Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Vár

Drégelyvár

Vár • Börzsöny
  • Drégelyvár a magasból
    / Drégelyvár a magasból
    Fénykép: Civertan Stúdió / legifoto.com
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panoráma Drégelyvárból
    / Panoráma Drégelyvárból
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Drégely vára
    / Drégely vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Drégelyvár
Időjárás

A Börzsöny északi részén, a Nógrád megyei Drégelypalánk községtől délre, a magyar–szlovák határ közelében egy magányos sziklacsúcson emelkedik Drégely vára. Az erdőségekkel körülvett 444 méteres magaslaton található várromért és a pompás kilátásért megéri felkapaszkodni.

A vár első fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik. 1311–21-ig Csák Máté birtokolta, majd halála után tulajdonjoga a királyra szállt. 1438-ban Pálóci György esztergomi érsekhez került örökbirtokként, hogy aztán Várday Pál érsek az 1540-es években a közrendű családból származó Szondi Györgyöt tegye meg a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává.

A korábban az érsekség által vadászkastélyként használt drégelyi vár hadászati jelentősége a török időkben nőtt meg. Amikor 1544-ben Visegrád, Vác és Esztergom mellett már Nógrád vára is török kézre került, Drégely lett az egyetlen erődítmény, amely a gazdag felvidéki bányavárosokat megvédhette a török támadásoktól. Szondi György vára azonban vékony falaival, magas tornyaival, törékeny „vadászkastély” jellegével akkori állapotában alkalmatlan volt e szerepre. Maga Szondi is tudta ezt, ezért kérelmezte a vár megerősítését és megfelelő felszerelését. Az uralkodói szándék I. Ferdinánd részéről ugyan megvolt, az országgyűlés 1546-ban el is rendelte az erőd fejlesztését, de a munkálatok végül elmaradtak.

Így 1552. július 6-án Hádim („a herélt”) Ali budai pasa és 10–12 ezer fős serege egy meglehetősen elhanyagolt, rosszul felszerelt várat talált, mindössze 146 katonával. A hatalmas török túlerő már eleve eldöntötte a küzdelem végkimenetelét. Innen nem lehetett csatát nyerni, jól látta ezt Szondi kapitány is. Az ostrom három napig tartott. A védők hősiesen tartották magukat, többször is visszaverték a támadásokat, de végül az oszmán tüzérség ágyúi módszeresen szétlőtték a vár falait.

Ali a végső roham előtt felszólította Szondit a megadásra, de ő visszautasította a pasa ajánlatát. Válaszul az ellenség táborába küldte két hadapródját és velük együtt két előkelő török foglyot azzal az üzenettel, hogy a két fogoly életéért cserébe a pasa nevelje fel az apródokat, illetve Szondit temettesse el tisztességesen a csata után. Ezt követően július 9-én a vár védői kitörtek, élükön Szondival, s mindannyian hősi halált haltak a közelharcban.

Az ütközet után Ali állta a szavát, és tiszteletteljes temetést rendezett ellenfele számára, aki bátorságával az oszmánok megbecsülését is kiérdemelte. A török elhagyta a romhalmazzá lőtt Drégely várát, s helyette 1575-ben az Ipolyhoz közel, a völgyben fekvő községben 2000 lovas befogadására alkalmas palánkvárat építtetett. Drégelypalánk innen kapta a nevét.

A sziklaormon megmaradt romot 1593-ban, a tizenöt éves háború alatt felgyújtották, majd 1605-ben Bocskai foglalta el. 1644-ben Rákóczi Györgyé lett, 1649-ben pedig rövid időre ismét török kézre került; végül 1663-ban az oszmán had végleg elhagyta. Innentől kezdve főként az enyészet uralkodott Drégely romjain, köveit a helyiek nagyrészt elhordták, és az 1980-as évek végére úgy tűnt, hogy lassan csak hűlt helye marad a várnak.

1990-ben hivatalosan nemzeti örökségnek nyilvánították. 1991-ben létrejött a Drégelyvár Alapítvány, melynek segítségével megkezdődött a vár feltárása, a falmaradványok állagmegóvó helyreállítása, és ennek köszönhetően mára több száz köbméternyi falat húztak fel a régi romokra. 2012-től történelmi emlékhely, ahol minden év júliusában Szondi-várjátékokkal emlékeznek a végvári vitézekre. Drégely vára jelenleg a magyar állam tulajdona.

Nyitvatartás

A romok egész évben szabadon látogathatók. 

A kiállítótér nyitva tartása:

  • Hétfő–péntek: 10:00-16:00 óráig
  • Szombat–vasárnap: 11:00-16:00 óráig 

Árak:

A romok ingyenesen látogathatók.

A Szondi kiállítótér árai:

  • Felnőtt jegy: 700 Ft
  • Kedvezményes jegy (diák, nyugdíjas): 500 Ft
  • Szondi filmmel +200 Ft
  • Tárlatvezetés (csoportos): 5000 Ft
  • Fotójegy: 300 Ft

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2018 májusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Szerző
Péter Lánczi
Frissítés: 2018-06-20

Tömegközlekedéssel

  • A várhoz a legközelebb a Sáferkút vasútmegálló esik, Vácról a menetidő átszállás nélkül kb. 70 perc.
  • Leszállhatunk előbb, a Drégelyvár vasútmegállónál is.
  • Ha busszal érkezünk Vác vagy Rétság felől, a Nagyoroszi, pataki elágazás megállónál szálljunk le!
  • Vagy buszozzunk Balassagyarmatról a Drégelypalánk, bejárati út megállóig!

Megközelítés

  • A Sáferkút vasútmegállótól a P+ jelzésen induljunk el délnyugati irányba! Ez közvetlenül a várhoz vezet (1,9 km, 247 m szintemelkedés).
  • A Drégelyvár vasútmegállótól a P jelzést kövessük északkelet felé! Az utolsó pár száz méteren a PL jelzésre váltva a romnál találjuk magunkat (4,3 km, 212 m szintemelkedés).
  • A Nagyoroszi, pataki elágazás buszmegállótól induljunk el dél felé, majd a Kossuth Lajos utcán a Z jelzést követve forduljunk jobbra! A Drégelyvár vasútállomásnál, miután kereszteztük a síneket, térjünk át a P jelzésre jobbra, azaz északkeleti irányban! Ez már a várhoz vezet, csak a végén kell a PL jelzést követnünk (5,4 km, 228 m szintemelkedés).
  • A Drégelypalánk, bejárati út buszmegállótól először sétáljunk dél felé a főút mentén, majd a P+ jelzésen forduljunk jobbra! Ez közvetlenül a várhoz vezet (4,5 km, 292 m szintemelkedés).

Autóval

  • Nagyorosziban a Kossuth Lajos úton, majd a Mártírok úton haladva, a Drégelyvár vasútmegálló mellett érdemes leparkolnunk az autót.
  • Drégelypalánk közelében a Sáferkút vasútmegálló környékén célszerű letenni az autót. A falu szélén kanyarodjunk le nyugat felé a 2-es útról a sínek mentén vezető útra! Az odavisz.
Navigáció Google Térképpel

Közösség

 Hozzászólás
outdooractive.com User
Közzététel

Drégelyvár

2646 Drégelypalánk

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló

A mai időjárás

  • 1 Közeli túrák
Gyalogtúra · Börzsöny

Múltidéző körtúra a Drégelyvárhoz

Gyalogtúra A Deszkáspuszta
2018-05-05
közepes nyitva
14,1 km
4:50 óra
356 m
356 m
Ettől: Farkas Péter,  Magyar Természetjáró Szövetség
  • 1 Közeli túrák