A föld alól a Kiscelli-parkba

Itiner

• A buszmegállónál a fölfelé tartó Virág Benedek utca bal oldalán találjuk a Pál-völgyi-barlangot.
• A barlangot elhagyva lefelé indulunk a K⩍ jelzést követve.
• Balra fordulunk a Mátyáshegyi útra (K⩍ jelzés).
• Ismét balra térünk, már a K+ jelzést követjük a Kolostor úton.
• A K+ jelzés jobbra fordul, és a Kiscelli parkba vezet.
• A Kiscelli Múzeum előtt jobbra kanyarodunk, és a stációk mellett, a lépcsősoron keresztül átvágunk a parkon.
• A K+ jelzés a Bécsi útra kalauzol.

A túráról részletesen

A Pál-völgyi-barlang

Amennyiben egy 3D-s műholdfelvételen is ránézünk a Pál-völgyi-barlang és a vele szemben nyíló Mátyás-hegyi-barlang közvetlen környezetére, vagy a helyszínen körülhordozzuk tekintetünket, a Fenyőgyöngye felé tartó autóút két oldalán a fák zöld tengerét megtörő hatalmas kőfejtők és kimélyített gödreik fognak szembetűnni. A 20. század elején még csak a bányaőr házánál időnként megjelenő hatalmas cseppkövek utaltak arra az itt sétálók számára, hogy a bányászkodás során valamilyen föld alatti üregre bukkanhattak a munkások. És valóban: Buda leghosszabb barlangjainak mai bejáratait véletlenül, többnyire emberi tevékenység során fedezték fel. A Pál-völgyi-barlangban hamar kiépítették és látogathatóvá tették az első szakaszt, ennek fogadóépületét a fölfelé tartó aszfaltút bal oldalán, egy lépcső alján találjuk. Szemben, az óriási kőfejtő egyik sarkában pedig a Mátyás-hegyi-barlang kijáratát takarja méretes vasajtó - ne lepődjünk meg, ha egyszercsak nyikordulva tárul ki, és mögüle egy csapat fejlámpás ember lép hunyorogva a napvilágra, ugyanis vezetett túra keretében ez is látogatható.

Úton a parkba

A Pál-völgyi-barlangtól a lépcsőn újra az autóútra térve jobbra kell fordulnunk, majd K⩍ jelzésünk rövidesen bal felé, a fák közé hív egy szűk ösvényre. Fagerendás lépcsőn jutunk le egy köves útra, melyen balra a Mátyás-hegyi-balrang kijáratához tehetünk kitérőt, ellenkező irányban pedig, egy sorompót megkerülve a Mátyáshegyi útra lépünk. Ezen bal felé indulunk, és követjük a forgalmas utcát - más lehetőségünk nem lévén, az aszfalt szélén. Perceken belül megjelennek az épületek, itt már járdán folytathatjuk sétánkat. A panorámás hegyoldalon még most is épülnek új házak, de a mögöttük lévő erdő már védett terület. Kisvártatva kereszteződésbe érkezünk, tartsunk balra a K+ jelzést szem előtt tartva a Kolostor úton!

A Kiscelli park apró fennsíkja

Egy körforgalmat követően, métereken belül jobb felé terel az ösvény, ezzel megérkezünk a Kiscelli parkerdőbe. A hegyoldal lapossá válik, ám ez nem teljesen mesterséges kiépítés eredménye: a földtörténet korábbi időszakában források törtek itt a felszínre, ezek vizéből a szén-dioxid elillant, és az oldott mésztartalom kivált. Ezáltal édesvízi mészkő fedte be a területet kb. 5-15 méter vastagsában. És hogy miért nincsenek már sehol ezek a források? Mert korábban a Duna völgyének alja ilyen magasságban terült el, ezért a források vize itt léphetett a felszínre. A jégkorban egymást váltó eljegesedések és melegebb időszakok határán a folyó nagyobb mennyiségű hordalékot és vizet szállított, jobban koptatta medrét, így „lejjebb költözött". Korábbi partmenti teraszai azonban nagyjából megőrizték eredeti magasságukat (hasonló eredetű a budai Várhegy is).

Egy fordulatos sorsú kastélyépület

A Kiscelli park apró platóján ma ősfás parkon sétálhatunk végig. A K+ jelzés hamar elvezet a Kiscelli Múzeum kastélyépületéig. Előtte balra apró kőfejtő maradványát leljük, ebben akár meg is tapogathatjuk a bányászat által feltárt forrásmészkövet. A mai kopottságában is patinás épület születéséhez a 17. századig kell visszatekintenünk. A török kiűzése után a terület birtokosai, a Zichy grófok egy zarándokcsapattal érkeztek Mariazellbe. Az utazás komoly hatást gyakorolhatott rájuk, hiszen nem sokkal utána kápolnát építettek a kiscelli dombon, melynek célja a mariazelli bazilika csodatévő Mária-kegyszobráról készült másolat elhelyezése volt. 1738-ban aztán trinitárius szerzeteseket telepítettek le birtokukon a Zichyek, hogy azok munkájukkal a kegyhelyet szolgálják.

A magyarországi trinitáriusok a török fogságban szenvedők kiszabadításával voltak elfoglalva ekkoriban. A Zichy grófok az óbudai kastélyuk szomszédságában álló romtemplomot szánták nekik, de a szerzetesek inkább a népszerű kiscelli kegyhelyet szemelték ki maguknak, hiszen itt a foglyok kiváltásához szükséges pénz könnyebben összegyűjthető volt. Végül ötletüket sikerre is vitték, és gyorsan meg is indult a kolostor és templom építése. A létesítmény, bár sok zarándokot fogadott, nem működhetett sokáig eredeti formájában. 1784-ben II. József feloszlatta a trinitárius rendet, a barokk berendezéseket eladták, a kegyszobor máshová került. Zichy Miklós síremlékét elbontották, ahogy a templom tornyait is eltüntették. A következő évszázadban az épületegyüttes laktanyaként, bentlakásos katonai kórházként szolgált.

A 20. század elején, 2 évtized kihasználatlanságot követően végül Schmidt Miksa bútorgyáros megvette és kastéllyá alakíttatta a korábbi kolostort, és kiépíttette a mai parkerdőt is. Halála után, végakarata szerint ezeket a főváros kapta meg, ma a Kiscelli Múzeum működik a falak között.

Át a parkon

A kastélytől távolodva, a házak közül a 15 hektáros parkba kerülünk. Ezt néhány bányagödör tarkítja, a fák közt kis tisztások rejtőznek. Az eredeti mellvédekből ma már nem sok látszik, viszont a 19. század elején épített barokk stációsor felújított állapotban kíséri a sétányt. Leglátványosabb része az 1821-ben készült Golgota-szoborcsoport, de az előtte futó lépcsősoron lesétálva egy kis műemlék kápolnát is találunk a fák közé préselve. A jó állapotban lévő, 1812-1814-ben épült Szent Vér-kápolna oltárja alatt állítólag forrás fakad, teraszán padokon ücsöröghetünk.

A városba tartó lépcsősor végén utcára jutunk, és az Óbudai Egyetem épületei közt érünk ki a Bécsi útra.