Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

A Badacsony szoknyáján és kalapján

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kattints a képre a teljes panorámáért!
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kisfaludy-kilátó
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 8 6 4 2 km Hertelendy-emlékkő Egry József-kilátóhely Kisfaludy-kilátó Bujdosók lépcsője

A Badacsony csapott tetejű kúpjának két ellentétes oldali peremét összekötő, panorámákban bővelkedő túra a hegy legfőbb látnivalóit érintve mesél a földtanról, az élővilágról és a hagyományokról.
nyitva
közepes
9 km
3:00 óra
383 m
393 m
Badacsonytördemicről induló, közepesen nehéz túránk olyan ikonikus látványosságokat vesz sorra, mint a Rodostó turistaház, a Bujdosók lépcsője vagy az 1857 óta a hegyen magasodó Ranolder-kereszt. A Badacsony 438 m magas csúcsán álló Kisfaludy-kilátóból szinte teljes körpanoráma tárul elénk a Zala torkolatvidékétől egészen a Balaton Tihany mögött magasodó keleti partjáig. Bepillantunk az egykori vulkán működésébe, hogy kitörései során és azok után hogyan formálódott mai képére. Az alattunk elterülő szőlők és a Balaton csillogó víztükre sajátos mediterrán hangulatot árasztanak; a táj harmóniáját a többi tanúhegy látványa tesz teljessé.

A szerző tippje

  • Utunk vége felé a Callmeyer Ferenc által tervezett egykori Poharazó épületében működő Pláne Badacsony borterasz (egész évben nyitva) kiváló lehetőséget nyújt a borvidék legjobb nedűivel történő ismerkedéshez.
  • A túra végpontjától pár perc séta a badacsonyi móló, így akár egy hajókirándulással is összeköthetjük azt.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-10-13

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
438 m
Legalacsonyabb pont
108 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A törmelékes szakaszokon óvatosan közlekedjük!
  • Eső után a lankás ösvények is csúszóssá válhatnak.
  • A bazaltoszlopokra sem a balesetveszély, sem amiatt ne másszunk fel, mert a hegy teteje fokozottan védett természeti terület, ahol a kijelölt ösvényeket tilos elhagyni.

Kezdés

Badacsonytördemic, Hősök útja 6. buszmegálló (118 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.808632, 17.472445
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°48'31.1"N 17°28'20.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 688635 5186866
w3w (what3words) 
///pukkanás.ütem.sárkányok

Végpont

Badacsony vasúti megállóhely

Útleírás

Itiner

  •  A K jelzésen déli irányba indulunk, ami a Badacsony oldalában a Bujdosók lépcsőjén kapaszkodik felfelé.
  • Czinka Panna pihenőjénél kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a tördemici kilátóponthoz.
  • A K jelzésre visszatérve a Ranolder-kereszt és az Egry József-kilátópont érintésével folytatjuk utunkat.
  • A K▲ jelzésen a Kisfaludy-kilátót vesszük célba.
  • Visszatérünk a K jelzésre, és leereszkedünk rajta a salakkúpról a Kőkapu völgyéig.
  • S▲ jelzésen meglátogatjuk a tördemici bánya sarkán lévő kilátópontot.
  • A K jelzésre visszatérve leereszkedünk a Kőkapun.
  • A P jelzést elérve jobbra indulunk rajta; jelzetlen oda-vissza kitérőt teszünk a Tomaji bányához.
  • A K▲ jelzésen a badacsonyi vasúti megállóhelyig ereszkedünk.

A túráról részletesen

Tördemicről a bazalt aljáig

A K jelzésen déli irányba indulunk a főút mentén, majd a Rodostó utcán balra fordulva elkezdünk emelkedni a hegy szoknyáján. A települést elhagyva egy mélyúthoz érünk, elhaladunk a Dongó-kút mellett, majd jelzésünk balra kanyarodik egy szárazon rakott bazaltkerítés mellett vezető kőlépcsőre, ami a Rodostó turistaházhoz vezet. A menedékházat II. Rákóczi Ferenc fejedelem Rodostóban (mai nevén Tekirdag) bekövetkezett halálának 200. évfordulója emlékére építtette a Magyar Turista Egyesület 1936-ban. A ház leghíresebb gondnoka Takács Mária, Tatay Sándor író felesége volt - ők évekig villany és vezetékes víz nélkül laktak itt lányukkal, Tatay Ágotával. A kb. 290 m magasságban, a hegyet felépítő pannon összlet és a bazalt határzónájában épült ház sajnos jó ideje zárva van, pedig a teraszáról gyönyörű kilátásban gyönyörködhetnénk a Balaton irányába.

A hegy földtani felépítése

A 438 m magas Badacsony alsó, lankás oldalai kb. 300 m magasságig felsőpannon korú homokból, illetve homokos agyagrétegekből állnak. Ezen találjuk a híres badacsonyi szőlőket, amelyek fölött hatalmas bazaltoszlopokkal, ún. kőzsákokkal határolt vulkáni eredetű, törmelékszórások és lávafolyások által képződött piroklasztit és főként bazalt rétegek állnak. Az utóbbiak négy kitörési szakaszban képződtek. A nagyon jó vízadó képességű homokkő, kőzetliszt és agyagmárga váltakozásából felépülő pannon összlet alatt (kis mélységben) nagy mennyiségű karsztvíz tárolására alkalmas miocén korú, sekély tengeri mészkő települ. Az itt lévő karsztvizet amikor elérte a feláramló magma, freatomagmás (rétegvíz-magma találkozása) robbanások történtek. Az alapi torlóárak és a törmelékszórás anyagából a kürtő körül pedig egy sekély piroklasztitgyűrű épült fel, ami kb. 5 m vastagságban települ a bazalt alatt, de mára jórészt lepusztult, illetve a bazaltoszlopok lábánál elterülő hatalmas lejtőtörmelékek takarják. Mivel idővel egyre csökkent, illetve megszűnt a vízutánpótlás, magmás robbanásos kitörések következtek, melynek során lávatüzijátékok építettek salak-, illetve lávafröccskúpokat a tufagyűrűbe.Később ún. Hawaii-típusú lávaöntő működés során a kőzetolvadékból hirtelen felszabaduló, szétfröccsenő gázbuborékokból keletkezett lávaszökőkutak és lávafüggönyök borzolták a tufagyűrűben kialakult lávató felszínét. Ezt követően rövid ideig ismét magmás robbanásos, ún. Stromboli-típusú kitörések következtek, amik egy vöröses színű salakkúpot építettek a Badacsony tetejére. A nagy vastartalomtól vörösbarna színű, gázokban gazdag hólyagos-salakos bazalt a hegy északi felén, így a kilátó környékén is települt, de lenyúlik a két bánya tetejéig is. Mivel ennek a kőzetnek a fizikai tulajdonsága lényegesen rosszabb, mint szürke, tömött szövetű bazalté, a bányászat szempontjából meddő-letakarásnak minősült. Ennek a vastag kőzetrétegnek (Badacsonytomajon 15-30 m, Badacsonytördemicen helyenként a bányafal fele) az eltávolítása és szállítása komoly költség volt a bányaüzem számára.

A hegy kialakulása után rögtön el is indult a lepusztulása. Léte során hol a félsivatagi környezet homokviharai hordták el körüle a vulkán törmeléket és a pannon összletet, hol a jégkorszaki fagyok hasítottak le kisebb-nagyobb tömböket az egykori lávató bazalttestéből, míg végül kialakult a ma látható ikonikus, koporsó formájú tanúhegy, ami az egykori ősfelszín magasságáról tanúskodik, amire a láva egykor kiömlött, megvédve azt az eróziótól.

Fel a Bujdosók lépcsőjén

A turistaházat megkerülve a Rákóczi emlékév (1935) keretében Bujdosók lépcsője névre keresztelt, 464 fokos lépcsősorhoz érünk, amelyen csodaszép lejtőtörmelékek és kipreparált bazaltoszlopok, kőzsákok között haladunk. A fullasztó kapaszkodást a kuruc kor kiemelkedő személyiségeiről elnevezett, kiépített pihenők tagolják. Az egyiktől nem messze nyílik 4 m hosszú, kimállásos eredetű Rodostó-barlang. Mivel a Badacsony fennsíkja fokozottan védett természeti terület, így a jelzett turistaútról tilos letérni! A barlangot és a rajta kívül a bazaltorgonák között megbújó kb. 25 további barlang méretet elérő üreget sem szabad meglátogatni.

A monda szerint a régi magyar Isten utolsó táltosa ezekben az üregekben húzta meg magát üldözői elől. Mikor már nagyon megöregedett, úgy döntött, elhagyja a Badacsonyt és a nyugati gyepűt. Elindult a Balaton jegén át. Mikor a tihanyi apátság őrszeme meglátta, nagyot kiáltott: "Ott megy a táltos! Vérdíjat fizet érte a veszprémi Gerhard úr!" A nyomban üldözőbe vevő páncélos katonák már majdnem utolérték az öreget, de ő még csak hátra se nézett. Tudta, hogy sorsa Isten kezében van, s nem ember szándékában. Egyszer csak parttól partig meghasadt mögötte a jég, így üldözői nem tudták elkapni. Aznap halászok adtak neki szállást, de tovább kellett mennie keletnek, míg elérte Erdély hegyeit. Itt fáradtságában összeesett, majd egy látó asszony kunyhójában tért magához. Egészen tavaszig a rimaasszonynál maradt, majd továbbindult Székelyföldre, és életének utolsó évét fent töltötte a havason. Mikor érezte, hogy elérkezett számára az idő, kiválasztotta a székelyek legjobbját, akivel felmentek a legmagasabb hegyre. Itt az öreg táltos egy cserzett bőrből kivett kardot adott neki: Isten kardját, amit Géza fejedelem óta őriztek. A székely átvette a kardot, az öreg pedig azt mondta neki: "Isten kardja csak akkor csillog majd újra, és vezeti győzelemre megint a hunok és magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben: egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint." Azóta évente egyszer egy székely felmegy a legmagasabb hegyükre, megtisztítani a kardot.

Czinka Panna pihenőjénél egy esőházat is találunk. Innen érdemes rövid kitérőt tenni a K▲ jelzésen a tördemici kilátóponthoz, ahonnan Badacsonytördemicre, a Szent György-hegyre, tőle balra a távolban a sümegi Vár-hegyre és a Kecskevárra látunk rá. A kilátópontnál padok teszik kényelmesebbé a pihenést. Visszatérünk a K jelzésre, és tovább folytatjuk rajta utunkat a bazaltsapkás hegy fennsíkjának peremén. A másodlagos erdőn át hamar elérjük Mária Henrietta belga királyné 1887. évi itt tartózkodásának emlékére állított kőtáblát, ahonnan a Szigligeti-öbölre nyílik kilátás. A fák lombja Szigligetnek csak a déli végét engedi megpillantani a Királyné szoknyája fölött egykor álló őrtorony helyén lévő Óvár-kilátóval, ami mögött a Keszthelyi-hegység Balatonig nyúló abráziós teraszai sorakoznak. Az alacsonyabb Garga-hegyen a Bél Mátyás-, a Pap-hegyen pedig a Batsányi-kilátó vehető ki, alattuk Balatongyörök látható.

Pár méter múlva a K+ jelzés becsatlakozásánál (maradunk a K jelzésen) újabb pados kilátóponthoz érünk, majd 100 méter múlva már a ragyogóan fehér, miocén korú mészkőből faragott Ranolder-kereszt tövéből csodálhatjuk meg a Harangozó-börc fölül nyíló csodás panorámát.

A Ranolder-kereszt és környezete

A 12 méter magas, 1857-ben állított, klasszicista stílusú építmény egyenként is hatalmas kőtömbjeit a Kőkapun át 40 bivallyal vontatott szekérrel hozatta fel a püspök úr. A hagyomány szerint amikor az állatok fáradtan felértek, és meglátták a Balaton csillogó víztükrét, azonnal ösztönösen futni kezdtek felé. Kettő közülük le is zuhant a mélységbe, agyonzúzva magát a lenti sziklákon. Hogy miért áll itt ez a hatalmas kereszt? Ennek is megvan a története, amit Dr. Eötvös Károly ügyvéd és író jegyzett le Utazás a Balaton körül c. művében. "Ranolder János veszprémi püspök egyszer bérmakörúton volt a Badacsony vidékén. Följött ide, s „lelkét magasztos érzelem töltötte el... Magához intette uradalmainak kormányzóját. – A mi országunk a legszebb ország, s ez a hely, ahol állunk, a világ leggyönyörűbb vidéke. Ide építsetek nekem lakóházat, s fölöttem, a bazalttorony tetejére emeljetek egy óriási keresztet a mi Üdvözítőnk emlékezetére. És vegyétek meg nekem az elpusztult szőlőket, és tanítsátok az embereket az okos szőlőművelésre. Egykor az idegen nemzetek utazói ezren és százezren jönnek ide majd, hogy amikor már minden szépet láttak: minden szépséget itt együtt lássanak!”

A kereszttől Szigliget hegyei, illetve a Keszthelyi-hegység vonalától a Zala-torkolaton át a fonyódi Vár- és Sipos-hegyen kicsit túl húzódik a kilátás a Balaton víztükrére és a mögötte elterülő somogyi dombokra. Tiszta időben a Mecsek is látható. A kereszt alól megpillanthatjuk a püspök szőlők között magasodó, romos állapotú egykori palotáját. A nevéhez kötődik az első fajtatiszta ültetvények telepítése a borvidéken. A badacsonytördemici mellvértes, homokkő homlokzatú, több mint 1300 négyzetméter alapterületű Ranolder pince pedig azóta is a legnagyobb a borvidéken. Szintén Eötvös Károlytól tudjuk, hagy a püspöknek „csak tokaji aszú bora hatszáz akó volt rendesen… Mikor meghalt is, ennyit találtak pincéiben. Pedig nem ez volt legjobb és legdrágább bora. Badacsonyi kéknyelű bora és somlyai aszúja kétszer olyan drága volt, mint a legdrágább ötputtonyos tokaji. Mert ötputtonyosnál vékonyabbat nem szűrtek pincemesterei.”

Természetesen a fent említett Harangozó-börchöz is tartozik egy történet: Élt két badacsonytomaji testvér: az erős és gonosz Ferkó és a gyönge, jóravaló Jóska. Ferkó megkérte egy lány kezét, aki csak akkor mondott neki igent, ha a testvére otthagyja a házat. Másnap Ferkó halászni hívta az öccsét a Balatonra, hogy ott a vízbe fojtsa, de amikor Ferkó be akarta lökni a vízbe, hang búgott föl a Badacsony ormáról: megszólalt a Harangozó-börc. Ijedtében a gonosz testvér esett és veszett a Balatonba. A Balatonvidék multja és regevilága c. kötetből azt is tudjuk, hogy aki a Balaton vizén ezeket a kalapácsütésre kongó ún. „szirthangokat” meghallja, még a legtitkosabb bűnét is bevallja.

Tovább a bazaltsapka peremén

A Ranolder-kereszt utáni következő megállónk a Balaton festőjeként is emlegetett Egry Józsefről elnevezett kilátópont. A művész 1941-től tíz évvel későbbi haláláig Badacsonytomajon élt és alkotott. Az 1908-ban épült menedék tetejéről Fonyód irányába nyíló panorámán vezethetjük végig a tekintetünket, sőt tiszta időben a Mecseket is szemügyre vehetjük innen. Az alattunk elterülő lejtőtörmelék alatt erdők, majd a hegy szoknyáján elterülő szőlősorok és pincék sokasága díszlik. A terasz alatti helyiség ugyan koszos és elhanyagolt, de egy hirtelen zápor esetén jól jöhet.

Jelzésünk észak felé fordul. Kb. 200 méter múlva jobbra egy derékszögű kanyar vezet Dr. Jugovics Lajos geológus, egyetemi tanár bazaltsziklára erősített emléktáblájához, aki szakmai oldalról kimagaslóan sokat tett a hegy mentéséért, a bányászat beszüntetéséért. Innen 100 méter a Hertelendy-emlék melletti Páholy nevű kilátópont. Hertelendy Ferenc a főrendiház tagja, zalai, majd temesi főispán, több szervezet elnöke, illetve alelnöke volt. Politikai kapcsolatait felhasználva elévülhetetlen érdemeket szerzett a tó északi partjának turisztikai fejlesztésének ügyében, amelyek közül kiemelkedik a vasútvonal kiépítésének ösztönzése. Pár méterre találjuk a Páholyt, ami, bár a fennsík peremétől kb. 40 m-rel alacsonyabban van, neve nem véletlen. Kelet felé szinte a Balaton teljes északi partja belátható innen. Alattunk Badacsonytomaj, majd az Örsi-és Csönge-hegy fekszik, rajta túl a Fülöp-hegy, a Küszöb orra, majd a Tihanyi-félsziget vízbe nyúló alakja látszik, de tiszta időben déli irányban a Mecsek is feltűnik.

Fel a Badacsony csúcsára

Miután kigyönyörködtük magunkat, a bazaltlépcsősoron felfelé folytatjuk tovább a túrát. Jelzésünk itt egy darabig viszonylag meredeken kapaszkodik. Ezután egy lankás, ősi völgybe érünk, aminek azért ilyen csekély az esése, mert az az alatta fekvő kemény, pados elválású bazaltban nem tudott hátravágódni. A Kőkunyhónál elérjük a fennsíkot, majd jobbra fordulva további emelkedésbe kezdünk. A K▲ jelzésen egyenesen továbbmenve a vulkán salakkúpjának tetején álló Kisfaludy-kilátót vesszük célba.

A 438 méteres csúcson álló, 18 m magas, az ég felé nyíló torony 2011-ben épült, tervezője Kőmíves Szabolcs. Három emeletes, látványos csavart szerkezete a nyolcszögű, membránszerű gerendarácsfödémek egységnyi elfordulásának köszönhető. Szerkezete acélból és borovifenyőből készült, melyben csigalépcső vezet fel a kilátószintre. Az innen nyíló szinte teljes körpanorámát csak a Badacsony erdeje szakítja meg egy kis szakaszon délnyugat felé. A környező hegyeket a mellvédre rögzített táblák fotókkal mutatják be.

Ereszkedés a Rózsakőig

A kilátóból visszatérünk a K jelzésre, és leereszkedünk rajta a salakkúpról a Kőkapu völgyéig. A K+ jelzés becsatlakozása után a S▲ jelzés vezet ki balra a tördemici bánya sarkához. Szép kilátás nyílik innen a Kőkapura, a mögötte levő Örsi-hegyre és Balatonra, amitől egészen a Keszthelyi-hegységig pásztázhatjuk a tájat. A K jelzésre visszatérve leereszkedünk a Kőkapun. Ennek az érdekes völgynek és sziklaalakzatnak a kialakulása hasonló a Szent György-hegy északi völgyéhez.

A P jelzést elérve jobbra indulunk rajta, majd kb. 300 m múlva, mikor jelzésünk balra tart, ha egyenesen megyünk tovább a jelzetlen ösvényen, a tomaji kőbányába tehetünk kis kitérőt. A P jelzésre visszatérve kényelmes, helyenként lendületes ereszkedéssel érkezünk meg a Rózsakőhöz, ahonnan még egy Fonyód felé nyíló kilátással leszünk gazdagabbak. A hagyomány szerint ha egy leány és egy legény a Balatonnak háttal ráül a bazalttömbre egymás kezét fogva, még abban az évben férj és feleség lesznek. A Szegedy Rózáról elnevezett szikla Király Ferenc szőlőnemesítőt is megihlette, aki a Badacsonyra jellemző Kéknyelű és Budai zöld keresztezésével létrehozott fajtáját a kőről nevezte el.

Hableány

Innen a K▲ jelzésen ereszkedünk le a pincék közé. Először a Szegedy Róza-ház és a Kisfaludy-ház között haladunk el; utóbbi oldalában fakad a Kisfaludy-forrás. A vasútra vezető utunk bájos a látnivalója Kumpost Éva 1965-ben készített, 18 négyzetméteres, 252 db magastüzű mázas kerámialapból álló Hableány c. alkotása a Hableány vendéglátóhely oldalán. A sellő, a tó halai, a Nap, és az emberiséget a metszésre megtanító (jelen esetben kosszarvú) kecske gyönyörűen foglalja össze az 1910 és 1949 között Hableánynak hívott település(rész) atmoszféráját. De mi köze van a sellőknek Badacsonyhoz? A hagyomány szerint egykor a Badacsony vulkán ura szerelmes lett egy gyönyörű lányba. Hívására a meg is jelent neki, s ekkor látta, hogy a kedvese egy sellő. Hevében utána vettette magát a tóba, a csobbanástól kialudt a vulkán, s lett Hableány a neve Badacsonynak. Az épület a 19. század vége óta vendéglátóhelyként funkcionál, illetve 1883-ban szálló is nyílt benne. Maihoz hasonló alakját 1963-ban nyerte el.

Az utca túloldalán áll a Callmeyer Ferenc tervezte egykori Poharazó. A bravúros tervezésű bazaltkőépületben ma a Pláne Badacsony borterasz üzemel, ahol egész évben a borvidék válogatott nedűi és remek kávé kóstolható. Utunk innen már hamar a végéhez ér. A vasúti síneken túl a K jelzésen még tehetünk egy rövid sétát a hajóállomásra, ahol már a badacsonyi móló nyúlik a Balatonba, amiben visszatükröződik a panoráma.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Badacsonytördemic a Budapest - Tapolca vasútvonal mentén fekszik. A vonatról a Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomáson szálljunk le!
  • A túra végén a Badacsony vasúti megállóhelyen szállhatunk vonatra.
  • Autóbuszok Tapolca, Révfülöp, Ajka, Hévíz és Salföld felől érkeznek a kiindulópontra. A Badacsonytördemic, Hősök útja 6. nevű megállóig utazzunk!
  • A túra végén a Badacsony, vasúti megállóhely nevű buszmegállóból utazhatunk haza.
  • A túra végpontján a menetrendszerinti hajók menetrendje Badacsony hajóállomásról a BAHART Zrt. honlapján érhető el.

Megközelítés

  • A túra a badacsonytördemici buszmegállótól indul déli irányba.
  • A badacsonytördemici vasútállomásról déli irányba indulva, majd a K jelzéseket követve 350 méternyi sétával jutunk el a kezdőpontra.
  • A túra végpontján találjuk egymás mellett a vasútállomást és a buszmegállót. 
  • A hajóállomásra a túra végpontjától a K jelzésen jutunk néhány perces sétával.

Autóval

  • Badacsonytördemic a 71. sz. út mentén fekszik.
  • Az autót érdemes a Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás mögötti nagy, betonozott, ingyenes parkolóban hagyni, és a túra végén vonattal (vagy akár busszal) visszautazni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.808632, 17.472445
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°48'31.1"N 17°28'20.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 688635 5186866
w3w (what3words) 
///pukkanás.ütem.sárkányok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Tapolcai-medence térkép
  • Badacsony térkép
  • Balaton-térkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
9 km
Időtartam
3:00óra
Szintemelkedés
383 m
Szintcsökkenés
393 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp