Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A grófok páholya a Pilis hajóhídján

Gyalogtúra · Pilis-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Boldog Özséb-kilátóban
    / A Boldog Özséb-kilátóban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Grófi út panorámás szerpentinjén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fekete-kői kilátás, lent Pilisszentlélek, mögötte a Maróti-hegyek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis-tető romjai, hátul a Gerecse
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szopláki-Ördög-lyuk
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdős szakasz a Grófi úton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pilisszentkereszt a régi legelőkről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőkunyhó a Vaskapu-völgy torkolatánál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dunakanyar elcsendesedett vulkáni vidéke (Fekete-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Pilisszántóra, távolban a Budai-hegység
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Pilis rögeire a siklóernyős starthelyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Római úton, a Pilis-tető lábánál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dobogókő mögött a Börzsöny kéklik (Pilis-tető)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Grófi út kavicsán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lent Pilisszentkereszt (Pilis-tető)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elágazás a Pilis-tető oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-kő ormain
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Visegrádi-hegység és a Pilis találkozása az Alfölddel
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Grófi út legalsó szakasza
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Északi távlatok a Grófi útról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis-tető aszfaltútján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zajnát-hegyek „hídja" a két hegység között
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis-tető ősi atmoszférájú bükkösében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bunkerek között a hegytetőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis-tető Pilisszántó határában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Budapest felé a Grófi út alsó kanyarjainak egyikéből
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Pilis-tető hátán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pilisvörösvár mögött a Budai-hegység és Budapest csúcsai
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Visegrádi-hegység mögött a Börzsöny emelkedik (Fekete-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Kevély és a Nagy-Kevély a Pilis-tetőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Boldog Özséb-kilátó (Pilis-tető) Grófi út a Pilis-tető oldalában Fekete-kő Szopláki-ördöglyuk
Budapest környékén számos pontról tűnik fel egy termetes, lapos hátú, jócskán a szomszédsága fölé magasodó hegytömb. A Pilis-tető önálló kis világ a fővároshoz közeli hegyvidéken, tetejéről parádés, átfogó kilátás nyílik, a felszínét borító erdőség leplét pedig éles sziklabordák törik át.
nyitva
közepes
Hossz 16,9 km
5:00 óra
564 m
564 m

A Dunántúl második legmagasabb hegyére felkaptatni nem könnyű vállalkozás ugyan, de a fölfelé kanyargó panorámaszerpentin felér a Pilis-tető hírnevéhez. A hatalmas hegytömb számtalan kilátást kínál a főváros környéki hegyvidékre, platóján pedig hatalmas bükkös jelzi a magasságot. Kilátótornya, oldalának sziklaformációi és hangulatos turistaútjai Budapest térségének egyik legérdekesebb túraútvonalában egyesülnek. Végigmegyünk a Grófi út páratlan sétányán, behatolunk egy hajdani légvédelmi bázisra, végigtekintünk számos hegységen a Vértestől a Börzsönyön át a Mátráig, majd lefelé indulunk a Pilis hátáról. Előbb hatalmas bükkösben, majd a Fekete-kő félelmetes meredélyének panorámájában gyönyörködhetünk, végül belesünk a hegy gyomrába is.

A túra, bár jelentős szintkülönbséget győz le, a kanyargó ösvénynek köszönhetően nem jelent nagy megerőltetést, ennek megfelelően hétvégenként túrázók, bringások és kiránduló családok szép számmal tűnnek fel az útvonalon.

A szerző tippje

  • A túrát lerövidíti, és jelentősen megkönnyíti, ha a dobogókői buszok megállójánál található Kétbükkfa-nyeregből vesszük célba a Pilis-tetőt, a Grófi úton pedig leereszkedünk Pilisszántóra.
  • Pilisszántón enni-inni is lehetőség nyílik a túra lezárásaképpen.
  • A ritka és fokozottan védett növények miatt ezeken az ösvényeken tényleg fontos, hogy a kijelölt turistautat semmiképp se hagyjuk el.
  • A Fekete-kő szikláján csak a jelzett részen, óvatosan mozgjunk! A lépésbiztonság és a szédülésmentesség nagy előny a kitettség miatt.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-08-02
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Pilis-tető, 756 m
Legalacsonyabb pont
Pilisszántó, 274 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Fekete-kő szikláján csak a jelzett részen, óvatosan mozgjunk! A lépésbiztonság és a szédülésmentesség nagy előny a kitettség miatt.

Kezdés

Pilisszántó, autóbusz-forduló (273 m)
Koordináták:
DD
47.674374, 18.886097
DMS
47°40'27.7"N 18°53'09.9"E
UTM
34T 341325 5282273
w3w 
///lombos.siklók.mered

Végpont

Pilisszántó, autóbusz-forduló

Útleírás

Itiner

  • Pilisszántót a PΩ jelzésen hagyjuk hátra, amin a Pilisszántói-kőfülkéig emelkedünk.
  • A kőfülkétől visszafelé a ZΩ jelzést követjük, amiről följebb balra térünk a Z● jelzésre.
  • Csatlakozunk a Z jelzésbe, ami balra végigvezet a Grófi úton.
  • Egy réten a jobbra kiágazó Z▲ jelekre váltunk, amik a Pilis-tetőre vezetnek.
  • A kilátótól tovább követjük a Z▲ jelzést az aszfalton.
  • Balra váltunk a P+ jelzésre, amiről a fák alatt rögtön jobbra térünk a Z jelekre.
  • Erdei elágazásban jobbra fordulunk a Z▲ jelzésre, ami kivezet a Fekete-kőre.
  • A Z▲ jelzés bal ágán hagyjuk el a Fekete-kőt.
  • A csatlakozó Z+ jelzésen bal felé tartunk a Kétbükkfa-nyeregig.
  • A Kétbükkfa-nyeregtől jobbra, a Z jelzésen ereszkedünk.
  • Pilisszentkereszt előtt jobbra váltunk a S+ jelzésre, ami visszavezet Pilisszántóra.

A túra részletes leírása

Évezredek a hegy tövében

Hosszú múltra tekint vissza Pilisszántó, hiszen már az Árpád-korban is lakott volt. Viszonylag békés évszázadok után a török időkben osztozott sok másik környékbeli település szomorú sorsában, és elnéptelenedett, hogy aztán az eltűnt lakosság helyére - akárcsak a szomszéd Pilisszentkereszten - szlovákokat telepítsenek be. Lejtős fekvése miatt a buszfordulótól kilátunk a Budai-hegység felé, ellenirányban pedig célpontunk, a hatalmas Pilis-tető tornyosul. Ugyanitt különös közlekedési csomópont alakult ki: nem csupán a buszok és autók fejezik itt be útjukat, de a hegytetőről érkező siklóernyősök is gyakorta landolnak a széles placcon.

Mi viszont a csúcs felé vesszük az irányt: a PΩ jelzés indít az erdő irányába. Bár a fáktól nem látjuk, ide épült Orosdy Fülöp, néhai nagykereskedő vadászkastélya. Az egyelőre viszonylag enyhe emelkedőt girbegurba fák és sűrű erdőség övezi, de az elágazást könnyű észlelni: jelzésünk balra invitál. Rövid ereszkedéssel jutunk le a Pilisszántói-kőfülke csarnokához, ami egykor forrásbarlangként működött, ma szikár és száraz félgömbként mélyül a sziklafalba. A 20. század elején Kadić Ottokár csontokat talált a padlót felásva, és ezzel hosszas és eredményes régészeti feltárás vette kezdetét. A nyomok és leletek tanúsága szerint jégkorszak embere használta a védett zugot (tűzrakóhelyét is azonosították), de volt mitől tartania: több mint száz állatfaj ezernél is több csontmaradványát fedezték itt fel. Köztük a három nagy ragadozó, a barlangi oroszlán, a barlangi farkas és barlangi medve is kószált erre, de rozsomák, zerge és a hatalmas gyapjas orrszarvú is kószált a hófútta, hideg szelek koptatta Pilisben. A megtalált kőeszközök is egyediek, hiszen jegyeik apalján a közeli barlangokból előkerült tárgyleletek sokaságával egyetemben a pilisszántói kultúra néven ismeri őket a régészettudomány. Most elsősorban a kilátás miatt érdemes idejönni, hiszen a kőfülke kis párkányáról kilátni a Gerecse vidékére.

A Grófi út fejedelmi panorámái

Visszakapaszkodva az ösvényen, balra, a ZΩ jelzésen ostromoljuk tovább a Pilis-tetőt. Kisvártatva újra jeleket váltunk, és balra, a Z● jelzésen folytatjuk a túrát. Nagy hurokkal fordul vissza az ösvény, ami nem bír a baloldalt különösen meredek hegyoldallal. Csatlakozunk a Z jelzésbe, amin bal felé, egy izzasztó kaptató végén végre nyugvópontra, pontosabban szintező szakaszra lépünk. Csenevész kis fák sűrűjében baktatunk, mígnem kilépünk egy sziklás teraszra, ahonnan végre feltárul a táj: alattunk Pilisszántó, mellette a Hosszú-hegy vezeti tekintetünket a Kevélyek felé, jobbra, a Vörösvári-árok túlfelén a Budai-hegység zöldell.

Ez már a Grófi út, a Pilis-tető déli lejtőjének teljesen egyedi kialakítású, feledhetetlen hangulatú panorámaösvénye. Egy meredek lejtőn vezetett szerpentin, melynek kanyarjaiból jobbnál-jobb kilátások nyílnak a Pilisvörösvári-medencére, a Budai-hegységre, a Pilis hosszanti rögsorára, a szomszédos Visegrádi-hegységre, de még a Gerecsére is - azaz a teljes Dunazug-hegyvidékre. Nincs még egy hasonlóan látványos turistaút Budapest közelében, és az elért magasságok is kiemelkedőek.

Ráadásul hazai mércével a megostromolt hegy magassága is különlegesnek mondható: 756 méterével a Dunántúli-középhegység legmagasabbra nyúló tagja, nála magasabbat a Dunán innen (országon belül) csak az osztrák határon találunk (a kőszegi-hegységi Írott-kőt). A kapaszkodó lejtviszonyai barátiak ugyan, de fárasztó, különösen a hegyoldal érezhetően meleg mikroklímájának következtében - ezt a hőt visszasugárzó fehér mészkőszikláknak és az árnyékkal nem szolgáló sziklagyepeknek köszönheti. Melyek egyébként igazi növényritkaságoknak nyújtanak menedéket: kiemelkedő érték például a magyarföldi husáng, mely a jégkor egy meleg periódusából maradhatott itt, és az egész világon csak 5 másik (kisebb, kárpát-medencei) populációja ismert. Maga Kitaibel Pál lelt rá a Pilis-tető déli lejtőjén, a 17. században - ám a kor viszonyai között nem volt egyszerű dolga az azonosítással, ami elsőre félre is sikerült. A tévesen szibériai kocsordként felismert növényt később Sadler József egyetemi tanár juttatta el (már saját gyűjtéséből) egy német botanikushoz, az orosz növényvilág szakértőjéhez, aki rájött, hogy egy új fajt vizsgál. Így tehát nem is annyira meglepő, hogy a pesti kolléga után latinul Ferula sadlerianaként nevezte el a magyarföldi husángot. Védelme (és más fajok) érdekében is különösen fontos, hogy a kijelölt ösvényt ne hagyjuk el!

Minden egyes kanyar más-más kilátást tartogat, az elővárosi települések alattunk nyújtóznak, és lassan olyan magasságba küzdjük magunkat, ahonnan az összes szomszédos hegységre fölülről látunk rá. Köszönhetően a kanyargásnak, az emelkedés kevésbé megterhelő, mint amit a számok sugallnak. Az út végül egy tágas rétre vezet, itt jobbra térünk a Z▲ jelzésre, amin sűrű erdőben, kerítést kísérve közeledünk a hegy tetőpontjához. A drót egy ponton le van taposva; túloldalán a fokozottan védett terület régen a siklóernyősök startpontja, és a hegy legkiválóbb panorámája volt. A tisztás széle szinte leszakad Pilisszentkereszt és Pilisszántó pirosló tetői felé. Megdöbbentő a magasság és a lejtőmeredekség, a Pilis keskeny rögsora pedig közvetlenül előttünk nyújtózik.

A Pilis tetején

Följebb, alig néhány lépésnyire már látjuk is a betonhangárok mögül kilógó, faburkolatú kilátót, mely Boldog Özsébről kapta nevét. Ő volt az, aki a térség remetéiből toborozva alapította meg a 13. században a pálosok szerzetesrendjét. Ha körbenézünk, egyből világossá válik, mit keres itt az egykori légvédelmi rakétabázis: gyakorlatilag tökéletesen megfigyelhető a Budapesttől északra-északnyugatra eső légtér. Dobogókő házakkal-szállókkal pöttyözött erdős háta mögött a Börzsöny masszív tömbje tűnik fel, míg a város felé fordulva természetesen innen is végignézhetünk a Pilis rögsorán, délebbre pedig a Hármashatár-hegy csoportján. A gyepes hátú Nagy-Szénás mögött csúcsosodik a Budai-hegység legmagasabb pontja, a Nagy-Kopasz, melyet kilátójáról ismerhetünk fel. Északnyugat felé a Gerecse halmai hullámoznak, nyugaton pedig tiszta időben a Vértes szerény magasságú domburalatai sorakoznak. Páratlanul gazdag hegyvilág képe tárul fel körülöttünk, amit csak tetéz, hogy „grófi páholyunk" mintegy hajóhídként emelkedik a hegytenger fölé - a kilátás minden tekintetben méltó a hegy adottságaiból fakadó legekhez.

A stratégiai szempontból is remek felvésű, lapos hegyháton a '80-as évek elejére megépült a katonai objektum, mely egyébként nem volt egyedül a Dunazugban: két közeli társa az Urak asztalán és a Lom-hegy csúcsán létesült. Ma mindegyik az enyészeté. A kilátó formavilága amúgy távolról nézve remekül illeszkedik ebbe a környezetbe: olyan, mintha egy kis légiirányító-torony rejtőzne a fák között. A „titkos" bázison kb. 40 katona teljesített szolgálatot folyamatosan, közműhálózata is kiépült, de vizet tartálykocsikkal kellett hozatni. A Pilis-tető sajátossága, hogy gyakran felhőtakaróba burkolózik: ez katonai szempontból egészen szerencsétlen, hiszen nehezítette, vagy lehetetlenné tette a vizuális megfigyelést. Viszont leszálló légmozgások idején akár a felhők fölé is emelkedhet: főként téli napokon a lenti acélszürkeség ellenére a hófehér felhőpaplant áttörő hegyen verőfényes napsütés van. A bázist '96-ban bezárták, azóta a hegytető érdekes, otromba színezőelemeként romosodnak a régi betonépítmények.

Át a platón

Hosszú és pihentető szakasz előtt állunk, amikor a kilátónak búcsút intve ismét a Z▲ jelzésre lépünk. Az egykori szállítóúton bandukolunk ki a bázisról, és hamarosan összezáródik az erdő. Nagy szál bükkök emelkednek a fejünk fölé, közéjük alig lehet belátni, kaotikus viszonyok uralkodnak a pagonyban - nem véletlenül, hiszen balunkon erdőrezervátum található. Területén nincs erdőgazdálkodás, a pagony életét önszabályozó folyamatok alakítják, az ökológiai rendszer minimális zavarással működhet. A betonút némi hullámzással, de hozzávetőleg egyenes irányt tartva vezet a karsztplató hátán, mígnem egy jobbkanyarjánál mi balra térünk. A jelzés levezet az aszfaltról, és csatlakozik a Z sáv jelekhez, amiken jobbra tartunk.

Fenséges bükkös hatalmas példányainak árnyékában túrázunk, a ritkásan települt erdő aljzatán fej fölé nyújtózik a fiatal sarjak burjánzó sokasága. Elágazásban invitál balra a Z jelzés, némi ereszkedést rövidesen enyhe emelkedő követ: jobbra váltunk a Z▲ jelzésre, ami már a Fekete-kő felé terel. Egy széles balkanyarral érkezünk meg a szikla háta mögé, ahol elfogy a hegyhát, és keskeny nyelvvel kapcsolódik a lombok közt feltűnő dolomitoromhoz. Fenséges, karcsú élű szirtként mered a Pilisszentléleki-medence fölé, hátáról a Kétágú-hegy és a Maróti-hegyek felé tekinthetünk ki, a Visegrádi-hegység alacsony hátai mögött pedig széles lepényként magasodik a Börzsöny. A szabdalt szirt oldalában ösvény kanyarog le az egyik toronyra, végigjárása nem veszélytelen, ezért csak olyanoknak ajánlott, akik magabiztosan mozognak kitett környezetben. A sziklának nehezen magyarázható elnevezése mellett szlovák neve is van (hiszen a környék falvaiban nagy számban éltek és élnek a mai napig szlovákok): Hrebeň, mely hegygerincet jelent.

A hegy alatt

Újabb festői kilátástól búcsúzunk el, és a Z▲ jelzés másik ágán, megint a pazar bükkösben csatlakozunk a Z+ jelzésbe. Amin aztán bal felé leereszkedünk a Pilis és a Visegrádi-hegység határán található Kétbükkfa-nyereg parkolójához. Itt nem érdemes sokat időzni, a Z jelzés (jobbra) a rómaiak által a hegyeken történő átkelésre használt úton hív lefelé a Pilis-tető tömbjének lába mentén. Sötét rengetegben, az egyre fölénk magasodó hegyoldal árnyékában araszolunk, egy kanyar után sziklafal tűnik fel jobbunkon. A mohos letörés aljában korláttal védett, hatalmas üreg ásít: az Ördög-lyuk 38 méter mély szádája, melynek eredete nem teljesen tisztázott. Az bizonyos, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig víznyelőként működött, a Visegrádi-hegység lejtőiről errefelé lefolyó vizeket is magába gyűjtötte, de a termálvizes eredet sem kizárt. Vélhetően létezhet egy feltáratlan járatrendszere, ahová ma is el tudja vezetni a leszivárgó csapadékvizet. Ismert egyébként Szopláki-Ördög-lyuk néven is a fölé magasodó hegy neve után - a szoplák pedig egyébként taknyot jelentett eredetileg.

Tovább ereszkedünk a széles erdei úton, kisvártatva a Döme halála nevű fakeresztre bukkanunk. Szomorú helyet jelöl, ahol az '50-es években egy erdőmérnököt halálosan megsebesített egy felé dobott, gellert kapott rúd. Az elegyes bükkösben széles mélyedésbe, a Vaskapu-völgy torkolatához érkezünk, ahol pihenő és esőbeálló is található. Hamarosan „elfogy" fölülünk az erdő, és kiérünk a pilisszentkeresztiek egykori szántói, legelői és gyümölcsösei nyomán nyíltabb terepre, melyet bozótosok és gyepes lejtők váltakozása határoz meg. Legyünk résen, mert a Z jelzés balra tér, mi viszont maradunk azonos magasságban, és rátérünk a S+ jelzés egyenesen kiágazó szárára. A faluhoz közeledve meglepően tágas kilátásban gyönyörködhetünk: lent Pilisszentkereszt házai, mögötte a szomszédos hegységeket elválasztó Dera-völgy, a háttérben pedig már az Alföld látszik.

Az út jobbra, fölfelé lendít, átkelünk egy nyergen, és ismét erdőbe lépünk. A Pilis-tető alatt, sűrű tölgyeserdő ösvényén ereszkedünk, nem sokára pedig kibukkanunk az országútra. Feltűnnek Pilisszántó házai, és az aszfalt balkanyarjával visszaérkezünk a faluba, ahol körünk bezárul.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Pilisszántó autóbusz-forduló a járatok végállomása, ahonnan a turistautak indulnak.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is a buszforduló.

Parkolás

  • Parkolni a buszforduló melletti parkolóban lehet.

Koordináták

DD
47.674374, 18.886097
DMS
47°40'27.7"N 18°53'09.9"E
UTM
34T 341325 5282273
w3w 
///lombos.siklók.mered
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Pilis-térkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
16,9 km
Időtartam
5:00 óra
Szintemelkedés
564 m
Szintcsökkenés
564 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp