Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A hotykai makktermő vidéken

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Fekete-hegy csoportja a Károlyfalva feletti kaszálóról
    / A Fekete-hegy csoportja a Károlyfalva feletti kaszálóról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Makkoshotyka a zempléni rengeteg egyik keleti bejárata
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyen a bányászatot és az erdők életét magyarzó tanösvény is halad
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyen tanösvény táblák és pihenőhelyek is bőven akadnak
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rockenbauer Pál emlékkereszt Makkoshotyka határában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országos Kéktúra nyomvonalán a makkoshotykai szántókat keresztezve
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyre kapaszkodó meredek turistaút hangulatos tölgyeseket keresztez
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapu a burjánzó természetbe: vadvédelmi kertés az Országos Kéktúra mentén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hercgkúti-patak völgye ereszkedik a Bodrog ártere felé a Király-hegy lábánál
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Akácosok és feketefenyvesek között ereszkedünk Károlyfalva irányába
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bodrog és a Tisza ártere, az Alföld végtelenje a Cirókáról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tornácos parasztház Makkoshotykán a nagy háborúk előtti világ emlékeként
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellegzetes hegyaljai pincék Makkoshotykán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyertyános-tölgyes a szárazvölgyben Makkoshotyka és Károlyfalva között
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely az egykori kaszálóréten, a Ciróka-nyeregben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Meczner-kápolna Makkoshotyka felett
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vissza Makkoshotykára a Makra-tetőt keresztezve
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 150 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km
Túránk a Sárospatak feletti erdőket járja végig, betekintést nyújtva a megyer-hegyi malomkőbánya meredek falakkal tátongó torkába. A tölgyesek és rétek hullámzó háta felett a Megyer-hegy kilátójából körbetekinthetünk a Tokaji-hegység keleti végein a Sátoros-hegyektől a Bodrog ártérig. Kellemes erdei kör Rákóczi öreg tölgyfájával, bányászmúlttal, tágas legelőkkel és tanyákkal Makkoshotyka és Károlyfalva között.
nyitva
könnyű
Hossz 16,9 km
4:50 óra
482 m
482 m

 A Tokaji-hegység keleti peremvidékén, a szőlőművelésről, borairól híres Hegyalja és a sűrű erdőkkel vadregényes belső vidékek találkozásánál járunk be egy hosszabb körtúrát. A hangzatos nevű Makkoshotykáról kapaszkodunk a szintén mókásan hangzó Cirkálótanyához, ahonnan a Herceg-patak völgyébe ereszkedünk, ami az egykori birtokos Trautson család emlékét őrzi. A hercegi família a Rákóczi-szabadságharc bukása után telepített feketeerdei svábokat az elnéptelenedett vidékre. Túránk fordulópontjánál egy matuzsálemi tölgyhöz, a Rákóczi-fához teszünk kitérőt, ahonnan a szintén sváb eredetű Károlyfalva határában ereszkedünk Hegyalja felé.

Utolsó látványosságként, úgymond utunk csúcspontjaként a malomkőbányászat "tengerszemmel" ékes sebhelyét tekintjük meg a Megyer-hegy csúcsa alatt, míg legmagasabb pontjáról a tágabb térséget kémlelhetjük a Sátoros-hegyektől a Bodrog árterén keresztül a belső zempléni hegyvidékig. Makkoshotykára visszatértünkben alsóbb folyásánál keresztezzük a Herceg-patakot, ahol már kaszálók mentén, a vidékre jellemző tanyavilágot érintve érkezünk kiindulópontunkra. 

A szerző tippje

  • Némi ellenérték fejében via ferráta szettet, azaz beülőt, biztosítókantárt és sisakot bérelhetünk a kőfejtőben kialakított vasalt út biztonságos bejárásához. Ezzel testközelből fedezhetjük fel a bányászok által hátrahagyott sziklafalat és a megrekedt csapadékvizet a falak között. Érdemes bakancsban és kesztyűben elindulni a dróthuzalokon a jobb tapadás érdekében.
  • Károlyfalvára egy rövid sétával lejuthatunk a túra felénél, ahol büfét és vízvételi lehetőséget is találunk.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-05-06
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
296 m
Legalacsonyabb pont
122 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Megyer-hegyi kilátó lépcsőjén körültekintően mozogjunk; a dőlésszöge és a lépéstáv miatt odafigyelést igényel a feljutás az építmény tetejére.
  • A Megyer-hegyi kőfejtő sziklafalának szélére ne másszunk ki, mert a morzsalékos kőzetfelszín bármikor kicsúszhat a talpunk alól.

Kezdés

Makkoshotyka, községháza buszmegálló (141 m)
Koordináták:
DD
48.357398, 21.518332
DMS
48°21'26.6"N 21°31'06.0"E
UTM
34U 538397 5356154
w3w 
///generáció.fuvaros.elmúlik

Végpont

Makkoshotyka, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • K jelzésen gyalogolunk Makkoshotykáról a Cirkálótanya érintésével a Rákóczi-fáig.
  • A Rákóczi-fától a P jelzésen ereszkedünk Károlyfalva határáig, majd fel a Megyer-hegyre a Ciróka-nyak nyergéig. 
  • A bányába, valamint a kilátóhoz jelzetlen ösvényeken tehetünk rövid kitérőt.
  • A Ciróka-nyaktól a PT jelzésen túrázunk vissza Makkoshotykára a Király-hegy nyergén keresztül.
  • A buszmegállóba a település jelzetlen utcáján jutunk.

A túráról részletesen

Makkoshotyka határában, a Tokaji-hegység lábánál

Makkoshotykáról indulunk a falu központjában álló községháza mellől északnyugati irányban a K jelzésen. A mókásan hangzó településnév az Árpád-korból származik. Az addig Makramál nevű pataki uradalomhoz tartozó, tucatnyi várjobbágy lakta települést Hugka nevű vitéznek adományozta V. István. Később a Hughka falunév Hotykára, majd a 20. században Makkoshotykára változott. A Tokaji-hegység lábánál, kiterjedt tölgyerdők között fekvő község kedvelt vadászhely volt a középkorban, ahova királyaink a pataki várból jártak fel nemes vadért. Jelenleg jelentős hányadban roma tudatú közösség lakja, akik a falu látványosságát, a Meczner-kastélyt is megkapták közösségi háznak.

A kastélynál kanyarodunk le a főutcáról, majd a Meczner-kápolnánál hagyjuk el a települést. A Mecznerek felvidéki származású szász kereskedők voltak, akik a hegységben számos birtokkal rendelkeztek. A családi sírbolt és kápolna után a Kutya-hegy bokros erdővel és kaszálórétekkel nyitott hátán bukunk át, majd egy murvautat keresztezve, a Pap-tag alatt a Kovács-patak sekély völgyében belépünk a községnek nevet adó makktermő tölgyesek vidékére. Hosszan oldalazunk a Sinka-tető lábánál, a Kis-Sinka tölgyeseiben, végig enyhe emelkedéssel a belső vidékek felé. Útközben keresztezünk egy mélyre vágódott vízfolyást is, ahol pár száz méterre a K● jelzésen elérhetjük a Kádas-forrást - friss hasadékvizet vehetünk belőle a kapaszkodásért cserébe. A Kis-Sinka és a Cirkáló-tető közötti nyeregben újra nyitott térségre érkezünk. A Cirkálótanya kaszálói, legelői, egykori gyümölcsöse és szőlőskertje rejtőzik itt az erdők sűrűje között. A hegység peremvidéke, de főleg a Herceg-kúti patak völgye sok hasonló tanyát rejt, ahol a megművelhető területeken hagyományos gazdálkodással önellátó gazdaságok működtek.

Károlyfalva felett a belső vidékek peremén

A nyereg után leereszkedünk a Hercegkúti-patak tisztások füzérével nyitott lapos térségébe, de a túloldalt visszakapaszkodunk az erdős hátak közé a mélyre vágódó Rókás-völgy peremén. A Pusztadelelőre felérve a hegység belső vidékeiről érkező tízöles út kereszteződéséhez érkezünk, ahol délre fordulunk a P jelzéssel Károlyfalva irányába. Mielőtt megkezdjük a hosszú ereszkedést az irtásokkal szegélyezett úton, érdemes pár száz métert a K jelzésen még Sátoraljaújhely irányába továbbmenni - itt áll ugyanis az a matuzsálemi tölgyfa, amit Rákóczi-fának neveztek el. A jó pár évszázadot megélt kocsánytalan tölgy akár még a fejedelmet is láthatta.

A P jelzés telepített fenyvesek és tölgyesek között ereszkedik a gerincet követve déli irányba széles dózerúton. Az ellaposodó gerinc lábánál kiérünk a Károlyfalva feletti kaszálókra, ahol a település felett feltűnnek a jellegzetes, süveg alakú Sátoros-hegyek. A völgybe érkezve azonban nem kanyarodunk le a faluba, hanem a patakparti bokros mogyoróligetet keresztezve a túloldalon ismét kapaszkodásba kezdünk, utunk során a legmeredekebben a Megyer-hegy északi oldalában. Látványos, mohás törzsű erdőkben jutunk egyre feljebb a Malomkő tanösvény táblái között. A túloldali népszerű malomkőbánya és a hegytetői kilátó érezteti hatását a turistaforgalomban is: az eddigi csendes vándorlás után ezen a szakaszon szinte mindig találkozunk turistatársakkal.

A Megyer-hegyen, a malomkőbányászat lenyomatánál 

A Megyer-hegy alig éri el a 300 méteres magasságot, azonban csúcsára izzasztó kaptató vezet fel. Amint a tetőre érkezünk, jobban kijárt útvonal felé, déli irányban folytatjuk utunkat - a P+ jelzés ugyanis a malomkőbánya felé navigál át a hegy túloldalára. Ha közelről akarjuk megcsodálni a természeti és ipartörténeti emléket, akkor le is kell sétálnunk a túloldalon, de amint elérjük a gerincen jobbra oldalazó PT jelzést, azon érdemes a bánya pereme felé sétálni. Innen felülről látunk be a bányaudvarba, mintha egy makettet néznénk. A riolittufa falakat szinte függőlegesen vágták ki a hegyből; a kőfejtő mélyén kis tavacska vize csillog. A kitermeléskor igyekeztek átvágni a bányagödör szélét a csapadékvíz levezetésére, de az idővel megrekedt, és a helyiek szemében tengerszemként tündököl azóta is. A legkeményebb, malomkőnek alkalmas kovával átitatott tufáért egyre mélyebbre hatoltak. A porózus kőzetet nem mindenütt járta át a kovaoldat az utóvulkáni működés során. Évszázadokon keresztül folyt itt a kézi termelés és megmunkálás is egyben. A falak mellett a tufába vájt bányászlakásokat, üregeket is felfedezhetünk. Az egész alkotást a 2010-es évek végén bedrótozták, hogy a láncos utak kedvelői sportolhassanak a falakon.

A hegytetőre egy jelzetlen ösvény kanyarodik fel a P jelzés becsatlakozásánál, ahova érdemes egy rövid kitérővel felkapaszkodni, ugyanis a hegység egyik leglátványosabb kilátóját építették fel a 2010-es évek végén. Jóval a tölgyes lombkoronaszintje fölé kapaszkodunk a gigászi vasszerkezet segítségével, aminek tetejéről a belső zempléni erdőségektől a Sátoros-hegyekig belátjuk a hegység keleti végeit. A Megyer-hegy lábánál hosszan húzódnak a gyümölcsösök és a szőlőültetvények az Alföld peremén, ahol a Bodrog folyó termékeny ártere ligetes síkjával nyújtózik a végtelenbe.

Vissza Makkoshotykára

A Megyer-hegy nyugati oldalán a P jelzéssel sétálunk le kellemes tölgyesekben a Ciróka-nyakig. A PT jelzésre pártolunk át a ligetes tisztással nyitott nyeregben; innen Makkoshotykáig a Malomkő tanösvény navigál végig. A tölgyesek folytatódnak a Ciróka-tetőn és a Király-hegy nyergében is, ahol meredek ereszkedésbe kezdünk az élesen visszakanyarodó dózerúton. A Király-hegy déli oldalán nyitották azt a malomkőbányát a 19. század derekán, ahol már nagyobb keménységű, francia típusú malomköveket fejtettek. Az itteni bányászat átvette a forgalmat az évszázadok óta üzemelő Megyer-hegyi óbánya elavult technológiájától.

A Hercegkúti-patak völgyében érkezünk ki a tölgyes pagonyból. Itt már a patak alsó folyásánál a szántók és legelők dominálnak. A patakon átkelve egy kis mellékvölgyön kapaszkodunk ki a dombtetőre, a Makra-tető hátoldalára, ami a falu eredeti nevére emlékeztet, túloldalt a Hutka-szilvásnak nevezett oldal pedig már a falu egykori urára. A szántókon túl a Makra-tető túloldalán kiterjedt szőlőültetvények kezdődnek, jelezve Hegyalja közelségét. A sűrű erdőségek és hegyaljai szőlők Makkoshotykán érnek össze, ahogy azt a falu címere és az erdő lábánál fekvő pincesora is mutatja. A domboldalról rálátunk a szomszédos Hercegkútra, ami sváb lakosságáról és katonás rendben sorakozó pincéiről nevezetes.

 Makkoshotyka alsó végén a Meczner-kúriánál érkezünk vissza a faluba, ami Kassa Csehszlovákiához csatolása után épült, az ősei birtokára elvonulni kényszerült Mecznertől. Innen jobbra a falu jelzetlen főutcáján visszaérünk kiindulópontunkhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Sárospatakról induló távolsági buszról a Makkoshotyka, községháza megállóban kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • Parkolni a település utcáin tudunk a KRESZ szabályainak megfelelően.

Koordináták

DD
48.357398, 21.518332
DMS
48°21'26.6"N 21°31'06.0"E
UTM
34U 538397 5356154
w3w 
///generáció.fuvaros.elmúlik
Navigáció Google Térképpel

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
16,9 km
Időtartam
4:50 óra
Szintemelkedés
482 m
Szintcsökkenés
482 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp