Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Bükk belsejének legeldugottabb vidékein

Gyalogtúra · Bükkvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Utunk érinti az Őserdő szélét az egykori edészeti vasút nyomvonalánál
    / Utunk érinti az Őserdő szélét az egykori edészeti vasút nyomvonalánál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vörös-kő-bérc karrmezős letörésénél oldalazunk a fennsík peremén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Déli-Bükkre, az Ódorvártól a Nagy-Egedig a Vörös-kő-bérc oldalából
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szilvási-kő erdős csúcsa a Bükk legmagasabb pontja
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Holló-kő elágazása, a Leány-völgy fokozottan védett szurdokának peremén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükk-fennsík peremének bükkösében kapaszkodunk a Szilvási-kőre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balra a Tar-kő, mellette a Pes-kő háta, mögöttük a Déli-Bükk (Őr-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő meghitt tisztása a második legmagasabb pont a Bükkben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő alatt a Tárkányi-patak völgye és a Bükk Egerig nyújtózó vonulata
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Forrás és pihenő a Tótfalu-völgyben, a fennsíkra igyekvő út mentén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő-rét pihenője, a csúcsra igyekvő ösvény elágazásában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő népszerűsége töretlen, mégha le is szorult az elsőségről
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tótfalu- és a Szalajka-völgy madártávlatból, a Gerennavár csúcsáról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Gerennavár ligetes tölgyeséből a fennsík nyugati peremére
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Cserepes-kői barlangszállás Őr-kő Leány-völgyi kilátóhely Fátyol-vízesés
Túránk a bükki vadon központi részére vezet: a legvadregényesebb tájakra, messze a településektől. Az északnyugati erősségtől, a Gerennavártól egészen a legszélső dél-bükki látókőig, az Őr-kőig sorba járjuk a hegység legeldugottabb vidékeit. Három fokozottan védett területen keresztül kapunk egy jellemző szeletet a Bükkből. A Szalajka-völgy forrásokban és hangulatokban gazdag szurdoka, a Leány-völgy feletti sziklás Gerennavár történelmi kilátópontja és a fennsíkperemi kövek vadregényes vonulata mind elsőrangú túracélpont, amit ezen az útvonalon bejárhatunk.
nyitva
közepes
Hossz 19,1 km
6:40 óra
1 091 m
1 000 m

Túránk a hegység jellemző tájait, hangulatait fűzi sorra a fennsík nyugati végeit átölelő nyomvonalával. A Szalajka völgyéből indulunk, majd oda is térünk vissza, ám amíg a völgy falu felőli vége a turizmusról és a lipicai lovakról szól, addig a legbelsőbb zugaiban már a geológiai értékeket, a tájat formáló és megélő emberek életét, tárgyi emlékeit láthatjuk. Remek befejezése a túrának a Horotna-völgy torkolatánál kialakított szabadtéri erdei múzeum, de az út során is számtalan helyen detektálhatjuk az erdei élet nyomait, hiszen a hegyen élő és dolgozó emberek számos emlékével találkozunk.

A fennsíkperemi függővölgyek némelyike kerekded, tölcsér alakú boksát rejt, így az Őserdő mellett és az Őr-kő mögött, a Péter út tetején elhaladunk több mészégető boksa maradványa mellett. Általában az erdőn dolgozó emberek maguk eszkábálták össze gallyból, rönkből kunyhójukat, de a hegyen tevékenykedő ember mindig örült a természetes menedéknek. Így az Istállós-kő is az alatta fekvő, juhászok és kondások által előszeretettel használt tágas barlangról, természetes „istállóról” kapta a nevét. A Cserepes-kő is rendelkezik egy barlangi szállással, ahol a régmúltban a betyárok, majd a Kéktúra mozgalom beindulásával a hegyi vándorok használják a természetes menedéket.

Túránk a kirándulók körében népszerű kisvasút állomásánál kezdődik - később a Tótfalu-völgyben és az Őserdő körül érintjük a már felszámolt vonalakat is. A 20. században ugyanis a fennsíki erdők hatékony kitermelése végett a tulajdonos grófi család síneket fektetett a Tótfalu-völgybe, melyek egész a völgyfőig hatoltak, míg a legmeredekebb oldalban egy drótköteles siklópályát alakítottak ki, hogy összekapcsolják a völgyi és a fennsíki vonalakat. A fennsíkon is több vasútvonal üzemelt a „fénykorban”; az egyik Bánkút felé haladt, míg a másik az Őserdő mellett a déli peremre. Bár rengeteg ősi bükkös látta kárát a modernizált fakitermelésnek, a szilvásváradi erdész jóvoltából a ma is tekintélyes bükkfa matuzsálemekkel büszkélkedő Őserdő megmaradt viszonylagos érintetlenségében. Itt mi is láthatjuk, miként kellene megújítani az erdőket: ahogy egy-egy öreg bükkfa térdre rogy, helyén az ugrásra készen álló csemetéi szöknek a magasba az éltető napfényért. Ezt a megújulást kívánják mesterségesen előidézni a modern erdészeti elvek is, így a Szalajka-völgy viszonylag érintetlen égererdőit is lékek vágásával serkentik a hosszú távú megújulásra.

Ez a nehezen megközelíthető, fennsíkperemi vidék megőrizte a vadon viszonylagos érintetlenségét, illetve lehetőséget adott a visszatelepülésére. A 2010-es évek szenzációja volt a farkas állandó jelenléte a fennsíkon, melynek nyomát szerencsés esetben mi is felfedezhetjük. Kevésbé köztudott, hogy kárpáti nagymacskánk, a hiúz is állandó jelleggel jelen van a területen, bár csekély példányszámmal. A hiúzt az erdő szellemeként a szakemberek is csak nyomai alapján tartják számon. A sziklás, zegzugos vidék a hiúz mellett a vadmacskának is kedvelt otthona, és (bár csak látogatóban) a medve is rendszeresen megfordul itt, a bükki vadon legmélyén. A kövek alatti sziklás, görgeteges vidék a korzikai hegyi juh kedvelt élettere, sokszor hallhatjuk is a muflonok bégetését a kövekről. Ősz elején szarvasbőgéstől hangosak a fennsík alatt bevágódó völgyek. Ennek egyik jellemző helyszíne a Cserepes-kői barlangszállás vagy az Őr-kő-ház, ahol egy csillagfényes szeptemberi éjszakát eltöltve biztosan hallhatjuk a szarvasbikák nászénekét.

A szerző tippje

  • A túra útvonala 'nyitott kör'; bezárásához le kell sétálnunk a Szalajka-völgyön, ami önmagában is egy szép és tartalmas kiegészítése az útvonalnak, de lehetőségünk van a Gloriette tisztásról kisvasúttal is visszaérkezni kiindulópontunkra (ehhez viszont tájékozódjunk jó időben a menetrendről).
  • A Szalajka-völgy elején a bazársoron, de akár a faluszéli éttermekben, sütödékben is ehetünk, ihatunk a túra végeztével egy lángost, gulyást vagy sült pisztrángot. A hosszú túra után jólesik egy kis pihenő, frissítő az autentikus környezetben.
  • A túra hossza feltételezi, hogy jó tempóban járjuk be, vagy a környéken szállunk meg. Érdemes rászánni akár több napot is, hogy felfedezzük ezt a vidéket. A Bükk, de maga Szilvásvárad környéke is rengeteg érdekes és élvezetes helyszínnel, látványossággal kínál lehetőséget a kikapcsolódásra. A lipicai ménes, fogathajtó versenyek, a kulturális, erdészeti és néptörténeti kiállítások, séta a bazársoron, ebéd a pisztrángosban megannyi lehetőség a kikapcsolódásra. Ehhez rengeteg szálláslehetőség közül válogathatunk akár a faluban, akár a Szalajka-völgyben.
  • A túra útvonalán érintjük a Cserepes-kői barlangszállást, ami nem csak a kéktúrázók körében népszerű szálláshely. Ha nyitottak vagyunk a szabadban éjszakázásra egy évszaknak megfelelő hálózsákkal, derékaljjal és megfelelő mennyiségű ennivalóval, itallal felszerelkezve, emlékezetes estét tölthetünk el a Bükk szívében. Ezzel elég időnk is lesz a túra bejárására, a környék hangulatának megélésére és az utazásra is. Érdekes élmény a hegyen, az erdő mélyén megélni az éjszakát, a naplementét és a napfelkeltét, így egészen új perspektívába helyeződik a természetjárás.
  • Lehetőségünk van erdei szálláson is éjszakázni közel a túra nyomvonalához, hiszen a Háromkúti erdészház alig két kilométerre található. Ehhez csak tovább kell menni a S jelzésen Holló-kő elágazásánál a festői Huta-réten keresztül, aminek túloldalán található a négy férőhelyes erdei házikó. Másnap vagy még aznap lehetőségünk van akár egy kis toldással Bánkutat is meglátogatni, vagy akár itt megszállni, de remek alternatívát ad a K+ jelzésen bekapcsolódni a túrába - amivel ugyan kihagyjuk a S▲ jelzést, de a az Istállós-kő dél felől is megközelíthető a Z▲ jelzésen.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-10-25
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Szilvási-kő, 961 m
Legalacsonyabb pont
361 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Fátyol Vendégház

Biztonsági előírások

  • Sziklás kilátópontoknál óvatosan közelítsük meg a letörést, lehetőleg a perem mögött maradjunk pár méterrel, ahonnan biztonságban tekinthetjük be a vidéket.
  • Ne szelfizzünk a medvével! :)

Kezdés

Szilvásvárad, Szalajka-Fatelep kisvasút végállomás (361 m)
Koordináták:
DD
48.094961, 20.393705
DMS
48°05'41.9"N 20°23'37.3"E
UTM
34U 454856 5327032
w3w 
///kitartás.kisebb.rádiózik

Végpont

Szilvásvárad, Fátyol-vízesés kisvasút végállomás

Útleírás

Itiner:

  • Szilvásváradról a Z jelzésen indulunk.
  • A Tótfalu-völgyben a S jelzésre térünk, ami a Bükk-fennsík peremére vezet.
  • Rövid kitérőt teszünk a SL jelzésen a Gerennavárhoz.
  • A Holló-kő mellől a S▲ jelzésen haladunk tovább a Szilvási-kő, majd a Z▲ jelzésen az Istállós-kő érintésével a Z jelzésig.
  • A Z jelzésen az Őserdőig ereszkedünk, ahonnan a K jelzést követjük.
  • A K jelzésről a Cserepes-kői barlangszálláshoz teszünk pár méter kitérőt a KΩ jelzésen, illetve az Őr-kőhöz a K▲ jelzésen.
  • Az Őr-kő-réttől a P jelzésen ereszkedünk le a katonasírokhoz, ahonnan a Horotna-völgyön keresztül a S jelzéssel érkezünk le a Szalajka-völgybe.
  • A Fátyol-vízesés mellett a Z▲ jelzés mentén fordulunk vissza a Gloriette-tisztáshoz, túránk végpontjához. 

A túráról részletesen:

Tótfaluból a Gerennavárba

A Szalajka-völgy elején, a kisvasút alsó végállomásától indulunk a Z jelzésen. Az első szakaszt aszfaltúton vagyunk kénytelenek megtenni. A völgy látványosságokban gazdag belső vidékeit a könnyebb elérhetőség miatt közúttal látták el, sőt a fennsík peremére, az Olasz-kapuig járható út is itt halad el, ami hétvégéken komoly forgalmat bonyolít le. Az első kilométeren magunk mögött hagyjuk a bazársort, az éttermeket, és az első jelentős elágazásnál balra kanyarodunk a Tótfalu-völgyben a S jelzéssel egyetemben.

A völgy nevét az itt alapított település adta, ugyanis a Nyugati-Bükk erdeinek feldolgozására szláv lakosság települt a völgybe. Tótfalunak ugyanakkor már csak a neve maradt meg, ahogy az ide vezető vasút is már csak a hegyoldalban lankásan emelkedő bevágásként, erdészeti útként maradt fenn. A 20. század közepéig még itt hordták le a Bükk-fennsíkon kivágott erdők faanyagát. A völgy végében ugyanis egy siklópálya üzemelt évtizedekig, amivel a fával teli kocsikat eresztették le. Ezt a siklópályát még láthatjuk a háromkúti erdészről és gyermekének születéséről szóló „Simon Menyhért születése” című filmben.

A völgy lassan emelkedik a patakparti égeresek és a közöttük megbúvó rétek mentén. Egy bő kilométer után kiépített forrás és pihenőhely fogad a patak menti rét szélén, de még igencsak utunk elején járunk a pihenéshez. A rét feletti S-kanyar után azonban elhagyjuk az aszfaltos utat, és a Gerennavár sziklás, görgeteges oldala alatt megkezdjük kapaszkodásunkat az Ivánka-lápán. Ez a meredek völgyszakasz is komoly károkat szenvedett a 2017. évi áprilisi hótól, ami a már lombba borult fákra fagyva egész erdőrészleteket döntött ki a hegységben. A foghíjas bükkösben egyre meredekebben kapaszkodunk a hegység nyugati leszakadásánál, míg a sziklás, görgeteges völgyből ki is kanyarodik az út a meredek déli hegyoldalba, ami szerpentinezve próbálja a meredekséget enyhíteni. Jó pár kanyar és verejtékcsepp után felérkezünk a nemrég elhagyott fennsíkra vezető úthoz, csak már kétszáz méter szinttel feljebb.

A kikeskenyedő gerincélre a Gerennavár tömbje alatti nyeregnél érkezünk, ahol a murvás parkolóból a SL jelzés vezet a középkori vár romjaihoz és kilátópontjához. Ehhez újabb bő ötven méter szintet kell leküzdenünk immár falépcsőkkel támogatva, hogy végre felérjünk a stratégiai hegytetőre. A 14. században épült vár egy ennél is félreesőbb erődítést helyettesített, a szemben lévő gerinc sziklás kiszögelésén álló, Árpád-kori Éles-kő várát. A Gerennavár is csak néhány évszázadig létezett, félreeső pozíciója és kitett fekvése miatt a török időkben elhagyták.

A hegytetőre felérkezve idilli környezet fogad, a meredek oldalakkal határolt lapos platón ugyanis kényelmes, tágas tisztás áll. Öreg fák csoportja között meredek sáncok, sziklás oldalak között vélhetjük felfedezni az egykori őrtornyot és várudvart. A rét túloldalán egy sziklakapun átlépve kiérkezünk a hegytető sziklás letöréséhez, ahonnan remekül rálátunk az alattunk húzódó Tótfalu-völgyre és a szemközti bércek alkotta sávra, ami alatt szédítő mélységbe szakad a Bükk nyugati oromfala. A balra sorakozó hegytetők jelölik ki a tovább vezető utunkat is egészen az Őr-kőig, míg a fennsík utolsó bástyájaként a Bél-kő sziklafala elérhetetlen messzeségben trónol a vidék felett.

A SL jelzésen visszasétálunk a nyereghez, és az aszfaltot keresztezve folytatjuk a kapaszkodást a bükkös erdőt keresztülszelő dózerúton a S jelzésen. A Leány-völgybe rendkívül meredek falakkal letörő gerincen kapaszkodunk a Holló-kő tömbjéig, ahol újra keresztezzük a fennsíkra igyekvő utat, immár utoljára. A S▲ jelzésen ugyanis bekanyarodunk a túloldalt sorakozó fennsíkperem legmagasabb bércei alá, a Kukucsó-lápa függővölgyébe.

Kapaszkodás a Bükk-fennsík nyugati peremén

A Kukucsó-lápa egy régi völgyfelszín lenyomata. A napjainkra magasba emelkedett, fennsíkperemi helyzetében nem mélyíti tovább semmilyen patak, a karsztos felszínről mélybe szivárgó vizek innen a szurdokvölgyek alján fakadó nagy hozamú forrásokban kerülnek ismét a felszínre. Innentől ugyanis belépünk a triász nagyfennsíki mészkő összefüggő tömbjébe, amit majd csak túránk végén, a Horotna-völgy nyergénél hagyunk magunk mögött. Ez a közel ezer méter vastagságú hatalmas tömb alkotja a Bükk-fennsík nagy részét, jellegzetes töbrös, karsztvápás völgyeivel és közel egyforma magasságú csúcsaival. A felettünk sorakozó tetők mindegyike 10-20 méteres eltéréssel ugyanakkora magasságot képvisel. A Kukucsó-hegy és a Vörös-sár-hegy közötti nyeregben kb. 900 méter magasba érkezünk, amit innentől pár kilométeren át meg is őrzünk. Ez a szint egyértelműen hegyvidéki klímát képvisel, az évszakok több hetes eltéréssel érkeznek ide, míg az utóbbi évek hómentes telei itt még nem adták fel a harcot.

A Fa-kút nyaknál kis erdei tisztást keresztezünk, túloldalán felérünk a hegység legmagasabb tömbjére. A lapos bércek között egy meredek falakkal határolt, sekély, sík aljzatú köríves mélyedést, úgynevezett függőtöbröt érintünk, név szerint a Tányéros-töbröt. A mélyedés alján kis tisztás, körülötte sűrű bükkös erdős, melynek magas, oszlopos csarnokában érintjük a Bükk legmagasabb csúcsának oldalát. Ugyanis a hosszú ideig listavezető Istállós-kőről kiderült, hogy pár méterrel alacsonyabb a szomszédos Szilvási-kőnél, így ez utóbbi lépett elő a rangsor élére a 2010-es évektől. Az addig teljesen mellőzött erdős csúcsra kis ösvény vezet fel, táblával jelezve a 961 méteres új rekordert. A sziklás oldalban leérünk a régi és új csúcstartó közötti nyeregbe, az Istállós-kő és a Szilvási-kő közé egy kis paddal, asztallal ellátott pihenőhöz. Innen az Istállós-kő is csak pár száz méter kitérő, érdemes rá felsétálni a S▲ jelzésen, hiszen alig pár méter szinttel van csak a nyereg felett. Érdekes, hogy az Istállós-kő csúcstömbjén is található egy Tányéros-töbörhöz hasonló függőtöbör, amit ugyanúgy megkerül a csúcsra vezető turistaút. Itt a patinás Istállós-kövön már csúcskereszt és csúcstábla is fogad a hegytetői erdei tisztás két szélén.

Bár a nyeregbe ugyanazon az útvonalon megyünk vissza, tartsuk észben, hogy innen már a S▲ jelzéssel együtt haladó Z▲ jelzést kell követnünk. A nyeregtől ugyanis ez vezet le az Istállós-kő tömbjéről déli irányba, a tekintélyes bükkök között kanyargó Z jelzésig, ami átvisz minket a fennsík déli oldalára.

Az Őserdőben és a Cserepes-kövön; keresztül a Központi-Bükk vadonján

Kelet felé, balra követjük a sekély völgyet, ami a Káposztás-kert-lápának fogyatkozó fenyveseihez vezet. Itt keresztezzük a régi, fakitermeléshez létesített vasút nyomvonalát, ami mára már erdészeti útként funkcionál, és a túloldali völgyecskében dél felé folytatjuk utunkat a kényelmes erdei ösvényen. A Virágos-sár-hegy és a Vöröskő-bérc között egyre határozottabban formálódó völgyben bal kéz felől érintjük az Őserdő tekintélyes bükkfáit. A grófi világban vadászterületnek fenntartott erdőben a szilvásváradi erdész felfigyelt az egészségesen, magas átlagéletkorral megmaradt montán bükkösre. A kivágástól megmentve így maradt meg napjainkra ez a jó évszázada érintetlen, 200 éves famatuzsálemekkel és egészséges, természetes csemetéikkel folyamatos körforgásban megújuló rengeteg.

Az Őserdőtől folytatjuk a Virágos-sár egyre mélyülő völgyében az ereszkedést, de már a K jelzésen. Itt sajnos komoly szintet veszítünk, aminek később látjuk majd kárát. Az út a Vörös-kő gerincére ereszkedik alá, bár a fokozottan védett területre turistaút hiányában nem léphetünk be. Vissza is kanyarodik a köves hegyoldalban a K jelzés, és lassú emelkedéssel keresztezzük a sziklás hegyoldalt. Egy szakaszon itt hegyi réten vágunk át a Vörös-kő-bérc déli oldalában, ahonnan pazar kilátás nyílik a Déli-Bükkre. Az alattunk húzódó gerincek és völgyek mind a Felsőtárkányi-medence széles táljába vezetnek. A távolban a Vár-hegy és az Eged-hegy jellegzetes kúpja alatt székel Eger városa, túl a tarka háztetőkön pedig az Alföld laposa vész a messzeségbe.

A rét után kis ereszkedéssel keresztezünk egy épp kialakulóban lévő völgyet, míg a túloldalon jellegzetes karsztvidékre érkezünk a Cserepes-kő fehér tarajos kőhullámai közé. Ez a hegyoldal az ördögszántás iskolapéldája, ahol a felszínre került egységes kőzetfelszínt a csapadékvíz a repedések mentén kioldotta, míg a keményebb tömbök kiállnak a fű és a növényzet közül. Ezen a göröngyös, sziklás felszínen oldalazunk keresztül a hegy túloldalára. Az ösvény néhol tekervényesen keresi a sziklák közötti legkényelmesebb útvonalat, de még így is megerőltető ez a szakasz, főleg télen. A túloldalon tábla hívja fel figyelmünket, hogy a felettünk lévő sziklakiszögellés hazánk egyik patinás barlangszállását rejti. Érdemes itt lekanyarodva beiktatni ezt a pár tíz méteres kitérőt a Cserepes-kői barlangszállásig a KΩ jelzésen. A kéktúrázók körében kedvelt menedék kályhával, fa fekhelyekkel, polccal és némi vésztartalékkal van felszerelve.

A következő közel két kilométeren a vadregényes, sziklás bükki vadon szívében vezet utunk tovább a K jelzésen. A Cserepes-kő-lápa mélyedése után egy újabb lendülettel felkapaszkodjunk a Pes-kő tömbjére. A pazar panorámát adó Pes-kő sajnos nem közelíthető meg turistaúton, de a hegy túloldalának sziklás útvonalán a Pes-kő kapun átjutva egy szűk kilátást nyújtó kiszögelést is érintünk. A dél-bükki látókövek jellegzetes látványa tűnik fel a lombok övezte kilátópontról. Ezen a sziklás vidéken áthaladó turistaút a Bükk, de talán az egész Országos Kéktúra egyik leghangulatosabb szakasza. Jobbra feltűnik a Kocsmáros-rét kerek tisztása, amit a sziklás bükkerdőben épp elkerülünk. Azonban hamarosan kiérkezünk az Őr-kő-rét hangulatos, ligetes erdei tisztására, ahol búcsút intünk a kéktúrázóknak. Előtte még érintjük egy rövid kitérővel a Dél-bükki látókövek impozáns képviselőjét, az Őr-követ.

A fennsík őrbástyáján, az Őr-kövön

Átvágunk a rét túloldalára a K▲ jelzést követő ösvénnyel, és a sziklás bükkösben felkapaszkodunk az sziklás csúcstömbre. Egy jellegzetes sziklakapu szűkületén keresztül érjük el az ördögszántással barázdált csúcsot. A hegytető déli oldalán, egy sziklafal tetején nyílik ki a kőriserdő, jellegzetes dél-bükki kilátással. Nem hiába hívják a hegyet Őr-kőnek: a hegység délnyugati lábára, a Felsőtárkányi-medencén át Eger városáig, az Alföldig pazar panorámát nyújt a sziklatető. Az Őr-kőről nyíló látvány meghatározó eleme a Bükk-fennsík peremén formálódó bálnahátszerű kövek sora, aminek legjellegzetesebb képviselői, a Tar-kő és a Pes-kő tőlünk balra, míg nyugatra az Ördög-hegy, a Sándor-hegy és a Kerek-hegy erdős háta hullámzik. Az alattunk függő, füves párkányokkal szabdalt tekintélyes leszakadás a sziklagyepek egyik legszebb és legjellegzetesebb képviselője a hegységben.

Visszamegyünk a K▲ jelzésen az Őrkő-rétre, majd a P jelzés már érintett elágazásához és az Őr-kőtől északra induló sekély völgyben ereszkedünk le a fennsík és a Kelemen széke közötti nyeregbe. Itt két sír áll, emlékeztetve a világháborúban messzi hazájuktól elesett német katonákra. Valóban stratégiai pont ez a hágó: hat útvonalon öt jelzés ágazik itt el, ahol mi is megválaszthatjuk a céljainknak legmegfelelőbbet. A Z+ jelzés felvisz a Kelemen székének bronzkori erődítményén keresztül a Bácsó-völgybe, a K és a P jelzés a túloldalra, Bálapátfalvára navigál, de mi a S jelzést követjük most, ami a legegyértelműbben és leggyorsabban vezet vissza a Szalajka-völgybe.

Ereszkedés a Szalajka-völgybe

A S jelzés variálás nélkül bevág jobbra az éppen megszülető Horotna-völgybe. Szerencsére egy kényelmes dózerutat követünk majdnem végig, hiszen a S jelzés egész a Z jelzéssel való találkozásig ezt a stratégiai útvonalat követi a völgy jobb oldalán. A Z jelzéssel kiegészült S jelzés bő száz méter után levág balra a patakhoz a széles dózerútról, ami egyébként a kisvasút végállomásához vezet.

A S és Z jelzés által használt ösvény elég meredek, a kidőlt fák miatt több szakaszon nehezen is járható, azonban egy hangulatos patakparti sétányon érhetjük el a Szalajka-völgy torkolatánál az erdei múzeumot és a Fátyol-vízesést. Ha nagyon benőtt, vagy sáros, csúszós a patakparti ösvény, a patak duzzasztásánál átsétálhatunk a túloldalt kényelmesen ereszkedő erdei útra. A patakkal karöltve érjük el a hegyi emberek életét, erdei munkáját bemutató szabadtéri kiállítást. A kis tisztáson kialakított, ötletes és szemléletes erdei múzeum végénél egy nagy, fedett pihenőnél betorkollik a Horotna-völgy a Szalajka-völgybe, ahol régi ismerősként ismét üdvözölhetjük a Szalajka-patak sebes folyását. Jobbra tőlünk, a két völgy egyesülése felett található a Fátyol-vízesés, hazánk leglátványosabb mésztufagátrendszere, ahol széles, csillámló függönyeivel bukdácsol lefelé a Szalajka-patak. Itt csatlakozunk a Z▲ jelzéshez, ami a Gloriette-tisztáson keresztülvágva vezet a kisvasút végállomásához. A vonatra ülve körtúrává zárhatjuk az útvonalat.

Ha van még bennünk lelkesedés és felfedező kedv, érdemes az utolsó, rövid szakaszt a Fátyol-vízeséstől Szilvásváradig a Z jelzésen gyalog megtenni, ugyanis itt a természeti látnivalók, mint árusok a búcsúban, egymást követik a lefelé vezető alig két kilométeres szakaszon. A sziklából fakadó, vízeséssel kis tóba csobogó Szikla-forrás, a pisztrángkeltető buja növényzettel körbevett medencéi, a Szalajka-patak látványos, kristálytiszta tavai megannyi pisztránggal és zöldellő vízi növényzettel, vadaspark, erdészeti múzeum, kisvasút és bazársor megannyi látnivalóját érintve érkezünk vissza a faluba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Az Egerből induló buszjáratról a Szilvásvárad, camping megállóban érdemes leszállni.

  • Vonattal a Szilvásvárad-Szalajkavölgy vasúti megállóhelyig utazzunk!

Megközelítés

  •  A túra kiindulópontja a Szalajka-völgyben felfelé pár száz méterre,  a kisvasút induló állomásán található, ahova a megállóból a Z jelzés vezet.

  • Ha vonattal érkezünk, a megállóhelyről keleti irányba induljunk a kitaposott ösvényen, ami az Egri útba torkollik. A buszmegállótól már a Z jelzések kísérnek minket a túra kezdőpontjára.

  • A túra végpontja a kisvasút felső végállomása, így kézenfekvő a kisvasutat használni a lejutásra - de egyszerűen le is sétálhatunk a Szalajka-völgyön azt a három kilométert a Z jelzésen.

Parkolás

  • A Szalajka-völgyi kisvasútállomás mögött, a nagy parkolóban érdemes letenni az autót.

Koordináták

DD
48.094961, 20.393705
DMS
48°05'41.9"N 20°23'37.3"E
UTM
34U 454856 5327032
w3w 
///kitartás.kisebb.rádiózik
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
19,1 km
Időtartam
6:40 óra
Szintemelkedés
1 091 m
Szintcsökkenés
1 000 m
Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát Egyirányú túra

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp