Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

A Kevélyeken át Budapestre

· 8 értékelés · Gyalogtúra · Pilisi-hegyek · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Kis-Kevély balra, és a Nagy-Kevély jobbra
    / A Kis-Kevély balra, és a Nagy-Kevély jobbra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Budapest felé a Nagy-Kevélyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorámás gerincösvény
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Kevélyre érkezve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Visegrádi-hegység
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Kevélyre kapaszkodva
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Budapest belvárosa a Gellért-heggyel a Nagy-Kevélyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hátul a Pilis-tető (Nagy-Kevély)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövirózsa a Kis-Kevélyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás a Pilisre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lefelé a csúcsról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagy-kevélyi panoráma
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis-tető keleti arca a Nagy-Kevélyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyves az Ezüst-Kevély felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Már csak esőbeálló van a valamikori ház helyén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Kis-Kevélyről a Hármashatár-hegy felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Kis-Kevélyről É-Ny-felé
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra a Nagy-Kevélyről
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis-tető
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori TTE-védkunyhó
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis a Nagy-Kevélyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a Budai-hegység (Nagy-Kevély)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Egri csillagok forgatásának díszletei
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Régi malomkőbánya
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Békásmegyeri háztömbök
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a bányafalról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A látvány elemei a Nagy-Kevélyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Kis-Kevély (kilátóhely) Kevély-nyereg Kevély-nyereg
Ha észak felé nézünk a Margit-hídról, magára vonzza tekintetünket egy háromszög alakú, környezetéből élesen kiemelkedő, sziklás csúcsú hegy. A meredek lejtőkkel határolt Nagy-Kevély gerincösvénye a maga nemében páratlan a főváros mellékén: szűk, helyenként meglepő vonalvezetésű turistaútja a panorámás gerinctúrázás élményéből nyújt látványos ízelítőt.
nyitva
közepes
10 km
3:30 óra
393 m
485 m

A Kevély-hegy igazán rászolgál a nevére: büszkén „néz le" a környező, hozzá képest valóban szerényebb adottságú tájra. Délnyugati oldalról szemlélve szinte falként magasodik Pilisborosjenő medencéje fölé, és ezt a látványt csak tetézi féktelen sziklaletörése. A Kevélyek rendkívül keskeny, különösen meredek oldalú hegytömbjének varázsát az a panorámákban bővelkedő, köves gerincösvény adja, melyhez föl kell kapaszkodni lejtők hátára.

Pilisborosjenőről indulva erdőben emelkedünk, hogy a teveformájú hegy két púpja közé kaptassunk. A nyeregpont egyrészt az Országos Kéktúra pecsételőhelye, másrészt a főváros környéki természetjárás fontos, történelmi helyszíne: egykor turistaház állt itt, ma sajnos csak esőbeállót találunk. Innen először a Kis-Kevély kevésbé látogatott csúcsát keressük fel. A sűrű erdőben kanyargó, helyenként kilátást is engedő ösvény végén egy kopár sziklaletörésről végigtekinthetünk a Pilis vonulatának középső, impozáns formákat kirajzoló szakaszán. Miután visszatérünk a nyeregbe, kezdetét veszi a turistaút leglátványosabb szakasza. Kapaszkodásunkat a Nagy-Kevélyre lassítja, hogy ösvényünkön elképesztő panorámák váltják egymást, hiszen fátlan szakaszok láncolatán haladunk. A csúcsra érve pazar kilátásunk nyílik a főváros és a Budai-hegység felé, Pilisborosjenő pedig szó szerint a lábunk előtt hever. A túra végén hosszan ereszkedünk Budapest szélére, sziklavárak és kilátópontok lánca tarkítja utunkat.

Ideális kirándulás azoknak, akik egyszerű, de emlékezetes kirándulóhelyszínt keresnek Budapest közelében, szédületes panorámákkal.

A szerző tippje

  • Családdal, gyerekkel, párban, nagy társaságban, egyszóval bármilyen felállásban ideális túra a főváros peremén. Hétvégén igen népszerű kirándulóhely, ezért ha van rá alkalmunk, egy hétköznapi látogatással jobban járunk.
  • A túrát a csillaghegyi HÉV-megállóban is kezdhetjük/befejezhetjük, ezt a P jelzés kapcsolja össze a csúccsal.
  • Télen a lombkorona hiánya tovább fokozza a térélményt: ekkor gyakorlatilag folyamatosan érzékelhetjük, láthatjuk az oldalról kísérő kilátást.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-10-15
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Nagy-Kevély, 534 m
Legalacsonyabb pont
Pilisborosjenő, községháza, 129 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Vízből - főleg nyáron - alaposan szerelkezzünk fel! Menet közben nem lesz lehetőségünk megtölteni kulacsainkat.
  • Nyári hőségek idején gondoljuk meg a célpontválasztást: az útvonal jelentős része napnak kitett területen fut, a fehér sziklák miatt a mikroklíma igen forró, vízvételezési lehetőség nincs.

Kezdés

Pilisborosjenő, autóbusz-forduló (220 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.609320, 18.989756
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°36'33.6"N 18°59'23.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 348918 5274837
w3w (what3words) 
///heverő.liftes.kalauz

Végpont

Budapest, Pince köz, a 143-as és 243-as busz végállomása

Útleírás

Itiner

  • Pilisborosjenő központjából eleinte a KT jelzést követjük a főutcán lefelé.
  • A balra kiágazó S jelzésen kaptatunk fel a Kevély-nyeregbe.
  • A Kevély-nyeregbe érkezve balra fordulunk a K▲ jelzésre, ez vezet ki a Kis-Kevélyre. Onnan ugyanezen az ösvényen térjünk vissza a nyeregpontba!
  • A nyeregből kövessük a P jelzést egyenesen, ez vezet végig a gerincen, át a Nagy-Kevélyen.
  • A P jelzésen túrázunk végig a gerincen, és ezen érjük el Békásmegyer szélét.
  • A város szélén balra térünk a P+ jelzésre, amely elvezet a buszmegállóig.

A túráról részletesen

Pilisborosjenő - Kis-Kevély

A nagyszerű, zöld fekvése miatt egyre növekvő Pilisborosjenő főutcáján még nyomozható a település régmúltja. A főutcán, majd az abból balra kiágazó S jelzésen indulunk el, közben láthatunk még néhány hagyományos kialakítású, hosszúkás házat is. Az eredetileg szőlőművelő falut a törökök pusztítása után német telepesek élesztették újra, ám többségük a II. világháború után távozni kényszerült. Helyükre erdélyi és felvidéki magyar családok érkeztek, az utóbbi évtizedekben pedig a Budapestről kiköltözők új házai hizlalják a kis medencét bélelő települést. Ahogy balra kanyarodunk egy mellékutcára, meglepő méretekkel tornyosul fölénk a Nagy-Kevély kolosszusa - tetejét fehér sziklák pettyezik. Hosszú vándorlással, egyre jobb kilátással érjük el a faluhatárt, ezzel megkezdjük erdei kirándulásunkat.

A terepviszonyokat hűen szemlélteti, hogy a gerinc legnagyobb kiemelkedése, a Nagy-Kevély hozzávetőleg 400 méterre van tőlünk légvonalban, ám csaknem 200 méterrel magasabban tetőzik. Ennélfogva nem is jöhet szóba más, mint a hegyoldalban történő harántolás - no persze folyamatos emelkedéssel és jelentős kerülővel. Komolyabb kihívásra nem kell számítanunk, eleinte tölgyes útján bandukolunk, majd egy elágazás után olykor kellemetlenül kövessé váló ösvényünk enyhe kaptatással „kínál meg". A Redlinger Adolf utat tapossuk, névadója a környéken hajdan igen aktív Természetbarátok Turista Egyesületének alapítója és első elnöke volt. Elhaladunk a hegy (részben) dolomitos felépítéséről tanúskodó Szódás-barlang sziklaürege mellett, majd az erdő hamarosan meg-megnyílik az ösvény mentén, itt-ott kisebb rétek, sziklagyepek tarkítják. Végül erdei szakaszról bukkanunk ki az átmeneti szusszanást jelentő Kevély-nyeregbe, ahol tűzrakók és egy esőbeálló fogad csak - nem volt ez mindig így, hiszen hosszú évtizedeken keresztül itt állt a Stromfeld Aurél-menedékház. Köveit, a kor szokásainak megfelelően hátizsákban hordták fel a turisták, akik a TTE vezetésével emelték az épületet - 5 év munkájának eredményeként 60 ember számára készült menedék a nyeregben. Étterme melegételt is nyújtott, ám népszerűsége miatt gyakorta hosszúra nyúlt a várakozás, forrás hiányában pedig az italellátás is meg-megakadt. Története 1992-ig tartott, amikor leégett egy nappal azelőtt, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaságtól a Budapesti Természetbarát Szövetség kezelésébe került volna.

Népszerűsége révén a helyszín alighanem napjainkban is alkalmas lenne egy turistaház üzemeltetésére, hiszen a szélrózsa minden irányában indulnak innen gyakran járt turistautak. Túránk a K▲ jelzésre terel, amely a Kis-Kevélyt veszi célba. Lanyha emelkedő veszi kezdetét, érintjük a szűk kilátással kecsegtető Stromfeld Aurél-emlékpadot (a névadó a Tanácsköztársaság vezérkari főnöke és a Természetbarátok Turista Egyesületének tisztviselője volt), előle visszapillanthatunk a Nagy-Kevély oldalára. Bozótos, néhol alagútként a növényzetbe fúródó ösvényen haladunk, felfűzünk egy kilátóhelyet, aminél azonban nem érdemes hosszan időzni, hiszen a panoráma a csúcsról lesz az igazi. Ami kisvártatva elő is tűnik: oldalában, akárcsak nagyobbik testvérén, sziklás letörés díszeleg. Sétáljunk ki rá, és vegyük szemügyre a tájat! Balra a gerinc oldalát simíthatja végig tekintetünk, szemközt a Budai-hegység hullámzik, jobbra a gigantikus Pilis-tető emelkedik. Belátunk Csobánka medencéjébe, megcsodálhatjuk Dobogókő erdős hátát, és a távolba meredve a Gerecsét is pásztázhatjuk. Igen nagy magasságban ácsorgunk a hullámzó erdős táj fölött, de a java még hátravan! A megtett úton juthatunk vissza a Kevély-nyeregbe.

Kis-Kevély - Nagy-Kevély

A pihenőhelytől a P jelzésen nekiveselkedünk a Kevély érdekes gerincösvényének, amely hosszan emelkedik, mígnem eléri a csúcsot. A csapást köves aljzata és a sziklagyepek tisztásai teszik különösen hangulatossá. A kőzetkibukkanásos lejtőkön megülő sekély talaj nem ideális a beerdősüléshez, ezért több pontról is panorámás, a maga nemében lélegzetelállító adottságú ösvényt taposhatunk. A Nagy-Kevély 534 méter magas tetőpontját is útba ejtjük - rajta már csak csonkok emlékeztetnek a valamikori (leégett) kilátóra.

Az igazi magasságélményt a csúcs utáni tisztáson élhetjük át, ahonnan nagyszabású panorámában lesz részünk. Letekinthetünk Budapest elképesztő méreteire, mely mögött, a horizonton a Gödöllői-dombság hullámzik, tőle északra pedig a Mátra gerince, rajta a Kékes-tető kéklik. (De felbukkan a bükki Nagy-Eged piramisa is.) Ha kisétálunk a sziklaletörésre, mellbevágó az élmény: alant Pilisborosjenő medencéje, amely távban roppant közel, szintben mintegy 300 méterrel lejjebb fekszik - szédületes a mélység, amit a hófehér sziklaélek csak tovább vadítanak. Ezért pedig nem más felel, mint hogy a Nagy-Kevély előterében egy markáns vetővonal húzódik - egyik oldalán a hegycsoport kiemelkedett, másikon a Pilisvörösvári-árok a mélybe zökkent. Túlfelén a Budai-hegység tört a magasba: adótornyairól felismerhetjük a Hármashatár-hegy csoportját, mögüle kibukkan a Széchenyi- és a János-hegy, jobbra a Nagy-Szénás és a Kutya-hegy tornyosul, leghátul a Nagy-Kopasz emelkedik. Balra a Gellért-hegy apró rögénél talál egymásra a hegyvidék, a Duna és az Alföld, míg jobbra fordulva a Pilis hosszú vonulata hullámzik. Nyugati oldalát mintha lenyesték volna, meredeken szakad le az árok felé. Szabad szemmel is kivehető az óriási tömegű Pilis-tető kilátója, a tömb mellett pedig a Zajnát-hegyek csoportja képez hidat a szomszédos hegységek közt. Hegyekben és településekben gazdag, színpompás tájként hullámzik a főváros hátsó kertje, amit pulpitusról csodálhatunk sziklás púpról. A tágas tisztás a siklóernyősök kedvelt starthelye: jó időben, hétvégi napokon szinte kartávolságban repkednek felettünk, gyakorta hallanai szavaikat is.

Nagy-Kevély - Budapest

Lefelé lendülve a lombfüggöny összezárul a panoráma előtt, eltűnik szemünk elől az Ezüst-Kevély fenyveses oldala. Az ösvény egészen összeszűkül, előrébb mellőzünk egy pazar fekvésű, panorámás védkunyhót, majd ellaposodik kissé a hegyhát. Itt-ott a hajdan kopár hegyoldalakra telepített, illatos fenyvesek is elérik a gerincet, és feltűnőek a kisebb-nagyobb kőrakások, sziklavárak is. Némelyikük kőfejtőt rejt, hiszen egyes foltokban kovás oldatoktól keménnyé vált, építőanyagnak kiváló hárshegyi homokkő-sapka települt a dolomitra és mészkőre. Az erdő már befedte a kis bányaudvarokat, amik csak változatosabbá varázsolják a hol enyhén lefelé hajló, hol megnyugvó útvonalat. Érintjük az Ezüst-Kevély alig észlelhető tetőpontját, ahol rövid csapás vezet ki balra. Kőfejtőjének sziklafalai között felhagyott menedékkunyhó rejtőzik - a 20. század elején a Természetbarátok Turista Egyesülete  (TTE) turistái építették, ám a kevély-nyergi ház megépülésével elvesztette funkcióját, és felhagyták. (Az építményt hívták egy időben Reuma-kunyhónak is, és egy rendszerváltás előtti kalauz arról is beszámol, hogy a Tanácsköztársaság üldözött kommunistái bujdostak itt, malomkőfaragó munkásoknak kiadva magukat.)

A továbbiakban számos panorámapont csábít le az ösvényről, mely a meglepően keskeny, éles lejtőkkel határolt hátat követi. A cseres-tölgyes és a feketefenyves váltakozása tarkítja az ösvényt, majd a tűlevelűek elmaradnak, és a kiszélesedő hegyoldalban kanyargó, köves úton folytatódik túránk. Szakadatlanul ereszkedünk, ismét megjelenik a hegytömb felépítésében színezőelemként felbukkanó homokkő. Egy kisebb kanyarnál jelzetlen csapás vezet fel jobbra, egy bányagödör oldalsó falára; innen csodálhatjuk meg utoljára a főváros környéki tájat. Az ezüst-hegyi kőfejtő pereméről szemlélődünk, felhagyott udvarában egykori sekélytenger partmenti, iszapos-homokos üledéke tárul fel, melyet a mélyből feltörő melegvizes oldatok cementáltak rendkívül keménnyé. A 19. századi építőiparban népszerű hárshegyi homokkő a budapesti építkezések anyagául szolgált, de malomkőnek is fejtették. A bánya különlegessége a végében nyíló Papp Ferenc-barlang, melynek felső szintje a homokkőben tátong, alsóbb járatai pedig a hegytömeg egyéb üledékes kőzeteibe hatolnak - egészen 66 méteres mélységig, mintegy 400 méter hosszan. A felfelé hatoló hidrotermális oldatok kitágították a járatrendszert, viszont mivel a hasadékok elsődlegesen homokkőtest törészónájában keletkeztek, a barlang különösen omlásveszélyes, ezért tilos belépni. Mindenesetre a sziklafal aljában szerényen ásító bejáratot érdemes szemügyre venni. (A Kevélyek kemény, építőanyagnak alkalmas kőzeteit a hegycsoport fővárosközeli fekvése miatt több helyen is fejtették. Nem példa nélküli, hogy a bányászat barlangokat tárt fel, azonban ezek egyik-másikát el is tüntette.)

A jelzett út megkerüli a bányaudvart, és hamarosan hosszú, egyenes földút lejtőjére érünk. Ez már kifelé vezet az erdőből, szemben a békásmegyeri paneltelep rengetege tornyosul. Az Ürömöt Budakalásszal összekapcsoló autóúton átkelve még láthatjuk a Visegrádi-hegység magaslatait, majd elérjük Békásmegyer falusi jellegű, szélső házsorait. A kertek szélén balra térünk a P+ jelzés murvás útjára, és az első utcán jobbra fordulva, a jelzést követve érjük el a buszvégállomást.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Pilisborosjenő, autóbusz-forduló megállóba Budapest, Árpád híd buszpályaudvarról indulnak a járatok.
  • A túra végpontja a Pince köz buszforduló, a 143-as és 243-as buszok végállomása.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parkolás

  • Pilisborosjenőn a Fő utcán, a községházával szemben találunk egy üres parkolót.
  • A túra két végpontja miatt az autót érdemes az Árpád híd budai hídfőjének közelében hagyni, ahol felszállhatunk a pilisborosjenői buszra, és ide könnyen visszautazhatunk a túra végén is.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.609320, 18.989756
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°36'33.6"N 18°59'23.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 348918 5274837
w3w (what3words) 
///heverő.liftes.kalauz
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Pilis, Visegrádi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(8)
Akos Nagy
2020-05-24 · Közösség
Szuper túra! Fantasztikus kilátás! Gyönyörű gyíkok növények!
Mutass többet!
Sunday, 24 May 2020 16:05:46
Fénykép: Akos Nagy, Community
Sunday, 24 May 2020 16:06:17
Fénykép: Akos Nagy, Community
Sunday, 24 May 2020 16:06:24
Fénykép: Akos Nagy, Community
György Vida
2020-03-30 · Közösség
Szép kilátás. Közepes túra.
Mutass többet!
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei

Sunday, 24 May 2020 16:05:46
Sunday, 24 May 2020 16:06:17
Sunday, 24 May 2020 16:06:24
Friday, 27 December 2019 20:51:47
+ 8

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
10 km
Időtartam
3:30óra
Szintemelkedés
393 m
Szintcsökkenés
485 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Egészséges környezet Csúcstúra

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp