Nyírbátor történelmi sétánya

A 450 méter hosszú, szobrokkal, szökőkutakkal és izgalmas terekkel díszített sétány a település ékességévé vált. A Máriapóccsal közösen megpályázott Hit és Egészség program keretében kialakított szakaszon megismerkedhetünk Nyírbátor történelmének fontos mozzanataival, a Báthori családdal, a sárkánykultusszal és a Szentvér út legendájával.

A turisták körében igen népszerű sétányon a nyári időszak hétvégéin kulturális és művészeti programok, időszakos kiállítások, koncertek, kirakodóvásárok és egyéb rendezvények színesítik a történelmi időutazást.

Történelmi alakok „templomokkal keretezve”

A sétánynak méltó kezdő- és végpontot ad a keleti végén a református, a nyugatin pedig a római katolikus minorita templom. Mindkét szakrális épület létrejötte az 1479-es győztes kenyérmezei csatához köthető: a török feletti győzelemhez busás hadizsákmány is társult, amiből Báthory István finanszírozta az építkezés költségeit.

A késő gótikus, fa haranglábas református templomhoz eredetileg egy kápolna is tartozott, melynek mára csak az alaprajzát őrizték meg, ajtaját befalazták. Az épület déli oldalában lefelé tartó lépcsők alsó részén Tinódi Lantos Sebestyén szobrát láthatjuk. A 16. század legkiválóbb énekmondóját, aki 1578-ban a nyírbátori várban vendégeskedett, lanttal a kezében és úti batyuval ábrázolja az alkotó, Kiss István. A templom előtti tér sarkán Báthory István erdélyi vajda szobrát nézhetjük meg, amit 1969-ben állítottak az út túloldalán álló iskola névadójának tiszteletére. A templomépület déli homlokzata előtt Báthory Gábor erdélyi fejedelem mellszobra áll, ő a család utolsó uralkodójaként ült a fejedelmi trónon. Egy másik külső falszegletben felfedezhetjük Báthory István erdélyi fejedelem domborműves emléktábláját. Az átellenes, északnyugati oldalon helyezték el Kodály Zoltán életnagyságú ülőszobrát (Kirchmayer Károly alkotása) annak mementójára, hogy a templom épület falai között csendült fel először a zeneszerző által írt Psalmus Hungaricus. Mellette Liszt Ferenc bronz mellszobrát találjuk.

A sétány túlsó végén álló minorita templomban láthatjuk a világviszonylatban egyedülálló Krucsay-oltárt, melynek történetét szintén számos legenda szövi át. Az épület délkeleti sarkánál, a parkban Bethlen Gábor teljes alakos szobra áll.

A sétány két templom közé eső, központi részén a Báthori-család életének mozzanatai elevenednek meg történelmi tények és legendák tükrében. Láthatjuk ecsedi Báthori György és somlyói Báthory Anna esküvőjét 1550-ből; egy másik szoborcsoport az 1326-ban alapított Szent György lovagrendet mutatja be, néhány lépéssel odébb Vid ádáz harcát szemlélhetjük az ecsedi lápban lakó sárkánnyal. A sétányon számos emléktáblát is találunk, ezek megismertetik az olvasót a Zsigmond király által alapított Sárkány-renddel, illetve a Szent György lovagrend történetével. Körbesétálhatjuk a Leonardo da Vinci tervei alapján elkészített fegyvereket és egyéb találmányok reprodukcióit; mellettük a művész ülőszobra is helyet kapott.

A vörös barátok és a Szentvér legenda

Habár történelmi tények nem támasztják alá, a sokféle formát öltő legendás történet alapja egységes: Báthori Gáborhoz fűződik, akinek fiatal lányát elrabolták és templom alatti kriptába rejtették a vörös barátok. Egy koldus a véletlennek köszönhetően rájött, hol rejtegetik a papok által anyává tett ifjú hölgyet. Báthori bosszút forralt: vendégségbe hívta a vétkeseket, és mintha mit sem sejtene arról, hogy tud lánya hollétéről, megkérdezte tőlük, szerintük mi lenne a legmegfelelőbb büntetés az elkövetők számára, ha kézre kerülnek. A dinomdánom közepén a szerzetesek könnyelműen a kegyetlen megtorlást választották , amit azonnal kilátásba is helyezett Báthori, felfedve, hogy rájött a titokra. A barátok menekülni próbáltak a helyszínről, de mindannyiukat elkapták és felkoncolták, a vérük patakokban folyt azon a bizonyos utcán, amit az 1600-as évek óta Szentvér útnak neveznek. 

A Báthoriak elsárkányosodása

Az országos politikai életben jelentős szerepet játszó Báthori család nevével összefonódik a sárkány, mint jelkép, amivel sokszor találkozunk a sétányon, többnyire faragott kőszobrok formájában. Érdemes elsétálni a sétány nyugati végén a római katolikus templom melletti Papok-réti tóba nyúló szigetre a hídon át, hogy megcsodáljuk a vaselemekből álló „ipari” sárkányt a vízparton; nyaranta a lábánál szökőkút is színesíti a látványt.

A leglátványosabb, vízzel körülvett sárkányos szoborcsoporthoz érve érdemes tanulmányozni a korabeli térképeket, melyeken láthatjuk, hogy az ecsedi láp a 19. század végéig a Kárpát-medence legnagyobb mocsaras területe volt (utána lecsapolták). Az egyik történet szerint ez a végeláthatatlan ingovány egy olyan sárkánynak adott otthont, mely a környék falvaiban garázdálkodva kegyetlen pusztítást vitt végbe: lerombolt mindent, ami az útjába került, megölte az embereket, elrabolta a szüzeket, de senki nem tudta legyőzni. Egyszer aztán jelentkezett a Báthori család egyik jeles őse, Vid, aki vállalkozott a lehetetlennek tűnő küldetésre. Megküzdött a fenevaddal, legyőzte, és bizonyítékként elhozta három fogát – ez a magyarázata annak, miért van a Báthoriak címerében három sárkányfo

A legendák mögötti igazság

A Báthoriaknak valójában két dolog miatt volt szükségük a sárkány-szimbólumra: egyrészt az idegen (Gútkelet) nemzetségből származó családnak egy eredetmítoszt kellett kitalálnia. Másrészt a család a patrónusának Szent Györgyöt választotta. A lóháton ülő, sárkánnyal harcoló alak a jó és a rossz közötti harcot szimbolizálta számukra.

A Sárkány-lovagrend (vagy Sárkány Társaság, Societas Draconistrarum) 1408-as megalapítása Luxemburgi Zsigmondhoz kötődik, aki 1396-ban Nikápolynál brutális vereséget szenvedett a töröktől. Az országban kialakult komoly polgárháborús helyzetben az uralkodó összefogta azokat a nemesi családokat, akik hűek maradtak hozzá, és hajlandóak voltak a törökök ellen harcolni. Ennek a rendnek voltak jeles tagjai a Báthoriak.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes