Schlechtwetter-Aktivitäten, Szentendrei járás területén

1791-ben épült a görögkeleti szerb felekezetnek. 528 négyzetméteres területével és 32 méter magas tornyával Szentendre legnagyobb temploma. Az 1940-es évek óta tartozik a katolikusokhoz, akik belsejét saját hitük szerint alakították át.

A gyönyörű fekvésű Pilisszentkereszten a polgármesteri hivatal mellett található tájházban szlovák használati tárgyakból és népviseletekből készült kiállítást láthattok.

Kisoroszi révkikötőtől kb. 400 m-re melegételekkel várnak hosszú nyitvatartással.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1967-ben először a budapesti Néprajzi Múzeum Falumúzeumi Osztályaként, majd 5 évvel később önálló intézményként alakult meg Szentendrén a Sztaravoda patak völgyében.

A benzinkúton feltöltheted a készleteidet a túra előtt, közben vagy után. 

A vártemplom Szentendre legrégibb épülete, alapjait 1241 és 1283 között helyezték le. Később gótikus stílusban építették újra, majd barokk bővítést kapott. Külsején gót támpilléreket láthatunk, az egyik fölött egy igazi ritkaság, egy 1300-as években faragott napóra látható.

A barokk ortodox templom 23 méter magas tornyával Szentendre déli kapujánál, a Bükkös-patak partján áll. Puritán ikonosztázionja a város legrégebbi ikonfala, a szájhagyomány úgy tartja, hogy még a bevándorló szerbek hozták magukkal legkésőbb a 17. században.

Csobánka felett tágas és otthonos lakóbarlangot találunk, amely hatalmas szádájával tekint a Kis-Kevély északi oldalára, sűrű tölgyerdő oltalmába burkolózva. Az üledékből feltárt rengeteg állati és emberi lelet mutatja a kényelmes barlang több évezredes múltra visszatekintő népszerűségét.

A Katica cuki az evezősök egyik kedvelt megállóhelye, ahol sütikkel, kávéval és egyéb harapnivalókkal várják a vendégeket.

Pilisszentkeresztről a Kétbükkfa-nyereg felé vezető turistaút közelében, egy sziklafal tövében nyílik a Szopláki-ördöglyuk nevű barlang a turistaútról is jól látható helyen.