A krokodil és a rejtélyek völgye

Itiner

• A buszmegállótól a Z jelzést követve északnyugat felé indulunk.
• Vállusszentmiklós után a Görbe-tetőt megkerülő jelzetlen szakaszon balra folytatjuk utunkat a Medvehagyma tanösvény vonalán.
• A Büdöskúti-pihenőtől az aszfalton kelet felé a P jelzést követjük a túra végéig.

 A túráról részletesen

 Panorámás bevezető

A buszmegállóból a Z jelzést követve északnyugat felé indulunk, majd jobbra kanyarodunk a Kaszaháza utcára, amelynek végén kiérünk a szőlőhegyre. Hamarosan panorámás szakaszhoz érünk, ahol a Tapolcai- és a Káli-medence tanúhegyei sorakoznak előttünk. Helyi jellegzetesség, hogy Szigliget déli hegyei ebből a nézőpontból egy vízben lapuló krokodilt formáznak.

A szőlőket és konyhakertet elhagyva utunk egy telepített feketefenyves-fekete diós erdőbe ér, majd egy kis tisztás után rövid, szederrel és a téli időszak kivételével közönséges falgyommal sűrűn benőtt szakasz következik. Innen szép bükkösbe érünk. Ösvényünk egy időszakos vízfolyás medre előtt balra kanyarodik, és a Fagyos úton kapaszkodik az Edericsi-fennsík pereméig. Az út középső részén fejlett eróziós árok húzódik, és görgetegek is nehezítik a haladást; érdemes a rézsűn menni.

Séta a fennsíkról a Szent Miklós-völgybe

Mikor a térszín ellaposodik, egy rövid szedres szakasz után a bükkösből cseres-kocsánytalan tölgyesbe érünk. Jobbra fordulva hosszan egyenesen megyünk tovább, utunkat mindkét oldalról sűrű növényzet szegélyezi. A második, egy tisztáson álló magaslesnél, ahol egy nyiladékot keresztezünk, érdemes jobbra rövid kitérőt tenni, mert páratlan kilátás tárul a szemünk elé a Tapolcai-medence irányába.

Jelzésünket követve egy kefesűrű bükkújulaton vágunk keresztül, majd egy kettéhasadt törzsű sudár fajtársuk mellett elhaladva holtfában rendkívül gazdag erdőrész következik. Újabb egyenes szakasz következik, míg egy bükk törzsén meg nem pillantjuk a P+ jelzést. Itt a Z jelzés balról kerüli a fát, s úgy vezet le a Szapu-völgy hűs, árnyas bükkösén át a Szent Miklós-völgyben fakadó Szent Miklós-forráshoz.

Ez a hegység legbővizűbb és legmagasabban fekvő forrása, amely fakadási helyét annak köszönheti, hogy itt találkozik felszín közelében a fődolomit a hegység legidősebb felszínen lévő kőzetével, a vízzáró rétegként funkcionáló csicsói márgával. A gravitációs leszálló típusú forrás egykori hozamát jól érzékelteti, hogy a középkorban a vizét felduzzasztó pálos remeték halastavat alakítottak ki rajta. A vízszint csökkenésének legfontosabb tényezője itt is a nyirádi bauxitbányászat volt.

Hogyan kerültek ide a pálosok? Pár száz méternyi séta után megkapjuk a kérdésre a választ. A patakon átkelve felkapaszkodunk a meredek ösvényen, melynek mentén tűzrakó hely és padok is fokozzák kényelmünket, ha itt pihenünk meg.

Vállusszentmiklós

Miután balra kanyarodtunk a jelzéssel, pár m múlva kis ösvény vezet balra Vállusszentmiklós romjaihoz. Az egykori pálos kolostor feltárása 2016-ban kezdődött meg a Göcseji- és a Balatoni Múzeum együttműködésében.

 Az egyház első említése 1429-ből származik, amikor Pethő László és fiai feldúlták a kolostor 5 keszthelyi jobbágytelkét, és erről a kapornaki konvent jelentést tett Zsigmond királynak. Alapításának ideje és alapítója sem ismert, de a minimum két építési fázisban készült a néhol majd egy méternyi falvastagságú épület. A benne talált, a Stájer hercegségből származó, az 1240-es évek végén vert bécsi fillér, és IV. László 1272-ből származó ezüst dénárja jóval korábbi alapítást sejttet a korábban gondoltnál. A leletanyagban a cseréptöredékek mellett kések, könyvveretek és egy gyógypálinkák készítéséhez használt lepárló maradványai is szerepelnek, valamint vashorgok és egy vaskolomp maradványai. Előbbieket az akkoriban jóval nagyobb vízhozamú Szent Miklós-forrás felduzzasztásával létrehozott halastóban, utóbbit a kolostorkertben folytatott legeltetéshez használhattak a barátok. Két 45 év körüli szerzetes maradványait is feltárták a régészek; mindketten ízületi elváltozásokkal éltek, egyikük pedig valószínűleg arcüreggyulladásban is szenvedett. A legrejtélyesebb leletek azonban a szentélyfal külső oldala mellől előkerült 6,5-7 hónapos magzat csontjai, akit valószínűleg azért temették ide, hogy a szentély tetejéről rácsurgó esővíz által nyerhessen keresztséget. (A kereszteletlen gyerekek temetésére ekkoriban, sőt egyes helyeken egészen a 20. század elejéig külön, bizonyos egyházi előírásokkal összefüggő szabályrendszer vonatkozott.) Az itteni szerzetesek egyébként viszonylagos jó módban élhettek, amit a Németalföldről származó posztóplombák is megerősítenek. A kolostor a törökdúlás idején pusztult el. A hagyomány szerint innen mosta le egy nagy áradás a vállusi templomban található, helyi homokkőből faragott Mária-szobrot.

Tovább Büdöskútra

Visszatérünk a Z jelzésre, majd rövidesen a Görbe-tetőt megkerülő, jelzés nélküli szakaszon balra folytatjuk utunkat, mellőzve az egyenesen 400 m-re lévő katonai kutyatemetőt. A 15 állomásos Medvehagyma tanösvény 8-as alakú, Vállusról induló nyomvonala mentén a Keszthelyi-hegység élettelen és élővilágával, hagyományaival ismerkedhetünk meg. A Görbe-tetőn korábban a Varsói Szerződés miatt létesített, civilek elől elzárt, légvédelmi szerepet is betöltő katonai átjátszó állomás működött. A piros-fehér sávos tornyon napjainkban csak kereskedelmi antennák vannak.

Utunk a Büdös-kúti kőfejtőhöz ér ki, melyben akár triász időszaki kagylók és algák ősmaradványaival is találkozhatunk, amik nagy mennyiségben fordulnak elő az itt felszínre bukkanó, a Fődolomit Formáció Padkői Dolomit Tagozatának egyes szakaszaiban.

Egyenesen továbbsétálva a büdöskúti pihenőhöz érünk, ahol esőbeálló, tűzrakó hely, padok és asztalok várnak. A tisztás keleti szélén Szent Hubertusz szobra áll. 

Keresztül a fennsíkon

A pihenőtől az aszfalton kelet felé indulva a széles földúton haladó P jelzést követjük, ami 300 m múlva balra tér, és a Boncsos-tetőt észak felől kerülve szeli át az Edericsi-fennsíkot. (A boncs a kis télizöld (meténg, földi borostyán) népi neve.) Egykor hatalmas, öreg tölgyek alatt itt volt elkerítve gróf Festetics György egyik vadaskertje és főleg szelídgesztenyés faiskolái. Kb. a fennsík középvonalában egy magasleshez érünk. A kereszteződés túloldalán állt a Vékony-cseri putri, melyben az erőmunkások húzták meg magukat egykor.

Jelzésünket követve a harmadik jobbra vezető leágazáson 100 m-re nyíló, 201 m mély Kessler Hubert- és a „csak” fele olyan mély November 7.-barlangot rejtő víznyelőtölcséreket mellőzve érünk a fennsíkot borító, egykori tulajdonosáról az ősi ákosházi Sárkány családról elnevezett Sárkány-erdő szélére.

Vissza Nemesvitára

A mélyút elején a rézsűben porló dolomit jelzi az egykori hévizek tevékenységét. A vadregényessé váló, vízmosásos völgyön ereszkedünk a feketefenyvesített hegyoldalon. A telepített erdő fái mögött itt-ott felbukkan a Szent György-hegy és Szigliget piroklasztit halmai.

Hamarosan elérjük az első nyaralót. Rövid aszfaltos szakasz következik, majd egy balos kanyarral érünk le a szőlők között vezető felső dűlőútra. Itt jelzésünk igen élesen jobbra fordul - mi azonban balra megyünk tovább, vissza Nemesvita központja felé. Az orgonasövény mögött egy 1920-ban állított kereszt strázsál. Rögtön a következő telektől páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medence irányába. 400 m múlva érkezünk az egykori gyümölcsösre emlékező Cseresznyés utcához, amin egyenesen megyünk tovább, és becsatlakozunk a Petőfi utcába. A 29-es számú ház kertjében szép rezi homokkőből faragott kereszt áll. A Templom téren jobbra kanyarodva a Szent István templom mellett megyünk el. Helyén már a 14. században is egy istenháza állt, amit 1778-ban barokk stílusban kibővítettek és átépítettek. Érdekessége, hogy a nyugati ajtó felett egy medvefejes címer látható.

A templomtól egyenesen továbbsétálva visszaérünk a kiindulópontra.