Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A Bükk tetején

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Bükkvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az újszülött Szalajka-patak duzzasztott tükrébe tekintő Istállós-kő bükköse
    / Az újszülött Szalajka-patak duzzasztott tükrébe tekintő Istállós-kő bükköse
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fátyol-vízesés fodrai a boglárkával díszelgő tavaszi bükkösben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kői barlang szádája, az ős Szalajka-forrás faragta sziklakapu
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turisták az Istállós-kői-barlang termének fodrai alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő oldalában kapaszkodó jelzés különösen vad vidéken vezet
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő egy idilli tisztásban tetőzik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő elsőségről leszorult csúcstáblája
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori faszállító kötélpálya indítódobja az Istállós-kő csúcsán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-rét az azonos nevű barlang bejáratával
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 8 7 6 5 4 3 2 1 km Szilvásváradi Erdei … állomás) Fátyol-vízesés
A Bükk legmagasabb pontjainak hatékony, sportértékkel bíró megközelítése, ahol érintjük a hegynek is nevet adó, látványos forrásbarlangot. Ez a könnyen megközelíthető üreg a Szalajka-patak egykori kifolyásaként impozáns csarnokkal, közel hatvan méter hosszú üreggel horpad a hegy belsejébe. A felette vezető útvonal az egyik legmeredekebb a hegységben, mindazonáltal öreg bükkök között hódítjuk meg a Bükk csúcsát - azaz a sokáig legmagasabbnak tartott csúcsot, ami a modern méréseknek köszönhetően lecsúszott a második helyre. Szerencsére a listavezető sincs messze, így egy rövid kitérővel megnézhetjük a Szilvási-kőt is.
nyitva
könnyű
Hossz 8,3 km
3:20 óra
616 m
616 m

A Bükk-fennsík peremén nyújtózó csúcsok többsége versenghet a legmagasabb címéért. Különös, hogy pár méteres különbséggel számos kiemelkedés 960 méter körüli, így az északi végeken a Bálvány, a Kőrös-bérc, a Virágos-sár-hegy és az Istállós-kő is szinte ugyanolyan magas. A jelenlegi technika pontos mérései alapján a térképeken is ritkán szereplő Iker-hegy délnyugati csúcsa, a Szilvási-kő bizonyult évszázados tévhit után a legmagasabbnak, ami egyedüliként haladja meg a 960 métert. A 2010-es évek végén szárnyra kapott elsőség kőhalmot és csúcstáblát, illetve egy rövid életű csúcskeresztet is emelt az addig teljességgel mellőzött hegytetőre. Bár az ösvény még jelzés nélkül vezet a csúcsra, lassan egyre szélesebbé válik. Ennek ellenére még mindig népszerűbb az Istállós-kő, ami hangulatos erdei tisztással csábítja a magasba törő turistákat.

Az Istállós-kő már a régmúltban is népszerű volt, de nem a magassága, hanem a névadó barlangja miatt, ami a Szalajka-patak eredése felett, annak régi bölcsőjeként tekintélyes teremmel nyílik a hegy belsejébe. Istállós-kő volt a hely, mivel a juhászok, kondások ide húzódtak rossz idő esetén állataikkal. Fényes Elek 19. századi híradásából tudjuk, hogy a barlang 1000 sertést is könnyen magába fogadott. De ennél régebben is megfordult erre az ember. A Kyjatice-kultúra népe kétezer éve feltételezhetően rituális szertatásokra használta a barlangot, mivel a tűzhelyekből megpörkölődött emberi csontok tömkelege és kagylóból készült nyakékek kerültek elő.

De ez még mindig csak a felszín: a barlangi rétegek közel 45 ezer év történéseit őrizték meg, így az itt tanyázó kőkorszaki ember tűzhelyét is, amit egyben kiemelve szállítottak a Nemzeti Múzeumba. Innen ismerjük kontinensünk egyik legrégibb bizonyítékát a nyílhasználatra, valamint a legöregebb hangszert. A barlangi üledékből rengeteg apró, kőből pattintott nyílhegy, és barlangi medve lábszárcsontjából kialakított fuvola is előkerült, amin hat hangot is meg lehetett szólaltatni.

Ennek ellenére a túra leglátványosabb része valójában a Szalajka-völgy teteje. A bükki hangulatokat felvonultató körtúrát akár az Őr-kővel megtoldva a K+ és S jelzésekkel visszaereszkedve is érdemes végigjárni. Így a legmélyebbtől a legmagasabbig, a legősibbtől a legújabb látványosságig felfedezhetjük a hegység nyugati végeinek legjeit.

A szerző tippje

  • A Szalajka-völgy számos természeti és kultúrtörténeti látványossággal bír. Bár a kisvasút remek lehetőség a túra kiindulópontjára jutni és visszavonatozni a faluba (ha gyerekkel vagyunk, ez a lehetőség majdnem kötelező jellegű), visszafelé érdemes lesétálni a Fátyol-vízeséstől a Szalajka-völgyben. Ez a bő két kilométeres séta alkalmat kínál számos tó, a pisztrángtelep, a Szikla-forrás megtekintésére, de útközben található az Erdészeti múzeum és az ingyenes vadaspark is, ami megéri a rövid extra sétát.
  • A kisvasút szilvásváradi végállomása körül rengeteg vendéglő és büfé kínálja enni- és innivalóját a lángostól a sült pisztrángig. Ezek mindegyike jó lehetőség a túra végén megpihenni és felfrissülni. A leghangulatosabb azonban mégis a túra kiindulópontjánál, a Gloriette-tisztásnál piknikezni, ahol kávézót is találunk.
  • Maga a túraútvonal a 2017-es nagy erdődőlés óta kikerüli a Szalajka-forrást, a Bükk egyik legnagyobb hozamú, impozáns környezetben megbúvó karsztforrását, de pár száz méteres kitérővel meglátogathatjuk. Ehhez a patak folyása mentén kell röviden továbbmenni a tározótó felett, ahol a mélyen bevágódó völgy bal oldalán, az út alól tör elő hirtelen a Szalajka-patak.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-02-18
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Istállós-kő, 958 m
Legalacsonyabb pont
443 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az ösvény helyenként igen meredek, főleg az Istállós-kőre felvezető szakasz közepénél. Téli és nedves időszakban csúszósak lehetnek az ösvények, ami a meredekségük miatt különösen veszélyessé válhat. Nagy segítséget jelent ilyenkor a túrabot használata.

Kezdés

Fátyol-vízesés kisvasút végállomás (467 m)
Koordináták:
DD
48.075801, 20.413262
DMS
48°04'32.9"N 20°24'47.7"E
UTM
34U 456296 5324891
w3w 
///köves.előjel.szerelmes

Végpont

Fátyol-vízesés kisvasút végállomás

Útleírás

Itiner:

  • Z▲ jelzésen indulunk a Gloriette-tisztásról. 
  • A Szalajka-forráshoz a Felső-tó melletti aszfalton, majd jelzetlen ösvényen teszünk kitérőt.
  • A tó gátjához visszatérve a ZΩ jelzésen indulunk felfelé, ami ismét a Z▲ jelzésbe csatlakozik.
  • Oda-vissza kitérőt teszünk az Istállós-kői-barlanghoz.
  • A Z▲ jelzésen megyünk tovább az Istállós-kő érintésével. A Szilvási-kőhöz a S▲ jelzésen tehetünk kitérőt.
  • A Z jelzésen ereszkedünk vissza a Szalajka-völgybe a Kopasz-réten át.
  • Z▲ jelzés egy rövid szakaszán érünk vissza a Gloriette-tisztáshoz.

A túráról részletesen:

A Szalajka-patak egykor és most

A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút felső végállomásától, a Gloriette-tisztástól indulunk a Z▲ jelzésen. Az egyetlen tömegközlekedés, ami felhoz idáig, maga a kisvasút, bár érdemes a Szalajka-völgyet gyalog is felfedezni, akár felfelé, akár lefelé megtoldva a túrát bő két kilométerrel. A Szalajka-patak a Bükk egyik leghangulatosabb és leglátványosabb vízfolyása mésztufagátakon lebucskázó vízeséseivel, duzzasztott erdei tavacskáival, a vizében élő rengeteg kecses pisztránggal, a patak felé hajoló égerfák árnyékában folyó kristálytiszta vizével. A csapadékra gyorsan reagáló karsztforrás azonban hirtelen drámaian meg tudja változtatni a völgy hangulatát. Így történt, hogy 1976 októberén több mint száz liter víz tört a felszínre másodpercenként a Szalajka-forrásból, ami zavaros áradattá változtatta a patakot, és vitt mindent, ami a Szalajka-völgyben útjában állt.

Hasonló esetek megelőzésére alakították ki a Felső-tavat rögtön a forrás fakadása alatt, amit túránk egyből a vasútvégállomás felett érint is. Régen itt, a tározó felett, a forrás mellett szerpentinezett fel az ösvény az Istállós-kői-barlanghoz - azonban 2017 áprilisában a már lombjukat fakasztott fák ágára tapadt a későn érkezett hó, ami erdőrészleteket döntött ki a viharos széllel karöltve. Utunk folytatásához vissza kell sétálnunk a tározó gátjáig, ahol a ZΩ jelzés felkanyarodik az épen maradt erdőn keresztül a hegyoldalba, és a döntés szélén haladva kapaszkodik fel a Szalajka-forrás felé. Itt egy sziklás kiszögellést kerül az ösvény, ami a meredeken a forráskatlanba szakadó oldal felé fakorláttal támogatott. Nem véletlenül vezet erre a vad vidékre a turistaút, a Szalajka-patak ősi forrása ugyanis itt található, közel 100 méterrel a mai kifolyás felett. A régmúlt lenyomata egy magasabb, kevésbé bevágódott Szalajka-völgyet képvisel. Ez az ősi forrás egy tágas forrásbarlangot vájt a Bükk nyugati letörésébe, amit egy rövid, pár tíz méteres kitérővel meg is tekintünk.

A bozótos sziklataréjok bezáródásánál ugyanis az ösvény még feljebb kapaszkodik az oldalazásból, és egy háromszög alakú szádával a bükki vadonba ásító, tekintélyes sziklakapuval a mélybe nyíló üreg tárul ki előttünk. A természetes menedék a jégkorszakban az ősember lakhelye is volt, de a bükki pásztorok is előszeretettel húzták meg magukat állataikkal a tágas üregben. A felettünk magasodó hegyoldalt erről az üregről nevezték el Istállós-kőnek. A közel 60 méteres csarnok sátortetőt formáló mennyezetén cseppkőlefolyásokat, tábortüzek nyomát is láthatjuk. A legnagyobb nyári melegben is hűvösen marad az üreg, míg a zord téli időjárásban enyhe leheletét eregeti a csarnokba a hegy belseje.

A Nyugati-Bükk bércein

A barlanghoz vezető leágazástól pár métert vissza kell ereszkedni a völgybe, aminek a legalján a görgeteges bevágásba simul az ösvény. A bükki szurdokvölgyek egyik legjellegzetesebb, legvadregényesebb képviselőjében járunk; körülöttünk merész formákkal, tekintélyt parancsolóan tornyosul a Bükk-hegység monumentális tömbje. Az elkeskenyedő Szalajka-völgy egy meredek hegyoldalba fut, ahol az ösvény felkanyarodik balra a barlang feletti gerinc által lekanyarított sekély bevágásban. Itt kezdődik az a közel 400 méter szintet leküzdő meredek kapaszkodás, amit kb. másfél kilométeren teszünk meg - ezzel a hegység egyik legnehezebb útján közelítjük meg a Bükk legmagasabb bérceit.

Ez a szakasz rossz időben csak tapasztalt turistáknak ajánlott: esőben felázott, de különösen havas, jeges felületen veszélyes kicsúszások is történhetnek. Ennek ellenére az útvonal maga szép, igazi hegyi jelleget mutat a sziklás gerincekkel övezett, öreg bükkök között kanyargó vadászösvény.

Az Istállós-kői-barlang feletti sziklás gerinc egy kis előcsúcsban tetőzik, ami egy merész, köves nyerget alkot az Istállós-kő oldalában. Itt egy régi, sziklába vájt úthoz csatlakozunk, ami a sziklás kiszögellést megkerülve oldalaz az irdatlan leszakadás közepén. Innen a túloldalon ismét egy bevágásban kapaszkodunk tovább. Ez a legmeredekebb szakasz, ahol valóban próbára teszi erőnlétünket a hegy. Az ösvény az öreg bükkök gyökerei között kapaszkodik méterről méterre; érdemes kihasználni a természetes, gyökerek alkotta lépcsőfokokat. Bő száz méter szintet teszünk meg itt kétszáz méter távon, azaz a lejtőszög tekintélyes egy turistaúthoz.

Szerencsére egy régi utat keresztezünk itt a legmeredekebb oldalban, ami az Ispán-hegy nyerge és a Nagy-Kopasz között valósággal körbeöleli az Istállós-kő tömbjét. Ezen a pihenő jellegű ösvényen kanyarodunk be a hegy északi oldalába, ahol az utolsó rohamot kell levezényelnünk a hegy bevételéhez. Ez még mindig rendkívül meredek, de már kevésbé megerőltető a középső szakaszhoz képest. Az erdő is fiatalabb, kevésbé látványos, de az északi, északnyugati oldal némi árnyékot adhat a reggeli órákban ezen az izzasztó szakaszon.

A lekerekedő hegytető jelzi, hogy közel vagyunk a csúcshoz, ahol váratlanul toppan elénk a lombsátorral körbevett erdei tisztás, ami a hegy legmagasabb pontja. Itt jobbra egy fakereszt, balra pedig a sziklás csúcs, ahol büszkén áll a hegy tetejét jelző faoszlop. A felírt 959 méteres magasság sokáig a hegység legmagasabb ismert pontja volt, amit azonban a modern, pontos műholdas mérések felülbíráltak. A hegységperemi kiszögellés mögött ugyanis az Istállós-kőtől alig pár száz méterre, a Szilvási-kőnek nevezett erdős hegytető másfél méterrel magasabbnak bizonyult. A tovább vezető utunk is erre halad, az Istállós-kő keleti gerincén, ami egy érdekes, hegytetői, lapos töbröt kerül.

Az Istállós- és Szilvási-kő közötti nyeregbe érkezünk, ahol az eddig követett Z▲ jelzés lekanyarodik a déli oldalon. Ha meg akarjuk nézni a valódi legmagasabb pontot, akkor az északra leágazó S▲ jelzésen kell pár száz métert a nyeregből oldalazni. A kis táblával ellátott leágazásnál egy jelzetlen ösvényen érhetjük el a Szilvási-kő sziklás, fenyves és bükkös határán magasodó csúcsát.

Eredeti útvonalunk azonban az Istállós-kő déli oldalában ereszkedik be a hegy alatti nyeregbe, ahol a Z jelzésen jobbra, nyugat felé ereszkedünk tovább a tekintélyes bükktörzsek csarnokában. Egy kis katlanban megpihen a lejtő, mielőtt valóban betérnénk újra a fennsík nyugati letörésébe.

Ereszkedés vissza a Szalajka-völgybe

Az eddig széles szekérúton haladó Z jelzés a Kis-hegy gerincét megkerülve jobbra levált a kényelmes útról; meredeken ereszkedni kezdünk egy bevágásban. Az ösvény a természetes lejtőt követi, ami a Nagy-Kopasz lekerekedett tömbjétől délre kialakult kúp alakú hegy lábánál. Ezen a szakaszon egy félkört teszünk meg a hegy körül, miközben lassan adagolva veszítjük küzdelmesen megszerzett szintünket.

A bevágás aljánál egy pihenőnél leágazik az eddig hűségesen velünk tartó K+ jelzés, ami az Őr-kő-rétig vezet, egy igen látványos, hegyi réteket felfűző alternatívát kínálva az ereszkedésre. Mi azonban a leghatékonyabb, leggyorsabban visszavezető úton, a Z jelzésen folytatjuk, ami azért mutat nekünk is egy jellegzetes fennsíki rétet. Az elágazás alatt ugyanis kiérünk a Kopasz-rétre, ami tipikus, lapos nyeregben elhelyezkedő hegyi kaszálórét. A harsányzöld fűvel és tarka virágokkal ékes tisztás túlfelén egy furcsa betonépület áll besüllyesztve a rét szintje alá. Itt nyílik ugyanis a Kopasz-réti-barlang, ami az épület mögött egy bokrok között eltűnő sziklás torokkal enged bebocsájtást a barlangászoknak a hegy belsejébe.

A Kopasz-rétnél ideiglenesen megenyhül a lejtő, de amint beérünk a Nagy-Kopasz és a Küllő-hegy közötti bevágásba, a dózerút fokozódó meredekséggel ível alá a fennsík pereméről. A köves hegyoldalak között azonban hamar kiérkezünk a Kis-Kopasz alkotta nyereghez, ahol egy már alig kivehető erdei tisztás bújik meg az öreg bükkösben. A kaszálóhoz vezető dózerúton már enyhe lejtéssel kanyarodunk balra, dél felé, és pár perces, közel szintben haladó szakasz után ismét lekanyarodik a Z jelzés a kényelmes útról egy meredek, köves bevágásba. A fennsík nyugati letörése itt már valóban komolyan beindul, azonban az ösvény okosan kifut egy sziklakiszögellés gerincélére. Ez a váll ideiglenesen enyhít az ösvény meredekségén, azonban a sziklás kiszögelés nyergében, jobb híján bevág a sziklagerinc alatti bevágásba. Ez a rövid, de valóban megerőltető, sziklás, görgeteges szakasz az ereszkedés kulcspontja. A meredek szakasz után egy szerpentinezve haladó ösvényen kanyarodunk be a szikla alá, ahol pár száz méter után megenyhül az egész hegyoldal, így kijutunk a technikás részről. A sziklataréj folytatásaként formálódó gerincet követjük a továbbiakban, amiről jobbra egy erősen benőtt úton elérjük az Ugró-kői bányából érkező, széles dózerútra. Ezen már kényelmesen leérünk a Horotna-völgyben oldalazó erdőgazdasági útra, ami teherautónyi szélességgel vezet vissza a Szalajka-völgy irányába.

Itt pár száz métert követjük csak az utat, amin kényelmesen visszaérhetnénk a kisvasút végállomásához, azonban a Z jelzés lekanyarodik balra a patakhoz. Ez az ösvény elég meredek, a kidőlt fák miatt több szakaszon nehezen is járható, azonban egy hangulatos patakparti sétányon érhetjük el a Szalajka-völgy torkolatánál az erdei múzeumot és a Fátyol-vízesést. Ha nagyon benőtt, vagy sáros, csúszós a patakparti ösvény, a patak duzzasztásánál átsétálhatunk a túloldalt kényelmesen ereszkedő erdei útra. A patakkal karöltve érjük el a hegyi emberek életét, erdei munkáját bemutató szabadtéri kiállítást. A kis tisztáson kialakított, ötletes és szemléletes erdei múzeum végénél, egy nagy fedett pihenőnél betorkollik a Horotna-völgy a Szalajka-völgybe, ahol régi ismerősként ismét üdvözölhetjük a Szalajka-patak sebes folyását. Jobbra tőlünk, a két völgy egyesülése felett található a Fátyol-vízesés, hazánk leglátványosabb mésztufagátrendszere, ahol széles, csillámló függönyeivel bukdácsol lefelé a Szalajka-patak. Itt újra csatlakozunk a Z▲ jelzéshez, ami utunk elején is kísért. A Gloriette-tisztáson keresztülvágva visszaérkezünk a kisvasút végállomásához, bezárul a körtúra.

Ha van még bennünk lelkesedés és felfedező kedv, érdemes az utolsó, rövid szakaszt a Fátyol-vízeséstől Szilvásváradig gyalog megtenni, ugyanis itt a természeti látnivalók, mint árusok a búcsúban, egymást követik a lefelé vezető, alig két kilométeres szakaszon. A sziklából fakadó, vízeséssel kis tóba csobogó Szikla-forrás, a pisztrángkeltető buja növényzettel körbevett medencéi, a Szalajka-patak látványos, kristálytiszta tavai, megannyi pisztránggal és látványos vízi növényzettel, vadaspark, erdészeti múzeum, kisvasút és bazársor, megannyi látnivalót érintve érkezünk vissza a faluba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Távolsági busszal a Szilvásvárad, Szalajkavölgyi elágazás megállóhoz érkezünk. Innen a Szalajka-völgyi kisvasúttal a Szalajka – Fátyol-vízesés végállomásig utazunk.

Megközelítés

  • A túra a kisvasút végállomásáról indul, majd ugyanoda tér vissza.
  • Ha nem vesszük igénybe a kisvasutat, akkor három kilométert kell felsétálnunk a Szalakja-völgyben a Z és Z▲ jelzésen.

Parkolás

  • A Szalajka-völgyi kisvasútállomás mögött a nagy parkolóban tehetjük le az autónkat.

Koordináták

DD
48.075801, 20.413262
DMS
48°04'32.9"N 20°24'47.7"E
UTM
34U 456296 5324891
w3w 
///köves.előjel.szerelmes
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.
  • A meredek szakaszok miatt magas szárú bakancs, bordázott talpú túracipő és túrabot ajánlott.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,0
(1)
Stoller Balázs
2021-05-24 · Közösség
Ennek a túrának az elejét mindennek nevezném, csak könnyűnek nem. 😀 Mire felértünk Istállós-kőre úgy néztem ki mintha medencéből jöttem volna… 😅😀 Csak egy nagyon pici pihenőt iktattunk be, lehet ez volt a gond. De a lefele út nagyon szép és kellemes volt.
Mutass többet!
Szabó Ágnes
2021-05-01 · Közösség
Noha könnyűnek van írva, elég relatív. Még fel nem érünk a tetejére eléggé kaptató volt, legalábbis számunkra, de végig csináltuk. Aki kellemesen el szeretne fáradni, nagyon ajánlom.
Mutass többet!

A közösség fényképei

2021. május 1., szombat 17:45:49
2021. május 1., szombat 17:46:01
2021. május 1., szombat 17:46:07

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
8,3 km
Időtartam
3:20 óra
Szintemelkedés
616 m
Szintcsökkenés
616 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp