Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

A Keleti-Mátra esszenciája, az Ilona-völgy

· 7 értékelés · Gyalogtúra · Magas-Mátra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Markazi-kapu alól belátni a Kékes kalderájába
    / A Markazi-kapu alól belátni a Kékes kalderájába
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban az Ilona-völgyi vízeséshez
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ördög-gát látványos sziklasávját kis kitérővel érjük el az Ilona-völgyből
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ilona-völgyi vízesés aszályos időben is csordogál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ilona-völgyi vízesés sziklapadja felülről
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőemberek őrzik a veszélyes leszakadást a vízesés pereménél
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Palócföldre a Szállás-hegyről
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km

Látványos, a hegység minden jellegzetességét bemutató körtúra - ráadásul Magyarország legnagyobb természetes vízesését is érintjük egy kalandos szurdokban. Megpillantjuk a Kékes legvadabb arcát, de szelíden hullámzó rétek és napfényes gerincút is tarkítja a palettát. Innivalóról pedig egy igazi mátrai klasszikus kénes ásványvíz, a Szent István-csevicekút gondoskodik annak, aki szereti a különlegességeket.
nyitva
könnyű
11,6 km
3:35 óra
529 m
529 m

Annak, aki gyorsan meg akarja ismerni, milyen a Mátra, és abból is a legjobb, legjellegzetesebb látnivalókra kíváncsi, talán ez az a nyomvonal, ami a leginkább lefedi a 21. századi turista igényeit.

Sajnos rövidsége ellenére gyerekkel csak akkor érdemes bejárni, ha nem az első erdei élménye lesz a csapatnak. Amellett, hogy rövid és látványos, vad és meredek arcát is megmutatja a hegység - ugyanis pont itt, hazánk legmagasabb hegyén alakultak ki a legmarkánsabb formák, ez a tömb emelkedett a legmagasabbra, itt volt a legnagyobb energiája a vonulatokat formáló erőknek. Alapvetően a mátralábi lankák vegyes üledékes kőzetekből állnak, ami szelídebb formavilágban is mutatkozik meg. Ezek az üledékek is felboltozódtak azonban a vulkánok kiemelkedésével, ami pont az Ilona-völgyi vízesésnél és az Ördög-gátaknál a leglátványosabb. Az andezitsziklák körüli befogadó kőzet ugyanis az öregebb agyagpala, ami porlik, és lemezesen szétesik. A masszív andezit viszont jobban ellenáll mindenféle behatásnak, így a körben lepusztuló felszínből markánsan kiemelkedik. Ezért látunk itt ilyen vad formákat mélyen a hegység gyomrában.

A Kékes alakja is földtani okokra vezethető vissza. A Markazi-kapu alatt feltételeznek ugyanis egy kalderamaradványt, ami a vulkáni kúp délkeleti oldalánál kanyarít ki egy darabot a masszív tömbből. Ennek következménye a visszavágódó völgy általi bemetszés a gerincen. A Kékes északi, meredek letörése pedig egy nagy vetődés eredménye. A tektonikus okokból dél felé kibillent hegység ugyanis az északi oldalon túl magasba emelkedett, és a nyírási sík mentén hatalmas blokkok szakadtak le. Ezt a meredek elvetődést látjuk a Sas-kő környékén és a Kékes egész északi oldalán, míg a leszakadt tömb egyik darabja maga a Szállás-hegy, ahonnan a legjobban visszatekinthetünk a vad északi oldalra.

A csevicék igazi különlegességei a területnek. Bár Magyarország változatos földtani felépítésével és medence jellegével bővelkedik ásványvizekben, azért az itthon is kuriózum, hogy oldott, természetes szénsavtartalommal fakadjon a földből. Tipikusan kénes szagát és enyhe ízét az üledékes kőzetek mállásából felszabaduló kéntől kapja. Ugyanis a csevice források mindenütt az üledékes kőzetek és a vulkáni tömbök találkozásánál törnek a felszínre. Míg az üledékek töredezettebbek, porózusak, így jobban közlekedik és felhalmozódik bennük a víz, addig a magmás kőzetek megálljt parancsolnak, és a mélyből a felszín felé irányítják az áramlásukat. Így a hosszú idő és út alatt, amit az üledékekben töltött a víz, nagy mennyiségű ásványi anyagot képes felvenni. Olyannyira értékes ez, hogy a legjobban megközelíthető parádsasvári forrást palackozzák is gyógyászati céllal. Bár az itteni csevice vizét nem vizsgálták be gazdasági érdekből, a feltörő víz jó hatással van az emésztésre. Bár, ahogy minden orvossággal, ezzel is mértékkel kell bánni.

A szerző tippje

  • Érdemes a túraútvonalat tavaszi hóolvadáskor vagy csapadékosabb időszakban bejárni, amikor a legnagyobb hozamot produkálja a patak, mert így a leglátványosabb az Ilona-völgyi vízesés. Kuriózum, de csapadékosabb időszak utáni komoly mínuszok eredménye lehet, hogy megfagy a víz a vízesésnél, ami gyönyörű, ám rövid életű jégképződményeket formál a sziklafalon.
  • A Markazi-kapu és a Rózsaszállás között félúton, a Kis-Sas-kő sziklás vonulatának folytatásaként egy remek kilátópont mellett haladunk el. Az ösvényről jelzetlen csapáson kell kb. 100 métert megtennünk lefelé ott, ahol a gerincet derékszögű kanyarral kerüli a S jelzés.
  • Ha tömegközlekedünk, érdemes a túrát kicsit módosítani, és az Ilona-völgy helyett a Parádóhutára leereszkedni, így lerövidítjük a buszmegállótól bekötő szakaszt. Ehhez a Marhát-nyergéből nem jobbra, a S jelzésen, hanem balra, a S+ jelzésen kell továbbhaladni. Előre nézzük ki a buszt, amit elérünk, mert gyér itt a tömegközlekedés.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-07-03

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
721 m
Legalacsonyabb pont
286 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az Ilona-völgyi vízeséshez érkezve az út a szikla felső peremén halad. Óvatosan mozogjunk, komoly mélység van alattunk, súlyos következményei lehetnek, ha a meredély szélén megcsúszunk.

Kezdőpont

Parádfürdő, Szent István-csevicekút (287 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.898790, 20.056529
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°53'55.6"N 20°03'23.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 429484 5305482
w3w (what3words) 
///tesók.kaspó.eperfa

Végpont

Parádfürdő, Szent István-csevicekút

Útleírás

Itiner:

  •  A Szent István-csevicekúttól a Z jelzésen haladunk egy kilométert felfelé az Ilona-völgyben.
  • Az Ilona-völgyi vízeséshez a Z● jelzés visz fel; ezen megyünk tovább a parádi hurokút kanyarjához.
  • A Z jelzésen folytatjuk az utat a Markazi-kapuba, ahonnan egy rövid szakaszon a K jelzésre váltunk a gerincen.
  • Pár száz méter után a Kis-Saskő alatt leágazunk a S jelzésre, amin a Rózsaszállásig megyünk.
  • A Szállás-kő felé a S● jelzésen, majd a pár száz méterre kiágazó jelzetlen úton jutunk; ugyanezen jövünk vissza.
  • A Rózsaszállástól a S jelzésen ereszkedünk le a Macska-lyuk völgyön keresztül a kiindulópontunkhoz.

A túráról részletesen:

A tágas Ilona-völgyben

A Szent István-csevicekút, túránk kiindulópontja már eleve a Keleti-Mátra egyik leghangulatosabb része. Mélyen az Ilona-völgyben öreg gesztenyefasorok mentén érkezünk a lankás rétek és öreg erdő találkozásánál lévő forráshoz. Az oldott szénsavat tartalmazó ásványvizet már a régi időktől kezdve használták a helyiek: legfőbb ellenszere volt az italozás utáni kiszáradásnak. A kút körül remek táborhelyet találunk esőbeállóval, padokkal és asztalokkal, valamint tűzrakó hellyel.

Utunk a rét szélén, a gesztenyefasor mentén indul a hegyek közé az aszfaltúton a Z jelzésen. Ha fogékonyak vagyunk a geológiai érdekességek iránt, érdemes a következő pihenőhelynél az oldalról beágazó völgybe lekanyarodni a tanösvény jelzésével, és meglátogatni az Ördög-gátat. A látványos képződmény az Ilona-völgytől alig pár száz méterre található. A puha agyagpala alkotta völgyet keresztbeszeli az üledékbe benyomult és megszilárdult andezittelér. Mivel a lávakőzet anyaga sokkal ellenállóbb, mint az agyagpala, így a patak és az erózió kipreparálta a vulkáni képződményt, mely masszív, több méter magas várfalként húzódik keresztbe a völgyben. 

Visszakanyarodva a pihenőhely és egy sírhely után a Z jelzés leágazik a fővölgyből, de mi a murvautat követjük az Ilona-völgyben a Z jelzésen. A Gloriette-pihenőhelynél összezárnak a hegyoldalak, és a beszűkült völgy élénk kanyargásba kezd. Az egyre kövesebb mederfenék és a meredek oldalfalak sejtetik, hogy valami készülődik, közelítünk a földtani esemény felé.

Az Ilona-völgyi-vízesésnél

A köves, kacskaringós meder egy ponton már hatalmas fatörzsekkel és leszakadt kőtömbökkel szabdalt. Egy kanyar után feltűnik a völgyet lezáró, utunkat álló komor sziklafal. Az itteni földtani képződmény hasonló az Ördöggátaknál látottakhoz, csak nagyobb és masszívabb. A közel 10 méteres sziklafalon alábukó patak hazánk legnagyobb természetes vízesését képezi. Az áradások erejét mutatják a vízesésnél felhalmozott farönkök és andezitgörgetegek. Különös hangulatot árasztanak a kőemberek, melyeket a patak által lekerekített kövekből építettek a turisták; néma őrzői a helynek, strázsálnak a patakmederben és a sziklafalakon.

A turistaút balra, a lankásabb terepen kerüli meg a sziklafalat, és halad el a vízesés feletti peremen. Látványos, ám veszélyes rész, érdemes odafigyelni. A völgyben feljebb még kísérik a patakot kisebb sziklafalak, de mi a vízfolyás felett, a hegyoldalban haladunk. Szembetűnő a sötét, szűk völgy után a délies fekvésbe forduló hegyoldal fényözöne. Az erdő a hűvösebb, csapadékosabb időt kedvelő gyertyános-bükkösből átvált melegkedvelő tölgyre. Hamar kiérkezünk a völgyből a hegyoldalban szerpentinező parádi úthoz.

A Mátra gerincén

A parádi hurokút visszafordító kanyarjánál a Z jelzésen megyünk tovább a Markazi-kapu felé. Ha nem kívánunk magasabbra kapaszkodni, ez egy kézenfekvő rövidítési pont lehet: csak tovább kell menni a dózerút felső ágán, és egy kilométer lankás harántolás után a Rózsaszálláshoz érünk, ahol az eredeti útvonal is halad. Érdemes azonban meglátogatni a Markazi-kaput és a gerincet, mivel látványos része ez is a túrának. Bár a kapuig egy szokványos, északi oldalban gyakori bükkösben haladunk, a gerinc bevágásához érve drasztikusan felélénkül a táj.

A Markazi-kapu egy természetes bevágás, mélypont a Keleti-Mátra gerincén, ahol a hegység két oldalán élők közlekedtek a túloldalra. A kékesi kaldera patakjának felharapózásával keletkezhetett, ahogy a lefolyó víz eróziója egyre mélyítette a völgyet, és így az belevájt a gerinc ívébe. Maga a kaldera a Markazi-kapuból nem kivehető, viszont a Kékes tömbje uralja a tájat.

A gerincút itt oldalazva halad a meredek északi letörésen K jelzéssel navigálva. A Kis-Sas-kő impozáns rétje alatt leágazunk a S jelzésre, ami szintben kerüli a sziklás gerincet. Azon a ponton, ahol egy derékszögű kanyarral átbukunk a Kis-Sas-kő sziklasávjának folytatásán, ott érdemes egy nagyon rövid kitérővel lefelé kinézni az erdőből. Nem köztudott, viszont remek kilátópont van a S jelezés alatt kb. 150 méterrel a Kis-Sas-kő folytatásánál. Sombokrok és kisebb sziklák között érkezünk egy tágas, réttel koronázott térségre, mely sziklafallal szakad le az alant húzódó Ilona-völgybe. Rálátunk a völgy kanyarjára, ahogy épp kikerüli a Marhát tömbjét - amin egyébként egy középkori vár maradványai találhatóak. Hosszan belátni a Parádi-völgybe és a mögötte húzódó Heves, Borsod és Nógrád megyék találkozásánál hullámzó tájra. Az ösvényre visszatérve innen már hamar leérünk a köves oldalban harántoló ösvényen az alattunk futó dózerútra.

A Szállás-hegy kilátópontja

Az erdőgazdasági úton a Rózsaszállás felett egy elágazáshoz érünk, ahol a S jelzés is lekanyarodik. Ez lesz majd utunk későbbi folytatása, de előtte kinézünk a rövid sétára található Szállás-hegyre, ami a Kékes tömbjének legszebb panorámáját nyújtja. Ehhez a dózerúton megyünk tovább a S● jelzés kíséretében. Pár száz méter után, a következő balos kanyarban a hegygerincen egy ritkán járt ösvény vezet az öreg bükkök között a szemben lévő kiemelkedés tetejére. A  jelzetlen úton felérünk a lokális kiemelkedésre, ahol a hegy nyugati oldalán egy sziklával övezett rét található.

Ahogy lejjebb sétálunk a füves területen, egyre jobban kibontakozik a közvetlenül felettünk magasodó Kékestető jellegzetes trapéz alakjával és a felhőket karcoló átjátszó adójával. A vulkáni roncs északi oldala meredeken szakad le felénk; sűrű, öreg erdő borítja ezt a szinte megközelíthetetlen tájat, így a fák felett meredező tornyon kívül semmilyen épület nem látható a kékestetői kavalkádból. Korlátozott kilátás adódik még a Galyatetőre és a Mátra északnyugati lábára, de a Kékes látványa mindent ural.

Vissza a völgybe

Az idefelé megtett úton érünk vissza a Rózsaszálláshoz, ahonnan a S jelezés mentén ereszkedünk le a hegyoldalban. A Rózsaszállás mellett biztos vízjárású forrást találunk, ahol lemoshatjuk az idáig megtett út verejtékét magunkról, hiszen innentől már csak lefelé ereszkedünk egy rövid úton. A patakvölgyből kiérve lankás oldalban keresztezzük a parádi hurokút alsó szárát, és a Lapossás-domb fenyőerdővel borított lankás szakasza után meredekebben érkezünk a hegy alatti nyeregbe.

Innen kanyarodhatunk el nyugat felé a S+ jelzésen Parádóhuta irányába, de az eredeti útvonal szerint a S jelzésen jutunk vissza a Szent István-csevicekúthoz. Az egyre meredekebb Macska-lyuk oldalában egy vízmosás szélén ereszkedünk vissza ősi bükkök árnyékában az Ilona-völgybe, ahol a felső gesztenyefasornál érkezünk ki a műútra. Innen a már ismert útvonalon pár száz méter után megérkezünk kiindulópontunkhoz, bezárul a körtúra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Figyelem! A túra kezdőpontját tömegközlekedéssel csak hosszabb gyaloglással egybekötve lehet megközelíteni!

  • A legközelebb eső buszmegálló: Parádfürdő, kórház.

Megközelítés

  • A buszmegállóból a Recski úton kelet felé indulva, a jelzésen jutunk el a Szent István-csevicéhez, túránk kiindulópontjához (3,2 km).

 

Autóval

  • A túra kiindulópontjánál, a Szent István Csevicénél találunk parkolóhelyet az út mellett. Az Ilona-völgyben pont idáig lehet behajtani.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.898790, 20.056529
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°53'55.6"N 20°03'23.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 429484 5305482
w3w (what3words) 
///tesók.kaspó.eperfa
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, élelem és innivaló. A navigáláshoz Természetjáró App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,9
(7)
Profilkép
Tamás Besenyei
2020-09-05 · Közösség
Nagyon jó túra útvonal, csodálatos tájjal. A kilátás gyönyörű a Szállás-hegyről, ott érdemes pár percre lepihenni és gyönyörködni.
Mutass többet!
Szállás-hegy
Fénykép: Besenyei Tamás, Közösség
László Tímea
2020-09-05 · Közösség
Gyönyörű túra, kaptatókkal. Az Ilona-vízesés rabulejtő és népszerű, de ha a továbbmegyünk, csak a madarak-és esetünkben egy őz-lesz az útitársunk. Az Ördög-gáthoz megéri kitérni, és a túraleírásban említett kilátópontokat ( Markazi kapu, Szállás-hegy) is feltétlen nézzük meg, csodálatos panoràmát ígérnek.
Mutass többet!
Dr. Tucsek Gábor
2020-08-22 · Közösség
Gyönyörű túra, de gyerekekkel nem ajánlom. Az Ilona-vízeséstől a Markazi-kapuig az út embert próbáló. A Kis-Saskőnél a panoráma leírhatatlan.
Mutass többet!
2020. augusztus 22., szombat 18:27
Fénykép: Gábor Dr. Tucsek, Közösség
2020. augusztus 22., szombat 18:27
Fénykép: Gábor Dr. Tucsek, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei

Szállás-hegy
2020. augusztus 22., szombat 18:27
2020. augusztus 22., szombat 18:27
Ilona-völgyi vízesés
+ 13

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
11,6 km
Időtartam
3:35óra
Szintemelkedés
529 m
Szintcsökkenés
529 m
Körtúra Szép kilátás Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!