Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Bakonyerdő emlékezete: Fenyőfőről a Kőris-hegyre

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Északi-Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Úton a Kőris-hegy vadregényes lejtőin
    / Úton a Kőris-hegy vadregényes lejtőin
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dermedt "homokhullám" a Bakonyalján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Radarállomás a Kőris-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bakonyalji lejtőkön
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hársas-kút-árok szegélyén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tűzkő-hegyre kaptatva
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csak a dózernyom szakítja meg a természetes erdő idilljét
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bekanyarodva a Bécsi-árokba
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Kőris-hegy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bécsi-árok végéhez közeledve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bakony fennsíkja Porva felé (Kőris-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bécsi-árok bevezető szakaszán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyőfő vásártereket idéző, rendezett főtere
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bécsi-árok
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Schandl-kereszt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nehéz követni az ösvényt a Kőris-hegyre kapaszkodva
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás délnyugatra a Kőris-hegyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőris-hegy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vajda Péter-kilátó (Kőris-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vadregényes Bécsi-árok vége
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Kőris-hegyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kab-hegy a Kőris-hegyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természetes, menedékes rengeteg a Bécsi-árokban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sokoró hátán Pannonhalma apátsága
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövessé váló út a Bécsi-árokban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vajda Péter-kilátó (Kőris-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zegzugos erdőségek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jobbra a Somló, a Kisalföld egyik tanúhegye
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hálóvető-árokban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kék-hegy oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőris-hegy alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csárda-tető rétje
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az utolsó kilométereken
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Fenyőfőre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Vajda Péter-kilátó
Fenyőfőről a Kőris-hegyre gyalogolva páratlanul változatos túrát tehetünk, és belekóstolhatunk abba, milyen lehetett az egykori Bakony-erdő zegzugos, zárt rengetege - hiszen csak itt, a Kőris-hegy közvetlen környezetében maradt fent a rég eltűnt, járatlan, tömött erdőség. A fenyőfői ősfenyves sűrűjéből az árkok szabdalta bakonyalji lejtők szinte méterről méterre változó társulásai közé hatolunk, majd a Bécsi-árok pompás völgyén, ezüstös bükkök árnybirodalmában kapaszkodunk a Bakony tetejére, mielőtt visszakanyarodunk Fenyőfőre.
nyitva
közepes
Hossz 21,6 km
6:30 óra
663 m
663 m

Hatalmas rengetegéről kapta nevét a Bakony-erdő, mely a modern tájföldrajzi lehatárolások előtt az egész Dunántúli-középhegységet jelölte. Az erdőtájat legkiterjedtebb tagja után nevezték el, hiszen az alacsony, fennsík jellegű, szelíd domborzatú Bakonynak ez szembetűnőbb ismertetőjegye volt, mint magassága vagy meredeksége. Az erdőségek - bár kétségkívül jobb állapotban vannak, mint pl. az üveghuták rablógazdálkodással járó működésének idején - azóta felszabdalódtak, az utóbbi évtizedekben pedig a fakitermelés foltjai zilálták szét őket.

Igazán zárt, zabolátlan, mégis kiterjedt rengeteget már csak a Kőris-hegy környezetében találunk. A Bakony legmagasabb pontjára (709 m) vezető turistaút Fenyőfőtől kezdve bámulatosan változatos társulásokon kalauzol keresztül: a fennsíkperembe vágódott, rövid és sekély, mégis meredek falú völgyek (árkok) hőmérsékletviszonyaikkal egymás közvetlen közelében éltetnek máskor magasság szerint mereven elkülönülő fajokat. Ráadásul a homokon élő fenyőfői ősfenyves keveredik a hegyvidéki és síksági növényzettel, így egy pillanatig sem unatkozunk hosszú vándorlásunk során - és erdőirtások sem gyakran csúfítják a látványt. A Bécsi-árok vadregényes völgye a Dunántúli-középhegység legeldugottabb zugainak egyike, tetejére érve pedig meseszép montánbükkös szálerdeje fogad a Kőris-hegyen. A visszaúton már nagyobb mértékben hasznosított, több helyen megviselt erdők kísérnek a Hálóvető-árokba, hogy annak alsó végén, Fenyőfőn érjünk célt.

A szerző tippje

  • A hosszú, komoly szintemelkedést tartalmazó túrát csak edzetteknek ajánljuk! Klasszikus túralehetőség, melynek sok vízzel és megfelelő mennyiségű élelemmel érdemes nekivágni.
  • A Kőris-hegyről rövidíthetünk Bakonybél felé a K jelzésen, a faluból pedig jóval sűrűbb tömegközlekedési háló kínál távozási lehetőséget, mint Fenyőfőről.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-03-26
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kőris-hegy, 709 m
Legalacsonyabb pont
Fenyőfő, 265 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Fenyőfő, községháza buszmegálló (266 m)
Koordináták:
DD
47.349547, 17.763608
DMS
47°20'58.4"N 17°45'49.0"E
UTM
33T 708724 5247713
w3w 
///időjárás.létrejön.értékelő

Végpont

Fenyőfő, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Fenyőfőről a Z jelzést követjük a Bécsi-árok bejáratáig.
  • A Bécsi-árkon át a Z+ jelzésen kapaszkodunk fel a Kőris-hegy alá.
  • A Tűzkő-hegyen elágazáshoz érve jobbra fordulunk a P jelzésre, ami a Kőris-hegyre vezet.
  • A P jelzésen ereszkedünk le, és egészen a Hálóvető-árok végi elágazásig ezt követjük.
  • Balra fordulva a Z jelzésen térünk vissza Fenyőfőre.

A túra részletes leírása

Fenyők vidékén

Fenyőfő rendezett és zöld, vásártereket idéző főutcájának fókuszában a barokk stílusjegyeket viselő templom áll. A szokatlanul egységes faluképnek nem könnyű hátat fordítani, de a Z jelzés rövidesen megjutalmaz fáradozásunkért: a falu szélén balra, homokleples keréknyomra fordulva végtelennek tetsző legelők túloldalán tűnik fel távoli célpontunk, a Kőris-hegy és csoportja. Alacsonynak tűnik, hiszen eleve fennsíki térszínből emelkedik ki, de ne dőljünk be a látványnak, kemény menet áll előttünk a csúcsig.

Hamarosan fűszeres illatú, zegzugos fenyőerdő záródik körénk. Az ősfenyves a 12 ezer éve végbement, jégkorszak utáni felmelegedéskor alakult ki, ekkor hódított teret az erdeifenyő a Kárpát-medencében. Az északi szelek által szétteregetett homok humuszban szegény talaján később a lombos fajok nem tudták visszaszorítani a fenyves társulást - erre csak az ember volt képes a középkorban. A törökdúlás után Fenyőfőre hozott németajkú telepesek kötötték meg a homokot a fenyő telepítésével: ehhez a megmaradt erdőfoltok magjait, illetve Ausztriából hozott csemetéket használtak.

Árkok sűrűjében

Az első kilométereket vegyes társulásban tesszük meg, szálerdő helyett változatos korú egyedekből álló, fekvéséből fakadóan is árnyas rengetegben járunk. Hosszú, kellemes hangulatú hullámvasutazás veszi kezdetét. A térképre tekintve szembetűnő, hogy errefelé a Bakony északi lejtőit számtalan rövid, meredek falú árok tagolja, de vizet hiába keresnénk aljukon. A felszínen lévő kavicsot és homokot a jégkorban erre tekergő folyók és a szél teregették el, egy része pedig azokból az időkből származik, amikor a Bakonyalja a tengeri környezetből kiemelkedő hegység partvidékét alkotta. Korábban a maitól eltérő klímán, a fennsíkperem forrásaiból táplált patakok e puha rétegekbe vágták kis völgyeiket, melyeknek túránkon az alsó végeit keresztezzük. Tovább tagolja a terepet, és megdermedt hullámokat alkot a korábban a szél által redőkbe rendezett homok, melynek hátán sok helyen félig nyílt, kellemesen hajló rétek nyújtóznak.

A meredek falú, szűk árkok és az északias kitettség egyedi mikroklíma-viszonyokat teremt: szoros közelségben vannak jelen hűvöset kedvelő és napfényre kiéhezett, illetve hegy- és síkvidéki fajok. A meglepően hangulatos útszakaszon elhaladunk a Schandl-kereszt és pihenője mellett (a névadó család egy tagjának állít emléket), és egy kisebb kőfejtő peremét is érintjük. Egyre nagyobb szintkülönbségeket küzdünk le, mígnem a Bécsi-árok kapujába jutunk. A balra kiágazó Z+ jelzés hosszú szakaszon kényelmes sétát tartogat, csak a végén dolgoztat meg igazán - cserébe túránk legszebb, vadregényes szakaszát, az egykori Bakony-erdő hangulatának darabkáját kínálja. (Már ameddig nem történik jelentős fakitermelés: a túra bejárásának időpontjában [2018 ősze] üdítően tömött, zárt erdőség fedte a völgyet, de a munkagépek jelenléte és a különböző irányokból hallott fűrészzaj baljós előjel.)

A Bécsi-árok varázserdejében

Megváltozik a táj: zárt, sötét árnyvidék a Bécsi-árok. A hosszú folyosó dolomit és mészkő határán, a kőzetrögöket elválasztó vetővonalon fejlődött ki; egy rég eltűnt, időszakos vízfolyás mélyítette. A hűs, északi lejtőt hatalmas bükkös fedi, a szálerdőt néhol (főként az oldalról csatlakozó völgyecskékben) természetes állományok foltozzák: ezeken a pontokon matuzsálemi példányok, a fiatal egyedek alkotta zöld szőnyegen heverő holtfák és nehezen áthatolható, sűrű erdők őrzik a mára átalakult, járatlan rengeteg, a Bakony-erdő képét. A fehérlő sziklákkal is pöttyözött, varázslatos, vadregényes atmoszférájú erdővidék egyre szebb, ahogy törünk előre. Végül összeszűkülnek az oldalfalak, és az aljnövényzet teljesen beborítja a talajt, hiszen a szellősen települt rengetegben fénypászták sokasága ér le a földig. Nehezen követhető, alig járt csapáson kapaszkodunk immáron a Kőris-hegy mészkőtömbjének lejtőjén - följebb az erdőkép valamelyest megszelídül, a szálbükköst fakihordó utak szabdalják.

Kőrisek hegyén

Jobbra kanyarodunk a P jelzésre, és egy utolsó nekirugaszkodással, szeles montánbükkösben gyűrjük le a csúcs alatti kaptatót. A 709 méteres tetőn két objektum osztozik: a repülésirányító radar állomása, illetve a Vajda Péter-kilátó (a névadó bakonyi költő, író, természettudós volt a 19. században). 1920 óta szolgálja torony a természetjárókat; 1962-ben építették újjá - mára pedig ráférne egy alapos ráncfelvarrás, hiszen a felnövekvő fák lombkoronája több irányban is beletakar a látványba (amelyet a radargömb amúgy is korlátoz). Északi és nyugati irányban a Kisalföld tanúhegyei mellett feltűnnek a Sokoró dombhullámai Pannonhalma apátsági épületével. Szépen kirajzolódik a bakonyi táj jellege: Zirc felé tekintve szinte síkvidék terül el, a fennsík peremén erdős hátak emelkednek, de jól kivehető a térszín magassága is a Kisalföldhöz képest. A távolban a Papod hullámai vesznek a párába, dél felé éppen csak kibukkan a Kab-hegy. (A radargömb hátterében a Kőszegi-hegység magasodik, de ezt csak tiszta időben pillanthatjuk meg.)

A P jelzés lendít lefelé. A meredek lejtő után a Kőris-hegy északi nyúlványát, széles hátát vesszük célba. Átkelünk a Tűzkő-hegyen, melynek neve arra a kemény, szilánkos törésű kőzetre utal, mely tengerben élt kovavázas szivacsokból keletkezett, és amelyet az ősember előszeretettel használt tűzgyújtáshoz és fegyverfaragásra. A fakitermelés nyomai itt már hangsúlyosabbak: irtásfoltok, fiatalosok váltják egymást a megerősített erdészeti út mentén. Egy balra lefutó bércorron bronzkori földvár sáncárkaihoz tehető kitérő (jelentős szintvesztés mellett). A P jelzés réteket keresztez, majd lefelé indul. Ismét változatosabb a rengeteg, a térkép szerint valaha menedékkunyhó állt a lejtőn (Noszlopy-kunyhó, másik nevén Zabolai Pál-ház), ami fokozatosan ellaposodik. A porvai illetőségű Szapolyaiak nevét őrző Zabola-erdő szélén érkezünk a Csárda-tető sarkához, ahol szép, tágas legelő szegélyezi a rengeteget - kicsit kisétálva a Nagy-Som-hegyig szemlélhetjük a lankákat. (Régebben csárda állt e helyen.)

Hálóvetők nyomában

Kisvártatva balra fordulunk, és kővel felszórt úton kezdjük meg túránk utolsó szakaszát. A P jelzés jobbra hagyja el az erdészeti utat - itt egyenesen tovább gyalogolva lehetőség van rövidítésre Fenyőfő felé. Tagolt mikrodomborzat jellemzi a kellemesen hullámzó terepet. Végül beérünk a Hálóvető-árokba, amely már nem tartogat kihívást megfáradt lábainknak. A völgy neve fenyőfői vadhajtásokra utal, amiken az apróvadat rendszerint keresztben kifeszített hálókkal ejtették el. A szelíd, szélesedő árok talpán egyre puhábbak a léptek, ahogy megjelenik a homok, balra, a fák mögé tekintve pedig a Lyukaskő szirtje jelzi, hogy karsztvidéken járunk - igaz, bejáratát földomlás torlaszolta el. Zárásként ismét az ősfenyvest érintjük. Egy elágazásában balra térünk a Z jelzésre, mely kilép a fenyőfői bekötőútra, és a templomot kerülve visszaterel a központba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Fenyőfő, községháza megállóba igen kevés busz érkezik, de a kis kínálat is elég a túra megközelítéséhez és elhagyásához.

Megközelítés

  • A turistaút a buszmegállóból indul, a főutcát követi; a túra végén ugyanide érkezik vissza.

Parkolás

  • A buszmegálló mellett kialakított parkolóban hagyhatjuk az autót; hely hiányában Fenyőfő központjában, az utca mentén parkolhatunk.

Koordináták

DD
47.349547, 17.763608
DMS
47°20'58.4"N 17°45'49.0"E
UTM
33T 708724 5247713
w3w 
///időjárás.létrejön.értékelő
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bakony turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

3,5
(2)
Barabás László
2021-04-29 · Közösség
Sok helyen eltűnni látszik a jel, kis körülnézéssel megtalálható, de az app segítségében is bízhatunk. Az első felén sok kidőlt fa keresztezi az ösvényt,így mászni vagy kerülni kell egy kicsit. Vasárnap délelőtt a csúcsig nem találkoztam más túrázókkal. Annak ajánlom aki szereti a kicsit "kalandosabb",magányosabb,csendesebb részeket. Bár vannak fakitermelések,így hétköznap biztos zajosabb.
Mutass többet!
1
Fénykép: Barabás László, Közösség
László Szép
2020-07-19 · Közösség
Időnk csodálatosnak indult , de mire a csúcsra értünk megjelentek a viharfelhők szerencsére nem lett belőle csapadék . De talán ez lett volna a legkevesebb probléma az út közepe táján elvesztek a jelzések és még az ösvény is eltűnni látszott . kidőlt fák embermagaságban érő csalánok km keresztül . Szerencse az app a „semmi „ közepén is segített az útra találni . Bátraknak és kalandvágyoknak tudom ajánlani ezt a ritkán járt útvonalat mi az utunk során szinte csak a kilátónál találkoztunk emberekkel .
Mutass többet!

A közösség fényképei

1

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
21,6 km
Időtartam
6:30 óra
Szintemelkedés
663 m
Szintcsökkenés
663 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp