Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A Dél-Börzsöny legszebb csúcsain

Gyalogtúra · Börzsöny · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Sós-hegy legelője és a Dunakanyar
    / A Sós-hegy legelője és a Dunakanyar
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szemben a Pilis és a Gerecse a Duna mögött (Kopasz-hegy)
    / Szemben a Pilis és a Gerecse a Duna mögött (Kopasz-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Lengyel-rétek
    / A Lengyel-rétek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Érsek-tisztás felé
    / Az Érsek-tisztás felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Sós-hegy tetején
    / A Sós-hegy tetején
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az esztergomi Bazilika (Kopasz-hegy)
    / Az esztergomi Bazilika (Kopasz-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-hegy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvényen Márianosztra és Kóspallag között
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kóspallag
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőtenger pereme a Nagy-Sas-hegy oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Sas-hegy oldalcsúcsán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Márianosztra és a börtön a Kopasz-hegyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszáló egy nyeregben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Dunakanyarra (Nagy-Sas-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Sas-hegy csúcsösvénye alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balra a Nagy-Galla (Kopasz-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagy-Sas-hegy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-hegy Márianosztra látképével
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sós-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Kopasz-hegyre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiérkezve a Kopasz-hegyre, szemben Kóspallag
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
150 300 450 600 750 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Szob-Nagybörzsöny kisvasút (Márianosztra állomás) Kálvária, Márianosztra Nagy-Sas-hegy oldalcsúcsa Sós-hegy Kopasz-hegy

A túra a Dunakanyar bűvöletében telik, hiszen a folyóra és hegyvidékeire nyíló nagyszabású panorámák sorozata teszi tartalmassá és feledhetetlenné ezt a pazar útvonalat. Körtúránk során kettőt is meglátogatunk a ritkán lakott hegység déli falvaiból, és fölkapaszkodunk a magányos vulkáni dómok szédítő kilátásokat nyújtó csúcsaira.

nyitva
közepes
17,3 km
6:00 óra
691 m
691 m

A Dél-Börzsöny

A Dél-Börzsöny vulkáni dómok uralta vidéke a hegység legmagasabb részétől teljesen eltérő arculatú terep. Inkább dombsági táj, és erdőtakarója sem olyan zárt és háborítatlan, mint a Központi-Börzsöny elhagyatott világáé. Szigetszerűen kiemelkedő, meglepően meredek lejtőkkel aláhanyatló hegyek alkotják e tájat, melyek panorámás csúcsai páratlan kilátásokat nyitnak minden irányba, leginkább a Dunakanyar felé.

Az ég felé törő, lentről nézve tekintélyes méretű ormok egykori vulkáni dómok, önálló kis kitörési központok lepusztult, de részben az eredeti formavilágot őrző maradványai. Kőzetanyaguk általában a régen kihunyt tűzhányók földalatti szintjét tárja fel, hiszen a vulkánok testében megdermedt lávakőzeteket (errefelé főként dácitot és andezitet) a válogató erózió a felszínre hozta, miközben a puhább fedőrétegeket lassan lepusztította róluk. Az egyes kúpok közt szelídebb domborzatú, völgyekkel szabdalt vidék terül el.

A meleg, napsütötte lejtőkön a tölgyesek uralkodnak. Az erdőgazdálkodás mellett meghatározó szereppel bír az egykori legeltetés és kaszálás - ugyanis a pontszerű csúcsok közvetlen közelében, a meredek oldalakon a mai napig megőrződtek a rétek. Ennek az a magyarázata, hogy a fák kitermelése után lemosódott, eleve sekély talajon az állattartás és kaszálás következtében az erdő nem hódíthatott újra teret. Ennek köszönhetően maradandó panorámákkal gazdagodhatunk Magyarország egyik festői vidékén, a Dunát madártávlatból szemlélve.

A túraútvonal

Márianosztráról a pazar kilátást kínáló kálváriadombra kaptatunk, hogy aztán hangulatos ösvényen, a Duna völgyét többször megpillantva gyalogoljunk át Kóspallagra. A Börzsöny belső részéről teljesen hiányoznak a települések, csak itt, a peremi medencékben vetette meg lábát tartósan az ember. Egy kissé szürkébb szakaszon az Érsek-tisztásra kapaszkodunk, hogy onnan nekiinduljunk a panorámás „hegyszigeteknek". Meglátogatjuk a Nagy-Sas-hegy ikercsúcsának tisztását, majd a Sós-hegy markáns letöréséről nézünk szét. Végül a Kopasz-hegy orma vár, mely meredek lejtőivel és sziklataréjával szédületes magasságélményt és perspektívát kínál. A túra végén nem marad más hátra, mint visszagyalogolni Márianosztra házai közé.

A szerző tippje

  • Márianosztrára a Szob - Márianosztra, hosszabb utazás esetén a Nagybörzsöny - Nagyirtás - Márianosztra kisvasúttal is érkezhetünk, vagy épp ezzel is elhagyhatjuk a települést, ha akkorra időzítünk, amikor járnak a vonatok.
  • Mind Márianosztrán, mind Kóspallagon megszállhatunk, megszakítva esetleg befejezve ezzel a túrát.
  • Kóspallagról az aszfaltúton továbbindulva észak felé elérhetjük Kisinóc turistaházát, ami szintén szálláslehetőséget kínál.
  • Az Érsek-tisztásról kb. 2 km a S jelzésen Kisirtáspuszta, ahol előzetes egyeztetést követően igényelhetünk szállást.
  • Az Érsek-tisztást elhagyva tehetünk jobbra is egy kitérőt a Z▲ jelzésen, hogy meredeken felkapaszkodjunk a Nagy-Sas-hegy csúcsára, melynek oldalából korlátozott panoráma nyílik.
  • Érdemes a túrát úgy időzíteni, hogy a három panorámás hegycsúcs (Sas-hegy, Sós-hegy, Kopasz-hegy) a menetelés végére, naplemente időszakára essen. A Kopasz-hegy az egyik legidillibb pont a dunakanyari naplemente megtekintéséhez, és utána már nem kell sokat botorkálnunk a sötétben a faluig.
  • Tervezzük a túrát egész naposra! A nagyszerű panorámás tisztások hosszas megállásokra és szemlélődésre késztetnek.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-07-18

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Sós-hegy, 584 m
Legalacsonyabb pont
Márianosztra, 213 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
  • Ha naplementét szeretnénk nézni az utolsó panorámás hegyről, amit világosban érintünk (és erre kétségkívül remek lehetőséget kínál a Kopasz-hegy), vigyünk fejlámpát! A hegyről 30-40 perc alatt meg lehet érkezni Márianosztrára, és az út sötétben sem jelent kihívást, hiszen széles erdei keréknyom vezet az utcákig.

Javaslatok és linkek

  • A Márianosztrai kisvasút menetrendjéről bővebb információk itt találhatók.

Kezdőpont

Márianosztra, autóbusz-forduló (buszmegálló, faluközpont) (217 m)
Koordináták:
Geographic
47.864572, 18.870718
UTM
34T 340753 5303443

Végpont

Márianosztra, autóbusz-forduló (buszmegálló, faluközpont)

Útleírás

Itiner

  • Márianosztráról kelet felé indulunk a P jelzésen.
  • A kálváriát a Mária út piros jelzésén járjuk végig.
  • A P jelzésen gyalogolunk be Kóspallag központjáig.
  • A Kiengesztelődés hegyének kilátópontjához a P▲ jelzésen teszünk kitérőt.
  • Balra térünk a S jelzésre, melyet az Érsek-tisztásig követünk.
  • Márianosztrára a Z jelzés vezet vissza.
  • A Nagy-Sas-hegy oldalkúpjára balra a Z▲ jelzésen térünk ki.
  • A Kopasz-hegy csúcsát is bal felé, a Z▲ jelzésen érhetjük el.

A túra részletes leírása

Kegyhelyek között

Márianosztra története olyannyira összefűződik a templommal és kolostorral, hogy még mai nevét is erről kapta: a latin Maria nostra magyarul „Mi Máriánkat" jelent. Az egyházi épületegyüttest Nagy Lajos király alapította 1352-ben a pálos rend számára. Az eredeti formából a török kor végére nem sok maradt meg, nagy része barokk stílusban épült újjá a 18. században. Miután a szerzetesrend feloszlott, kórház és fegyintézet működött a falai között. Napjainkban is börtön, melynek érdemes megtekinteni (az egyházi múltat is bemutató) múzeumát. Gazdaságában azonban nem csak ez, hanem a közeli andezitbánya is hosszú ideje meghatározó tényező.

A faluból kelet felé indulunk a P jelzésen. A kissé eklektikus utcakép viharos korok tanúja, mintha az elmúlt századok lenyomatainak albumát lapozgatnánk: a hagyományos parasztháztól a kádárkockán át a panelig van itt minden, és az állag is meglehetősen változatos. Röviden elhagyjuk a P jelzést, amikor a Mária út piros jeleire váltunk, hogy felkapaszkodjunk a mindössze 298 méteres Kálvária-hegyre. A hársfasor közt balra pillantva feltűnik a Kopasz-hegy kopár csúcsa, miközben a 18. századi eredetű kálvária stációi közt közelítjük az előttünk magasodó kápolnát. Az egykori remetelak teraszáról megmutatkozik egész Márianosztra és medencéje - a börtönkomplexum magára vonzza a tekintetünket. A kis épület mögött kilesve már a Dunakanyar hegyei látszódnak.

Falvak a Duna-menti dombok alatt

A turistaút visszatér a P jelzésbe, melyet jobbra követve eleinte hétvégi telkek (egykori pincék és présházak) közti földúton, majd tölgyeserdő hangulatos ösvényén tekergünk föl a Márianosztrai-medence alacsony peremére. A Kiengesztelődés hegye nem csak neve, hanem a jobbra kiágazó S▲ jelzés rövid kitérője miatt is érdekes: a kopasz kúpról nem csak a falu, hanem gyakorlatilag az egész Duna-völgy feltárul, szemben a Visegrádi-hegység hullámzik. A hegyecskét a márianosztrai zarándokok keresztelték el, hiszen útjuk során itt pillantják meg először a kápolnát, itt jön el az ideje a lelki terhek letételének. Visszatérve a fa alatt ismeretlen német világháborús katona sírját mellőzzük, majd rövid erdei útszakasz következik. Ezt bal felé hagyjuk el, ismét szűk ösvényen haladunk. Átkelünk egy patakon, ami már Kóspallag külterületének határát jelzi.

Hosszú, egyhangú, de szép erdei séta vezet be a faluba. A kos és parlag szavak összetételéből származó név arra utal, hogy az egykori birkalegelőre telepített a földesúr főként német (másodrészt szlovák) lakosokat. Mivel erre csak a 18. században került sor, ez a Börzsöny legfiatalabb települése. A hegység belső része a nehéz megközelíthetőség miatt teljesen lakatlan, a peremeken kívül csak itt, az előhegységi medencékben vetette meg lábát tartósan az ember (a három falu Márianosztra, Kóspallag és Szokolya). A hosszú főutcán a boltnál balra kanyarodunk, és a templomig sétálunk, melyet bal felől hagyunk el.

Fel az Érsek-tisztásra

Immáron a S jelzést tapossuk - felhagyott legelőket keresztezünk, melyeket csak gyéren pöttyöznek hétvégi házak. A cseres-tölgyest számtalan erdészeti feltáróút, nyom szeli keresztül-kasul, ezért figyelmesen kövessük a jelzést (melyet amúgy az erdészeti járművek zavartalan haladása érdekében hosszan ösvényre tereltek; ha jól látjuk a jeleket, nyugodtan lépdelhetünk a párhuzamos keréknyomokon is)! Enyhén emelkedünk, átlendülve egy alacsony vízválasztón, az árnyasabb északias oldalon megjelenik körülöttünk a bükk és a gyertyán is. Patakátkelés után az Érsek-tisztást vesszük célba. A tágas rét az esztergomi érsekség egykor itt tartott majálisáról kapta nevét.

Vulkáni dómok vidékén

Kezdetét veszi túránk legszebb, legemlékezetesebb szakasza. A Márianosztráig hátralévő alig 5 kilométeres szakaszon egymást érik a panorámás csúcsú vulkáni dómok, a Dél-Börzsöny ékkövei. Az önálló kis kitörési központok kemény vulkáni anyaga jobban ellenállt az eróziónak, mint a fedő törmelékes kőzetek, ezért lassacskán kitakarózott. Kúp formájuk részben őrzi az egykori tűzhányószerkezet alakját, de anyagukban többnyire a mélyben rekedt kőzetek tárulnak fel.

A Nagy-Sas-hegy

Először a Nagy-Sas-hegyet ostromoljuk (Z jelzés) - mind közül talán ez tesz próbára leginkább, de az emelkedő itt sem hosszú. A girbegurba gyertányos-tölgyes talaját egy kis, részben már fedett kőtenger és több méretes sziklatömb csinosítja - együttesen meglehetősen komor hatást keltve. Csenevész sűrűben tehetünk kitérőt a csúcsra, ha a Z▲ jelzésre váltunk (mely később, a túloldal veszélyesen meredek és csúszós lejtőjének alján csatlakozik ismét utunkba), de csak korlátozott kilátást enged a növényzet Kóspallag és a közeli hegyek felé. A furcsán, bokorszerűen növekvő gyertyánok formájának megértéséhez azokig az időkig kell visszamennünk, amikor a hegyoldalt tarra vágták: mivel a tuskókat nem vitték el a területről, a fák a csonkokról újultak meg. Rengeteg hajtás indult minden irányban, bokor formájú, árnyas és áthatolhatatlan erdőt életre hívva.

Ha időspórolás okán kihagyjuk a ráadást, akkor a Z jelű útról hamarosan, egy rét széle előtt balra látogassuk meg a hegy 576 méteres oldalcsúcsát! A gyepes kaszálórétet hordozó bérctetőről nagyszerű panorámát élvezhetünk Kóspallag házaira, a Nagy-Inóc tömbjére és a Naszály felsebzett homlokára. A tájképet a Duna fölé magasodó Visegrádi-hegység uralja, melybe azonban még betakar a Sós-hegy rövidke oldalgerince. Tiszta időben nyugaton a Mátra is kibukkan.

A Sós-hegy

Ha sikerül elszakadnunk a megunhatatlan kilátástól, a kis kaszáló túlfelén újra erdei úton róhatjuk a kilométereket, és rövid, a végére meglehetősen meredek (és csúszós talajú) kapaszkodással érkezünk a Sós-hegy tetejére, 584 méterre. A hirtelen feltáruló panoráma valósággal lélegzetelállító. A hegycsúcsról hosszan lefelé kanyarodó legelőrét félkaréja indul, ezért fenséges kilátás csábít lepihenésre. A környező lankás hullámvidékből szinte tűként kiálló hegy alatt zárt erdőtakaró leple fedi a vidéket, közel és távol pedig további meredek kúpok kontúrjai magasodnak. A Duna vonala is megcsillan, másik oldalán a Visegrádi-hegység lapos vulkáni tetői foglalják keretbe a Dunakanyart. (Felfedezhetjük a Gerecsét és a Pilist is.)

A Kopasz-hegy

Lefelé indulva még röviden élvezhetjük a páratlan hangulatú látványt, végül cikkcakkban kanyargó, a talajt áttörő sziklalépcsőket keresztező ösvényen érünk le egy, a korábbiaknál valamivel jellegtelenebb tölgyesbe. A következő kilométer nem tartogat meglepetéseket, a Lengyel-rétek elágazása után azonban már a Kopasz-hegy szoknyáját kerüljük. Egy újabb tisztáson ágazik ki balra a Z▲ becsapós jelzése: eleinte csak lankásan emelkedik a terep, de a kaptató a végére alaposan bekeményít. Gyökerek és sziklák alkotta küszöbön átkelve toppanunk a Kopasz-hegy rövid gerincének kopár hátára. A csúcsra vezető ösvény mellett már kezdetben is gyönyörű a panoráma, és láthatjuk a lemosódott talaj alól kibukkanó alapkőzetet is.

Az 539 méteres csúcson kicsiny vaskereszttel és törött feszülettel osztozunk. A kilátás festői, és alighanem a legemlékezetesebb túránkon: jócskán a szomszédos tájak fölött állunk, körös-körül alacsony, erdős dombok simulnak a Duna völgyébe. Talpunk alatt Márianosztra, szemben a Szent Mihály-hegy háta és keresztben a Visegrádi-hegység. Köztük a folyó szalagja fehérlik, ahogy bekanyarodik a két hegység kijelölte présbe. Oldalirányban börzsönyi csúcsok (látjuk Kóspallagot is), a távolban (tiszta időben) a Mátra sziluettje kéklik. A Duna tükre kiemeli az esztergomi bazilika kecses épületét, hátterében már a Pilis és a Gerecse rögvidéke köszön be. A sziklataréjjal is vadított csúcs szépségének magyarázata pontszerűségében és a széles, tartalmas panorámában rejlik.

A bejárt ösvényen térünk vissza a Z jelzésre, ami bal felé irányít Márianosztrára. Mélyutat kis tisztás vált, és fél órán belül már be is érünk az utca végére, melyet egyenesen követve a faluközpontban fejezhetjük be túránkat.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdő- és végpontja a Márianosztra, autóbusz-forduló buszmegálló, ahová elsősorban Szob vasútállomása felől érkeznek (gyakran) járatok. Ritkábban Kóspallag felől is elérhető.
  • Alternatív megoldás a túrát Kóspallagról kezdeni és ott is befejezni. Ehhez a Kóspallag, templom buszmegállót kell megcéloznunk.

Megközelítés

  • A P jelzésen a túra a buszfordulótól keletre (a bolt irányába) indul.
  • Kóspallagon, ha onnan indítanánk, a templommal szemben állva bal kéz felé vezet ki a faluból a S jelzés.

Autóval

  • Márianosztra központjában, az ABC előtt tudunk parkolni. De találunk egy nagy parkolóplaccot a Kossuth Lajos utca és a Szobi út kereszteződése mellett is (a Kossuth utcán).
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz
  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny (könyv)

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Börzsöny-térkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
17,3 km
Időtartam
6:00 óra
Szint +
691 m
Szint -
691 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!