota, Derenk is drámai hirtelenséggel vált romhalmazzá, ugyanis a II. világháború derekán az összefüggő vadászterület kialakítása érdekében az összes családot kitelepítették a községből. Drámai párhuzam, hogy az épületeket ekkor szinte kizárólag lengyel telepesek lakták, akik a török időkben elnéptelenedett falucskát élesztették újjá a 19. században.

A ligetekkel tagolt, zegzugos, hegyes, töbrös vidék ideális a vadak rejtőzésére. A határmenti terület vadgazdagsága, viszonylagos érintetlensége, elszigeteltsége miatt bioszféra-rezervátum, annak is magterülete a Ménes-patak felső folyása, a szomszédos Nagy-oldal és a Haragistya. Már a 20. század végére visszatelepült ide a farkas és a hiúz, egészségesen tartva a vadállományt. Eső után vagy friss hóban, ha figyelmesen járunk, magunk is tapasztalhatjuk ezt a vadgazdagságot a nyomokból, kis szerencsével akár élőben is. Nem ritka, hogy nagyragadozó nyomát fedezzük fel a sárban, hóban; még a barna medve is átjár a szomszédos kárpáti vidékekről látogatóba.

A szerző tippje

  • Kézenfekvő megszállni a nemzeti park házában, a Ménes-völgy Szádvár alatti kanyarjában a Szalamandra-háznál. Így kora reggel tudunk indulni a túrára, amikor hajnali fényekben látjuk kibontakozni a karszt erdőkkel sűrű világát, és marad elég időnk felfedezni a Szádvár romjait, Derenk megmaradt épületeinél, az általános iskolában lévő állandó történeti kiállításon, valamint a Ménes-tó mellett is érdemes elidőzni egy kellemes piknikkel.
  • A túra kiválóan kiegészíthető az Alsó-hegy körtúrájával, amivel a zsombolyok, barlangok világát fedezzük fel a keleti szomszédságban. Ezzel egy kiadós körtúrát tehetünk 20 kilométer feletti távval, vagy kényelmesen bejárhatjuk a két túrát két nap alatt, ha közben megszállunk a Szalamandra-házban.
  • Egy másik remek variáns, ha nem térünk vissza a Ménes-völgyből, hanem folytatjuk a vándorlást Szelcepuszta irányába a P jelzésen. Ezzel a Szelce-völgy tágas réttel nyitott hegyvidéki országútján lépdelve a Jósvafő feletti hucul ménest is megtekinthetjük, hogy végül a Z jelzésen, a Kecső-völgyön és mellékvölgyén, a Baradla-völgyön érkezzünk Aggtelekre. Ez a völgyeket felfűző variáns az Aggteleki-karszt leghatékonyabb átszelése, ahol feloldódunk a sűrű erdőkkel és borókás rétekkel hullámzó tájban.
  • Az Aggteleki-karszt méltán híres különleges föld alatti világáról, aminek megőrzésére, kutatására és bemutatására vált a terület az UNESCO világörökség részévé. Szögligettel szemben, a bódvarákói Esztramos-hegyben rejtőzik hazánk egyik leglátványosabb, kristálykompozíciókkal sűrűn borított barlangja, a Rákóczi-barlang. Ha marad pár óránk a túra előtti vagy utáni napon, érdemes a rövid kitérőt beiktatni, és felfedezni ezt a mesebeli föld alatti kristálypalotát.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-05
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Szádvár, 461 m
Legalacsonyabb pont
171 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Szádvár romjára nem másszunk fel, a falakat ne piszkáljuk! Az ilyen öreg, elhanyagolt váraknál soha nem biztos, hogy mikor esik ki egy vagy akár több kő.

Kezdés

Szögliget, autóbusz-forduló (170 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.522083, 20.676391
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°31'19.5"N 20°40'35.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 476104 5374380
w3w (what3words) 
///kijár.létezés.kisbetűs

Végpont

Szögliget, autóbusz-forduló

Útleírás

Itiner:

  • Szögliget központjából indulunk a P jelzésen a Szalamandra-házig.
  • A PL, a KL, majd ismét a PL jelzés vezet fel a Szádvárba, ahonnan a KL jelzés mentén ereszkedünk vissza a vár alatti nyeregbe.
  • K jelzésen megyünk át Derenken, majd ereszkedünk le a Ménes-völgybe.
  • A P jelzés mentén jutunk vissza Szögligetre.

A túráról részletesen:

Szögliget felett az egykori fellegvárban

Szögliget központjából, a katolikus templom előtti buszfordulótól indulunk a P jelzésen. A Vár-völgy katlanjában megbúvó települést az erdőkkel körbevett, hagyományos tornácos házakkal sorakozó, harmonikus palóc falukép jellemzi. A palóc nyelvjárás legkeletibb területén járunk, ami a helybelieket hallgatva egyértelművé válik. A természetközeli életmódban, nyugodt, kedélyes életvitelben a palóc mentalitás napjainkban is élő a faluban. A takaros házak jelentős része azonban már lakatlan, csak hétvégi, nyaralóházként tartják fenn őket; a turizmuson kívül megélhetést csak szűkösen ad az erdő, illetve a Bódva tágas völgye.

A hársfák oltalmában álló faluvégi feszületnél elhagyjuk a takaros települést, és a Ménes-patak égerfákkal, kaszálókkal szegélyezett vonala mentén haladunk felfelé a Vár-völgyben. Az elnevezés kézenfekvő, ugyanis innen már rálátni a szemközti délceg, sziklás mészkőoromra, ahol az évszázadokon keresztül meghatározó erősség állt, a Bódva- és Jósva-völgy elágazását ellenőrző Szádvár. Azonban egy kevésbé látványos, régebbi vár is szunnyad a környező hegyekben: a balkézre felettünk domborodó Óvár-tető még régebbi erődítést rejt. A sáncokkal körbevett csúcs feltételezhetően honfoglalás korabeli, a hegytető azonban még feltárásra vár.

A legfiatalabb várat azonban hamarosan elérjük, a Vár-völgy kanyarulatánál ugyanis megérkezünk a Szalamandra-házhoz, ahol a ligetes parkban játszóvárat alakítottak ki a gyerekeknek. Ez a festői környezetben álló épület nem is olyan régen még a határvédelmi egységeknek adott szálláshelyet, ahonnan a Ménes-völgyet és Derenket északról szegélyző csehszlovák határszakaszt ellenőrizték.

A Szalamandra-ház játszóvárával szemben, a Várszög-völgyet délről szegélyző gerincen kapaszkodunk fel a PL jelzésen a vár oldalába. A hirtelen emelkedő egyértelművé teszi a Szádvár tömbjének stratégiai szerepét; ostromakor komoly szintet kellett leküzdeni a mélyre vágódó völgyből a hegység tetőszintjére. A gerinc eddig is sűrű gyertyános-tölgyeséből rákanyarodunk a mohos mészkőtömbökkel tűzdelt völgyfőre, a várhegy sziklás oldalára. A könnyebb megközelítés, az enyhébb emelkedés végett a várba felvezető szekérút teljesen megkerüli a hegyet, és az egyre sziklásabb vidéken spirálvonalban rácsavarodik a karsztbokorerdős csúcsra. (Eközben a KL, majd ismét a PL jelzésre váltunk.) A délkeleti oldalon érjük el a falakat, melyek romjai között belépünk a teljes hegytetőt elfoglaló vár területére.

Az Árpád-kori vár, a Bebek család tekintélyt parancsoló központja, az egykori kuruc fészek mára bozótos, zegzugos romhalmaz. A falmaradványok között bolyongva felfedezünk egy-egy kiszögellést, toronyalapot, ciszternát, majd a vár túloldalán, a nyugati teraszon egy pad mellől kibontakozik a panoráma is.

A környező hegytetők szintje felett, az alattunk kanyarodó Ménes- és Vár-völgyekkel nyugati és déli irányban hosszan belátjuk a vidéket. Szögliget tarka házain túl a Bódva- és a Jósva-völgy találkozásánál rálátunk az egykori Tornát és Gömört összekötő fontos útvonalra Kassa és Fülek, Szepsi és Tornaalja között. A trianoni határokkal ezt az összeköttetést elvágták, viszont a Kárpátok szerves részeként a természet többszörösen profitált az ember által kevésbé zavart vidéken.

Derenk elhagyatott medencéje, Horthy egykori vadaskertje

Túránk következő szakasza ebbe a természet által visszavett tájba kalauzol, a fennsík zegzugos ligeteibe, elhagyatott kaszálóiba, sűrű rengetegébe. A felfelé vezető úttal részben megegyező nyomvonalon, de most már a KL jelzést követve ereszkedünk vissza a vár alatti rétre. A pihenővel szemközt, a rét északi oldalán letérünk a felfelé megtett útvonalról, és egy rövid átvezető szakasszal csatlakozunk a K jelzéshez, amit innentől a Ménes-völgyig követünk nyugati irányban.

Sűrű erdők és ligetes tisztások váltakozása után keresztezzük a Torna-völgybe átvezető utat Vidomáj-pusztánál, ami után rátérünk a derenki út széles szalagjára. Egy hosszanti katlanba, a karsztos fennsíkokra jellemző lefolyástalan völgybe, a Derenki-poljére (Derenki-mezőre) ereszkedünk be, ahol a vizenyős rét szélén elérjük az egykori falut, azaz annak helyét.

Különös hangulata van az egy évszázada még lakott településnek, ahol a természet majdnem nyomtalanul visszafoglalta a tájat. A nyitott legelők, az elvadult gyümölcsfák és a házhelyeket sejtető füves halmok emlékeztetnek az egykori településre. A központban felújították az iskolát és a kápolnát, amihez feljebb kell kapaszkodnunk az egykori főutcáról. Az iskolaépületben berendezett kiállításból elénk tárul Derenk története, a várhoz kötődő egykori település, majd a Lengyelországból újratelepített falu végső napjai a II. világháború alatt. A régi képek az egykori életről, a falu karhatalmi felszámolása gondolatébresztő tartalommal bírnak.

Derenk nyugati határában a legnagyobb mezőt megkerülve kanyarodunk rá az Aggteleki-karsztra jellemző sziklás, borókás vidékre. A Derenki-polje feltöltődött síkja után újra mozgalmassá válik a felszín: sziklás nyergek, meredek falú töbrök, görgeteges hegyoldalak váltakoznak a rétek és erdők közt hullámzó tájon. Telepített fenyvesek között, sűrű bokros ligetekkel érkezünk a Mocsolya-patak völgyébe, ami a Ménes-patak legnagyobb mellékága. Elhagyatott vidék ez, a települések messze mögöttünk maradtak. Sűrű erdők, bokros legelők kapcsolják össze a lágyan hullámzó karsztfennsík zegzugos világát a magasabb, kárpáti tájakkal. A Ménes-patak felső folyása, a Szelce-völgytől északra eső terület fokozottan védett rezervátum magterület, ahol az őshonos fajok háborítatlanul élhetnek.

Nem véletlenül volt itt Horthy Miklós vadászterülete is: az erdős, bozótos, zegzugos táj nagy vadállományt rejt. A 2000-es évekre bizonyítottan megtelepedett a farkas, a hiúz is, és alkalmanként a medve is átjár látogatóba. Őket azonban csak nyomaikból fedezhetjük fel, érzékeik rendkívül élesek, és minthogy volt idejük az elmúlt évszázadokban megtanulni az ember természetét, messziről elkerülnek bennünket. Portyázó rókát, legelésző szarvasokat vagy az elvadult gyümölcsösökben csemegéző vaddisznócsapatot azonban láthatunk, ha elég csendben túrázunk.

A Mocsolya-patakot egy öreg fahídon keresztezzük, aztán a patak menti réten átvágva és az Öreg-tető erdős oldalában felkapaszkodunk a Mocsolya- és Ménes-völgyet elválasztó nyeregbe. Innen egy meredek és benőtt út vezet le a túloldalon, ahol rövidesen beérkezünk a széles Ménes-völgybe.

A Ménes-patak mentén vissza Szögligetre

Itt az K jelzés nyugat felé tér Szelce-puszta irányába, ami hangulatos szálláshelyével remek alternatíva Jósvafő felé lejutni. Mi azonban körtúrát járunk be, így a Ménes-völgyön keletnek fordulunk, és a patak folyásával megegyezően a P jelzést lefelé követjük Szögliget irányába. A meredek falak közé szorított tágas völgytalp hosszan kacskaringózik előttünk mindkét irányban. Az utat szegélyző sűrű fenyves az erdészet csemetekertje, amivel a környező hegyvidék irtásait ültették újra. Alacsony átlagmagassága ellenére a Kárpátok árnyékában, az átöröklött klímán tekintélyes telepített fenyvesek zöldellnek a fennsíki területeken a meredek völgyekben.

A csemetekert alatt fűzfa- és égerfacsoportokkal ligetes, vizenyős rétek húzódnak végig a Ménes-völgy középső szakaszán. Egyedül a duzzasztott Ménes-tó víztükre töri meg a rétek és facsoportok ritmikus ártéri idilljét. Azonban a Ménes-tó is beleillik a környezetbe. A hordaléktól rendszerint zavaros vizű tározó kiterjedt mocsárvilágot tart fenn a pataktorkolatnál, ahol a gémek, kócsagok és a zavarásra rendkívül érzékeny, ritka fekete gólya is előszeretettel vadászik. Hazánk legnagyobb sebes pisztrángját itt fogták a múlt században, ami 5 kg feletti termetével valóban kapitális az általában patakban élő, színpompás pisztrángfajokhoz képest.

A tónál folyik össze a feljebb már keresztezett Mocsolyás-patak és a Ménes-patak. A meredek hegyoldalt áttörő Mocsolyás szurdok az egész hegység egyik leglátványosabb völgyszakasza. A mohával fedett, sziklás vidék alig pár méteres széles bevágásának alját teljesen elfoglalja a vadul kacskaringó, zuhatagokkal alábukdácsoló patak. A Mocsolyás-patak útkeresztezésénél és a Ménes-tó partján is igényesen kialakított pihenőhelynél szusszanhatunk, megtörve a hosszú völgyi gyaloglást. A szurdokból kiérkező patak szélén a Hideg-kút megbízható hozammal kínálja hűs vizét.

A patak árterén zöldellő mocsárerdő a következő egy kilométeren beszűkül, az égerfák között kanyargó Ménes-patak néhol egészen a dózerút mellé simul. A Szádvár alatti rétnél érkezünk ki a sziklás szurdokból, ahol széles kanyarulattal terül el az ártéri rét. Felettünk a fenyves, sziklás hegyoldal tetejéről a büszke Szádvár tekint le ránk a délceg oromról. Innen már feltűnik a Szalamandra-ház is a rét túloldalán a völgy éles kanyarjánál. Még érintjük a közvetlenül a Vár-bükk alatt fakadó, bő vizű Tetves-kút forrását is, ahol csatlakozunk a Derenkről és a Vár-völgyből érkező széles aszfaltos úthoz. A Szalamandra-háznál elérjük a faluba vezető út már felfelé megtett szakaszát, amin a Szádvár őrző tekintetével a hátunk mögött csorgunk vissza Szögligetre a Ménes-patak folyása mentén.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Miskolc és Kazincbarcika felől érkező távolsági busszal Szögliget, autóbusz-fordulóig utazunk.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • A túra kezdőpontjánál tudunk parkolni a katolikus templom előtti téren.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.522083, 20.676391
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°31'19.5"N 20°40'35.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 476104 5374380
w3w (what3words) 
///kijár.létezés.kisbetűs
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • Aggteleki-karszt térkép (Cartographia)

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, a navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
16,2 km
Időtartam
4:40óra
Szintemelkedés
471 m
Szintcsökkenés
471 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp