Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A Gerecse mellőzött terepein

Gyalogtúra · Nyugati-Gerecse · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás a somlyói kulcsosháztól a Héreg-Tarjáni-medencére
    / Kilátás a somlyói kulcsosháztól a Héreg-Tarjáni-medencére
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bodza-völgy
    / A Bodza-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Somlyóvár kulcsosház
    / A Somlyóvár kulcsosház
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pes-kő
    / A Pes-kő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tisztás a Somlyó alatt
    / Tisztás a Somlyó alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Somlyó a földek végében
    / A Somlyó a földek végében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Somlyó ligetes lejtősztyepprétjén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Somlyóra vezető elágazás
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Gerecse Tarján hátterében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklás rétet hordoz a Somlyó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tornyópusztáról látni a Pes-kő szikláit
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Somlyóra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Koldusszállás, vadászlak
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a Vértes (Somlyó)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Somlyó oldalában szép erdőket szelünk át
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Focipálya és ligetes rét a Somlyóvár kulcsosháznál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elágazás a Koldusszállás után
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tarján a Nagy-Gerecsével
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Medencedombsági táj Tarján mellett
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vértestolna
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövesút, aminek anyagában, már a híres gerecsei „vörösmárvány" is megjelenik
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Somlyó látszik
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kő-Galla a Tarjáni-malomároktól
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Somlyóról észak felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túra végig széles erdei utakon vezet
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tó a vadászlak előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszmélyút
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

A Gerecse déli, kevesek által járt terepeit fedezzük föl ezen a túrán, mely során a hegyközi medencékre és az azok peremét alkotó magaslatokra nyílnak kilátások.

nyitva
könnyű
21,8 km
6:35 óra
636 m
544 m

A Gerecse dél felé hajló nyugati szegélyének egy kissé félreeső csúcsát keressük föl, valamint egy sziklás falú, geológiai látványosságokban gazdag letörését látogatjuk meg. A szigetszerűen kiemelkedő csúcs a Somlyó, melynek tetejéről és az oldalában található kulcsosház lejtőjéről pazar kilátás nyílik mind a Gerecse belső medencéire, mind a Vértes irányába. Közvetlen környezetében másik érdekes hegyet nem találunk, de tőle északra a hosszan elnyúló, barlangos faláról elnevezett Pes-kő (a Pest szó jelentése barlang) sziklafala a hegység egyik legvadregényesebb része.

A dombsági magasságú tájon a túra első részében intenzíven hasznosított erdők szállítóutakkal szabdalt mozaikjára kell számítani, természetesebbnek ható környezettel csak a Pes-kő zord mészkőfala mentén találkozunk. A Somlyó neve egyesek szerint a csúcsot egykor borító somfákra emlékeztet, de a „somló" szó más források szerint kopasz, az erdőből kiemelkedő csúcsot is jelölhet. Annyi biztos, hogy a Somlyó kopasz tetejéről és egyik oldalbércéről szép kilátást élvezhetünk a szélrózsa minden irányába - kétségtelenül ez a túra fő attrakciója.

Túránk e két pontot köti össze a ritkás turistaúthálózat kihasználásával, és az alacsony, erdős hegyek közti falvak közül is meglátogatunk kettőt.

A szerző tippje

  • Vizet nem tudunk vételezni a hosszú út során, ezért alapos mennyiséggel induljunk útnak!
  • A Somlyó alatt, kellemes, panorámás helyen kulcsosházat találunk; ezzel két részre is bonthatjuk a túrát.
  • A Koldusszállás után, a Pes-kő sziklafala előtt a K+ jelzés ágazik ki jobbra a Kéktúrából: ezen visszatérhetünk Tarjánba, ha körtúrát szeretnénk tenni.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-05-30

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Somlyó, 447 m
Legalacsonyabb pont
185 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Pince a Vén Préshez

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Tarján, Újtelep buszmegálló (186 m)
Koordináták:
Geographic
47.607324, 18.502106
UTM
34T 312263 5275680

Végpont

Vértestolna, Újtelep buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól lefelé indulva egyből jobbra kanyarodunk a Béke utcára. A változó nevű utcát egyenesen követjük a falu széléig.
  • Itt elérjük a P jelzést, melyen jobbra indulva egészen a Somlyó oldaláig gyalogolunk.
  • A Somlyóra a K▲ kiágazása vezet föl.
  • A csúcsról visszatérve kövessük a P jelzést jobbra a kulcsosházig, ahol érdemes kisétálni a ligetes bércorra a kilátáshoz.
  • A K jelzésen indulunk visszafelé.
  • Koldusszállástól is a K jelzésen haladunk végig a Pes-kő sziklafala alatt.
  • Vértestolnára a K+ jelzésen térünk be.

A túra részletes leírása

Tarján szélén

Tarjánból indítjuk túránkat, mely a Gerecsét tagoló északnyugat-délkeleti csapásirányú árkokban kialakult medencedombságok egyikének területén található. A közepes méretű falu a török időkben, majd a pestisjárvány idején is elnéptelenedett; később, amikor az Esterházyak kezére került, német telepesekkel telt meg. Életük a medencét gyűrűként közrefogó hegykeret erdőihez kötődött: fakitermeléssel, hamuzsírfőzéssel, illetve a szelídebb domborzatú részeken gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Arányuk a mai napig jelentős Tarjánban, a lakosság mintegy harmada vallja magát németnek.

A buszmegállóból a Béke utcára fordulunk, és átszeljük a kertes házakat egészen a faluszélig. A P jelzésen jobbra indulva a beszédes nevű Kenderföldek mentén emelkedünk a dombon - igaz, kender helyett ma óriási napraforgótábla és gabonamező hajladozik a napsütésben. Fölötte az út némely pontjáról fel-feltűnik a Somlyó alig kiemelkedő, mégis markáns csúcsa. Az erdőt elérve balra fordít utunk, és egy darabig annak határát követjük - élvezetekben szegény, gazos pásztán. Egy pontról visszapillanthatunk a Nagy-Gerecse meredeken letörő lejtői alatt megülő falura, majd belépünk a fák alá, és mérsékelt emelkedőn kaptatunk.

A Somlyó

A Somlyó lábáig vezető útszakaszban komoly kihívás élvezetet lelni: az egyébként is apró erdőtömb kizárólag gazdasági célokat szolgál, a szó szoros értelmében vett természet csak nyomokban maradt meg ezen a kifosztott tájon. Széles fakihordó kövesutak, vágásfoltok, fiatalabb és letermelésükre váró állományok műerdejében járunk, ahol az ökológiai folyamatok helyébe lépett emberi szabályozószerep ordítóan feltűnő nyomai csúfítják a terepet.

Egy öreg hagyásfa és a K jelzéssel egyesülő turistaút (itt balra kell kanyarodnunk) az árulkodó nevű Szénégető nevű lejtőn határt jelöl: a Somlyó oldalában már sokkal szebb környezetben lépdelhetünk a tölgyesben fölfelé kapaszkodó dózerúton. Kisvártatva jobb felé kiágazik a K▲ jelzése, mely a Somlyó lapos, kupolaszerű csúcsára kalauzol. A rövid kitérő óriási változást hoz a látképben: a 447 méteres tetőpont körül terjedelmes sziklafüves lejtősztyeppréten kanyarog az ösvény. A kis képzelőerővel ligetes szavannai tájra emlékeztető jelleget nyáron a tűző nap és a hőség hangsúlyozza. Föntről elsősorban a Vértesen, a Tatabányai fölötti hegyeken, a Nagy-Gerecsén és környező medencéin hordozhatjuk végig tekintetünket. Felismerhetjük a Pes-kő sziklafalát is, melyet túránk végén közelítünk meg.

A kulcsosház

Visszatérve a jelzésre sétáljunk le jobbra a kulcsosházig! Nyitott ajtajú, fedett verandája ideális menedékhellyé teszi akár éjszakára is, de egy csillagbámulós ég alatt fekvéshez az épület melletti tisztás is tökéletes. Persze a házat is kibérelhetjük, ha úgy tartja kedvünk (közvetlenül mellette még focikapuk is helyet kaptak). Kisétálva a köves bércorra, és annak lemosódott talajú lejtőjén kissé lejjebb ereszkedve a túra legszebb panorámája nyílik: a tágas Héreg-Tarjáni-medence falvainak hátterében a Gerecse-tető impozáns hátának néhol sziklás tömbje zöldell, mellette eltörpül a hegység többi magaslata. Az erdős hátak a lakott medencék szántóföldjeinek színkavalkádját zárják közre.

Baktatás az autópálya szorításában

Visszafordulunk a háztól, és az Országos Kéktúra K jeleit követjük a következő órákban. Élményfaktorát tekintve túránk egyértelmű csúcspontja a Somlyó volt, sajnos a következő kilométerek sem tartogatnak különösebben emlékezetes látnivalókat - azokra az útvonal végéig kell várnunk. Betonútra érünk, és mellőzünk egy rég felhagyott kőfejtőt. Tornyópuszta üzemépületeit - és a belőlük áradó bűzt - hátrahagyva röviden betonon szeljük a dombsági tájat - közben előttünk fehérlik az egyelőre távoli Pes-kő sziklafala. Balra elhagyva az autóutat leereszkedünk, hogy a Tarjánt Tatabányával összekötő betonpásztát is keresztezzük. Legyünk óvatosak, mert forgalmas út szélén várnak ránk a következő méterek!

Ösvényen kanyargunk le a Bodza-völgybe - az idilli fekvésű szántó hangulatán sokat csorbít, hogy végét az M1-es autópálya torlaszolja el, ami jelentős zajjal jár. Az út előtt jobbra fordulunk, és a korábbiaknál némileg szebb, zártabb vegyeserdőbe érkezünk. A Tarjáni-malom-árok nevéből következtethetünk rá, hogy mire hasznosították régebben a mára általában szerény hozamú kis erecskét, melyet átlépve röviden kapaszkodunk, hogy aztán kerítést kísérve lendüljünk át a Hallgató tompa gerincén. Elérjük a koldusszállási bekötőutat, és perceken belül ott állunk az emeletes vadászlak tóval is díszített épülete előtt.

A házat elhagyva utunk jobbra tér, és az eddig bejárt út legszebb erdejében vágunk neki az utolsó - de még jó ideig kitartó - szakasznak. Persze komolyabb természetélményt itt sincs alkalmunk átélni, viszont érdemes megfigyelni, mi van a lábunk alatt: a szállítóút köveiben megjelenik az a vöröses színű mészkő, melyet tardosi vörösmárványként ismerünk, és a közeli bányáknak hála számtalan budapesti épület belterében ráismerhetünk - főként díszítőkőként.

A Pes-kő alatt

Egy méretes irtásfolt mögött már a Pes-kő roppant mészkőfala fehérlik. A Kéktúrát jobbra elhagyja a K+ jelzés, ami lehetőséget nyújt, hogy mintegy 30-45 perccel később körré zárjuk útvonalunkat, hiszen Tarjánba tér. A Kéktúra erdőszélre vezet, jobb felé a Baglyas-hegy és a Somlyó rögei magasodnak a hullámzó tájban.

Szép, zárt erdei szakasz áll előttünk, gyertyános-kőrises lombtetőnk azonban eltakarja a terület fő attrakcióját: balra tekintve mohos kőtömbök árválkodnak az erdő alján, amelyből sejthetjük, hogy valahol följebb sziklatömeget kell tartogatnia a terepnek. A Pes-kő egy hatalmas, dachsteini mészkő felépítette sziklafal. Nevében a szláv eredetű „pest" szó magyarul barlangot jelent, és mint a jól karsztosodó mészkő általában, ez is rejt üregeket. Bár a Kéktúra egykor a hegytetőn haladt, a két kis forrásbarlang ma a szirt különleges növényvilága és a fészkelő ragadozó madarak miatt fokozottan védett, a turistautak elkerülik a környéket. Amint a Gerecsében sok helyen, itt is egy törésvonal mentén billent oldalra a hegytömb: a tektonikai erők hatására vetők mentén a gyűrődésre nem képes kőzetek eltörnek, és tömbjeik kiemelkednek (vagy lezökkennek). Egy ilyen észak-déli irányú vetővonalat jelöl a Pes-kő is, miközben a kicsiny sasbérc nyugati oldala lankás lejtővel simul Vértestolna medencéjébe. (Az emlegetett szerkezeti vonal folytatódik még a Nagy-Gerecse élesen letörő délkeleti falában is.)

Nagyjából szintben haladunk, majd enyhén balra kanyarodunk. Fiatalos szegélyezi a a turistautat, ami hirtelen jobbkanyart vesz, és kiér az országútra. A K+ jelzés az aszfalton vezet be Vértestolnára. A falu csak a 18. században népesült be, amikor a birtokos Esterházyak német családokat telepítettek területére. A helységnévtábla is jelzi, hogy a német örökség máig a falu része.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túrát a Tarján, Újtelep buszmegállóból kezdjük, ahová Tatabányáról érkezik a legtöbb járat.
  • Egyes buszok csak a Tarján, autóbusz-váróterem megállónál állnak meg.
  • A Vértestolna, Újtelep megállóból induló buszokkal, vagy a település központjában található Vértestolna, Kultúrház buszmegállóból utazhatunk Tatabánya vagy Tata felé.

Megközelítés

  • A túra mindkét végpontja buszmegálló.
  • Ha a Tarján, autóbusz-váróterem megállótól startolunk, akkor távolodjunk a templomtól a busz korábbi menetirányának megfelelően, majd rövidesen térjünk rá a jobbra kanyarodó P jelzésre (az első sarkon)!

Autóval

  • Ha autóval érkezünk, a járművet érdemes Tarjánban hagyni - parkolót a templom melletti zsákutcában találunk. A túra végén Vértestolnáról busszal térhetünk vissza Tarjánba.
  • Esetleg érdemes a járművet a tatabányai autóbusz-állomás melletti fizetős parkolóházban hagyni, hiszen innen könnyen megközelíthető busszal a túra kezdő- és végpontja is.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Gerecse térképek


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
21,8 km
Időtartam
6:35 óra
Szint +
636 m
Szint -
544 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!