Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Vár

Salgó vára

Vár • Medves-vidék
  • /
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ráláthatunk Salgótarján betonrengetegére is
    / Ráláthatunk Salgótarján betonrengetegére is
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az előtérben Somoskő, hátul Salgó vára
    / Az előtérben Somoskő, hátul Salgó vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kata Garancsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Naplemente a Salgó-várból
    / Naplemente a Salgó-várból
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Salgóbánya, a háttérben a Salgó-várral
    / Salgóbánya, a háttérben a Salgó-várral
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Salgó vára
Időjárás

Salgótarjántól északra egy 625 méter magas vulkáni csúcson találjuk Salgó várának maradványait, aminek történetét Petőfi Sándor rímekbe foglalta. Aki felmegy és körbenéz, csodás panorámában gyönyörködhet, aminek része a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Bükk, sőt jó időben még a Magas-Tátra gerince is felfedezhető. A látványban megbújik Somoskő jellegzetes sisakot viselő vára is. 

A vár építésének körülményeiről mindössze annyit tudunk, hogy a Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai emelték valamikor a tatárjárás után. Írásos dokumentum először csak 1341-ben említi. A törökök ostromát persze nem kerülhette el; elfoglalásának mondája pedig ma is tanulsággal szolgál. 1554 őszének egyik reggelén a várbeliek felfedezték a szomszédos hegytetőn egy hatalmas ágyú sziluettjét. Nemsokára megérkezett a törökök követe, aki tudtukra adta, hogy ha nem adják meg magukat önként, Kara Hamza bég szétlövi a várat a gigantikus fegyverrel. Ellenkezésnek nem lett volna értelme, így a várat átengedték az ellenségnek. Később, a kivonuláskor fedezték fel, hogy az „ágyú” valójában csak egy kerekekre rakott jókora fatörzs volt - a török azonban magáénak tudhatta az erősséget. 1593-ban sikerült csak kiűzni őket, de addigra az épület állapota leromlott, és stratégiai jelentőségét is elveszítette.

Petőfi Sándor 1845 nyarán volt itt; ennek köszönhetően született meg a Salgó című költemény. A látogatást egy emléktábla is őrzi a helyszínen. A monda szerint a költő lovon érkezett; a hátas egyik patkójának nyoma ma is felfedezhető a várkapu melletti sziklán.

A várat 1938-ban kilátószerűen rekonstruálták; feltárása és komolyabb helyreállítása az 1980-as években kezdődött. Legutóbb a 2000-es évek elején ütemeztek be nagyobb javításokat és állagmegóvást.

Nyitvatartás

Nyitva

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Brigitta Hidvégi
Frissítés: 2018-04-29

Tömegközlekedéssel

  • Ha vonattal indulunk útnak, a legcélszerűbb Somoskőújfalu vasútállomásán leszállni, és egy túrával egybekötve felkeresni a várat. 
  • Salgótarjánból a 11B és a 19-es helyijárattal egészen Salgóbányáig tudunk utazni.  

Megközelítés

  • Somoskőújfalu vasútállomásáról a P, S és Z jelzéseken induljunk keleti irányba. 2,8 km után a Dornyai-pihenőhöz érünk. Itt térjünk át jobbra a S jelzésre, melyhez a P+ és a PL jelzés is társul.  A várromhoz a PL jelzéseket kell követni (összesen 3,9 km). 
  • Salgóbányán a vár út végéből az S+, majd a PL jelzéseket követve jutunk a romhoz (700 m). 

Autóval

  • Salgótarjántól észak felé indulva a 21-es úton induljunk el. Tábla jelzi a lekanyarodást Salgóbánya felé. A 4 km-es összekötő úton érünk a faluba. A településre érve a második lehetőségnél forduljunk balra a Vár utcába, aminek végén parkolót alakítottak ki az autók számára. 

 

Navigáció Google Térképpel

Közösség

 Hozzászólás
outdooractive.com User
Közzététel

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló

A mai időjárás