Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Vár

Ozorai Pipo vára

Vár · Dunántúl · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Ozorai Pipo vára
    / Ozorai Pipo vára
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ozorai Pipo vára
    / Ozorai Pipo vára
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ozorai Pipo várának belső udvara akár a korabeli Itáliában is lehetne
    / Ozorai Pipo várának belső udvara akár a korabeli Itáliában is lehetne
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ozorai Pipo várában gótikus páncélzatú életnagyságú lovaskatonával is találkozhatunk a fegyverteremben
    / Ozorai Pipo várában gótikus páncélzatú életnagyságú lovaskatonával is találkozhatunk a fegyverteremben
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ozorai Pipo várában Luxemburgi Zsigmond látogatását idézi meg a díszes trónus
    / Ozorai Pipo várában Luxemburgi Zsigmond látogatását idézi meg a díszes trónus
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az ozorai vár egyes helyiségei az Eszterházyak idejét mutatják be
    / Az ozorai vár egyes helyiségei az Eszterházyak idejét mutatják be
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Ozorai Pipo vára

Valódi reneszánsz vár-élmény a Sió partján, a szelíd tolnai dombok között – Ozora nem csak a híres-hírhedt fesztiválról ismert, hanem egyedi erődítményéről és annak kalandos életű építtetőjéről is.

A Tolna megyei község mai hírnevét a 15. század elején alapozta meg egy jeles talján férfiú. Filippo Scolari (magyarosan Ozorai Pipo) Firenzéből került kereskedősegédként Budára, ahol előbb az esztergomi érsek szolgálatába állt, majd a Kanizsaiak simontornyai várnagya lett a 14. század legvégén. Így fordulhatott elő, hogy a szomszédos Ozorán élő Borbálát, Ozorai András lányát jegyezte el, ami együtt járt a leány fiúsításával is, azaz lehetővé vált apja halála esetén a birtok öröklése. Így is történt.

Közben Filippo egyre magasabbra lépdelt Luxemburgi Zsigmond királyi udvarában a ranglétrán: volt a királyi sókamarák ispánja, temesi ispán, majd Csanád, Arad, Krassó és Keve, Csongrád, Zaránd és Fejér megyék ispánsági tisztjét is betöltötte egy darabig – főkincstartó, szörényi bán, alapító tagja az egyetlen magyar lovagrendnek.

Végül 1416-ban kapott engedélyt vár építésére a Sió partján. Mint a fenti életútból látható, anyagi gátak nem állhattak útjába, ráadásul tapasztalt, világot látott emberről volt szó, így inkább reneszánsz palotát építtetett, mint a korban megszokott erődítményt – díszítése, belső elrendezése itáliai mintákat követett. A négyzet alaprajzú várkastély építése gótikus stílusban kezdődött, várfallal vették körül, a várárokba a Sió vizét vezették. 1423-ban Pipo itt látta vendégül Zsigmond királyt. Halála után Borbálára szállt a vár tulajdonjoga, aki azt Hédervári Lőrinc nádorra hagyta.

A 16. század elején reneszánsz stílusban építették át akkori tulajdonosai, majd rövid ideig Török Bálint is birtokolta, 1545-ben pedig a budai pasa foglalta el, akitől 1686-ban ostrommal vették vissza - a délnyugati szárny le is omlott. A várat a tulajdonos Eszterházyak 1727-1733 között tiszttartói központtá alakították, a leomlott szárnyat barokk stílusban építették újjá, a várfalakat pedig lebontották. Az 1800-as évek elején a kastélyt magtárrá alakították, így várta a jobb időket sokáig.

Ma a vár – eltekintve a délnyugati szárnytól – a reneszánsz korszakot idézi fel. Az erődítmény udvarára látogatókat a barokk kapuzaton lélegzetelállító látvány fogadja. Az emeleti függőfolyosó alatt szépen rendben tartott növények burjánzanak, az oszlopfőket reneszánsz faragványok díszítik. Az udvarból az egyik ajtón korabeli konyhába nyithatunk be, a másikon belépve pedig vártörténeti kiállításon tudhatunk meg mindent az épületről és tulajdonosairól. A vezetett látogatás során az emeleti helyiségek közül bekukkanthatunk Borbála hálószobájába, a fegyverteremben megcsodálható Ozorai Pipo rekonstruált páncélja, a kandallós trónterem,  egy reneszánsz ebédlő, illetve néhány teremnyi enteriőr az Eszterházyak korából. Az igazi kaland azonban a várkastélyban éjszakázás lehet, ugyanis nyolc, történelmi bútorokkal berendezett, reneszánsz hangulatú vendégszobában meg is lehet szállni a látogatók elől elzárt részeken.

Nyitvatartás

Nyitva
hétfőzárva
kedd10:00–18:00
szerda10:00–18:00
csütörtök10:00–18:00
péntek10:00–18:00
szombat10:00–18:00
vasárnap10:00–18:00

Pénztárzárás és az utolsó csoport indulása: 17:15.

Árak:

  • Belépő: 2000 Ft
  • Diák- vagy nyugdíjasjegy (nappali tagozatos diákigazolvánnyal, illetve nyugdíjasok esetében OEP-igazolvánnyal): 1000 Ft
  • Családi jegy (két felnőtt és két 6-14 év közötti gyermek részére): 4000 Ft/család
  • Fotójegy: 500 Ft
  • Ingyenes belépésre jogosultak: 70 év feletti látogatók, pedagógusok, fogyatékkal élők

A belépőjegy ára tartalmazza az alsó szinten lévő kiállítás megtekintését, és a kb. 35–40 perces idegenvezetést. Az emeleti termek kizárólag tárlatvezetéssel látogathatók.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2019 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Szerző
Abelovszky Tamás
Frissítés: 2019-11-04

Tömegközlekedéssel

A helyközi autóbuszjáratokról Ozora, községháza megállóhelyen kell leszállni.

Megközelítés

Ozora, községháza megállóhelytől a templom és az iskola előtt elsétálva kell balra fordulni, majd az iskola épületét elhagyva érjük el a várat (kb. 300 méter séta).

Autóval

A Várhegy utcában található parkolóban (ha itt nincs hely, akkor a Hunyadi utcán) lehet megállni.

Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Ozorai Pipo vára

Várhegy utca 1.
7086 Ozora
Telefon +36 74 498 652

Tulajdonságok

Családoknak Rossz időben is ajánlott