Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

A Bakony őserdejének őrzője, a Burok-völgy

· 4 értékelés · Gyalogtúra · Keleti Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Burok-völgyben
    / A Burok-völgyben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Burok-völgy sűrű erdősége a plató pereméről
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bakonykúti központjában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Szobor Bakonykútin
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A hangulatos Bakonykútin is érdemes sétálni egyet
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Őserdőszerű állapot a Burok-völgyben, a kidőlt fákat buja vegetáció lepi be
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Burok-völgyben a természet az úr: moha foglalja vissza a jelzés fedte fatörzset
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az oldalvölgyekből hordalékkal töltik fel az egyébként száraz Burok-völgyet az özönvízszerű áradások
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A plató ligetes erdei fenyvese
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Taplógombák emésztik a faanyagot és a jelzést is a szurdokerdőben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Medvehagyma-tenger a Burok-völgyben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Burok-völgy egyik szurdokszerű mellékága
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Burok-völgy vadonjában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Burok-völgy
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Királyszállás kapuja
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Királyszálláson meg is alhatunk
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Takaros bakonykúti porta
    Fénykép: Farkas Péter
m 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Burok-völgy
Hazánk egyik utolsó, természetesnek megmaradt erdejét járjuk be: a bedőlt fákkal teli, buja aljnövényzetű, sziklafalakkal határolt Burok-völgyet. A kanyargós, kalandos szurdok meghatározó eleme a természetes erdőkre jellemző, mohás holtfákkal fedett völgytalp, melyet az öreg fák árnyékában dús páfrány- és mohaszőnyeg fed. Ebben az őserdei környezetben számos ritka növény és állat maradt fenn, amiket már csak itt, vagy a Burok-völgyhöz hasonló védett környezetben fedezhetünk fel.
nyitva
közepes
12,7 km
3:45 óra
371 m
162 m

A környező fennsíkba vágódó, meredek sziklákkal határolt Burok-völgy természetes védettségének köszönhetően lehetőségünk van őserdő jellegű vidékén barangolni. A fennsík lapos térszínéhez képest ugyanis a zegzugos, sziklás oldalú, kanyargós szurdokba nem ért le az üzemszerű fakitermelés, így közel az eredeti állapotoknak megfelelő erdőket találunk. A fák a lábukon száradnak el, vagy a természeti erők következtében dőlnek ki, de mindenképp a völgyben marad anyaguk, melyet gombák és lágyszárú növények forgatnak vissza az életbe. A kidőlt törzsek helyén felsarjadó újulattal az évszázados fák között, a vegyes korú és fajtájú erdő az eredeti természetes állapotokat tükrözi, amilyen a Bakony lehetett az ember megjelenése előtt.

 A buja növényzetnek és a meredek oldalak oltalmának köszönhetően párás, árnyékos klíma jellemzi a völgyet, ahol a jégkorszakból megmaradt lágyszárúak élnek. A régóta természetvédelmi oltalomnak örvendő, szinte áthatolhatatlan erdő menedéket kínál számos veszélyeztetett állatnak, mint a vadmacskának és a parlagi sasnak. A kipreparálódott dolomitsziklák apróbb üregeket, barlangokat rejtenek. Bár a rosszul oldódó dolomit ritkán mélyül ki, a legnagyobb dupla járat, az Iker-barlang sem haladja meg a 22 méter hosszúságot, viszont remek menedékkel szolgál a denevéreknek és a vadaknak - sőt nevük alapján a régi idők szegénylegényei, a betyárok is meghúzták magukat bennük.

A Burok-völgyben haladt egykor az Országos Kéktúra nyomvonala, melyre néhány megfakult "relikvia" jelzés napjainkban is emlékeztet. A Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat is bemutatta a völgyet, de érthető okokból természetvédelmi oltalom alá került a szurdok a rendszerváltás után. Szerencsére megmaradt a turistaút, a völgy napjainkban is látogatható. Habár az Országos Kéktúra nyomvonala elkerüli, de a Dunántúli Piros áthalad a nagy részén.

A szerző tippje

  • Bár minden évszaknak megvan a varázsa, a tavasszal a legszebb a völgy, amikor még a fákon nincs, vagy csekély a lombozat. Ilyenkor a völgy sziklás falait jól látjuk, és a szurdok aljnövényzete már buján zöldell. Nyáron pedig a famatuzsálemek árnyékában, védve a tűző nap elől tehetünk egy kalandos túrát a völgyben.
  • Ha soknak ítéljük a távot és a terepviszonyok okozta kihívást, két részre is oszthatjuk az útvonalat, és körtúraként járhatjuk be a völgy alsó és felső részét. Ehhez Királyháza felől a Burok-völgyből a Bükkös-árkon keresztül kell visszakanyarodnunk, így a P+, K▲ és K+ jelzésen jutunk vissza a kiindulási pontra. Bakonykúti felől az északnak tartó völgy nyugati kanyarulata előtt kelet felől érkezik egy kőfolyással kitöltött oldalág, melyen Isztimér határában, a P és K jelzések találkozásánál érünk ki a völgyből egy jelzetlen ösvényen. Innen Isztimér felé a P jelzésen, vagy Bakonykútiba a K és P egyesült jelzésen juthatunk vissza.
  • Ha nem akarunk a buszra várni a királyszállási elágazásban, lesétálhatunk Várpalotára a K+ jelzés mentén a tési utat keresztezve, hat kilométerrel megtoldva a túrát - ám ez a szakasz már lefelé ereszkedik a hegyoldalban egy nagyon rövid, kezdeti emelkedés után. Szép folytatása még a túrának, ha a P+ és P jelzésen még teljesebb körrel érkezünk Várpalotára a Bükkfa-kút-árok és Vár-völgy bevágásán, így a szurdokjelleget a déli oldalon is tovább élvezzük.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-09-04
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
410 m
Legalacsonyabb pont
185 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Burok-völgyben haladó turistautat rendkívül sok bedőlt fa keresztezi, lépten-nyomon tereptárgyakat kerül az ösvény, sokszor át kell lépnünk a gallyak, törzsek felett. Óvatosan mozogjunk a korhadt és csúszós faágak között! Ha baj történik a szurdokban, térerő hiányában csak magunkra számíthatunk.
  • Szánjuk több időt a túrára, legyenek alternatívák, nézzünk ki menekülési, visszafordulási pontokat! A kidőlt fák kerülgetése idő- és energiaigényes. A völgy bejárásához szükséges menetidőt nyugodtan duplázhatjuk a szokásoshoz képest.

 

Kezdés

Bakonykúti, Szabadság utca buszmegálló (201 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.245120, 18.197173
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°14'42.4"N 18°11'49.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 287896 5236214
w3w (what3words) 
///hajókázás.szerény.fuvarok

Végpont

Királyszállási elágazás buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Bakonykúti központjától a K ◼ jelzés kísér dózerúton a Burok-völgy kezdetéig.
  • A völgy legalsó szakaszán a K+ jelzés mentén haladunk északi irányba az elágazásig.
  • Az elágazánál maradunk a völgyben, csak már a P jelzést követjük.
  • A Bükkös-árok betorkollásánál a P+ jelzésre váltunk a Burok-völgyben felfelé Királyszálláson át a tési útig, ahol a buszmegállót találjuk.

A túráról részletesen: 

Bakonykúti határában

A meghitt bakonyi településről, Bakonykútiról indulunk nyugat felé a K ◼ jelzésen a polgármesteri hivataltól. A falut mára már alig százan lakják, pedig a török hódoltság után újjáéledő település lélekszáma a 19. században meghaladta az ötszázat, s még téglagyár is működött itt. Ám a kivándorlás és a történelem viharai után az átszerveződő társadalommal rohamosan megcsappant a falu lakossága a következő század folyamán. A Bakony keleti lankái között megbúvó takaros település azonban a Burok-völgy és az Országos Kéktúra miatt előkelő helyen szerepel a turisztika szempontjából.

A falu házait elhagyva a K ◼ jelzést hamar K+ jelzésre váltjuk, amivel beoldalazunk a Burok-völgy torkolatába. A széles murvaút továbbhalad a völgyön túli fennsíkon található katonai gyakorlóbázishoz, ösvényünk azonban lekanyarodva megkezdi lassú kapaszkodását a Burok-völgyben.

A Burok-völgy alsó szakasza

Eleinte szurdoknak nyoma sincs. A mezőkkel körbeölelt bozótos facsoportok között, a vízfolyás nélküli völgyben haladunk az alig észrevehetően emelkedő völgytalpon. Párszáz méter után azonban a térszín oldalai egyre meredekebbek lesznek és közelebb kerülnek hozzánk, mígnem a köves partoldalból feltűnnek az első sziklák. A mélyen bevágódó völgytalp szinte függőleges falak között halad ezen az alsó szakaszon; alig pár tíz méteresre szűkül a mészkőtömbbe hasító völgy. Az aljzatról öreg lombhullató fák nőnek, míg az oldalakban a peremről lehúzódó telepített erdei fenyők zöldellnek. A völgy alján innentől végig bolygatás nélküli, öreg erdőben haladunk. A fakitermelés aligha lett volna gazdaságos ezen a vad, köves tájon, így közel eredeti állapotban őrződött meg a szurdokerdő a Burok-völgyben.

A sziklás szakasz után kicsit kinyílik a völgy, hiszen balról az egyetlen nagyobb oldalvölgy, a Kis-Burok-völgy torkollik a főágba, hogy aztán újra összezáródjanak az oldalfalak a következő közel tíz kilométerre. A Burok-völgyben elvész az idő, meglepően egyenetlen aljzatán a bedőlt fatörzsek monotonitását csak az őket kerülgető turistaút játékossága feledteti. A természet burjánzását csak a szakaszosan felbukkanó fehér sziklák és a betorkolló apró oldalágak szakítják meg.

Jó tájékozódási pont a K+ jelzés elkanyarodása. Ez még a völgy alsó szakaszán megtörténik, hogy utána végig a P jelzés haladjon a völgyben, amire mi is átváltunk. Jelzésekre azonban nincs szükségünk: a völgytalpon csak a néhol tekervényes ösvény megtalálása okozhat fejtörést, eltévedni lehetetlen itt. Komótosan terelik a meredek oldalfalak a fatörzsekkel fogócskázó utacskát egyre feljebb, végig a völgytalpon. Néhol keresztezzük az év nagy részén száraz patakmedret; itt csak komoly esőzések és nagy hó esetén a tavaszi olvadáskor találunk folyó vizet.

Az Országos Kéktúra egyébként a hetvenes évekig a Burok-völgyben haladt. Málladozó, halványuló jelzéseket még mai napig fellelhetünk itt-ott; ez afféle turizmustörténeti érdekesség. A völgyben töltött negyedik kilométer körül, azaz hozzávetőlegesen egy bő óra után világító fehér törmelékpalást borítja be a völgy aljzatát egy szikla mögül kikanyarodva. Az Isztimér feletti szántókról itt érkezik be egy meredek oldalvölgy, ahol az áradások során nagyobb vízmennyiség mozgatja meg a bemélyedés aljának mészkőtörmelékét, behordva azt a Burok-völgybe. Ez az oldalvölgy az alsó szakasz hozzávetőleges lezárása. Itt van lehetőségünk először rövidíteni a túrán, ha elszámoltuk volna magunkat, vagy az időjárás rosszra fordul. Kikanyarodva fő csapásunk irányáról pár száz méter után egy jobbra tartó leágazással kibukkanunk a fennsíkon, és nemsokára az Országos Kéktúra útvonalához érkezünk Isztimér és Bakonykúti között.

A szurdokvölgy mélyén

A Következő szakasz a Burok-völgy legvadabb, legelhagyatottabb, legkevésbé látogatott része. Az eddigi északi, északnyugati csapásirány itt egy nagy ívű kanyarral átfordul nyugatiba. A rendkívül tagolt, oldalgerincekkel szabdalt formájával folyamatosan tekergőzve, kígyó módjára hatol felfelé a völgy a Tési-fennsík irányába. Ha eddig ez nem történt volna meg, innen elveszítjük tájékozódási készségünket a labirintusszerű járatban - de ne aggódjunk, csak kövessük a völgytalpon futó ösvényt!

A következő közel négy kilométeren rutinszerűvé válik a fatörzsek kerülgetése. Néhol át is kell másznunk egy-egy bedőlt példányon, amit sokszor már félig felemésztett az idő és a rajtuk újrafakadó, elburjánzó élet. Monotonnak is mondhatnánk ezt a szakaszt, lényünk szinte feloldódik a buja természetben, ahogy kerülgetjük a völgyel a beágazó oldalgerinceket. Mivel itt alig járnak, az ösvény is kevésbé kitaposott, mint túránk elején.

A középső szakaszon, nagyjából a völgy felénél található a Burok-völgy legnagyobb ürege, a 22 méter járathosszúságú Iker-barlang. Ahogy neve is mutatja, ez egy párhuzamos járat, mely elég széles ahhoz, hogy behatoljunk az egyébként rosszul oldódó dolomitszikla belsejébe. A terület azonban 1995 óta védettséget élvez, ahogy minden hazánkban található barlang, így a turistaúttól távolibb elhelyezkedése végett csak messziről láthatjuk, ha eléggé szemfülesek vagyunk. Pár képkocka erejéig azonban a Másfélmillió lépés Magyarországon című kultikus túrafilmsorozatban belepillanthatunk a helyi barlangászok kalauzolásával.

A völgy itt mélyen bent jár a Keleti-Bakony tömbjében. Délre a völgytől 1-2 kilométerre húzódik a megyehatár, amin túl már a Veszprém megyei katonai gyakorlóterep található. A Burok-völgy felé eső, Fejér megyéhez tartozó rész azonban természetvédelmi terület - és ahogy az lenni szokott, a katonai gyakorlóterületek viszonylagos zavartalansága miatt vadban gazdag vidék.

Amikor már végképp elveszettnek érezzük magunkat, egy jobbról becsatlakozó oldalvölgynél feltűnik a Burok-völgy egyetlen komolyabb elágazása, ahol a Bükkös-árkon leágazik a P jelzés, és Kisgyón irányába angolosan távozik a Burok-völgyből. Innentől a P+ jelzéssel folytatjuk túránkat a Burok-völgy felső szakaszán, az egyre sekélyebbé váló szurdokban.

A szurdok felső szakaszán, a Tési-fennsík peremén

 A Burok-völgy az utolsó szakaszon még inkább igazolja őserdő jellegét. A völgy csapásiránya átfordul déli-délnyugatiba, így az északi szelek is jobban érik a felső szakaszon alig pár tíz méterre mélyülő, hosszúkás behorpadást. Ennek következtében rengeteg a bedőlt fa, még a Burok-völgy egészét véve is.

A völgyszegélyen feltűnő sziklák számtalan üregesedést tartalmaznak. Sajnos ezek nagy része csak a jégkorszakok alatt kifagyó, kipergő kőzetanyag következtében kivastagodó hasadék, így mélységük sem több pár méternél. Pedig a szomszédos Tési-fennsík rejti a Bakony-vidék eddig ismert legmélyebb barlangját, a 200 méter mélységet meghaladó Alba Regiát és számos különleges aknabarlangot. Ezek azonban feltehetően nincsenek kapcsolatban a Burok-völggyel.

Felvetődik a kérdés, hogy ha nincs számottevő vízfolyás a völgyben, vajon mi vágta bele mégis a dolomitba ezt a markáns szurdokot? Sok helyen tektonikus eredetet említenek, ám a különösen zegzugos, ívesen meghajló forma keletkezése aligha elképzelhető nagyobb kőzetmozgások eredményeképp. Nagyobb valószínűséggel egy régebbi, mára már elkopott, lehordódott felszínről érkező folyó bevágódása lehetett a kialakító erő.

A Burok-völgy végénél, ahogy közelebb kerülünk a fennsíkhoz, és ellaposodik a megszokott sziklás bevágódás, az erdő is elveszti őserdő jellegét, felfedezhetjük az ember kezének nyomát. Az öreg fák elmaradnak, fiatalos erdőket keresztezünk; igaz, már az ösvény is tisztább. Hamarosan kiérkezünk a Királyszállásra vezető murvaútra, amin balra fordulva, a P+ jelet követve a Tési útra jutunk. Pár száz méterre jobbra megpillantjuk az utunk végét jelző buszmegállót is.

Ha van még bennünk lendület, a tési országutat keresztezve tovább is mehetünk Várpalota felé a K+ jelzésen (ez rövidebb), vagy a P+ és P jelzésen a Bükkfa-kút-árok és Vár-völgy bevágásán, folytatva a szurdokjellegű kirándulást a Bakony déli oldalán.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdőpontjához a Bakonykúti, Szabadság utca buszmegállóig utazzunk!
  • A túra végpontja a Királyszállási elágazás buszmegálló.

Megközelítés

  • A túraútvonal a buszmegállóból indul.
  • A túra végén Tés irányába, északnyugat felé kell kétszáz métert gyalogolni a buszmegállóig.

Autóval

  • A túra kiindulópontjánál a bakonykúti polgármesteri hivatal előtt vagy Királyszálláson tudunk parkolni, amennyiben ott szállunk meg. Azonban ha nem a környéken éjszakázunk, kézenfekvő Székesfehérvár buszállomás közelében hagyni az autót, és busszal megtenni az utolsó szakaszt, illetve visszautazni az autóhoz, mivel a túra két végpontja között körülményes a tömegközlekedés.
  • Kézenfekvő opció körtúrává alakítani a Burok-völgy bejárását, hogy autóval kényelmesen megközelíthessük a kezdő- és egyben végpontot. A hosszabb körtúrával Bakonykútiból indulunk, és a megadott nyomvonalon túrázva haladunk, de a Bükkös-árkon kanyarodunk ki a P jelzésen a völgyből, hogy aztán a fennsíkon futó egyenes murvautat keresztezve, a murvaúton jobbra gyalogoljunk vissza Bakonykútiba. Másik lehetőség két részre osztani a Burok-völgyet és a két végéből indítva bejárni körtúrával.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.245120, 18.197173
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°14'42.4"N 18°11'49.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 287896 5236214
w3w (what3words) 
///hajókázás.szerény.fuvarok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, étel és innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

3,5
(4)
Horváth Gergely Szilveszter
2020-05-23 · Közösség
igen sok a csalan, es a bogar, es neha nehez megtalalni az utat, de amugy igen kalandos tura, ahol az ember tenyleg ugy erzi magat mintha egy elhagyatott oserdoben lenne.
Mutass többet!
Tamás Pásztor
2020-05-22 · Közösség
Teljesen igazat adok Szondi Gábornak: Bejártuk, de többnyire csak sűrű méteres csalán és rengeteg bogár jellemzi. Sokszor az utat is nehéz megtalálni. 2-3 héttel korábban, tehát április végén-május elején még egészen másmilyen lehet.
Mutass többet!
Készült: 2020-05-22
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
12,7 km
Időtartam
3:45óra
Szintemelkedés
371 m
Szintcsökkenés
162 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp