Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

A Károlyi-birtokról a turisták birodalmába

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Mátra-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás kelet felé, háttérben a Bükk
    / Kilátás kelet felé, háttérben a Bükk
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balra a Karancs, szemben a Vajdavár vidéke (Péter-hegyese)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadtaposás és lemosódás nyoma a Mátra oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátó a Péter-hegyesén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a fiatalos fölött északkelet felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kellemetlenül meredek, csúszós ösvény Parádsasvár felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes a Csór-hegy oldalából
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a gerincről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Károlyi-kastély (Parádsasvár)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őszi hangulat a Vércverésen
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közeledve a Mátra-nyereghez
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes-tető hatalmas tömbje a parádsasvári utcákról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galya-tető felé gyakran közelítjük meg az aszfaltos utat
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csúszós szakasz a gerinc oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fölfelé a Mátra-gerincre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma Galyára egy irtásfoltról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Élénk sísport-életről árulkodnak a rozsdásodó sífelvonók
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tóval ékesített park Parádsasvár mellett
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra gerincén
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Lipóton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellegzetes mátrai útjelzőtábla
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Bagoly-kőről (Parádsasvárra)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Parádsasvár határában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csór-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bivakszoba a galyatetői kilátóban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A háttérben a Keleti-Mátra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sajátos utcakép Parádsasváron
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Galya oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes és a Keleti-Mátra a galyatetői kilátóból
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Foghíjas bükkös a Mátra gerincén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Madárperspektíva Parádsasvár fölött, a távolban a Bükk
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A galyatetői kilátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vércverés alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elhagyatott utakon a Galya-tető északi oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Galya-kilátó (Péter hegyese) Vércverés (Kilátóhely) Galya Apartmanház Nagy-lápafő

Természeti látnivalókban, a gerincről nyíló kilátásokban gazdag körtúra kihívást keresőknek, mely a hegylábi Parádsasvárról kapaszkodik fel az ország második legmagasabb hegytömbjére, a Galya-tetőre, ahol szállások és éttermek kínálnak felfrissülést. A hegylábon akár még a hagyományos üveggyártást is kipróbálhatjuk, és a mátrai savanyúvizek eredetének nyomába eredhetünk - megtudva keletkezésük sokáig félreértett, valódi okát.
nyitva
közepes
17 km
5:25 óra
831 m
831 m

A Mátra központi, alacsony része a két magas tömböt, azaz a Kékest és a Galya-tetőt összekötő autóút és a hegységet észak-déli irányban keresztező közlekedési folyosó helyszíne. Az autó- és gyalogosforgalom, illetve a méretes (főleg az ültetett fenyveseket tizedelő) tarvágások nem igazán engednek lehetőséget, hogy mélyen a természetben érezhesse magát, aki erre jár, de a megbontott erdőből nyíló kilátások, az észak felé olykor sziklásan letörő gerincszakasz, illetve a galyatetői panoráma mégis tartalmas hegyvidéki élményt kínál.

A Mátra sajátossága féloldalasan kibillent szerkezete: túráink során érzékelhetjük, a térképekről leolvashatjuk, és a megfelelő pontokról saját szemünkkel is láthatjuk, hogy a hegység déli oldalára fokozatosan az Alföldbe simuló, hosszú lejtők, míg az északira falszerű, meredek letörések jellemzőek. Az egykori vulkáni szerkezet a tektonikus mozgások hatására dél felé dőlt, jelentős része „elsüllyedt", és fiatalabb üledékek fedik.

Amikor Parádsasvárra ereszkedünk, meg is tapasztalhatjuk, hogy bizony bármelyik irányban technikai kihívást jelenthet az északi lejtőkön küzdeni a szintkülönbséggel.

Parádsasvárról, az üveggyártás hagyományáról nevezetes faluból kapaszkodunk fel a gerincre, hogy a Galya-tetőre hágjunk számtalan panoráma közepette. Az izzasztó emelkedőt fejedelmi panoráma koronázza a Péter hegyese kilátójából, majd röviden megtekintjük a Galya északi lejtőinek elhagyott, öreg és vadregényes bükkösét. Végül visszaereszkedünk kiindulópontunkra.

A szerző tippje

  • Galyatetőn turistacentrum és számos egyéb szálláshely ad lehetőséget a túra kétnapossá bővítésére. Érdemes felfedezni a tető könnyen bejárható, turistautakkal behálózott környékét. Ráadásul a Parádi-medence települései is programokat kínálnak akár egy teljes napra.
  • A galyatetői kilátóban olcsó bivakszobák várják a nomád érzésre vágyó turistákat. Érdeklődjünk felőlük a Galyatető Turistacentrumban!
  • Parádsasvár üvegmanufaktúrájában kipróbálható az üvegfúvás - aki teheti, éljen a lehetőséggel! Mindenképpen jelentkezzünk be előre! A látogatás időigényes lehet, ez is a túra kétnapossá tétele mellett szól.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-06-10

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Péter hegyese (kilátó), 960 m
Legalacsonyabb pont
320 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Galyatető Turistacentrum
Kilátó Vendégház és Étterem
Kilátó Vendégház és Étterem

Biztonsági előírások

  • A túra felfelé meglehetősen megerőltető, bár a nagyon meredek kaptatók kevéssé jellemzik. Inkább hosszú, szakadatlan emelkedésre készüljünk!
  • Amikor lefelé jövet elhagyjuk a gerincet, csúszós, morzsalékos, gyökeres ösvény kezdődik, ami próbára teszi lépéstechnikánkat. Semmiképp se induljunk neki a túrának megfelelő talpú túracipő vagy bakancs nélkül, mert csúnya sérülés lehet a vége!

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Parádsasvári elágazás buszmegálló (319 m)
Koordináták:
földrajzi
47.912991, 19.987504
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 424345 5307125

Végpont

Parádsasvári elágazás buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Parádsasvárról a P jelzésen megyünk fel a Mátra-nyereg útkereszteződéséig.
  • A Mátra-nyeregben nyugat felé (jobbra) indulunk a K jelzésen, mely Galyatetőre vezet.
  • A Galyatető Turistacentrumnál jobbra fordít a K jelzés, és a kilátóhoz kalauzol.
  • A K jelzésen megyünk tovább az első elágazásig.
  • Áttérünk jobbra, a P▲ jelzésre.
  • Amikor keresztez a P jelzés, azon folytatjuk jobb felé.
  • Galyatető szélén visszatérünk a K jelzésre, ezen balra, lefelé lendülünk.
  • Az erdészeti út keresztezése után röviddel balra fordulunk a P+ jelzésre, ami visszavisz Parádsasvárra, a startpontra.

A túráról részletesen

Egy üveghuta túlélése

A hűvös, csapadékos klímát kedvelő bükkösök különösen a Mátra északi, árnyékos oldalán foglaltak el nagy területeket. Életterük itt egészen alacsonyra lehúzódik, ezért a kitermelésük lent, a hegység lábánál hívott életre településeket (no persze a meredeken letörő, falszerű északi lejtőkön egyébként is nehezen vethette volna meg tartósan a lábát az ember). A bükkök hamujából főzött hamuzsír az üveghuták, és így az üveggyártás alapanyaga volt a modern ipar megjelenése előtt - így már könnyen érthető, miért is Üveghuta Parádsasvár korábbi neve. Az 1770-es években került a mai település területére a kis üzem, melynek utódjaként alapították 1815-ben a napjainkban omladozó, részben már elbontott üveggyárat (ez 2005-ben zárt be). A Petőfi Sándor utcában létesített kis üvegmanufaktúra betekintést enged az érdekes mesterségbe, megfűszerezve a tapasztalatszerzés élményével - mindenképpen érdemes kipróbálni a mátrai tájhoz egykor szervesen kapcsolódott tevékenységet, ha időnk engedi!

Vörösmarty nyomdokain

A P jelzés a kis étterem mögött indul. Átkelünk a patakon, és a kastély (lásd később) kerítése mentén, szűk ösvényen harántolunk a hegyoldalban. Egy hátsó kapunál nekilendülünk a lejtőnek, de a civilizációs zajok továbbra is velünk maradnak, hiszen alig távolodunk el a kanyargó aszfaltúttól. A Gyalogút-bérc nevű kiszögellés árulkodik róla, milyen fontos szerepet töltött be a szekérút az aszfalt kiépítése előtt. Amikor 1829 szeptemberében Vörösmarty Mihály kirándulást tett a térségben, ő maga is ezt a nyomot taposta - éppen ezért viseli nevét a P jelzés Parádsasvártól Mátraházáig tartó szakasza.

A fal

A Mátra egy tekintélyes méretű természetes akadály a tőle északra hullámzó dombvidék és a délen elterülő Alföld lapálya között. Magas, főként északon meredekségük okán nehezen átjárható tetők emelnek kelet-nyugati futású falat a két térség települései közé: az átjutás éppen itt, a lealacsonyodó Mátra-nyeregben a legegyszerűbb. Napjainkban már jelentős forgalom bonyolódik erre, és számtalan autóbusz is könnyedén „mássza meg" a hegyvidéket - javítva ezzel az idegenforgalomban közkedvelt Parádi-medence elérhetőségét. Amint túránk során jó eséllyel hallhatjuk is, a szerpentinekkel tűzdelt műút a gépeik határait tesztelgető motorosok kedvelt erőpróbája és adrenalinágyúja is egyben.

A P jelzés kezdetben tölgyesben, aztán egyre több bükk között irányít felfelé. Elhaladunk egy vízmű mellett is, majd kinézhetünk az északi dombvidékre egy döbbenetes méretű irtásfolt széléről. A nyereg alatti utolsó szakaszon a turistaút a legkellemetlenebb élményt tartogatja: kivezet a forgalmas, kanyargós műútra. Fokozott figyelemmel közlekedjünk itt, különösen, amikor csúszós az aszfalt! Az elágazáshoz érve a Mátra-nyeregben állunk; jobb felé a K jelzés terel tovább túránk talán legnagyobb erőpróbája felé.

A gerinc panorámaútján

A Csór-hegyre napsütötte tarvágás szélén, fájdalmasan meredek kapaszkodón baktatunk föl. Ha hátrafelé tekintünk, kárpótol a Kékes óriási tömbjének látványa - megfigyelhetjük oldalában, a csúcs alatt a környezetétől elütő, változatos korösszetétele révén „lyukas" szövetű őserdőfoltot. A Csór-hegyen rövid ideig lándzsát formázó kilátó állt (Kós Károlyról nevezték el), de szerkezete tönkrement, a vandalizmus megpecsételte sorsát, ezért ma sötét bükkerdőben szeljük át a talapzat helyét.

Hullámvasutazásba kezdünk a hegység középső szakaszán: először enyhén lefelé tartunk, jobboldalt átszűrődik a napfény az öles bükkök függönye mögötti irtásfoltról. Aztán ismét emelkedni kezdünk, és egy fenyvessel kevert fiatalosnál sziklák bújnak elő a talajból. A Bagoly-kőnél érzékelhetjük először, mennyire elkeskenyedett a gerinc körülöttünk. A hatalmas sziklafal a jégkorszak hűvös klímáján jött létre, amikor a lemezes szerkezetű andezit repedéseibe beszivárgó víz a fagypont körül ingadozó hőmérséklet hatására újra és újra lefagyva kitágult, s így aprózva a kőzetet egyre jobban hátráló falat formált. (A krioplanáció nevű jelenség legszebb kifejlődésű alakzatait hazánkban a Zemplén erdőségei rejtik.) A sziklatetőről egyébként kilátunk a talpunk alatt elterülő, innen síknak tetsző Mátralába felé.

Odébb szétnyílnak a bükkök, egy tarvágás csak néhány szálat hagyott lábon a gerinc peremén. Innen a legszebb a kilátás a középső Mátra-bércen: páholyból szemléljük Parádsasvárt és a környező falvakat, a Mátra távolabbi hegyei mellett pedig kibukkan a Bükk hatalmas platója is. Tiszta időben még az Aggteleki-karszt hullámait is kiszúrhatjuk.

Lidércek és fohászok

Újfent erdőben kelünk át a Vércverésen, mely amellett, hogy az Országos Kéktúra pecsételőpontja, érdekes legenda őrzője is. A korábban megcsodált madártávlati kilátást a lúdvérc nevű lidércek is kihasználták, amikor a falubelieket szemmel tartották. Néha le is jártak közéjük megnehezíteni kicsit a mindennapjaikat, ám az imák végül meghallgatásra találtak, és Szűz Mária alászállva elzavarta a gonoszt - azóta nevezik e helyet Vércverésnek a legenda szerint.

Egy kőbánya falát föntről kerülve ereszkedünk alá. A Nagy-Lápafőnél a gerinc annyira elkeskenyedik, hogy a turistaösvény és az autóút kénytelen szoros társbérletben használni a rendelkezésre álló néhány métert. Ismét lelátunk a hegyvidékről, a távolban megannyi domb és a hatalmas Bükk dermedt hullámai színesítik a tájképet. Meredek emelkedővel lendülünk át a Nagy-Lipót bércorrán (újfent panoráma a Keleti-Mátra hosszú gerincére), majd dús fenyves mentén, sűrű fenyőillatban érjük el az elágazást, ami később még fontos pontja lesz túránknak. Most azonban az utolsó megpróbáltatás áll előttünk, hiszen a Galya-tető oldalában menetelünk szakadatlanul felfelé. Bükkök, gyertyánok, fenyők osztoznak a lejtőn. Fiatalosban érünk föl egy útjelző táblához, ahonnan már csak pár lépés a parkoló.

Galyatető, a Felső-Mátra teteje

Galyatető a Felső-Mátra üdülőfalvainak kapuja, egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A változatos szálláskínálatnak régi hagyománya van: már a 19. század végén turistaház állt az amúgy meglehetősen mellőzött hegység e kiemelt pontján, ahol a későbbiekben főként a sísport vált meghatározóvá. Minden a fonákjára fordult: a sípályák és berendezéseik (épületek, síliftek stb.) tönkrementek, viszont a Mátra legmagasabb részei már-már a tömegturizmus nyomása alatt éledeznek a rendszerváltás utáni visszaesés romjaiból. Az egykori turistaház helyén ma megújult, modern Turistacentrum üzemel. Ha konyháját (vagy a szomszéd éttermek valamelyikét) kipróbálva felfrissültünk, ne felejtsünk el 200 forintos érmét váltani, hogy a kilátóba bejuthassunk!

A K jelzés vezet a 2010-es években megmagasított, rangos építészeti díjairól híressé vált panorámatorony felé. A bivakszobákat is tartalmazó építmény tetejéről lélegzetelállító a kilátás: csaknem az egész Mátra-gerincen végighordozhatjuk a szemünket. A Kékes tömbje mellett jól látszik a Bükk, de a Kárpátok egy igen széles szelete is előttünk hullámzik, hiszen tiszta időben a Gömör-Szepesi-érchegység és az Alacsony-Tátra mögött a Felvidék sziklakoronája, a Magas-Tátra is felbukkan. Nyugaton a Karancs mellett a Felvidék alacsonyabb vulkáni tömbjei emelkednek, és a Nyugati-Mátra is végigpásztázható a háttérben a Muzslával.

 

Egy rejtőző vidék

Ha sikerül elszakadni a marasztaló látványtól, a Kéktúrán nyugat felé induljunk tovább! Az útvonal legszebb erdői következnek: óriási, öreg bükkök szálerdejében, tipikus mátrai tájban gyalogolunk. Kisvártatva elágazást érünk; itt jobbra, a lefelé hajló P▲ jeleken fordulunk vissza. A széles erdei útba csatlakozó turistaút hangulata éles kontrasztban áll a galyatetői forgataggal: elmaradnak a turisták, a járműzaj, és csendes, zárt rengeteg varázsát élvezhetjük. A látványt vadító sziklakibúvások lassan elmaradoznak, amikor egy újabb elágazásnál ismét jobbra, immár a P jelzésre lépünk. Keresztezzük az elhagyott síliftek és sípályák gyepes pásztáit, és romos épületek közelében már ismert csomópontban találjuk magunkat.

Lefelé nehezebb

A K jelzés baloldali ágán, a korábban (ellenkező irányban) bejárt szakaszon túrázunk a következő kb. 1,5-2 kilométeren. Nem sokkal azután, hogy a műútból kiágazó erdészeti utat átlépjük, balra kell fordulunk a P+ jelzésre. A Kis-Lipót oldalában technikailag nehéz kihívás vár ránk. Óvatosan, figyelmesen és mindenképpen csak megfelelő tapadású túralábbeliben induljunk lefelé, mert egy botlás vagy megcsúszás veszélyes lehet! A meredek lejtőn a taposástól lemosódott, morzsalékos talaj sziklakibúvásos, gyökérfonatos ösvénye szép és hangulatos ugyan, de legalább olyan erőkifejtést kíván, mintha meredek emelkedőt igyekeznénk legyűrni. Fáradalmainkat nem enyhíti, de magyarázza, hogy mintegy 500 méteres távon 150 méter szintet veszítünk. Közben legalább ki-kilátunk a Bükk felé egy fiatalos szegélye fölött.

Amikor egy erdészeti utat keresztezünk, lényegében pókjárásra vagy ülve csúszásra kényszerít egy rövid, de annál kellemetlenebb vízmosta vályú. Ha ezen túljutunk, már csak könnyed séta van hátra: mélyúton, majd irtásszélen érünk le a hegyaljra. A Parádi-Tarna néhány itt találkozó forráságának vizét tóvá duzzasztották egy kerítés mögötti parkban, de a partig sajnos nem lehet eljutni. Ellaposodó térszínen, régi gesztenyés alatt kísérjük a patakot, majd Parádsasvár utcája váltja az erdőt. A felújított szálláshelyekkel szemben omladozik a bezárt üveggyár otromba tömbje - sokat rontva ezzel a kellemes településképen. A házak között jobbra feltűnik a Kékes-tető közeli és igen impozáns tömbje, végül a házakat hátrahagyva a falu dicső napjait idéző, múlt század végi kulisszák közé toppanunk.

Kénszagú gázok - de honnan?

Az ótátrafüredi hangulatot ébresztő, díszes épületek az Ybl Miklós tervezte pavilont fogják közre, mely a híres csevice, a „parádi víz" forrását rejti. A szénsavas, kénes szagú feltörésről sokáig azt tartották, hogy mint társai általában az egykori tűzhányók területén (és így a Kárpátokban máshol is), a vulkáni utóműködés terméke. Azonban a Mátra aktív időszaka mintegy 12 millió éve véget ért, lent aligha tárolódnak már vulkanikus eredetű gázok. A hegység lávakőzetei alatt, óriási mélységben üledékes kőzetek találhatók - ezek pedig az óriási nyomás és hő hatására kémiailag bomlanak. Az így keletkező szén-dioxid szökik a felszín felé, s ahhoz közeledve a források vizébe oldódik. A kénes („záptojás") szagért pedig a pirit nevű ásvány mállása felelős. A gyomor- és emésztőszervi betegségek gyógyítására is alkalmas csevicék tehát valójában nem is rokonai a jóval fiatalabb (kb. 30 ezer éve abbamaradt) vulkánosság utóműködéseiként fakadó erdélyi borvizeknek (más néven savanyú vizeknek).

Duzzogó és a grófok

Parádsasvár még egy utolsó látnivalót kínál - annak alaposabb feltérképezése pedig vastag pénztárcát kíván. Az 1881-ben, szintén Ybl Miklós tervei szerint épült Károlyi-kastély ma csillogó luxusszálló. Károlyi György a fényűző épületet a Kossuthtal emigrációban lévő feleségének szánta - aki később hazatért, és a századfordulón be is költözött, Sasvárnak keresztelve a kastélyt. Később a kozmopolita unoka, Károlyi Mihály lett a tulajdonos, aki nem élvezvén a vidéki létet, feleségének, a „vörös grófnőnek" engedte át a birtok használatát. Veszekedéseik után Andrássy Katinka (a feleség) állítólag gyakorta ide bújt el, ezért a helyiek csak „Duzzogóként" emlegették a palotát. Részben már akkor is szálló működött a falak között, aztán eltulajdonítása után gyermeküdülőként is funkcionált a Sasvár. 1996 óta magántulajdonban van.

A P+ jelzésen tarka virágágyások mellett, a kastély látványától búcsúzva érkezünk vissza startpontunkra, az útkanyari büféhez és parkolóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra a Parádsasvári elágazás buszmegállótól indul és ugyanoda érkezik vissza.

Megközelítés

  • A buszmegálló az autóút kanyarjában van, a turistaút a büfé mögött, a fák alatt kezdődik.

Autóval

  • Parkolni a mátrai autóút kanyarja mellett, a parádsasvári bekötőút (Kossuth Lajos út) elején található parkolóban lehet (büfé, bazársor).
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
  • Ehhez a túrához a parádsasvári ereszkedés egy szakasza miatt elengedhetetlen a kellően barázdált talpú túracipő vagy bakancs!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(1)

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
17 km
Időtartam
5:25óra
Szintemelkedés
831 m
Szintcsökkenés
831 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!