Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A Burdától a Visegrádi-hegységig (Bazilika-Burda tt 40)

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Visegrádi-Dunakanyar · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Esztergom látképe a Burdáról
    / Esztergom látképe a Burdáról
    Fénykép: Hegedűs Regina, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Repceföld
    / Repceföld
    Fénykép: Hegedűs Regina, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Esztergom látképe a Brilli Gyula Menedékház teraszáról
    / Esztergom látképe a Brilli Gyula Menedékház teraszáról
    Fénykép: Hegedűs Regina, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kovácspataki-hegyek sziklái
    / A Kovácspataki-hegyek sziklái
    Fénykép: Tóth László
  • Pecsételőlap, oklevél, emlékplakett, jelvény
    / Pecsételőlap, oklevél, emlékplakett, jelvény
    Fénykép: Hegedűs Regina, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / A Burdától a Visegrádi-hegységig (Bazilika-Burda tt 40)
0 200 400 600 m km 5 10 15 20 25 30 35 Börzsöny Múzeum Fári-kút

Ezen a túrán átszeljük a Dunát, bebarangoljuk a szlovák oldalon emelkedő vonulatok egy részét, majd hazatérve a Visegrádi-hegység erdőiben rejtőző utakat járjuk végig. Lehetőségünk lesz az esztergomi bazilikával díszített panorámát a Dunán innen és a Dunán túlról is megcsodálni. Tarts velem és döntsd el magad: honnan szebb?

nyitva
nehéz
38,5 km
10:00 óra
778 m
783 m

Az útvonalat végigjárva szebbnél szebb panorámákban gyönyörködhetünk. A Burdáról a Visegrádi-hegység vonulatai, a szobi révnél a Duna folyama, a Vaskapunál lévő menedékház teraszáról pedig Esztergom látképe ragad magával.  

Az út a táj adta szépségeken kívül egy legendával átszőtt forrással is kecsegtet. A Kéktó kicsiny faluja mellett található kút a nevét a Vaskapun egykor álló kastély urának lányáról, Fáriról kapta. Az úri családból származó ifjú hölgy legszebb, fiatal éveinek hajnalán beleszeretett egy pásztorlegénybe, akivel az erdő mélyén titokban találkozgatott. Egy napon azonban fény derült a románcra. A marcona apa rajtakapta a szerelmeseket, s hirtelen indulatában megölte gyermekét. A tragédiát követően az indulatokat felváltotta a tettek felismerése és a gyász. A kastély ura eltemette a lányt, akinek a sírhelyén forrás fakadt.  Ennek a vize csillapíthatja szomjunkat utunk során.

A szerző tippje

Ajánlom, hogy keresd fel:

  • Helembán a Borászati Pincemúzeumot,
  • Szobon a Luczenbacher-kastélyt,
  • Esztergomban a bazilikát és a várat.
outdooractive.com User
Szerző
Hegedűs Regina
Frissítés: 2019-05-07

Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
378 m
Legalacsonyabb pont
101 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Zátony Music Pub (Szob)
Vaskapu Brilli Gyula Menedékház

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. Vízvételi lehetőséget viszonylag sűrűn találunk, így elegendő az egyliteres kulacs. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

A teljesítménytúra honlapja

A szobi rév minden óra 40 perckor indul Pilismarót felé. Az átkelés kb. 10 percet vesz igénybe. Jegyárakat és egyéb információkat itt találsz.

Kezdőpont

Párkány/Štúrovo, Szlovákia, Dunaparti kávézó (Caffé) a régi kompnál (Námestie slobody 701, 943 01) (105 m)
Koordináták:
Geographic
47.798718, 18.726563
UTM
34T 329757 5296431

Végpont

Párkány/Štúrovo, Szlovákia, Dunaparti kávézó (Caffé) a régi kompnál (Námestie slobody 701, 943 01)

Útleírás

„de jó is lenne ide hazajárni hétvégente!”

Itiner

  • A kiindulópontról a Duna melletti gátat követjük északi irányba Garamkövesdig (Kamenica nad Hronom). 
  • A településről a P jelzések vezetnek a panorámát adó sziklákhoz. 
  • Hamarosan csatlakozik hozzánk a K jelzés; a kettő elágazásában ezen megyünk tovább az Ipoly turistaház érintésével (Chata Ipel) Helembáig (Chľaba).
  • A falu fő utcáján a jelzéssel ellentétes irányba, balra térünk, és végigsétálunk a házak között. A templomot elhagyva jobbra térünk a gátra. A vasút vonalát követve keresztezzük az Ipolyt, majd besétálunk Szobra.
  • A vasútállomáson a síneket keresztezve délkelet felé jutunk a kompkikötőhöz; komppal átkelünk a Dunán.
  • A túlparton az együtt haladó P+ és a Mária-út  jelzését követjük, majd a keresztbe futó, az utunkba csatlakozó P jelzésen jobbra térünk.
  • A Fári-kúttól a Z jelzés vezet a Vaskapu Brilli Gyula menedékházhoz, majd tovább Esztergomba.
  • A Simor János utcára érve a jelzéssel ellentétes irányban, jobbra folytatjuk az utat, majd az első kereszteződésben a Kossuth utcán átkelve a Lőrinc utcán sétálunk tovább egyenesen, ami a Mária-Valéria hídhoz vezet. 
  • A hídon ismét keresztezzük a Dunát, majd a T elágazásban jobbra térünk. 
  • Az első keresztutcán jobbra fordulva, majd a két parkoló között jutunk vissza a túra kiindulópontjára.  

A túráról részletesen

A vén Duna két partján farkasszemet néznek egymással a Kovácspataki-hegyek (Burda) és a Visegrádi-hegység  vonulatai. A tét talán az lehet, hogy melyikükről szebb a rálátás az esztergomi bazilikára. Ahhoz, hogy erre a kérdésre megtaláljuk a választ, be kell járnunk ezt a 40 km-nyi távot.

A Duna partjától a sziklás panorámáig

Párkányból (Štúrovo) indulunk el folyásirányában a Duna gátján, amin kényelmesen ballaghatunk egészen a Garam folyó torkolatáig. A Garamot követve átkelünk a vasúti híd alatt, majd a folyó mellett továbbhaladva rátérünk az országútra, amely bevezet Garamkövesdre (Kamenica nad Hronom). Ez a hely azt az érzést kelti, hogy itt megállt az idő kereke. A falubeliek magyar nyelvű köszönése miatt otthonosan érezhetjük magunkat.

A település központjából már jelzett úton, a P jelzést követve haladhatunk tovább a Burda kényelmesen meredek oldalára. A lakott területet elhagyva, a hegymenet erőfeszítéseit kipihenve érdemes kicsit megállni és a hátunk mögé nézni: pazar látványban lesz részünk a Duna kanyarulatára. Nemsokára elérkezünk a Sziklákhoz. Ha az eddig látottak elnyerték a tetszésedet, akkor a kőormok tetejéről eléd táruló panoráma néhány percet biztosan kivív magának. A Duna, a Visegrádi-hegység és a távoli tájat ékesítő esztergomi bazilika összképe garantáltan megragadja a tekintetedet.

Miután feltöltekeztünk a látvánnyal, a jelzést követve indulunk tovább a Király-hegyen át, megkerülve a Burdát. Utunk aszfalton visz tovább az Ipoly Turistaházig (Chata Ipel), ahonnan a hangulatos Velka dolinán keresztül ereszkedünk egészen a Helemba (Chľaba) nevű faluig.

Vizeken és határon át

Helembát elhagyva az Ipoly folyásirányát követjük.  A folyó gátján, majd mezőgazdasági földek között haladunk tovább. Tavaszi időszakban csodálatos látványt nyújtanak a repceföldek, ahogy élénk napsárgává festik a tájat. Garantált, hogy egy repcésben elbújós szelfit követően nem csak az út porát kell majd lesöpörnöd magadról...

A határokat nem ismerő vasút mentén beérkezünk Szobra, ahol a vasútállomástól az Ipolyság úton a falu központja felé sétálva egy igazán hangulatos kis községet fedezhetünk fel. Ha időnk engedi, érdemes felkeresni a helyi látnivalókat, hiszen van belőlük bőven. Ha kigyönyörködtük magunkat, irányba vesszük a Dunát. Amíg a rév átkelésre várakozunk, érdemes elfogyasztani egy fagyit vagy egy lángost: ha már hazaérkeztünk külhonból, itthoni ízekkel gazdagodhatunk.

A komppal átkelve Pilismarótra érkezünk, ahol folyásiránnyal szemben a P+ jelzést követve kezdjük meg Dunán inneni utunkat. A Visegrádi-hegység lankái várnak ránk, ahogy átkelünk a 11-es országúton. A Basaharc mentén vezető úton hangulatos üdülők mellett haladunk el. Nem szokatlan ilyenkor az érzés, hogy „de jó is lenne ide hazajárni hétvégente!”

Legendákkal teleszőtt hegyeken

Az álmodozást magunk mögött hagyva, továbbra is a P+ jelzést követve egyre beljebb és magasabbra jutunk az erdős dombokon. A csend és a természet nyugalma érzékelhető csupán ezen a szakaszon. Az őrhegyi útkereszteződésnél jobbra térünk a P jelzésre, aztán elhaladunk a tündérkertbe illő Majális-forrás mellett, melynek hűs vize kiváló szomjoltó a megfáradt vándornak.

Utunkon Kerektó pici faluját elhagyva jobbra térünk a Z jelzésre, amin hamar elérkezünk a Fári-kúthoz. Itt is lehetőségünk van a szomjunkat csillapítani és a padokon megpihenni. A legendával átszőtt forrástól újult erővel indulhatunk tovább a jelzett úton. Ismét egyre zajmentesebb helyekre barangolunk: az erdő és a domb egyre inkább megmutatja belsejét; ettől gyönyörű ez a szakasz egészen a Vaskapu oldalán álló Brilli Gyula Menedékházig. Az épület teraszáról mesés látkép tárul elénk a napfényben csillogó Dunával és az esztergomi bazilika kupolájával.

Ezen a ponton érdemes kicsit megállni és elgondolkodni a bevezetőjében feltett kérdésen: a Burdáról vagy innen szebb a Bazilika látképe? Ez valójában csak egy költői kérdés, hiszen az útvonalat végigjárva elmondhatjuk, hogy a Dunán innen és a Dunán túlról is festői panoráma kápráztat el bennünket.

A menedékháztól Esztergomig továbbra is a Z jelzés vezet bennünket. Utunkat folytatva hamar egy kisebb tisztásra érkezünk, ahol érdemes jobbra eltekintve megcsodálni a reggel megmászott Kovácspataki-hegyek szikláit. Esztergomba beérve egy hegyoldali, kertvárosias részre érkezünk, melyet az Arany János utcára térve a belváros ódon házfalai váltanak fel. Ha időnk engedi, érdemes egy rövid sétát tennünk az óváros réges-régi, nagy történelmi múltú épületei között. Ha ezek mesélni tudnának, igen hosszú és izgalmas történeteket hallgathatnánk végig.

Miután bebarangoltuk Esztergom ódon utcáit, irányba vesszük a Mária Valéria-hidats visszaérkezünk túránk kiindulópontjához Párkányba.

A Bazilika-Burda teljesítménytúra

A kör teljes távja nagyjából 40 kilométer hosszú. A teljesítménytúrát 2005-től minden év tavaszán megszervezi a Pestkörnyéki Kárpát Egyesület. Ha ennek keretében járjátok végig, akkor a mesés tájakon, a varázslatos erdőkön és a szebbnél szebb panorámákon kívül egy csodás, kézzel készített agyag emlékplakettel is gazdagodhattok.

A nevezés helyszínén részletes, térképes itinert kaptok, az ellenőrzőpontokon pedig itallal és némi harapnivalóval kedveskednek a szervezők - sőt minimális térítésért meleg étel is kérhető. A távot 10 órás szintidő alatt kell teljesíteni, amibe nem számít bele, ha az óránként egyszer induló szobi kompra kell várakozni.  

A szervezők kínálatában 2005-től egy 20 km-es, 2010-től pedig egy 55 km-es útvonal is szerepel.  

Tömegközlekedéssel

  • A Budapest és Esztergom között közlekedő távolsági buszról vagy a helyijáratról az Esztergom, Rákóczi tér nevű megállóban érdemes leszállni. 
  • Vonattal Esztergom vasútállomásig tudunk utazni. Itt érdemes buszra szállni, ha a városi sétát meg akarjuk magunknak spórolni. 

 

Megközelítés

  •  A buszmegállóból déli irányba indulunk a Bajcsy-Zsilinszky úton (11-es számú főút), majd a Rákóczi térnél jobbra fordulunk a Lőrinc utcára. Ennek folytatásában átkelünk a Duna felett átívelő Mária-Valéria-hídon. A túlparton, immár Szlovákiában az első kereszteződés T elágazásában jobbra térünk (Széchenyiho), majd az első lehetőségnél, a parkon (Námestie) át ismét jobbra vesszük az irányt a parkolókon keresztül a Duna gátja felé egészen a kiindulási pontként szolgáló kávézóig (1,8 km). 
  • Ha gyalog indulunk a vasútállomásról északi irányba, akkor a a Bem tér - (egyenesen tovább) Baross Gábor út - (enyhén jobbra) Ady Endre utca - (balra) Hősök tere - (körforgalomnál) Kossuth Lajos utca (11-es főút) - (balra) Lőrinc utca - (egyenesen tovább) Bottyán-híd - (egyenesen tovább) Táncsics Mihály út - (egyenesen tovább) Mária Valéria-híd - (a szlovák oldalon az első kereszteződésnél jobbra) Széchenyiho - (a parknál jobbra) Námestie útvonalat kövessük (3,6 km)!

Autóval

  • Esztergomból a Mária Valéria-hídon áthaladva, a szlovák oldalon az első kereszteződésnél jobbra kell térned a Széchenyiho utcára, majd a parknál jobbra a Námestie utcára. Ezen végig haladva találsz egy ingyenes parkolót a Duna gátja előtt.
  • A parkolás Párkányban a Dunaparti kávézónál (Caffé) ingyenes.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Pilis és Visegrádi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Pilis és Visegrádi-hegység turistatérkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(2)
Kovács Péter
2017-11-01 · Közösség
kár, hogy ömleszti.... tagolva olvashatóbb volt :)
Mutass többet!
Kovács Péter
2017-11-01 · Közösség
Rögtön a legelején leszögezem: nem tévedtem el! Másfelé mentem :) Minden a Regivel kezdődött. Írt ugyanis egy útleírást, ami tulajdonképpen arról szól, hogy menjünk egy kört az esztergomi Bazilika körül, és ez nekem annyira megtetszett, hogy elhatároztam, én is végigjárom, méghozzá a leírás és csak a leírás alapján. Nem viszek térképet, gps-t, semmitse, csak a kinyomtatott kiírást és a hozzátartozó, részletesnek semmiképp nem mondható, A4-es térképet. Aztán valamiféle (félreértelmezett) lustaságtól hajtva, kitaláltam, hogy dehogy megyek én egy nap 40 kilométert! (kis táskával, egynapi kajával) Hát az sok! Inkább két nap alatt csinálom meg a túrát. Mer’ ugye úgy végiggyalogolom ugyanazt a távot (TE MARHA!), de pluszban kint kell aludjak az erdőben és cipelhetem a hálózsákot, ponyvát, minden francokat… Nem is értem így utólag visszagondolva. Na, telt múlt az idő (hónapokról beszélünk), míg egyszercsak: nomármostmáraztán-elindujjá-e! hangulatom kerekedett. Október végén. Mikormár hideg van. Meg eső. Ja,meg nem jár a komp, de azt csak másfél héttel késtem le, úgyhogy lehet, hogy az nem is ér. A kompproblémát úgy gondoltam orvosolni, hogy nem autóval megyek Párkányba és csinálom meg a körtúrát, hanem Szobról indulva, fordított irányban megyek végig rajta Párkány-Esztergomon keresztül Pilismarótig. A komposok meg hadd aludják a téli álmukat, velem ugyan ki nem tolnak. (Persze ez így nem a teljes túra, meg nem is kör, hanem ilyen… nemis tudom, minek van ilyen alakja? Mondjuk ez egy kikapcsolt karikafülbevaló-alakú túra volt. Na.) Mellesleg erre a fordított irányról eszembe jutott Esztergomból a zöldön felfele a menedékházig azon a nemmondokjelzőket emelkedőn, hogy: „netalántán nem véletlenül van a másik irányba ez a túra?” De ezt elintéztem annyival, hogy igazából én jobban bírom a k.meredek emelkedő+elnyújtott lejtő kombót, mint fordítva… De ne szaladjunk ennyire előre, még el se indultunk. (Most eszembe jutott, hogy beleírom, hogy mire idáig érünk, még sok víz lefolyik a Dunán.. Éééérteeed? - na de nem. Hagyjuk) Szóval készülődés, nagyonnagyzsák - valahogy mindig telipakolom, de jelentem nem vittem olyat, amit nem használtam (a zesőkabát kivételével) – kaja, víz, tűzszerszám, vonatjegy Szobig, és nekivágtam. Volna. De aztán a meteorológusok pirosra színezték az összes szélsebesség-térképüket, énmeg (önmagamat is meglepve), azt mondta, hogy akkor megyek egy nappal később. Igazából nem tudok úgy rendesen aludni, ha egész éjjel azon parázok, mikor szakad a fejemre valami fa a szélviharban – szóval ez is csak lustaság volt. Na másnap útra keltem. Simán eljutottam Szobra, fogtam a Regi leírását és elkezdtem visszafele kiböngészve végigmenni rajta. Szob-vasúti híd-(ezmárszlovákia)-mezők-töltés-Helemba. Helemba nagyon jó hely. És nagyon jókor voltam ott! Ha nem épp 10 óra van, fel se tűnik, hogy az egész falu tele van szórva ilyen hangosbemondókkal. Mint a Csinibabában – de pont olyanok :) De mivel épp 10 óra volt, egyszercsak – némi rescsegés után, második nekifutásra – felcsendült a Nem várok sokat a szerelemtől c. dal. (sajna nem emlékszem pontosan a szövegére, így nem is találom, hogy mi lehet az…). Szóval hatvanasévek fílingben sétálgattam Helembán, mikoris jön a tábla, hogy itten mindenféle kék turistautak mennek felfele a hegyre. Gondoltam is, hogy : „Regi, Regi, hát a leírásban seholsincs kék. Sehol.” A feliratok meg mind szlovákul, de egyik sem mondott sem Chata Ipel-t sem Velka Dolina-t. Megkérdeztem a helyi nénit, és ő olyan határozottan mondta, hogy perszehogyittkellfelmenni az Ipoly Turistaházhoz, hogy hittem neki. Nem is láttam a turistaháznak nyomát se. Mondjuk van rá esély, hogy ott volt, mert az igazat megvallva volt egy pont, ahol a kék lement valami vízmosásba, de a nagyon barátságos, erdei úton vezető kék-kerékpár út – na az nem. Szóval egy darabig nem a kéken mentem, gondolom így hosszabb volt, és kevésbé meredek. Aztán a kihagyott szakaszon lehetett akár turistaház is, meg aszfaltút is, de azis lehet, hogy máshol is volt út felfele. Mondjuk piros :) (Regi védelmére legyen mondva, mivel fordított az útirányom, mások a viszonyítási pontok. Lefele: lesétálsz a piroson, kiérsz az útra, jé, egy falu, menjünk balra. Felfele: jó, bent vagyok a faluban, de hol a pékben kellene elindulni jobbra fel?) Mindegy máskülönben, mert hiba nem történt, szépen kikövetkeztettem, hogy kb hol vagyok, mentem tovább a kéken, majd lett piros is, simán megtaláltam a Sziklákat. A terv szerint itt fogok éjszakázni. Nos, a terv bevált. Felszereltem a ponyvámat, csináltam szélfogót, meg a tűznek reflektort (nemröhög, nem azért, hogy lássam, hanem ez egy olyan kis fából épített falféle, ami visszaveri a tűz melegét a ponyvám alá). Ez megvan kb két óra alatt. A probléma, hogy ekkor még csak du 3 óra van. Ha a hegyen akarok éjszakázni, nem tudok továbbmenni, mert az Esztergom feletti hegyekbe nem érek oda, ha itt táborozok, akkor meg sok az üldögélés és holnap sok a séta. Nade Esztergomban jó hamburgeresek vannak – ez eldöntötte a kérdést. Szóval kiültem a sziklára, nézelődtem, lazultam. Ahogy közeledett a naplemente, úgy lett egyre magasabb a giccsfaktor – mármint élőben nem, a természet tudja mit csinál, nade leírni, lefotózi? Mondom mit láttam a ponyvám alatt heverészve: alant a Duna hömpölyög, kissé jobbra Esztergom és a Bazilika, szemben a hegyek-völgyek-mezők fürdenek a későőszi, narancs-arany napfényben, jobbra megy le a nap – vérnarancs tűzgömb – balról ugyanolyan magasan, pont a nappal szemben jön fel a hold… Puff! A giccsmérőm meg kidurrant. Nap le, hold fel, hőmérséklet szintén le. Meggyújtottam a tüzet, főztem rizst, meg megsütöttem a husit amit még otthon bepácoltam, és degeszre ettem magam. Aztán (annyira jól működött a hővisszaverő reflektorom) leheveredtem csak úgy a hálózsákomra, és szépen el is aludtam. Arra ébredtem, hogy ég az a k.va hőviszaverő fal! :D Mármint az egyik széle túl közel került a tűzhöz és rendesen felgyulladt :) Mivel kicsit sokalltam az így visszavert meleget, a reggeli leveshez félretett vízzel eloltottam, nagyon vigyázva, hogy kávéra azért még maradjon… A nagy izgalomban meg kiment az álom a szememből. Pedig már este 7 óra volt! 4 órája arra vártam, hogy ehessek meg aludhassak. Mindenesetre megvártam – immár ébren – amíg leégett a tűz és aztán bebújtam a hálózsákba és aludtam reggel 6-ig. Meg kell mondjam, szuper alvósszettet találtam ki magamnak, abszolút nem fáztam, kivéve hajnal 4-5 között, amikor a leghidegebb van (előző nap találtam amúgy ilyen pocsolya szélén jéghártya dolgokat). A titok nyitja anyukámban van, meg a szívecskés mamuszban amit tőle kaptam :D Imádom anyut! Néha vannak furcsa ötletei, anno kérdeztem is tőle, hogy jójó, hogy karácsony, meg ajándék, de komolyan el tudja képzelni, hogy felnőtt férfi létemre valaha is mamuszt húzok? Szívecskéset? Köszönte, el tudta. És – mint rendszerint – neki lett igaza. Mivel tökkönnyű+tökmeleg, és a lábam szokott rendszerint fázni, bedobtam azzal a gondolattal, hogy ha esetleg majd jön a medve, akkor mamuszban menekülök. És? Mi van abban? Nagyon bejött. A másik meg, hogy nekem eddig is gyanús volt az, aki azt állítja, hogy a hálózsákban minél kevesebb ruha van rajtad, annál melegebb lesz… (Műszaki Egyetemista huncutságok). Márpedig én úgy gondolom (a BME diplomámmal együtt), hogy ha melegem van basszus, akkor felöltözök, nem levetkőzök. Na ez után az éjszaka után meggyőzhetetlen vagyok. Aki akar, aludjon pucéran, én megadtam neki az esélyt, szál aláöltözetben bebújtam a zsákba, aztán mikor fázni kezdett a hátam meg a kezem, felvettem a pulcsimat és tádááááá elmúlt a fázás. Erről ennyit. Aztán reggel lett. Megittam a kávémat (hehe), aztán cuccoltam, és irány lefele. Először találkoztam egy szarvassal. Az menő volt. Mondjuk elszaladt, pedig lett volna mit megbeszélnünk. Aztán egy kicsit unalmas volt. Nem volt hegy. Csak gát. Meg mező. Mellesleg már fentről kinéztem, hogy ha a szikláktól egyenesen lemegyek a meredek részen a sínekhez, akkor a Garam folyót a vasúti hídon tudom abszolválni és ez minimum fél óra spórolás, az eredeti naaaagyonagy kerülőhöz képest. Aztán mégsem arra mentem, mert 8-kor indultam és nem akartam 10 előtt Esztergomba érni, nehogymár ne legyen nyitva a hamburgeres! Szóval séta-séta-séta,majd Hamburger! Hú de jól esett – pedig normál esetben nem mondtam volna rá, hogy finom. De ez egészen más eset ugye. Kellett is, máskülönben, mert innen kell felmenni a zöldön a Brilli Gyula menedékházig. Hát, hallod Regi, én nem tudom a másik irányból milyen móka lejönni azon a rohadt zöldön, de Esztergomból fölfele… Elég az hozzá, hogy mikor felértem szükségét láttam egy sör-jäger kombónak. Ez aztán olyan szinten megpörgetett, hogy – immár lefele a zöldön – egyszer csak azt vettem észre, hogy „jajdemilyenrégen volt már turistajelzés” Rossz fele mentem, persze. Az is megvan, hogy hol, de hát kint álltam egy réten, előttem az egész völgy – szántók, rétek, patak, miegymás – aki ismer, tudja mi van ilyenkor. Az van, hogy a kistérkép alapján melyik is lehet Kerektó? Na akkor én arra megyek. Lementem. Át mezőn, réten, szántóföldön………és a patakon is. Igazából itt már örültem, hogy nem az úton jöttem, mert hol van egy hülye híd ahhoz, amikor kb egy kilométert mész a nádasban mindenféle vadösvényeket követve, és közben a patak két kisebb ágán is át kell kelni? Baromira élveztem. No sarcasm! Tényleg ilyen hülye vagyok. Némi keresgélés után meglett Kerektó is. Itt elkövettem azt a hibát, hogy megnéztem mikor indulnak buszok visszafelé, és kitaláltam, hogy én a 15:01-esen rajta akarok lenni. Valamiért a Kerektó Pilismarót szakaszra azt írja a tábla, hogy 2,5 óra. Ebből gyanús lett, hogy vannak benne emelkedők. Mondjuk az én útvonalam áttér a piros keresztre, de távolságban kb ugyanannyi. Szóval nem értettem, de elhatároztam, hogy fog az menni 1,5 óra alatt is… a végén még 20 percet kellett várnom a buszra – bár szétizzadtam magam rendesen, de emiatt bánkódjon az aki mellettem ült hazafele. Ha summáznom kellene amúgy a két napot, nehézségi szintben, akkor még ezt a pici történetet mesélném el zárásul: ültem a buszmegállóban, várva a hazabuszt, és közben az jutott eszembe (félig) szarkasztikusan: „lehet, hogy öt perccel az indulási idő előtt el kellene kezdeni bemelegíteni a lábam, hogy fel tudjak majd állni, ha jön a busz”. ;)
Mutass többet!
Kovács Péter
2017-08-30 · Közösség
Tetszik a leírás, nagyon plasztikusan mutatja be a tájat. Külön jó, hogy a túra minden apró részletére van leírás, javaslat, információ. Egészen biztosan ki fogom próbálni ezt az útvonalat :)
Mutass többet!
Csak a szöveges értékelések jelennek meg.

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
nehéz
Hossz
38,5 km
Időtartam
10:00 óra
Szint +
778 m
Szint -
783 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!