A Börzsöny szívéből a Dunakanyar D betűjébe

Itiner

• A Királyréti Erdei Vasút végállomásától a Z jelzéseket követve a Király-réten és a Kisinóci-réten át jutunk a Kisinóci Turistaházhoz. 
• Innen két kitérőtől eltekintve végig az Országos Kéktúra útvonalán haladunk. A kálvária stációi mentén Kóspallagra ereszkedünk, végigsétálunk a falun. 
• A Piroska-hegy kaptatója után a Békás-réten pazar panorámát kapunk a Börzsönyre. 
• Combos ereszkedést követően balra térünk a Z jelzésre, hogy útba ejtsük a Törökmezei-halastavat, majd a Z● jelzésen a Fehér-kút forrását. 
• Az elágazásban a P és Z◼ jelzéseken jobbra-előre (dél felé) jutunk a Törökmezői Turistaházhoz és közvetlen szomszédságában a kalandparkhoz. 
• A K jelzéseken Törökmezőn, majd a hagyásfás csapásréten át jutunk Kövesmezőre, ahol a visegrádi várra kapunk egyedi panorámát. A Hegyes-tető csúcsán álló Julianus-kilátóig a Törökmezői Tanösvény táblái is kísérnek bennünket. Az útvonalról a ZT jelzésre térve 100 méternyi kerülővel jutunk a Büdös-tóhoz. Az útvonal visszacsatlakozik a K jelzésbe. 
• A Julianus-kilátó után a K jelzések a kutatóaknák érintésével ereszkednek vissza Nagymaros vasútállomására. 

Részletes útleírás

A túránk kezdőpontjára hazánk harmadik legnépszerűbb kisvasútja zakatol velünk a keskenyvágányú sínpáron. 1892-ben még a kitermelt fát szállította, az 1912-es felújítást és nyomvonalmódosítást követően már a bányákból kitermelt köveket is lecipelte a Duna partjára. A bányák bezárásával úgy tűnt, többé nincs szükség a vasúti vonalra, de 1954-ben mentő ötletként személyszállításba kezdtek: kezdetben a helyi lakosokat, majd az úttörőket, végül a kirándulni vágyókat vitte a Börzsöny belsejébe kedves zakatolással. Manapság nosztalgiavonattal, motorkocsival és napelemes szerelvénnyel is utazhatunk Királyrét és Kismaros között.

Királyrét mézes madzagja

A vonatról leszállva számtalan lehetőség csábít maradásra. A vasútállomástól néhány lépés visszafelé a sínek mentén, és máris vágtat velünk a hajtány az erdei körpályán – ha bírjuk szusszal a tekerést. A P és K+ jelzéseken északnyugat felé indulva 350 méternyire detektívüveges madárlest, pókhálós játszóteret, érzékszerveket aktiváló kiállítást találunk. A 2,6 km hosszú, béka-rajzokkal és ZT jelzésekkel ellátott tanösvényt bejárva számtalan forrás, tavacska, bánya esik útba, miközben sorra felfedezzük a természeti és helytörténeti értékeket. A gyerekeket vonzó erdei játszótér a Z+ jelzésen 300 méternyi séta csupán. A központi büfék finom falatjai közül is válogathatunk, mielőtt nekilendülnénk a kevés szintemelkedést tartogató, ám hosszú túrának.

Az Ipoly Erdő Zrt. 2018-ban elkészült Királyréti Kirándulóközpontjának faépületénél kell keresnünk a szikla oldalán az első Z jelzéseket, amelyek az erdőbe térve egy leheletnyi kaptató után szintben kanyarognak az erdőben. Az összefüggő lombkoronát csak a Király-rét virágszőnyeges tisztása és a Kisinóci-rét pihenője szakítja meg. Átkelünk a kígyóként alattunk tekergő, nevével ellentétben szerényen csörgedező Pokol-völgyi patakon. Kiépített tűzrakó helyet is találunk az árnyas padok és asztalok mellett. Innen a K jelzésre váltva, déli irányba 200 méternyire találjuk meg a Kisinóci Turistaházat. A pihenni vágyókat nem csak szállással, főtt étellel, grillterasszal, kemencével, erdei iskolával, szervezett programokkal, wifivel várják, de a nyári rekkenő hőségben még egy kültéri úszómedencében is csobbanhatunk, ha itt szállunk meg.

Két turistaház között

Kisinócon résen kell lennünk, ha meg akarjuk találni a tovább vezető K és S◼ jelzéseket, amelyek lombhullásig szinte elbújnak a fák törzsén. A turistaháztól induló betonúton visszafelé, északi irányban 50 méter után fedezhető fel az erdőbe balra térő keskeny ösvény, ami a Ló-hegyi patak keresztezéséig hullámvasútként hullámzik alattunk, majd emelkedésbe vált. A hegytetőről szintező sétával érünk egy detektívüveges fotós leshez, amiből a kulcs birtokában madarakat vagy az etető közelében sétáló vadakat lehet észrevétlenül lencsevégre kapni.

A K jelzések mentén három kőkereszt bukkan elő az úton, jelezve, hogy megérkeztünk Kóspallag kálváriájának tetejére. Érdemes jobbra kisétálni a sziklára, és gyönyörködni a Börzsöny délkeleti vonulataiban. A stációk mentén a faluba ereszkedve madártávlatból gyönyörködhetünk a mesei fekvésű településben. Nyár végén az árnyékmentes, izzasztó lejtmenet finom falatokkal kárpótolja az erre járót: az út mellé ültetett regimentnyi szilvafa fakadásig érett terméseiből alaposan belakmározhatunk.

Miután átszeltük a falut, egy ideig még aszfalton menetelünk, elhaladva a Kóspallag Kapuja erdei pihenő mellett, majd a Piroska-hegy oldalában ismét nekivágunk az emelkedőnek. A lapossá szelídülő erdei út egyszer csak mezőgazdasági területbe torkollik. A K jelzések itt a fákon bújnak meg, de nem kell bemennünk az erdőbe, csak a kukoricatábla mentén a mezőgazdasági utat követnünk. Egy derékszögű kanyar után kinyílik a táj: 180 fokos panorámával a Börzsöny körülöttünk hullámzó csúcsain vezethetjük végig a szemünket. Továbbindulva az elágazásokban jelzések híján mindig az egyenes irányt kell követni, amíg átvágunk a Békás-réten. Itt érdemes hátrafordulni, hogy újabb panorámát fogadhassunk be – most északkeleti irányba.

Az erdőbe érve erős ereszkedésbe váltunk, aminek az aljában elágazáshoz érkezünk. Jobbra a K jelzés is a Törökmezői Turistaházhoz visz, de érdemes mégis balra tartani a Z, majd rövid kitérővel a Z● jelzésen, ami a Törökmezei-halastó és a Fehér-kút forrás érintésével ugyanoda vezet. A forrás elapadt foglalatán ugyan elhelyeztek egy „Nem ivóvíz” táblát, de célpontunk tőle jobbra található néhány lépésnyire. Mellékforrása ugyan nincs bevizsgálva, ám állandó jelleggel csordogáló vizében apró rákocskák fürdenek, ami a víz minőségéről árulkodik. A forrásvíz csak saját felelősségre fogyasztható.

A forrástól továbbindulva a Z jelzésen elágazáshoz érünk, ahol a táblák és a fára festett jelzések is mutatják a helyes (déli) irányt a mindössze 100 méterre levő turistaházhoz (a P és Z◼ jelzéseken).

Adrenalinbomba Törökmezőn

A helyszín a két csata között itt állomásozó, megpihenő török seregről kapta a nevét. Mi is átélhetjük a harci kedv okozta pulzusemelést, ha légitámadást indítunk a kalandpark fákra szerelt akadályai ellen. Az átlendüléssel, kúszással, egyensúlyozással megspékelt feladatok teljesítése után jólesik megpihenni a lombok árnyékában hűsítőt kortyolva, vagy épp a TörökmeZOO állatparkjának érdekes teremtményeit szemlélve. 

Innen még mindig a K jelzéseket követjük, amihez a Törökmezői tanösvény is csatlakozik tábláival és ZT jelzéseivel.

Hagyásfás csapásréteken

A túra következő szakasza a középkorba kalauzol vissza bennünket, amikor a pásztorok marhákat, kecskéket, birkákat tereltek Németország felé a vásárra. Hogy lerövidítsék a Dunakanyarnál a rájuk váró, több mint ezer kilométernyi utat, a hegyen keresztül egy hosszú sávon kivágták az erdőt. A juhászok csak gyümölcsfákat hagyták meg (innen a „hagyásfás” kifejezés) a hosszúra nyúlt irtáson, amivel két legyet ütöttek egy csapásra: az árnyékukban megpihenhettek, miközben a gyümölccsel éhségüket és szomjukat is oltották. Az irtásokon kialakult bő legelőn az állatok séta közben szintén jóllaktak.

Az útvonalon az 1960-as évekig a helyiek még kecskéket és birkákat tereltek, napjainkra azonban a nomád állattartás hiányában a természet lassan visszafoglalná a területet, így állandó kaszálással tartják fenn a régi állapotot. 

Kövesmezőre érve tűzrakó hely, asztalok, padok, tanösvények állomásai csábítanak minket maradásra. Érdemes a betonplacc bal oldali (keleti) végében lévő asztalkához telepedni, ahonnan a Duna fölé meredeken kiemelkedő, andezitcsipkékkel tűzdelt hegyoldalában pompázó visegrádi várban gyönyörködhetünk. A látvány napnyugta előtt a legszebb; a reggeli órákban a vár sziluettjét rajzolják körbe a felkelő nap sugarai. Nehéz elszakadni a látványtól...

Továbbsétálva a K jelzésen egy feketefenyvesben kaptatunk felfelé. A tájidegen fafaj betelepítéséről olvashatunk a bal kéz felőli bozótban megbújó táblán. Az emelkedő tetején érdemes szemfülesnek lenni, hogy ne vétsük el a halványan látszó, jobbra térő ZT jelzéseket, melyek egy páratlan természeti értékhez, a Büdös-tóhoz kalauzolnak bennünket. (A K jelzés egy irtásfolton halad át; ebbe csatlakozik vissza rövid kitérővel a tanösvény útvonala). A 100 méternyi szakaszon célszerű lábujjhegyen közlekedni, mert a vízben szegény Börzsöny apró tavacskáját előszeretettel keresik fel a környéken élő, szomjas állatok. Ha szerencsénk van, akár szarvassal, vaddisznóval, őzzel, rókával is találkozhatunk. Ha van időnk, csendben meghúzódhatunk a tó partján álló fedett lesen.

Az ösvényről két balkanyarral tudunk visszacsatlakozni a K jelzésre. Cudar emelkedő jelzi, hogy nem véletlen hívják Hegyes-tetőnek az előttünk álló kaptatót… 

Julianus bástyáján

A fákkal benőtt csúcson az erődszerű építmény keskeny lépcsőin kapaszkodhatunk két szintnyit felfelé az 1939-ben épült kilátóba. Aki először jár itt, annak garantált a „hűha”-élmény, hiszen a panoráma keleti és nyugati oldalán egyaránt megjelenik a Duna kanyargó íve, aminek közepét kitakarja a Szent Mihály-hegy lomha púpja. Földtörténeti érdekesség, hogy a Duna túloldalán trónoló várat magasba tartó Visegrádi-hegység valaha egy tömböt képezett vele, amíg az Ős-Duna ketté nem fűrészelte folyamatos koptató-csiszoló munkájával a két kiemelkedést. 

A kilátó középső szintjén akár az időjárás viszontagságai elől is elbújhatunk a fedett, ablakokkal ellátott pihenőben, déli irányba indulva pedig a szabadban álló asztalt és padokat találunk szűkebb kilátással a fák közül. 

A K jelzésen tovább ereszkedve elkerített, óriási kútgyűrűre hasonlító mély lyukakat találunk. Ezeket a hajdani feltáróaknákat még a középkorban mélyítették ki csákánnyal különféle nemesfémek után kutatva. A bányászok falétrákon ereszkedtek a mélybe, a kitermelt nyersanyagot pedig bőrtömlőkbe csomagolva, csigák segítségével juttatták a felszínre. 

A Szent Mihály-hegy nyergében balra térve követjük a K jelzéseket, amelyek eleinte meredek, csúszós lejtőn vezetnek, csapadékos időben igencsak megnehezítve a haladást. Mire a vad lejtő könnyed ereszkedéssé szelídül, jobb kéz felől a fák között folytonosan előbukkan, és Nagymarosig kísér bennünket a Dunakanyar víztükre. A településen a jelzések a vasúti megállóhelyig kalauzolnak minket.