Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

A Kalapos-köveken át az Írott-kőre

· 1 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A bozsoki buszforduló
    / A bozsoki buszforduló
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Letermelt bükkös az Asztal-kő közelében (Kőszegi-hegység)
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Innen már csak 300 méter a Kalapos-kő
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zöldpala szikla a Kalapos-kő közelében (Kőszegi-hegység)
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kalapos-kövek
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyűrt zöldpala a Széles-kőnél (Kőszegi-hegység)
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útrészlet a Gyilkos-sziklától délnyugatra
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ebenspanger-forrás
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bozsoki Sibrik-kastély
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ausztriai átjátszó tornyok az Írott-kő-kilátóból
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Írott-kő-kilátó
    Fénykép: Tamás Csaba, Írottkő Natúrparkért Egyesület
  • / Borongós reggeli panoráma az Írott-kő-kilátóból déli irányba
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szél lengeti a nyírfák lombjait az Írott-kőn
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Schneeberg az Írott-kőről nézve
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Holler-barlang
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 8 6 4 2 mi Bozsoki kolostorrom Bozsoki kolostorrom Írott-kő (kilátó) Széles-kő Kalapos-kövek Bozsoki kolostorrom

A Bozsokról induló, államhatáron egyensúlyozó körtúra különleges látnivalói a Kalapos-kövek és a belőlük nyíló barlangok, valamint az évtizedekig megközelíthetetlen kilátó az Írott-kőn. A csúcsig ugyan nem kevés szintet kell leküzdeni, de az onnan elénk táruló körpanoráma minden fáradságot felejtet.
nyitva
nehéz
15,5 km
5:10 óra
748 m
748 m

A túra egyik fő attrakciója a Kalapos-kő változatos formákat felvonultató sziklacsoportja. A Magyarországon csak a Kőszegi-hegységben előforduló kőzetben több kisebb, változatos barlang is található. Némelyikből I. világháborús lőszerek, másikukból középkori cseréptöredékek kerültek elő, de van olyan is, ami egy meztelencsiga-faj után kapta a nevét. Természetesen mondák is körüllengik ezt a titokzatos környéket, melyek egy részében még az ördög is megjelenik.

A hangulatos Sötét-völgy bükköse alatt források mellett haladunk el, majd több mint 600 méteres szintemelkedés után megérkezünk az államhatáron magasodó Írott-kő csodálatos körpanorámájú kilátójába. A látvány fő eleme a 2076 méter magas Schneeberg, de tiszta időben a Balaton-felvidék tanúhegyeit is megpillanthatjuk innen.

A szerző tippje

  • A P▲ jelzésen a Széles-kőtől bő 200 m-t továbbereszkedve, majd a balra induló PΩ jelzésen juthatunk el a hegység hazai oldalának leghosszabb, 30 m hosszú barlangjához, a négy bejáratú Kalapos-kői-barlanghoz, amely egy zöldpala sziklán átfutó É-D irányú törés mentén alakult ki.
  • Lefelé a P jelzésen a kavicsos feltáróutat elérve (a S Alpannonia elágazásnál), azon balra fordulva rövid kitérővel elérhető a Szentkút vízművé alakított forrása, amely a római korban Savaria vízellátását segítette (a Vas megyei Bucsu mellett a római vízvezeték egy feltárt szakasza megtekinthető), napjainkban pedig a Hosszú-völgyi-forrással együtt Velem ivóvízellátásáért felel. Nevét a Szent Vid-kápolnához Rohonc és Bozsok felől induló búcsújárók adták, mert körükben kedvelt pihenőhely volt.
  • Bozsokra visszatérve, a Sibrik-kastély kerítéséhez érve a K+ jelzés helyett a kastély parkján is keresztülmehetünk, így egy táró mellett is elhaladunk.
  • A bozsoki Szent Anna-templom utáni ház kertjéből lehet eljutni a bozsoki kolostorromhoz, de a kapu gyakran zárva van.
  • Bozsokon a Rákóczi u. 133. szám alatt találjuk a Bozsoki borházat. Az 1819-ben épült házban a helyi bortermelés eszközeit lehet megtekinteni. A szüret idején népi kézműipari vásárt is rendeznek az udvarán.

outdooractive.com User
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-08-10

Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Írott-kő, 883 m
Legalacsonyabb pont
317 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdőpont

Bozsok, autóbusz-váróterem (317 m)
Koordináták:
DD
47.320073, 16.487073
DMS
47°19'12.3"N 16°29'13.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 612377 5241805
w3w 
///szuszog.üregek.gyapot

Végpont

Bozsok, autóbusz-váróterem

Útleírás

Itiner

  • A Rákóczi utcán észak felé indulunk; rövidesen becsatlakozik a K jelzés.
  • A P▲ jelzésen egy rövid kitérőt teszünk a Széles-kő sziklaletöréséhez.
  • A Kalapos-kő után érünk a Holler-barlanghoz vezető KΩ jelzés leágazásához.
  • Visszatérünk a K jelzésre.
  • A Sötét-völgy felső szakaszán egy nagy S kanyar után indul balra, a K▲, majd a róla jobbra leágazó K● jelzés.
  • A források után a K jelzésre érünk vissza, és az Írott-kőig követjük azt.
  • A kilátótól délkelet felé indulunk vissza a P jelzésen, ami hosszan kísér bennünket.
  • Egy sorompó után a kavicsos feltáróúthoz érve jobbra fordulunk a ALPANNONIA S jelzésén.
  • A vízmű kerítése után nem sokkal megérkezünk a K+ jelzés becsatlakozásához.
  • Innen néhány perc a Bozsok határában haladó K jelzés, melyen egyenesen haladunk tovább a buszmegálló felé.

A túráról részletesen

Bozsok

A kis határ menti falu területe régészeti leletek alapján már a kőkorban is lakott volt; a peremén villamaradványokat is feltártak. A felette húzódó völgyből indult a Savariát ellátó vízvezeték egyik ága, melynek védelmét a Sibrik-kastély helyén valószínűsített castrum biztosíthatta. Első írásos említése Villa Bosuk néven 1279-ből ismert, amikor még Szent Vid várához tartozott. A törökdúlás idején teljesen elpusztult, majd horvát telepesekkel népesült vissza, akik a 19. század végére teljesen elmagyarosodtak.

Több későbbi főúri család után a falut 1538-ban Sibrik György kapta meg királyi adományként. 1552-ben Sibrik Gergely két részre osztotta a bozsoki birtokot. Az északi rész az idősebb Osvát fiáé lett, míg a délit a fiatalabb Máté kapta. Az előbbin álló Sibrik-kastélyt 1554-ben említik először, mint nemesi udvarházat, amit 1614-ben a török veszély hatására várkastéllyá alakítottak át, majd mai formáját 1815-ben nyerte el. A család 1906-ban Végh Gyulának, az Iparművészeti Múzeum későbbi főigazgatójának adta el. A kastélypark mai képe elsősorban feleségének, Wimpfenn Mária grófnőnek köszönhető.

Az 1551-től ismert Alsó-kastélyt 1616-ban a Battyány család vásárolta meg leromlott állapotban, és helyére egy vizesárokkal körülvett, kétemeletes, négy saroktornyos, jellegzetes 17. századi főúri vadászkastélyt építtettek. A Batthyány-kastélyban több előkelő vendég is megfordult, mint például II. Rákóczi Ferenc, Esterházy Antal kuruc generális, vagy I. Ferenc császár. 1841-ben villámcsapás következében az épület kigyulladt; 1860-ban a Batthyány család eladta.

Fel a Széles-kőig

A buszmegálló mögött található Szent József-kápolnát egy 1775-ben épült egyhajós templomból alakították ki. Berendezése egy rokokó főoltár és a rajta lévő átfestett oltárkép. 1970-ben helyreállították, egy részében püspöki nyaraló rezidenciát alakítottak ki. 1988 óta rendszeres misét nem tartanak az épületben.

A Rákóczi utcán észak felé indulunk, és rövidesen elérjük a K jelzést. Elhaladunk a 133. szám alatt található Bozsoki Borház mellett, melynek épülete 1819-ből származik. Benne a kőszeghegyaljai szőlőművelés és borfeldolgozás eszközeivel, valamint a Kőszeg-Vashegy borfajtáival ismerkedhetünk meg. A Bozsoki szüret idején népi kézműipari vásárt is rendeznek az udvarán.

A hősi emlékmű után elhagyjuk a középkori eredetű, 1630-ban felszentelt Szent Anna-plébániatemplomot, majd balra tartva követjük tovább a K jelzést. A települést egy mélyúton hagyjuk el, majd a Végh-erdő száraz tölgyes erdején át elérünk egy széles, kaptatós földutat, amelynek végén kis ösvényen megyünk tovább a K és a P▲ jelzések találkozásáig.

Séta a különös kövek és barlangok között

P▲ jelzésen érdemes egy rövid kitérőt tenni egyenesen tovább, az út jobb oldalán álló Széles-kő 40 m hosszú, 6-9 m magas sziklaletöréséhez, ami három kisebb barlangot is magában rejt. A Lőszeres-barlang onnan kapta a nevét, hogy a feltárást végző barlangászok az üreg szájánál egy, az I. világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében használt Mannlicher 86-os ismétlőpuskához vagy Mannlicher 88/90-es karabélyhoz tartozó 5 lőszeres tárat, egy, a II. világháborúban a németeknél rendszeresített, 7,9 mm-es Mauser Gewehr 89-hez való, és egy, a szovjetek által használt, 7,62 mm űrméretű Moszin-Nagant karabélyhoz tartozó lövedéket találtak. Hogy hogyan kerültek ezek a barlangba, azt a mai napig nem tudni.

Visszatérünk a K jelzésre, és az elegyes kocsánytalan tölgyesen át hamarosan elérjük a hegység leghíresebb sziklaformációját, a Kalapos-köveket. Izgalmas formavilága minden oldalról mást mutat, ezért érdemes körbejárni őket.

A hegység ezen részén található sziklák "alapanyaga" az alsó-kréta időszakban képződött, mintegy 130-140 millió éve az akkori Tethys-óceán vízfelszíne alatt az alpi hegységképződés korai folyamataihoz kötődő vulkanikus folyamatok eredményeként. Ekkor jelentős mennyiségű bazaltos láva ömlött a óceánaljzatra, ahol helyenként nagyobb mennyiségű, egyenetlenül eloszló mészanyaggal keveredett. Jóval később, a harmadidőszak elején az afrikai kőzetlemez nekiütközött az európainak, így a kettejük között hullámzó Tethys medencéje beszűkült, miközben üledékei egymásra torlódtak hatalmas, úgynevezett takaróredők formájában. Az egyik ilyen (a Soproni-hegységet is magában foglaló alsó-kelet-alpi) takaróredő kb. 45-60 millió éve áttolódott a mai hegység területén. A mintegy 15-25 km mélységbe került kőzetek a hatalmas nyomás és súrlódási hő miatt átkristályosodtak, és kialakult a jellemző palás szerkezetük, így keletkezett többek között a kalapos köveket is felépítő, bazaltból metamorfizálódott zöldpala. A folyamat után a terület emelkedni kezdett. A kőzet felszínre emelkedése után a mészben gazdag részek gyorsabban pusztultak az erózió és a defláció hatására, mint a mészben szegények, kialakítva a különleges sziklaformákat.

A kövek környékén összesen nyolc kisméretű barlang ismert. A déli oldalból nyílik az Antarktik-fülke, a Csalános-eresz és a Limax-barlang. Utóbbi nevét egy benne élő meztelencsiga-faj, a sárga pincecsiga (Limax flavus) után kapta. Egy monda szerint az üregben régen az ördög lakott, aki dühében, hogy a Szent Vid-hegyen templomot építettek, úgy megfejelte a felette lévő sziklát, hogy az behorpadt, és így keletkezett a Kalapos-kő. Egy másik történet pedig egykor itt élt óriások fogainak tartja a hatalmas köveket.

Mindenesetre a furcsa alakú sziklák régóta fontos szerepet játszanak az itt élők szakrális életében. Ezt bizonyítja az itt talált, hallstatti kultúra idejéből (i.e. 8-7. sz.) származó, mintegy 6,5 cm-es, csészét vivő női bronzszobor, és az egyik szikla alatt talált tűzhelyfolt a hozzá tartozó cserép- és őrlőkő töredékekkel.

Az ösvényen kb. 300 métert továbbhaladva érünk a Holler-barlanghoz vezető KΩ jelzés leágazásához, ahol egy feketeáfonyáson keresztül vezet az ösvény. Ez a faj a csarabbal együtt jó jelzőnövénye a hazánk legsavanyúbb talajképződményei közé tartozó savanyú, nem podzolos barna erdőtalajoknak. A 2×1 méteres bejárattal nyíló és 5 méter hosszú teremben végződő üreg képződése a kőzet repedései mentén palasíkok leválásával kezdődött, amit később az intenzívebbé váló mállási folyamatok gyorsítottak. Kialakulásában valószínűleg szerepet játszott a kőzet helyi mésztartalma is. A bivakhelynek is alkalmas barlang nevét a közeli, ma Ausztriában lévő Holler-rétről kapta. Másik elnevezése (Ablakos-barlang) az oldalán található kis ablakszerű nyílásnak köszönhető. A barlangból kora középkori cseréptöredékek kerültek elő.

Emelkedés az Írott-kőig

A K jelzés ösvénye egy széles földútra ér ki, amin jobbra fordulunk, és fokozatosan leereszkedünk a jobb oldalunkon csordogáló Bozsoki-patakhoz. Átkelünk rajta, és a Sötét-völgy felső szakaszának bükkösén át kapaszkodunk felfelé. Egy nagy S kanyar után indul balra a kitaposott ösvény nélküli K▲, majd a róla pár méterre jobbra leágazó K● jelzés. Először a hegység legmagasabban fekvő, nem foglalt forrásához, a Tündér-forráshoz érünk, majd az Ebenspanger-forráshoz, ami egy bükk gyökerei alatt lép felszínre. Névét 1900-ban egy írott-kői kirándulás alkalmával Tatay Irénke kisasszony adta Ebenspanger Jánosra, a Vasvármegyei Turista Egyesület alelnökére emlékezve.

Az ösvényen továbbmenve visszaérünk a K jelzésre, ami hamarosan a P jelzés becsatlakozásánál éles balkanyart vesz, majd egy letermelt erdőrészen át, a szénarácsos kereszteződés után bükkös és lucfenyves erdőn át vezet az Írott-kő csúcsának tövében álló pihenőhöz.

A Dunántúl tetején

A Dunántúl legmagasabb pontját a 13. században Fenyő-hegynek, míg a 17. századtól Szálkőnek hívták. Mai nevét a hegy tetején, a kilátó mellett, az osztrák oldalon álló kvarcitos fillit szikláról kapta, melyen egykor jól olvasható „C” „B” „E”, jelölés állt. A három betű valószínűleg a Confinia Battyányiana Esterházyana rövidítése, vagyis magyarul Battyány-Esterházy határt jelent, de a betűsor rímel Comes Battyány Elemér nevére is.

A helybeliek 1891-ben egy fából ácsolt, a millennium alkalmából Árpád névre keresztelt kilátót építettek a hegytetőre, amit rossz állapota miatt 1908-ban le kellett bontani. Helyére 1913-ban egy kőből készült tornyot húztak fel, amit a II. világháború utántól egészen a határzár 1989-es végéig csak az osztrák oldalról lehetett megközelíteni. További érdekessége, hogy pont a közepén halad át az államhatár, melyet a kilátóban felállított határkő is mutat.

A 2010-ben felújított épületből tiszta időben akár a Balatonig is elláthatunk, ami a Bakonytól délre a Tapolcai-medence tanúhegyei között csillan meg. Még délebbre a Keszthelyi-hegység és a Rendeki-hegy, utánuk a Zalai-dombság látható. Délnyugati irányba nézve, ha szerencsénk van, a Kamniki-Alpok csúcsai is feltűnnek, de az Alpok első keleti 2000 fölötti csúcsai: a Schneeberg és a Wechsel mögött megbújó Rax magasodik látszólag a leginkább környezete fölé. Az alacsonyabb, de mégis markáns Hohe Wand sziklafalai szintén általában láthatóak a kilátóból. Északon Bécs és a Fertő tó mögött húzódó, szélerőművekkel tűzdelt Lajta-hegység látható. 

Vissza Bozsokra

A kilátótól délkelet felé indulunk a P jelzésen, amelynek ez a szakasza az egykori vasfüggöny vonalán halad. Kb. 1 km múlva érünk a C.O. 15 határkőnél a gerinc alatt baloldalon álló Gyilkos-sziklához, ami először az 1961-ben készült topográfiai térképen jelent meg - hogy neve honnan ered, nem tudni pontosan. Egyesek szerint az 1950-es években egy határőrt itt gyilkoltak meg, de az is lehet, hogy a név az 1920-as, '30-as években keletkezett, és csempészekkel hozható összefüggésbe. Régi történetek alapján legalább fél tucat ember halt erőszakos halált a környékén, melyek mögött általában valamilyen leszámolási ügy állt.

A hol jobban, hol kevésbé meredek gerincről egészen az alatta futó patakig ereszkedünk az államhatáron, majd átkelünk a medren, és az úton balra tartva, a P jelzésen maradva folytatjuk a lejtmenetet a Sötét-völgyön át. Elhaladunk a P▲ jelzés becsatlakozása mellett, majd egy sorompó után a kavicsos feltáróúthoz érve jobbra fordulunk az ALPANNONIA S jelzésen.

Az út bal oldalán csordogál a Bozsoki-patak, melyet szép égerliget kísér. Ez a kis vízfolyás, ami jó száz évvel ezelőtt még egy strandot is ellátott, fűrészelte le a túlpartján magasodó Holt-hegyet a Kalapos-kő–Széles-kő gerincéről.

A vízmű kerítése után nem sokkal megérkezünk a K+ jelzés becsatlakozásához, ami a ma szállodaként működő Sibrik-kastély parkjának kerítése mellett halad. Hamarosan jobbra egy lépcső vezet fel a mélyút oldalában egy falazott oszlopban elhelyezett feszülethez.

Innen már csak pár perc a Bozsok határában haladó K jelzés, melyen egyenesen haladunk tovább.  A Rákóczi utcán dél felé tartva hamarosan elérjük a Szent Anna plébániatemplomot, amely mögött egy rom rejtőzik.  A 15-16. században épült négyszögletű kolostorépület egyes források szerint a pálosoké volt, mások a premontrei prépostság tulajdonaként említik. Északi és nyugati fala viszonylag épségben megmaradt, melyeken ágyúlőrésszerű ablakokat is találunk.  A jelenleg műemléki védelem alatt álló épületet már egy 17. század eleji forrás is romként írta le. A faluközpont felé tartva hamarosan visszaérkezünk a bozsoki buszmegállóhoz, ahol túránkat elkezdtük.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Kőszeg vagy Szombathely felől érkező buszokról a Bozsok, autóbusz-váróterem megállóban szálljunk le.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállótól indul. (A község másik megállójától, a Bozsok, Rákóczi utca buszmegállójától is indíthatjuk a túrát, ha itt szállunk le).

Autóval

  • Autónkkal Bozsokon a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk az utcákon. Érdemes a főúttól beljebb lévő utcákban helyet keresni.
  • Kis parkolót találunk a falu északi végéhez közelebb, a Rákóczi út mentén.

Koordináták

DD
47.320073, 16.487073
DMS
47°19'12.3"N 16°29'13.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 612377 5241805
w3w 
///szuszog.üregek.gyapot
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • Kőszegi-hegység turistatérkép

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(1)
Farkas Dóra
2020-05-17 · Közösség
Csodálatos környezet, kitűnő erdei utak.
Mutass többet!
Útonálló
Fénykép: Farkas Dóra, Közösség
2020. május 17., vasárnap 17:11:58
Fénykép: Farkas Dóra, Közösség
2020. május 17., vasárnap 17:12:18
Fénykép: Farkas Dóra, Közösség

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
nehéz
Hossz
15,5 km
Időtartam
5:10óra
Szintemelkedés
748 m
Szintcsökkenés
748 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!