Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

A krokodil és a rejtélyek völgye

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Szent Miklós kolostor romja, Vállus Katonai kutyatemető, Vállus Katonai kutyatemető, Vállus Büdöskúti pihenő

Balaton-felvidéki panorámával, katonai kutyatemetővel, valamint a Szent Miklós-forrás és a mellette lévő pálos kolostor romjának érintésével tesz egy izgalmas, látványos kört Nemesvitáról ez az útvonal. Ráadásként a Keszthelyi-hegység legmagasabban fekvő kilátója sincs messze.
nyitva
közepes
11,6 km
3:40 óra
438 m
438 m
Ez a kellemes körtúra a Keszthelyi-hegység keleti szélén fekvő Nemesvitáról járja be az Edericsi-fennsík és szűkebb környezetének legfőbb látnivalóit. A kicsit több, mint 11 km hosszú nyomvonal jól bővíthető akár Vállus, akár Pad-kűi-kilátó felé, de ha nem Nemesvitán akarjuk befejezni, kiválaszthatunk egy számunkra szimpatikus tóparti községet is a Keszthelyi-öbölben végcélnak (ez csak 1-2 km-rel növeli a túra hosszát). Vadregényes, üde zöld, árnyas bükkösökön, gyantaillatú feketefenyvesen és száraz cseres tölgyeseken vezet utunk, melynek történelmi vonulata egészen a 13. századig nyúlik vissza, földtanilag pedig mintegy 250 millió évet utazunk időben a Szent Miklós-forrásnál. Fény derül arra, hogy milyen krokodillal találkozhatunk, miközben a Tapolcai-medencére nyíló csodálatos panorámát szemléljük. A sajátos perspektívájú Pad-kűi-kilátóhoz vagy a Görbe-tetői titkos katonai bázishoz is tehetünk egy rövid kitérőt. Vállusszentmiklóson egy középkori pálos kolostor frissen feltárt kolostorromja vár minket, a mellette fakadó forrás pedig kiváló pihenőhelyet kínál a túra felénél.

A szerző tippje

  • A Büdöskúti pihenőtől a Z, majd a Z▲ jelzésen rövid kitérővel elérhető a Pad-kűi-kilátó, a hegység legmagasabban fekvő, sajátos perspektívájú, 18,9 m magas kilátója.
  • A ZT jelzésen kb. fél km-rel azután, hogy kiérünk a déli irányba vezető széles útra, a kereszteződésben jobbra, majd még egyszer jobbra fordulva kitérőt tehetünk az egykori Görbe-tetői titkos katonai bázishoz. Innen az út egyenesen a kőfejtőhöz visz.
  • Ha nem térünk le a Szent Miklós-forrás után a Z jelzésről a ZT jelzésre, 400 m múlva elérjük a katonai kutyatemetőt. Ha ott is egyenesen megyünk tovább, a Büdöskúti-pihenőhöz érünk.
  • A Láz-hegyi kilátó, bár 7 km-es körtúrával érhető el (ZT, Z▲, ZT) a Szent Miklós-forrástól, párját ritkító panorámát kínál a hegység északi bazaltkaréjára.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-10-02

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
445 m
Legalacsonyabb pont
148 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Nemesvita, autóbusz-forduló buszmegálló (a Szent István király templom mellett) (148 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.824298, 17.367572
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°49'27.5"N 17°22'03.3"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 680582 5188360
w3w (what3words) 
///jelszavak.égbolt.hatásos

Végpont

Nemesvita, autóbusz-forduló buszmegálló (a Szent István király templom mellett)

Útleírás

 Itiner

  • A Templom téren a Z jelzést követve északnyugat felé indulunk.
  • Vállusszentmiklós után a Görbe-tetőt megkerülő  jelzetlen szakaszon balra folytatjuk utunkat a Medvehagyma tanösvény vonalán.
  • A Büdöskúti-pihenőtől az aszfalton kelet felé a P jelzést követjük.
  • A szőlőkhöz érve, amikor a P jelzés élesen jobbra fordul, mi balra visszatérünk a jelzetlen úton Nemesvitára.

 A túráról részletesen

 Panorámás bevezető

Nemesvitán a Szent István templom helyén már 14. században is állt egy templom, amit 1778-ban barokk stílusban kibővítettek és átépítettek. Az épület nyugati ajtaja felett egy medvefejes címer látható.

A Templom téren a Z jelzést követve északnyugat felé indulunk, majd jobbra kanyarodunk a Kaszaháza utcára, amelynek végén kiérünk a szőlőhegyre. Hamarosan panorámás szakaszhoz érünk, ahol a Tapolcai- és a Káli-medence tanúhegyei sorakoznak előttünk. Helyi jellegzetesség, hogy Szigliget déli hegyei ebből a nézőpontból egy vízben lapuló krokodilt formáznak.

A szőlőket és konyhakertet elhagyva utunk egy telepített feketefenyves-fekete diós erdőbe ér, majd egy kis tisztás után rövid, szederrel és a téli időszak kivételével közönséges falgyommal sűrűn benőtt szakasz következik. Innen szép bükkösbe érünk. Ösvényünk egy időszakos vízfolyás medre előtt balra kanyarodik, és a Fagyos úton kapaszkodik az Edericsi-fennsík pereméig. Az út középső részén fejlett eróziós árok húzódik, és görgetegek is nehezítik a haladást; érdemes a rézsűn menni.

Séta a fennsíkról a Szent Miklós-völgybe

Mikor a térszín ellaposodik, egy rövid szedres szakasz után a bükkösből cseres-kocsánytalan tölgyesbe érünk. Jobbra fordulva hosszan egyenesen megyünk tovább, utunkat mindkét oldalról sűrű növényzet szegélyezi. A második, egy tisztáson álló magaslesnél, ahol egy nyiladékot keresztezünk, érdemes jobbra rövid kitérőt tenni, mert páratlan kilátás tárul a szemünk elé a Tapolcai-medence irányába.

Jelzésünket követve egy kefesűrű bükkújulaton vágunk keresztül, majd egy kettéhasadt törzsű sudár fajtársuk mellett elhaladva holtfában rendkívül gazdag erdőrész következik. Újabb egyenes szakasz következik, míg egy bükk törzsén meg nem pillantjuk a P+ jelzést. Itt a Z jelzés balról kerüli a fát, s úgy vezet le a Szapu-völgy hűs, árnyas bükkösén át a Szent Miklós-völgyben fakadó Szent Miklós-forráshoz.

Ez a hegység legbővizűbb és legmagasabban fekvő forrása, amely fakadási helyét annak köszönheti, hogy itt találkozik felszín közelében a fődolomit a hegység legidősebb felszínen lévő kőzetével, a vízzáró rétegként funkcionáló csicsói márgával. A gravitációs leszálló típusú forrás egykori hozamát jól érzékelteti, hogy a középkorban a vizét felduzzasztó pálos remeték halastavat alakítottak ki rajta. A vízszint csökkenésének legfontosabb tényezője itt is a nyirádi bauxitbányászat volt.

Hogyan kerültek ide a pálosok? Pár száz méternyi séta után megkapjuk a kérdésre a választ. A patakon átkelve felkapaszkodunk a meredek ösvényen, melynek mentén tűzrakó hely és padok is fokozzák kényelmünket, ha itt pihenünk meg.

Vállusszentmiklós

Miután balra kanyarodtunk a jelzéssel, pár m múlva kis ösvény vezet balra Vállusszentmiklós romjaihoz. Az egykori pálos kolostor feltárása 2016-ban kezdődött meg a Göcseji- és a Balatoni Múzeum együttműködésében.

 Az egyház első említése 1429-ből származik, amikor Pethő László és fiai feldúlták a kolostor 5 keszthelyi jobbágytelkét, és erről a kapornaki konvent jelentést tett Zsigmond királynak. Alapításának ideje és alapítója sem ismert, de a minimum két építési fázisban készült a néhol majd egy méternyi falvastagságú épület. A benne talált, a Stájer hercegségből származó, az 1240-es évek végén vert bécsi fillér, és IV. László 1272-ből származó ezüst dénárja jóval korábbi alapítást sejttet a korábban gondoltnál. A leletanyagban a cseréptöredékek mellett kések, könyvveretek és egy gyógypálinkák készítéséhez használt lepárló maradványai is szerepelnek, valamint vashorgok és egy vaskolomp maradványai. Előbbieket az akkoriban jóval nagyobb vízhozamú Szent Miklós-forrás felduzzasztásával létrehozott halastóban, utóbbit a kolostorkertben folytatott legeltetéshez használhattak a barátok. Két 45 év körüli szerzetes maradványait is feltárták a régészek; mindketten ízületi elváltozásokkal éltek, egyikük pedig valószínűleg arcüreggyulladásban is szenvedett. A legrejtélyesebb leletek azonban a szentélyfal külső oldala mellől előkerült 6,5-7 hónapos magzat csontjai, akit valószínűleg azért temették ide, hogy a szentély tetejéről rácsurgó esővíz által nyerhessen keresztséget. (A kereszteletlen gyerekek temetésére ekkoriban, sőt egyes helyeken egészen a 20. század elejéig külön, bizonyos egyházi előírásokkal összefüggő szabályrendszer vonatkozott.) Az itteni szerzetesek egyébként viszonylagos jó módban élhettek, amit a Németalföldről származó posztóplombák is megerősítenek. A kolostor a törökdúlás idején pusztult el. A hagyomány szerint innen mosta le egy nagy áradás a vállusi templomban található, helyi homokkőből faragott Mária-szobrot.

Tovább Büdöskútra

Visszatérünk a Z jelzésre, majd rövidesen a Görbe-tetőt megkerülő, jelzés nélküli szakaszon balra folytatjuk utunkat, mellőzve az egyenesen 400 m-re lévő katonai kutyatemetőt. A 15 állomásos Medvehagyma tanösvény 8-as alakú, Vállusról induló nyomvonala mentén a Keszthelyi-hegység élettelen és élővilágával, hagyományaival ismerkedhetünk meg. A Görbe-tetőn korábban a Varsói Szerződés miatt létesített, civilek elől elzárt, légvédelmi szerepet is betöltő katonai átjátszó állomás működött. A piros-fehér sávos tornyon napjainkban csak kereskedelmi antennák vannak.

Utunk a Büdös-kúti kőfejtőhöz ér ki, melyben akár triász időszaki kagylók és algák ősmaradványaival is találkozhatunk, amik nagy mennyiségben fordulnak elő az itt felszínre bukkanó, a Fődolomit Formáció Padkői Dolomit Tagozatának egyes szakaszaiban.

Egyenesen továbbsétálva a büdöskúti pihenőhöz érünk, ahol esőbeálló, tűzrakó hely, padok és asztalok várnak. A tisztás keleti szélén Szent Hubertusz szobra áll. 

Keresztül a fennsíkon

A pihenőtől az aszfalton kelet felé indulva a széles földúton haladó P jelzést követjük, ami 300 m múlva balra tér, és a Boncsos-tetőt észak felől kerülve szeli át az Edericsi-fennsíkot. (A boncs a kis télizöld (meténg, földi borostyán) népi neve.) Egykor hatalmas, öreg tölgyek alatt itt volt elkerítve gróf Festetics György egyik vadaskertje és főleg szelídgesztenyés faiskolái. Kb. a fennsík középvonalában egy magasleshez érünk. A kereszteződés túloldalán állt a Vékony-cseri putri, melyben az erőmunkások húzták meg magukat egykor.

Jelzésünket követve a harmadik jobbra vezető leágazáson 100 m-re nyíló, 201 m mély Kessler Hubert- és a „csak” fele olyan mély November 7.-barlangot rejtő víznyelőtölcséreket mellőzve érünk a fennsíkot borító, egykori tulajdonosáról az ősi ákosházi Sárkány családról elnevezett Sárkány-erdő szélére.

Vissza Nemesvitára

A mélyút elején a rézsűben porló dolomit jelzi az egykori hévizek tevékenységét. A vadregényessé váló, vízmosásos völgyön ereszkedünk a feketefenyvesített hegyoldalon. A telepített erdő fái mögött itt-ott felbukkan a Szent György-hegy és Szigliget piroklasztit halmai.

Hamarosan elérjük az első nyaralót. Rövid aszfaltos szakasz következik, majd egy balos kanyarral érünk le a szőlők között vezető felső dűlőútra. Itt jelzésünk igen élesen jobbra fordul - mi azonban balra megyünk tovább, vissza Nemesvita központja felé. Az orgonasövény mögött egy 1920-ban állított kereszt strázsál. Rögtön a következő telektől páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medence irányába. 400 m múlva érkezünk az egykori gyümölcsösre emlékező Cseresznyés utcához, amin egyenesen megyünk tovább, és becsatlakozunk a Petőfi utcába. A 29-es számú ház kertjében szép rezi homokkőből faragott kereszt áll. A Templom téren jobbra fordulva, a Szűz Mária domborművet követően visszatérünk a Szent István templomhoz, túránk kiindulópontjához.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Nemesvitára Budapestről, Sümegről, Tapolcáról és Hévízről érkeznek buszok. A járatról a Nemesvita, autóbusz-forduló nevű megállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból, a templom mellől indul, és ugyanoda érkezik vissza. 

Autóval

  • Nemesvita a 84. sz. főút mellett fekszik Balatonederics és Lesencetomaj között.
  • Autóval a templom mellett érdemes parkolni, ahol a fák árnyékában nyáron is viszonylag hűvösben marad a jármű.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.824298, 17.367572
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°49'27.5"N 17°22'03.3"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 680582 5188360
w3w (what3words) 
///jelszavak.égbolt.hatásos
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

A Keszthelyi-hegység turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  •  Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
11,6 km
Időtartam
3:40óra
Szintemelkedés
438 m
Szintcsökkenés
438 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp