Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Történelmi városközpont

Nagykálló történelmi városközpontja

Történelmi városközpont · Nyírség · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A volt megyeháza Nagykállóban
    / A volt megyeháza Nagykállóban
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • 1956-os emlékmű (Nagykálló, Szabadság tér)
    / 1956-os emlékmű (Nagykálló, Szabadság tér)
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Barokk motívumok (Nagykálló, volt megyeháza)
    / Barokk motívumok (Nagykálló, volt megyeháza)
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ratkó József költő szobra (Nagykálló, Szabadság tér)
    / Ratkó József költő szobra (Nagykálló, Szabadság tér)
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kerékpáros túrázók Nagykállón a volt megyeháza épülete előtt
    / Kerékpáros túrázók Nagykállón a volt megyeháza épülete előtt
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A református templom tornyát az egykori kállói vár köveiből építették
    / A református templom tornyát az egykori kállói vár köveiből építették
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Széchenyi-emléktábla a nagykállói volt megyeháza épületén
    / Széchenyi-emléktábla a nagykállói volt megyeháza épületén
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / 1848-as emlékmű (Nagykálló, Szabadság tér)
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nagykállói volt megyeháza főhomlokzata
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Díszes lámpa a nagykállói volt megyeháza épületén
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barokk díszítés a nagykállói volt megyeháza épületén
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / 1956-os emlékmű és a volt megyeháza barokk épülete (Nagykálló Szabadság tér)
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség

A sorsdöntő pillanatokkal és legendákkal gazdagon átszőtt történetű, nyírségi Nagykálló központjában templomtoronnyá formált csillagvárat, föld alatti titkos folyosókat és tébolydává alakított vármegyeházát is találunk.

Mocsárból város

Az 1200-as években a kunok és tatárok által rendszeresen kifosztott, mocsaras területen földbe vájt, náddal fedett tetejű házakban lelt menedéket a lakosság. Néhány emberöltővel később szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően Kálló a környék gazdasági és kereskedelmi központjává nőtte ki magát. 1457-ben a települést uraló Kállay család megépíttette a várkastélyt, amely a török támadáskor porig égett. A védelem megerősítése miatt fogtak bele egy vár építésébe.

Egyszer volt, hol nem volt – a kállói vár

Habár Magyarország egyik legkorszerűbb erődjeként tartották számon a 16. század második felében, a kállói várat hiába keressük a helyszínen, semmit nem találunk belőle – a régészek is csak komoly nehézségek árán tudnak képet alkotni róla.

Az erősség hajdan a végvárrendszer Tokajtól Szatmárnémetiig tartó láncolatába illeszkedett. Az építményt az akkori legmodernebb mérnöki technológiával alakították ki, hogy megvédje a területet a Habsburgokkal szemben. Az úgynevezett óolasz bástyás rendszer újdonságként tört be a „divatos”, magas falakkal körülvett lovagvárak közé – utóbbiakat az egyre fejlettebb tüzérség könnyű célpontként közelítette meg, és bombázta szét.

Az újítás egyik részét a csillag alaprajz jelentette, melynek csúcsaiba kiugró, szögletes füles bástyákat építettek, azokba ágyúkat telepítettek. Ezzel a megoldással eltűntek a könnyen támadható holtterek, minden irányból tudták pásztázni az érkezőket, ami miatt a falakat nem lehetett többé a hagyományos módszerekel ostromolni. Emellett rondellákat, kör alakú ágyúbástyákat telepítettek mindenhova (főleg centrális pozícióba), hogy onnan is lőhessék az ellenséget. Az olasz bástyás erődrendszer óriási jelentősége, hogy a védelem felülkerekedett a támadókkal szemben.

Mi a magyarázat rá, hogy a 16. század egyik legkorszerűbb erődítményéből ma semmit nem láthatunk Nagykállóban? A Rákóczi-szabadságharc után, 1709-ben egy rendelet végrehajtásaként sok másikkal együtt ezt az épületet felrobbantották. Mégsem veszett el teljesen:  maradványaiból épült a Szabadság tér szélén álló református templom harangtornya, amely napjainkban a Nyírség legmagasabbja.

Hajdúváros

1603-ban Bocskai nemcsak a hagyományos hajdúvárosokba, hanem Kállóba is hajdúkat telepített. Ők folyamatos összetűzésben voltak a helyi lakossággal – végül Hajdúböszörménybe vitték át őket. A kállói vár miatt a Habsburgok tartani igyekeztek ezt a területet, nem akarta átengedni a magyar rendeknek, ezért komoly politikai csatározások folytak Kálló hovatartozásáért, amely gyakorlatilag végig az udvar kezén maradt, kivéve a Rákóczi-szabadságharc idejét, amikor rövid időre gazdát cserélt.

Vármegyeháza – tébolyda – kórház

A hosszúkás térnek a református templommal átellenes végében álló díszes, sárga épület az egykori vármegyeháza. Kálló a Kállay családnak köszönhetően a 16. századtól az 1870-80-as évekig Szabolcs vármegye központja volt (utána Nyíregyháza vette át ezt a szerepet). A falak között tartották a vármegyei gyűléseket, itt volt a politika és közigazgatás centruma. 

Mivel ebben az időszakban még nem volt megfelelő mérnökképzés, hiányoztak a magyar építészek, emiatt "importálták" a barokk építészeket. A Kállay-család Olaszországból hozatott mestert,  Salvator Aprilist, aki ezt az épületet és a család birtokközpontjában, Kállósemlyénben lévő Kállay-kúriát is tervezte. (A két épület között sok hasonlóság fedezhető fel, bár az utóbbi számos átalakításon, átépítésen esett át.)

Az épület legszebb része az erkéllyel egybeépített, faragott kőkapu. Kialakításának egyik különlegessége, hogy a csapadékvizet földalatti csatornarendszerben vezették el alatta és a város alatt – a legenda szerint ezen keresztül szökött meg a főépülethez csatolt börtönből Farkas Samu. A fegyintézet már nincs meg, de egy része még megtekinthető a tüskés gerendapadlóval, ami sejteti, hogy a vallatópincébe kerülni nem volt kellemes élmény. Csakúgy, ahogy az „egyes” nevű fénytelen, szűk, alacsony helység sem, melyben csak görnyedve lehetett elférni. A funkcióját vesztett épületben 1895-től a Nagykállói Magyar Királyi Tébolyda üzemelt; napjainkban a Sántha Kálmán szakkórház működik benne. Egyébként a híres belgyógyász, Korányi Frigyes a város szülötte.

Kálló azért vesztette el a vármegyei központi szerepkört, mert nem engedték behozni a vasutat a településre, ami a dualizmus korában a gazdaság megerősödésének egy fontos alapkritériuma lett volna. Ők elutasították a lehetőséget, Nyíregyháza viszont tárt karokkal fogadta – és közlekedésföldrajzi szempontból is jobb választásnak bizonyult, hiszen kedvezőbb adottságai voltak, mert a környék szinte összes útja ott futott össze. Ettől kezdve Kálló fokozatosan elvesztette a jelentőségét. Jelenleg 12-13 000 ember él a városban, amely járási központ.

Nyitvatartás

Nyitva
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00
vasárnap00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Szabó Eszter
Frissítés: 2019-11-27

Tömegközlekedéssel

  • A zömében Nyíregyházáról induló távolsági buszokról a Nagykálló, Fő tér nevű megállóban érdemes leszállni.
  • Vonattal Nagykálló vasútállomásáig utazzunk!

Megközelítés

  • A buszmegálló közvetlenül a Szabadság téren, a város történelmi központjában van. 
  • A vasútállomásról északi irányba induljunk a bekötőúton, majd térjünk jobbra a Z jelzéseket követve a főútra! 1,7 km után a Szabadság teret az út jobb oldalán találjuk.
  • A parkolóból északi irányba indulva néhány méternyi sétával érjük el a Szabadság teret.

Autóval

  • A református templom mögött, a Debreceni útról nyíló tágas, ingyenes parkolóban tehetjük le az autónkat.
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Nagykálló történelmi városközpontja

Szabadság tér 
4320 Nagykálló

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak