Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

A Balaton-partról a somogyi erdőbe: kirándulás a Csillagvárhoz

Gyalogtúra · Balaton · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Csillagvár melletti fogadó a népi eszközök szabadtéri kiállítása
    / A Csillagvár melletti fogadó a népi eszközök szabadtéri kiállítása
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hagyományos nádfedeles, csapolt gerendaház a Csillagvár udvarán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fiatalos a vadak tanyája, amit a jelzett vadászles is mutat
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű tölgyesek szegélyezik utunkat Balatonberény felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Marcali-hát hullámos vidéke mögött a Kis-Balaton medencéje terpeszkedik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy szelet somogyi tölgyerdő a Marcali-háton
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balaton a balatonberényi községi strandnál
    Fénykép: Fazekas Gábor, funiQ.hu
  • / A balatonszentgyörgyi Csillagvár
    Fénykép: Fazekas Gábor, funiQ.hu
ft 1600 1400 1200 1000 800 600 400 6 5 4 3 2 1 mi

Rövid kirándulást teszünk a Balaton partjáról a közeli somogyi erdőkbe, miközben az egyedülálló Csillagvárat, a Festeticsek erődszerű vadászlakját is útba ejtjük, képet kapva a hagyományos paraszti élet eszközeiből, a végvári katonák életéből.
nyitva
könnyű
10,8 km
3:00 óra
224 m
218 m

A Marcali-hát vonulatán, a somogyi tájra jellemző, tölgyessel borított hátak között keressük az erdészeti utakat követő P jelzést, melyen nyugodt erdei élményben lehet részünk a Balaton-parti nyüzsgés után.

A Marcali-hát szigetszerű vidéke a somogyi erdők egykor kiterjedt rengetegét képviseli. Bár főként telepített fákkal találkozunk, a sűrű erdő gazdag vadállománynak ad otthont. A vadmalactól a gímszarvasig vagy az éppen hódító útján lévő sakálig számos állattal találkozhatunk utunk során. A területen keveredik a magyar tájakra jellemző kontinentális, a nyugat felől beköszönő szelesebb, csapadékosabb atlanti és a dél felől egyre meghatározóbb mediterrán klímahatás.

A hátság kialakulását a vidék közeli geológiai múltjában kell keresnünk. A hazánkat pár millió éve elborító tenger és a születőben lévő Alpokból érkező folyók homokja adja a homokhátak alapját. Ezeket a jégkorszakok alatt északról betörő jeges szelek több tíz kilométer hosszú hátakba rendezték, kialakítva a Dél-Dunántúlra jellemző észak-déli irányú morfológiát. Zárásképp Észak-Európa olvadó gleccsereiből finom porszemcséket hozott ide az északi szél, ami a hátak szélárnyékos vidékén lösztakaróval borította a dombokat.

A morfológiának megfelelően a vízfolyások is az észak-déli irányú völgyekben érkeztek a Balatonba, melynek körvonala egészen a 20. század elejéig sokkal nagyobb és változatosabb volt. A Somogyból érkező patakok kiterjedt mocsárvilágot tápláltak a tó déli szegélyén, ahol gazdag természeti környezet honolt, melyből a környező lakosság is szerezte kenyerét, azaz halát, és amivel kereskedhetett az önellátáson túl.

Ennek ellenére a földterület-nyerés és a közlekedési útvonalak végett lecsapolták a mocsarakat. Az 1830-as évek végén komoly aszály miatt szárazra kerültek a Balaton-parti területek. Így készülhetett el a Fenékpuszta és Balatonszentgyörgy közötti mocsárvilág feltöltése, melyen a Keszthely felé tartó útnak a több kilométeres rév helyett már csak a Zala-hidat kellett keresztezni. A régi rév hagyatékaként a révházban szedték a hídpénzt még majdnem egy évszázadig, az első világháborúig.

A töltéssel egy időben készült el a Csillagvár, a Festeticsek különleges vadászlakja itt, a somogyi erdők szélénél. Az egyedülálló, csillagot formázó épület kialakítása nagyban emlékeztet a középkori várak szerkezetére, ahol a kiugró bástyákból védhető a bejárat, csakhogy mindez egy kisebb kastély méreteiben. Eredetileg egy torony is állt az épület közepén, de ezt a tetőszerkezet cseréjekor elbontották, így már csak az alapokból következtethetünk rá. Az épület közepén egy 30 méter mély kút is található, amihez számos legenda kapcsolódik, főként a kútba veszett kútásókkal és helyiekkel kapcsolatban. Berendezései az eredeti puritán, népi jellegű életformát reprezentálják, ahol a középkori végvári katonák hétköznapjait megörökítő jeleneteket rendeztek be a látogatóknak. A Csillagvár pincéje is különleges, kettős keresztet formáz, és a honfoglalástól az I. világháborúig terjedő időszak nemzetvédőinek viseletét bemutató kiállításnak ad otthont.

A szerző tippje

  • Érdemes kihasználni a Balaton közelségét, és a túra előtt vagy még inkább a gyaloglás végén fürdeni egyet a Balatonban, ha megfelelő hőmérsékletű. Ha tömegközlekedéssel vagyunk, akkor érdemes ehhez a megadott iránnyal ellentétesen bejárni a túrát, így a Balaton partjára érkezünk, és lehűthetjük magunkat a "magyar tengerben".
  • Szánjunk időt a Csillagvár és a körülötte lévő bemutatóhelyek bejárására. Mindnképp érdemes itt megállni, történelmi és kulturális szempontból érdekes kiállítást láthatunk a somogyi végvárak és a hagyományos paraszti élet bemutatásával. A csárdában pedig felfrissülhetünk, ehetünk, ihatunk kedvünkre.
outdooractive.com User
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-07-22

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
198 m
Legalacsonyabb pont
108 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra nyomvonala sajnos pár száz méteren keresztül a forgalmas 76-os főutat követi, így nagy odafigyeléssel, lehetőség szerint távol az úttesttől és a forgalomtól haladjunk a P jelzésen.
  • Vizet mindenképp vigyünk magunkkal, mert a Csillagvár csárdáján kívül nem lesz lehetőségünk vizet venni!
  • Figyelmesen kövessük a kanyarodásoknál, útelágazásoknál a jelzést, mert többször a kevésbé járt és karbantartott úton kell továbbhaladnunk!

Kezdőpont

Balatonberény, vasútállomás (108 m)
Koordináták:
DD
46.713883, 17.317145
DMS
46°42'50.0"N 17°19'01.7"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 677097 5175977
w3w 
///űrrepülő.szegecs.apad

Végpont

Balatonszentgyörgy, Berzsenyi utcai buszmegálló

Útleírás

Itiner :

A P jelzést követjük végig Balatonberénytől Balatonszentgyörgyig.

  • A balatonberényi vasútállomásról a Kossuth Lajos utcán indulunk el.
  • A Balatonberény vége táblánál a bal oldali utat válasszuk. 
  • A 76-os utat elérve egy rövid szakaszon azon megyünk jobbra, majd balra hagyjuk el azt.
  • Az erdőben kanyargunk a Csillagvárig
  • A téglagyárnál levághatjuk az utat a Csillagvár utcán, ez ugyanúgy kivezet a P jelzésre.
  • Egyenesen beérkezünk Balatonszentgyörgyre.

A túra részletes leírása :

Balatonberény határában

Balatonberény központjából, a vasúti átjárótól indulunk a P jelzésen dél felé. Az egykor tevékenyebb napokat látott település már az ősi időktől lakott. Bronzkori leletek mellett a Balatonból előkerült római kori kút és épületmaradványok mutatják a település korát. Ahogy a vidék egésze, úgy a falu is megsínylette a török időket, de kedvező vízparti fekvése miatt feléledt romjaiból. Bél Mátyás földrajztudós-utazó a 18. század elején már virágzó közösségként említi Balatonberényt, mely szőlészetből és halászatból él. A 19. század végére kiépülő vasúttal pedig ismert fürdőhellyé vált a település.

Ezt az előnyét nekünk is érdemes kihasználni, de legalább a vasútállomás mögötti parkban a Balaton-partra érdemes lemenni a vízparti kilátásért. Szembe velünk a Keszthelyi-hegység déli, zegzugos vidéke hullámzik a Balaton vizén, míg észak-nyugatra a Tapolcai-medence tanúhegyeinek mozaikja tűnik fel a víztükör felett.

A Kossuth Lajos utcán keresztül délnyugat felé jutunk ki a településről, majd szántóföld és cserjés erdő határán kapaszkodunk a falu feletti dombra. Ha nem épp betakarítás előtt vagyunk, innen egyre jobban rálátunk a Balaton vizére, az északi part megkapó vidékére. A dombtetőn elérjük a 76-os főutat, amit sajnos kénytelenek vagyunk egy darabon jobb kéz felé követni és keresztezni.

A somogyi erdőkben

A túloldalon viszont egy erdészeti úton beérünk a Marcali-hátat takaró tölgyerdőbe. A híres és egykoron kiterjedt somogyi erdőknek egy kicsiny szelete itt, a Balaton mellett is megmaradt, bár szinte kivétel nélkül telepített erdőkben járunk. A tölgyesek napfényes erdeje gazdag cserjeszintnek és az ott előszeretettel rejtőzködő rőtvad állománynak ad otthont. Széles szekérutak szövevényén kanyargunk az erdő mélye felé. Egy kilométer után érdemes egy rövid kitérőt tenni a hegy teteje felé, ahol a 76-os út is az erdő mellett halad. Egy ligetben hangulatos pihenőt és kilátót alakított ki az erdészet.

A tanúhegyek látványa innen, a somogyi magaslatokról a legmegkapóbb. A két szélső, lapos tetejű vulkán, a Szent György-hegy és a Badacsony között sorakozó kúpok minden szögből más képet mutatnak. A Gulács egyébként kecses kúpja innen aszimmetrikusan előre bukó púpot formál csupán, míg a szigligeti dombok alig elkülöníthetően simulnak össze a Balaton vizével.

A P jelzéshez visszatérve nyugat felé leereszkedünk a dombtetőről először egy sűrű tölgyesben, majd jobbról hosszan irtást és vadvédelmi kerítés követünk. Az irtás felett átlátni a Kis-Balaton irányába, bár inkább csak facsoportokat és a Zalai-dombságot lehet kivenni. A domb aljánál egy széles, vízfolyás nélküli völgybe érünk, akol ligetek között bekanyarodunk a szűkülő, és lankásan emelkedő völgytorokba. Öreg tölgyek állnak őrt a völgy felett, melynek végén jobbra kikapaszkodunk a meredek oldalon.

A túloldalon egy magasfeszültségű távvezeték alatt haladunk el, ahonnan sajnos már értékelhető erdők nem lesznek. A vegyesen tölgyesekkel és akácossal fedett domboldalak lankásan hullámzanak, így sem kilátás, sem földtani érdekesség nem akad utunkba. A fiatal erdőkből bő kilométer után érkezünk ki egy erdőszéli szántóra, nyugatra az M7-esről lekanyarodó autópályaszakaszt látjuk. Ha természeti értéket nem is, de történelmi, kultúrtörténeti nevezetességet azért taálunk a Marcali-hát északnyugati lankáin. A szántóföldet megkerülve ugyanis elérkezünk a Csillagvár bejáratához.

A Csillagvárnál

A Csillagvárat 1839-ben Festetics László építette, feltehetően vadászlaknak, bár feltűnően erődszerű kivitelben. Keletkezésének évében kötötték össze szárazföldi úton a Balaton nyugati végének két partját, a Keszthely melletti Fenékpusztát és Balatonszentgyörgyöt, így a keszthelyi központból is könnyen megközelíthetővé vált a terület.

A Csillagvár mellett az egykori istállóból hangulatos csárdát alakítottak ki, melyben megpihenhetünk, és élvezhetjük a vidék gasztronómiai értékeit. A csárda falán hagyományos népi eszközökből látható kiállítás, eredeti tárgyakkal a gerebentől a koloncig, míg előtte a helyi szőlészet egyik korszakos emléktárgya, egy eredeti bálványos prés látható. A Csillagvárral szemben egy különleges összefoglaló gyűjteményt is megtekinthetünk a világszinten elismert magyar feltalálók, illetve hírességek életéről és munkásságáról.

A pihenő után már csak egy rövid szakasz maradt hátra kirándulásunkból, mellyel a Csillagvárat rejtő kis erdőrészletből kiérkezve, a téglagyárat megkerülve észak felé egy bekötőúton hamarosan beérkezünk Balatonszentgyörgyre.

Balatonszentgyörgy, az egykori balatoni révhely

A Balaton-közeli település egykor forgalmas révnek adott helyet, hiszen a Balaton körvonala a középkorban jelentősen különbözött a maitól - különösen itt, a nyugati végen -, kiterjedt mocsarak szegélyezték a szabad vízfelületet. Ennek megfelelően a tó déli partjáról átevezni Keszthely irányába még itt lehetett a legkisebb nehézség nélkül, így a révház forgalmas központja volt a vidéknek, ahol rossz idő esetén napokig vesztegeltek az utazók és áruikat Keszthelyre szállítók.

Ebből az időből maradt meg néhány tornácos vályogház, amit a központ felé sétálva láthatunk is az utcáról. A hagyományos népi építészet mementóit tájházzá alakították, a múlt század eleji életforma eszközeit, használati tárgyait bemutatva. A fő utcára a katolikus templom előtt érkezünk, ahonnan már csak pár száz méter a faluközpont. A helyközi buszjárattal 10 perc alatt visszaérünk a túra indulópontjára, de továbbsétálhatunk egy kilométert a vasútállomásig is, ahonnan egy megállót kell utaznunk Balatonberényig.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Vonattal érkezve a Balatonberény vasútállomáson szálljunk le.
  • Balatonszentgyörgy, Berzsenyi utca autóbusz megállóhelyen végződik túránk. 

Megközelítés

  • A túra a balatonberényi vasútállomásról indul.
  • A túra a Balatonszentgyörgy, Berzsenyi utca autóbusz megállóhelyen végződik. Busszal (a menetrendet mindenképpen nézzük meg előtte!) 10 perc alatt érünk vissza a Balaton partjára.
  • A buszmegállótól még egy kilométert kell sétálnunk Balatonszentgyörgy vasútállomásig. Onnan néhány perc, egy megálló múlva érhetünk vissza Balatonberénybe.

Autóval

  • Mindkét falu vasútállomásán tudunk parkolni, és vasúttal a legkézenfekvőbb a túra végén a kocsihoz visszajutni.

Koordináták

DD
46.713883, 17.317145
DMS
46°42'50.0"N 17°19'01.7"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 677097 5175977
w3w 
///űrrepülő.szegecs.apad
Navigáció Google Térképpel

Felszerelés

  • Túracipő, az időjárásnak megfelelő öltözet, innivaló, navigáláshoz Természetjáró App.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
10,8 km
Időtartam
3:00óra
Szintemelkedés
224 m
Szintcsökkenés
218 m
Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Család- és gyerekbarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!