Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Túra tervezése ide
Beágyazás
Vár

Visegrádi Fellegvár

· 1 értékelés · Vár · Visegrádi-hegység
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A visegrádi vár
    / A visegrádi vár
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A visegrádi vár
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A visegrádi várhegy a tetején a Fellegvárral Nagymarosról nézve
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fellegvár a nagymarosi vasútállomásról nézve
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fellegvár a Dunáról nézve
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Duna látképe a Visegrádi várból
    Fénykép: Tassy Márk, Magyar Természetjáró Szövetség

Több mint 700 éve őrzi a Dunakanyart a visegrádi Fellegvár. A romjában is lenyűgöző vár egykor királyok székhelye, a korona őrzője és történelmi események színhelye volt. Falai mellől csodálatos panoráma nyílik az ország egyik legszebb tájára.

Már a rómaiak is

Visegrádnak nem a ma látható Fellegvár volt az első erődítménye. A korábbi visegrádi vár a Dunához közelebb, a mai Sibrik-dombon épült egy egykori római építmény helyén. I. Constatinus császár idejében, a 4. században épült Pone Navata elnevezésű erőd a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt, amely valószínűsíthetően az 5. század után már lakatlan volt. Ennek falaira épült a 11. században az ispáni vár, az egyik első magyar vármegye, Visegrád vára. Első írásos említése 1009-ből ismert, a latin nyelvű oklevél már Visegrádként, azaz magas várként említi a helyet. 1083-ban László király itt tartotta fogva ellenlábasát, a korábbi királyt, Salamont, akiről – tévesen – a sokkal később épült Alsóvár tornyát elnevezték. Miután az ispánság Esztergomba költözött, a hely elvesztette jelentőségét, és a tatárjárásban el is pusztult.

Építkezés

Az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla egy újabb támadástól tartva kővárak építését rendelte el az addig leginkább elterjedt földvárak helyett. Birtokadományaival is erre ösztönözte a nagybirtokos nemeseket, sőt, a királyi család is példát mutatott. Visegrádot ugyanis a király és felesége, Laszkarisz Mária királyné építtette 1250-1260 körül, a királyné hozományából.

A kettős várrendszer egy felső és egy alsó várból állt, a kettőt völgyzárófal kötötte össze, amely a Duna partján álló őrtoronyban végződött. A falakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. A felsővár eleinte a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

Királyok vára

Az Anjou-házból való Károly Róbert (I. Károly) volt az első uralkodó, aki királyi székhellyé tette Visegrádot, miután ostrommal megszerezte azt Csák Mátétól. A király kibővítette és korszerűsítette a várat, miközben a városban, a Duna partján is épített házat magának. Ebből a házból lett később (fia, Nagy Lajos király idején) a királyi palota, ahol a lovagi tornáknak is megfelelő teret alakítottak ki.

A királyi koronát is Károly Róbert hozatta ide, ami kis megszakításokkal addig itt is maradt, amíg a török elől el nem kellett menekíteni. A korona kalandos életének egyik krimibe illő, fontos epizódja is a várhoz köthető: Habsburg Albert halálát követően özvegye, Erzsébet királyné megbízásából egy udvarhölgye ellopta a gyermek V. László számára a koronát a visegrádi fellegvárból, hogy azzal hivatalosan is megkoronázza. A krimibe illő tett polgárháborúhoz vezetett. A koronát csak 23 évvel később, 1463-ban vásárolta vissza Mátyás király Bécsben 80 000 aranyforintért – ez volt az oka, hogy hat éven keresztül korona nélkül uralkodott.

1335-ben meghatározó történelmi jelentőségű esemény zajlott a várfalak közt: hosszú évek előkészítése után Károly Róbert diplomáciai találkozóra hívta Luxemburgi János cseh királyt és Nagy Kázmér lengyel királyt, hogy békés módszerekkel rendezzék a konfliktusokat. A kelet-európai királytalálkozó eredményes volt, a „visegrádi országok” között erős és jól működő szövetség jött létre, ami kereskedelmi együttműködést is jelentett. (Az esemény emlékére rendezik meg 1985 óta minden évben a legnépszerűbb visegrádi programot, Nemzetközi Palotajátékokat.)

A vár kibővítése, további korszerűsítése Luxemburgi Zsigmond idejében történt: ő azért is fontos szereplője a visegrádi vár történetének, mert ő volt az egyetlen magyar király, akit Visegrádon koronáztak meg. Uralkodása alatt a visegrádi a térség legnagyobb és legpompásabb várának számított. Később áttette székhelyét Budára, innentől kezdve a Dunakanyarban álló vár inkább alkalmi rezidenciának, yári pihenőnek számított.

A visegrádi palota és fellegvár második virágkorát Mátyás király és Beatrix uralkodása alatt élte, ekkor válik igazi reneszánsz udvarrá: a kor legkiválóbb tudósai és művészei fordulnak meg itt. Mátyás az 1470-es évek végén, az 1480-as évek elején egyszerre újíttatta fel a palotát és a fellegvárat is. A késő gótikus átépítések, a boltíves termek, a palota gótikus hálóboltozata és számos, itáliai mesterektől való alkotás is ebből az időből való, és ezeknek a maradványait láthatjuk ma a királyról elnevezett múzeumban.

Török pusztítástól a rekonstrukcióig

A török hódítás vetett véget a fénykornak: a hosszú évtizedes harcok során Visegrádot - stratégiai fontosságú vár lévén - rengeteg támadás érte, így 1685-re már olyan romos állapotba került, hogy hadászati funkcióját teljesen elvesztette.

A következő évszázadban a szokásos történet szerint a visszatelepülő lakosok széthordták a vár köveit, és csak 1868-ban, Viktorin József helyi plébános kezdeményezésére kaptak védettséget a maradványok. A régészeti feltárás 1871-72-ben, Henszlmann Imre vezetésével kezdődött, majd 1927-től kezdve Schulek János végzett leletmentést és állagmegóvást. Végül csak 1965-től indultak meg a helyreállítási munkálatok, amelyek napjainkban is tartanak.

Ma a várban elsősorban az innen nyíló elképesztő panorámában gyönyörködhetünk, de kiállításokat is láthatunk a vár történetéről, az évszázadokig itt őrzött koronáról, valamint a középkori élet mindennapjairól. Egy panoptikumban még a visegrádi királytalálkozó résztvevőivel is megismerkedhetünk.

 

A szerző tippje:

  • Ha a Fellegvár a látogatásunk célpontja, ne hagyjuk ki az Alsóvárat a Salamon-toronnyal és a palotát sem! Egy sétával is összeköthetjük a három látnivalót.
  • Amennyiben autóval érkezünk, ne felejtsük, hogy az ország egyik legszebb panoráma autóútja vezet fel a hegy tetejére!
  • Úgy készüljünk, hogy ha teljesen be akarjuk járni a várat, meredek lépcsők is várnak ránk!
  • Autóval szintén könnyen megközelíthető a Sibrik-domb, ahol a római erőd és az első visegrádi vár falainak maradványait nézhetjük meg.

Nyitvatartás

A vár az év minden napján nyitva van.

 

Március 30. – szeptember 30 .:

  • minden nap 9:00 - 18:00

Október 1-26.:

  • minden nap 9:00 - 17:00

Október 27. – december 1.:

  • minden nap 9:00 - 16:00

December 2. - december 23.:

  • péntek, szombat, vasárnap 10:00 - 15:00

December 24.: 

  • ZÁRVA

December 25. - január 8.:

  • minden nap 10:00 - 16:00

Január 10. - február 29.:

  • péntek, szombat, vasárnap 10:00 - 16:00

Március

  • minden nap 9:00 - 17:00

Árak:

Jegyárak

  • Felnőtt: 1700 Ft (panoptikummal); 1400 Ft (panoptikum nélkül)
  • Diák/nyugdíjas: 850 Ft (panoptikummal); 700 Ft (panoptikum nélkül)

Kedvezmények

  • 6 év alatt és 70 év fölött ingyenes
  • Családi nap: minden hónap utolsó vasárnapján a rendeletben meghatározottak köre (pl. 18 év alatti gyermekek és kisérő szülők) számára ingyenes.
  • A magyar állam nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20. és október 23.) a belépés mindenki számára ingyenes.

Parkolás

  • A vár bejárata alatt a parkolás díja 300 Ft/óra (személyautó), 1200 Ft/óra (busz).

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2019 júliusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgálatató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2020-06-17

Tömegközlekedéssel

  • A távolsági buszról a Visegrád, nagymarosi rév vagy a Visegrád, hajóállomás nevű megállóban érdemes leszállni. 
  • Sétahajóval is érkezhetünk Esztergom vagy Budapest irányából. 
  • A túlparti Nagymarosról a révvel jutunk át.

 

Megközelítés

  • A rév megállójából az Országos Kéktúra K jelzéseit kell követnünk egészen a vár bejáratáig (1,7 km).
  • A hajóállomással szemközti lépcsőn érjük el a Salamontorony utcát, amin balra induljunk el a K+ jelzések mentén. A Salamon-torony után 500 méterre térjünk jobbra a KL jelzésre, ami a vár bejáratáig kalauzol bennünket (összesen 1,5 km). 
  • A parkolóból a lépcsők vezetnek a vár bejáratához. 

Autóval

  • A Fellegvárnak saját, fizetős parkolója van.

Árak

  • személygépkocsi: 300 Ft/óra
  • busz: 1200 Ft/óra
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
név
Hossz
Időtartam
Szintemelkedés
Szintcsökkenés
22,6 km
7:00 óra
562 m
562 m
23,4 km
3:30 óra
557 m
557 m
24,4 km
7:10 óra
620 m
1210 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(1)
Miskolci Antal
2019-03-16 · Közösség
Ok
Mutass többet!
2019. március 16., szombat 16:49:25
Fénykép: Miskolci Antal, Közösség
2019. március 16., szombat 16:50:48
Fénykép: Miskolci Antal, Közösség

A többiek fényképei


Visegrádi Fellegvár

Panoráma út 
2025 Visegrád
Telefon +36 26 398 101

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
  • 3 Közeli túrák
2020-04-01
közepes nyitva
22,6 km
7:00 óra
562 m
562 m
Buja erdőben előbukkanó, sötét andezitóriások, zárt rengetegekre nyíló kilátások és a völgyében sziklabordákat kerülgető, kőgörgeteges patak ...
1
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Hegyikerékpározás · Visegrádi-hegység

Történelem és természet, avagy Visegrádról a Pap-rétre

2019-01-25
S2 közepes nyitva
23,4 km
3:30 óra
557 m
557 m
Kevés kilométert számláló, de annál élvezetesebb kör, ahol a történelmi emlékektől a természeti szépségeken át a sportos suhanásig mindenben lehet ...
1
Szerző: Németh Ádám,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Budapest és Környéke

Dobogókő - Visegrád (OKT-16.)

2017-03-16
közepes Szakasz 16 nyitva
24,4 km
7:10 óra
620 m
1210 m
A Visegrádi-hegység belső, zegzugos területein vezet végig a Dunához leereszkedő útvonal, mely során nagyszerű kilátóhelyeket és bájos réteket ...
10
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 3 Közeli túrák