Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A Keleti-Vértes szerény legjei

Gyalogtúra · Vértes-fennsík · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Szántók közt fejezzük be a túrát
    / Szántók közt fejezzük be a túrát
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Grácia-sziklák a Vértesben
    / A Grácia-sziklák a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Sziklagyep
    / Sziklagyep
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Sárkánylyuk-völgyben
    / A Sárkánylyuk-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vértesi erdők
    / Vértesi erdők
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Velencei-hegység a Körtvélyesről
    / A Velencei-hegység a Körtvélyesről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Geodéziai torony a Körtvélyesen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Körtvélyes közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fennsíki erdők és vadföldek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Irtásrét
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egyhangú turistaút szép környezetben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Csákány fennsíkjának szélén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gombák a turistaúton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P jelzésen, a Macska-bükktől délre
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szűz Mária-szobor a Macska-bükktől délre
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Néhány tisztás színesíti az út első felét
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fáni-völgy aszfaltján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szép Ilonka-forrás
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éppen a mélyebb területeken jelennek meg a bükkösök
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tisztás a Sárkánylyuk-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sárkánylyuk-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Körtvélyes tornya egy vadföld széléről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közeledve a Fáni-völgyhöz
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szár
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 5 10 15 20 25 Körtvélyes (Kilátó-hegy), geodéziai torony

A Vértes keleti, legmagasabb részének erdős platójáról hosszú körtúrával a térség legmutatósabb völgyeibe ereszkedünk, közben népszerű kirándulócélpontokat is felkeresve.

nyitva
közepes
26,4 km
7:30 óra
585 m
585 m

A Vértes főként dolomit felépítette sasbércsorai és fennsíkjai közül a hegység északkeleti peremén található tömb emelkedik a legmagasabbra. Ám még a Nagy-Csákány 487 méteres pontja sem éri el a „hivatalos" hegységi magasságot. Túránk során ezt a kis platót keressük fel, és a Vértes egyik legnagyobb magasságú kiemelkedésére, a 480 méteres Körtvélyesre látogatunk el. Riasztó állapotú kilátótornyába a belépés tilos, így tetejéről sajnos jelenleg nem szemrevételezhetjük a laposan hullámzó erdőtájat, ahová később leereszkedünk.

Menetelésünk szinte végig erdős terepen zajlik. Kezdetben fennsíkon, a túra második felében pedig völgyi térszínen. A Sárkánylyuk-völgy bájosan kanyargó, szűk folyosójából a Fáni-völgy aszfalttal feltárt pásztájára fordulunk, végül a Szár melletti földek táblái közt érkezünk vissza kiindulópontunkra.

Igen hosszú, de szintkülönbségei miatt nem megerőltető erdei túra azoknak, akik kíváncsiak a Vértes legmagasabb részének vadban gazdag erdőire és sziklakibukkanásos oldalú, de szelíd völgyeire.

A szerző tippje

  • A Körtvélyesen álló, kilátóként szolgáló geodéziai torony siralmas állapotban van, felmászni a felirat szerint tilos és életveszélyes, hiába nyitott a (hiányzó) ajtó.
  • A P és K+ kereszteződése után, amikor lefelé indulunk, kézzel pingált háromszögjelek vezetnek el a kb. 10 percre lévő Gráciák bércéig, ahol kilátóhelyet találunk.
  • Ha busszal érkeznénk (lásd a megközelítés fül alatt), a főutcán lévő megállókat használva 2 km-rel rövidíthetjük le a túrát.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-03-21

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Körtvélyes, 480 m
Legalacsonyabb pont
174 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra végén, a Fáni-völgyből kiérve a S jelű turistaút rosszul jelzett, nem nehéz eltvédeni a mezőgazdasági táblák dűlőútjai között. Ezért jól jön a Természetjáró app használata.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Szár, vasúti megállóhely (198 m)
Koordináták:
Geographic
47.485102, 18.526946
UTM
34T 313697 5262038

Végpont

Szár, vasúti megállóhely

Útleírás

Itiner

  • A szári vasútállomástól a P jelzésen megyünk a Körtvélyes elágazásáig.
  • A P▲ jelzésen teszünk kitérőt a geodéziai mérőtoronyhoz.
  • A P jelzésen folytatjuk, majd arról balra áttérünk a Z jelzésre a Szép Ilonka-forrás közelében.
  • A Fáni-völgybe érve a S jelzésen folytatjuk az utat bal felé.
  • A S jelzésen gyalologunk vissza a szári vasúti megállóhelyig.

A túráról részletesen

Szárról a Vértesbe

Szár település a Vértes peremén, fontos közlekedési folyosó mentén fekszik. Az alacsony hegyeket áttörő vasúti bevágás torkánál elterülő, a Sósi-ér partjain létrejött Szár ma természeti környezete és a főváros közelsége miatt lassan növekszik, de korábban már többször is újjáéledt romjaiból. A török időkben elnéptelenedett, amit a terület birtokosai németek és szlovákok beköltöztetésével orvosoltak. A későbbi kitelepítések, lakosságcserék miatt ők már nagyrészt eltűntek a faluból, ráadásul a 2. világháború végén itt húzódó front is romba döntötte Szárt. Az újjáépült település képében ezért nem sok nyomát leljük a korábbi életformának.

A vasúti peronoktól a P jelzést követve erdősávokon átvágó aszfalton talpalunk, a kanyargó vonalvezetés és a forgalom miatt legyünk óvatosak! Egy elágazás után ismét beérünk a falu területére. Nem maradunk sokáig a főutcán, mert letérve róla a Vértes felé vesszük az irányt. Szár szélén ipari terület csarnokait váltja egy elkerített legelő, melynek túlvége fölé a sziklás tetejű, kereszttel is ékesített Zuppa-tető magasodik. Az erdőbe  érve széles úton haladunk a hegység peremén, később betonútra fordulunk. Az erdészeti feltáróút átszeli a hegyeket, túránk végén még hosszan fogunk baktatni Fáni-völgyi szakaszán.

A Körtvélyest ostromolva

Az aszfaltról jobbra, a sűrűbe váltunk, és ezzel megkezdjük kapaszkodásunkat a Vértest keletről lezáró fennsíkra, mely a hegység legmagasabb pontjait hordozza. Kezdetben alaposan kihasznált, a letermelt és felnövekvő állományok mozaikjából felépülő erdőben gyalogolunk, a legszebb rész a Kis-Szállás-hegy oldalában kinyíló sziklagyepes tisztás. Itt hátratekintve a Velencei-hegységig is elláthatunk. Ezt követően megváltozik az erdő: szép, füves aljú tölgyes vesz körül, idős fák közé jutunk. A Körtvélyeshez közeledve még érintünk egy tarvágást, melyet rendkívül zárt, sötét, holtfa-szőnyeges erdőrészlet követ. A nyomokból ítélve errefelé igen sok a vad, különösen a vaddisznó-dagonyák sűrűsége növekszik meg.

A Vértes legmagasabb panorámája

Rövidesen balra kiágazik a P▲, amelynek csapásán a kidőlt fákat és a leszakadt ágakat kerülgetve mindössze pár perces sétával a geodéziai toronyhoz gyalogolhatunk. Az 1984-ben épült mérőtorony a Vértes 2. legmagasabb pontjára épült, ám a 480 méteres Körtvélyes domborzatilag lényegében kicsit sem különül el környezetétől. A sötéten ásító, lepusztult betonhengeren felirat hirdeti, hogy felmászni tilos és életveszélyes, ennek megfelelően belső berendezései tényleg riasztó stádiumban vannak. A nyirkos vasemeleteket és létrákat vastag rozsda borítja, ezért sajnos a belépés egyelőre tiltott.

A tetőről - ha egyszer felújítják az építményt - jól látható lesz a Vértes szerkezete, tájképe: erdős, gyengén hullámzó fennsíkok, hátak húzódnak egymás mögött, ezeket kis árkok, völgyek választják el egymástól. Csúcsokat, markáns kiemelkedéseket egyik irányban sem találunk, tarvágást, vadföldeket annál többet. A Nagy-Csákány kiemelkedése is feltűnik északkelet felé, mögötte kibukkannak a Gerecse rögei is. A tornyot magunk mögött hagyva térjünk vissza a P jelzésre!

A fennsík alatt

Alig ereszkedő úton indulunk el, alagútként hajol fölénk a szelek által megtépázott fiatalos. Ezt követően hosszú szakaszon egy felnövekvő bozótos mentén, majd egy rét után ismét erdőben talpalunk. Amikor elágazáshoz érünk, balra, lefelé kell tartanunk a fennsík peremébe vágódott, rövid szárazvölgyön. Alsó torkánál kis erdei kegyhely áll. A Nagy-Csákány platójának nyugati pereme egy markánsan kirajzolódó, nagyjából egyenes északnyugat-délkeleti irányú vetővonalon kialakult éles letörés. A mélybe szivárgó csapadékvizek itt, az árok peremén források ritkás láncában jutnak a felszínre, ezek egyike a közeli Szép Ilonka-forrás, ahová rövid ösvényen tehetünk kitérőt. A kőfoglalat mellett tűzrakót és esőbeállót is kialakítottak.

A forrástól a Z jelzésen kezdünk újabb emelkedésbe: a következő hátnak veselkedünk neki, és különös módon itt, a hegység alacsonyabb részén jelenik meg tömegesen az ezüstös törzsű, kecses bükk. A Vértes e mély, peremek közé fogott zugában kellően árnyas és nedves a klíma a bükk számára. Átlendülünk egy újabb alacsony háton, hogy a túloldalon kefesűrű fiatalos alagútján fúrjuk át magunkat. Vaskosabb fák alkotják a következő erdőszakaszt, melyből balra kilépve egy újabb vadföldre bukkanhatunk - túlfelén a keleti fennsík letörése fölött a körtvélyesi geodéziai torony szálegyenes alakja trónol. A jókora foltokban letermelt részek után a Sárkányluk-völgybe térünk. A túra leghangulatosabb, legmaradandóbb szakasza néhány száz méter csupán, és különleges földtani képződményei sincsenek, ám annál látványosabb. Mély vályúban kanyargó utunk fölé tetőként záródó rengeteg borul, a névadó barlangüreg alatt pedig már szurdokszerűvé szűkül a völgy.

A Fáni-völgyből a szántókra

Egy rét után eltávolodnak egymástól az oldalsó lejtők, végül balra kanyarodunk a Fáni-völgy aszfaltjára. Az elágazásnál Hirczy Károly emlékműve áll, melyet turistatársai emeltek terméskőből. A tektonikus és eróziós módon bemélyült, a kirándulók körében igen népszerű völgy szurdok jellegét az aszfalt ugyan lerombolja, de azért néhol így is érzékelhetjük a falból kiálló, néhány kisebb barlangot is rejtő dolomitsziklákat. A terület különlegessége, hogy a déli és északi kitettségű sziklabércek mikroklímájuk jelentős eltérései miatt jégkorszaki maradványnövényeknek és - az ellenkező oldalon - melegkedvelő fajoknak egyaránt menedéket nyújtanak. Ha az autóút elágazásánál teszünk egy rövid, kb 5 perces kitérőt a jelzetlen felső ágra, annak kanyarjából, a bércre kapaszkodva szép a kilátás a délkelet felé nyújtózó Fáni-völgyre.

A hosszú betonsétát követően kiérünk fák birodalmából, és szélesen terpeszkedő mezőgazdasági földek között találjuk magunkat. A rosszul jelzett dűlőút átvezet a szántókon, hátra vagy bal felé nézve a Vértes sokkal inkább tűnik lankás dombságnak, mint hegységnek. Hosszan tekergünk a tűző napon, ha pedig télies időszakban járnánk erre, a földutak vendégmarasztaló sárcsapdáival kellene megküzdenünk. A S jelzés Szár hosszú főutcájára terel, a sarkon a buszmegálló kínál hazautazási lehetőséget, de a turistaút visszakalauzol minket a vasútállomáshoz is.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Szár vasúti megállóhelyén a személyvonatok állnak meg, azokból viszont elég sok a Győr - Budapest vonalon.
  • A Szár, autóbusz-forduló megállóból is indíthatjuk a túrát.
  • A túra végén a Szár, bodméri elágazás buszmegállóból is elhagyhatjuk a falut.

Megközelítés

  • A vasútállomásról indul a jelzés, és oda is tér vissza, de a buszmegállók is a turistaút mentén találhatók.

Autóval

  • A vasútállomás mellett P+R parkolót találunk, de hagyhatjuk az autót a Somogyi Béla utca és a Rákóczi Ferenc utca kereszteződésével szomszédos kocsma előtti parkolóban is.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Vértes-térkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
26,4 km
Időtartam
7:30 óra
Szint +
585 m
Szint -
585 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!