A Balatontól a Csillagvárhoz

Itiner :

Az úton végig a P jelzést követjük.

• A balatonberényi vasútállomásról a Kossuth Lajos utcán indulunk el.
• A Balatonberény vége táblánál a bal oldali utat válasszuk!
• A 76-os utat elérve egy rövid szakaszon azon megyünk jobbra, majd balra hagyjuk el azt.
• Rövid kitérőt teszünk jelzetlen úton a kilátóhelyhez.
• Az erdőben kanyargunk a Csillagvárig.
• A téglagyárnál levághatjuk az utat a Csillagvár utcán, ez ugyanúgy kivezet a P jelzésre.
• Egyenesen beérkezünk Balatonszentgyörgyre.

A túra részletes leírása :

Balatonberény határában

Balatonberény központjából, a vasúti átjárótól indulunk a P jelzésen déli irányba. Az egykor tevékenyebb napokat látott település már az ősi időktől lakott volt. Bronzkori leletek mellett a Balatonból előkerült római kori kút és épületmaradványok mutatják a település korát. Ahogy a vidék egésze, úgy a falu is megsínylette a török időket, de kedvező vízparti fekvése miatt feléledt romjaiból. Bél Mátyás földrajztudós-utazó a 18. század elején már virágzó közösségként említi Balatonberényt, mely szőlészetből és halászatból élt. A 19. század végére kiépülő vasúttal pedig ismert fürdőhellyé vált a település.

Ezt az előnyét nekünk is érdemes kihasználni, de legalább a vasútállomás mögötti parkig érdemes lemenni a vízparti kilátásért. Szembe velünk a Keszthelyi-hegység déli, zegzugos vidéke hullámzik a Balaton vizén, míg északnyugatra a Tapolcai-medence tanúhegyeinek mozaikja tűnik fel a víztükör felett.

A Kossuth Lajos utcán keresztül délnyugat felé jutunk ki a településről, majd szántóföld és cserjés erdő határán kapaszkodunk a falu feletti dombra. Ha nem épp betakarítás előtt vagyunk, innen egyre jobban rálátunk a Balaton vizére, az északi part megkapó vidékére. A dombtetőn elérjük a 76-os főutat, amit sajnos kénytelenek vagyunk egy darabon jobb kéz felé követni és keresztezni.

A somogyi erdőkben

A túloldalon egy erdészeti úton beérünk a Marcali-hátat takaró tölgyerdőbe. A híres és egykoron kiterjedt somogyi erdőknek egy kicsiny szelete itt, a Balaton mellett is megmaradt, bár szinte kivétel nélkül telepített fák között járunk. A tölgyesek napfényes erdeje gazdag cserjeszintnek és az ott előszeretettel rejtőzködő rőtvad állománynak ad otthont. Széles szekérutak szövevényén kanyargunk az erdő mélye felé. Egy kilométer után érdemes rövid kitérőt tenni a hegy teteje felé, ahol a 76-os út is az erdő mellett halad. Egy ligetben hangulatos pihenőt alakított ki az erdészet, ami kilátóhelyként is funkcionál. A közeljövőben kilátótorony építését is tervezik, hogy az elbontott egykori kilátó helyén új toronyból élvezhessük a Keszthelyi-öbölre és a Balatonra nyíló panorámát.

A tanúhegyek látványa innen, a somogyi magaslatokról a legmegkapóbb. A két szélső, lapos tetejű vulkán, a Szent György-hegy és a Badacsony között sorakozó kúpok minden szögből más képet mutatnak. A Gulács egyébként kecses kúpja innen aszimmetrikusan előre bukó púpot formál csupán, míg a szigligeti dombok alig elkülöníthetően simulnak össze a Balaton vizével.

A P jelzéshez visszatérve nyugat felé leereszkedünk a dombtetőről. Először egy sűrű tölgyesben haladunk, majd jobbról hosszan irtást és vadvédelmi kerítés követünk. Az irtás felett átlátni a Kis-Balaton irányába, bár inkább csak facsoportokat és a Zalai-dombságot lehet kivenni. A domb aljánál egy széles, vízfolyás nélküli völgybe érünk, akol ligetek között bekanyarodunk a szűkülő és lankásan emelkedő völgytorokba. Öreg tölgyek állnak őrt a völgy felett, melynek végén jobbra kikapaszkodunk a meredek rézsűn.

A túloldalon egy magasfeszültségű távvezeték alatt haladunk el, ahonnan sajnos már értékelhető erdők nem lesznek. A vegyesen tölgyesekkel és akácossal fedett domboldalak lankásan hullámzanak, így sem kilátás, sem földtani érdekesség nem akad utunkba. A fiatal erdőkből bő kilométer után érkezünk ki egy erdőszéli szántóra; nyugatra az M7-esről lekanyarodó autópálya-szakaszt látjuk. Ha természeti értéket nem is, de történelmi, kultúrtörténeti nevezetességet azért találunk a Marcali-hát északnyugati lankáin: a szántóföldet megkerülve ugyanis elérkezünk a Csillagvár bejáratához.

A Csillagvárnál

A Csillagvárat 1839-ben Festetics László építette, feltehetően vadászlaknak, bár szembetűnően erődszerű kivitelben. Keletkezésének évében kötötték össze szárazföldi úton a Balaton nyugati végének két partját, a Keszthely melletti Fenékpusztát és Balatonszentgyörgyöt, így a keszthelyi központból is könnyen megközelíthetővé vált a terület.

A Csillagvár mellett az egykori istállóból hangulatos csárdát alakítottak ki, melyben megpihenhetünk, és élvezhetjük a vidék gasztronómiai értékeit. A csárda falán hagyományos népi eszközökből látható kiállítás, eredeti tárgyakkal a gerebentől a koloncig, míg előtte a helyi szőlészet egyik korszakos emléktárgya, egy eredeti bálványos prés látható. A Csillagvárral szemben egy különleges összefoglaló gyűjteményt is megtekinthetünk a világszinten elismert magyar feltalálók, illetve hírességek életéről és munkásságáról.

A pihenő után már csak egy rövid szakasz maradt hátra kirándulásunkból, mellyel a Csillagvárat rejtő kis erdőrészletből kiérkezve, a téglagyárat megkerülve észak felé egy bekötőúton hamarosan beérkezünk Balatonszentgyörgyre.

Balatonszentgyörgy, az egykori balatoni révhely

A Balaton-közeli település egykor forgalmas révnek adott helyet, hiszen a Balaton körvonala a középkorban jelentősen különbözött a maitól - különösen itt, a nyugati végen -, kiterjedt mocsarak szegélyezték a szabad vízfelületet. Ennek megfelelően a tó déli partjáról átevezni Keszthely irányába még itt lehetett a legkisebb nehézség nélkül, így a révház forgalmas központja volt a vidéknek, ahol rossz idő esetén napokig vesztegeltek az utazók és áruikat Keszthelyre szállítók.

Ebből az időből maradt meg néhány tornácos vályogház, amit a központ felé sétálva láthatunk is az utcáról. A hagyományos népi építészet mementóit tájházzá alakították a múlt század eleji életforma eszközeit, használati tárgyait bemutatva. A fő utcára a katolikus templom előtt érkezünk, ahonnan már csak pár száz méter a faluközpont. A helyközi buszjárattal 10 perc alatt visszaérünk a túra indulópontjára, de továbbsétálhatunk egy kilométert a vasútállomásig is, ahonnan egy megállót kell utaznunk Balatonberényig.