Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Történelmi emlékhely

Derenk (romfalu)

Történelmi emlékhely · Aggteleki-hegység · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Derenk iskolája volt az épület elődje
    / Derenk iskolája volt az épület elődje
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A házak helyét táblák jelzik
    / A házak helyét táblák jelzik
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az istálló düledező romja
    / Az istálló düledező romja
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kiállítás az emlékhelyen
    / Kiállítás az emlékhelyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kéktúrán a Derenki-poljéban
    / A Kéktúrán a Derenki-poljéban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az újjáépített iskolaépület
    / Az újjáépített iskolaépület
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sírkövek Derenk temetőjében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kápolna és a kőkereszt az egykori templom helyén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyomát sem látjuk már a falunak
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Derenk iskolaépülete
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az utolsó lakos, aki nem volt hajlandó költözni
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Derenk temetője
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Néhány évtizede még kedves falu élte itt mindennapjait
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Derenk
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elágazás a főutcán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség

Évszázadokon keresztül maroknyi lengyel közösség lakott az Aggteleki-karszt fennsíkjának egyik félreeső pontján. A gorálok és kisebb számban magyarok majdhogynem teljes elszigeteltségben éltek az erdő mélyén, mígnem az önkény elsöpörte otthonukat a föld színéről. Ma az egykori iskola épületében kialakított emlékhely és kiállítás fogadja a hosszú gyalogtúrán érkezőket e festői fekvésű helyszínen.

A Derenki-polje

Bár a karsztfennsíkok nem éppen a megtelepedés legideálisabb helyszínei, hiszen a víz elszivárog a mészkőben, és a talaj is gyakorta sekély, Derenk mégis az Alsó-hegy platóján jött létre egy nagy poljéban. A polje nagy karsztos mélyedést jelent, mely lefolyástalan: a csapadékvíz itt hosszabb ideig megmarad a felszínen. Ezt láthatjuk a falu romjaitól délre eső részen, illetve kissé keletebbre, egy hatalmas, vizenyős tisztáson.

Gorálok a karszton

A gyönyörű erdős tájban egykor a fordulatos történetű Derenk (nevének szláv eredetű megfelelője, a „drenka" somfát jelent) élte nyugodt mindennapjait távol a szomszédos településektől, zárványként létezve a nehezen megközelíthető fennsíkon. A 15. században már fontos falu volt, de a török idők, majd a Rákóczi-szabadságharc idején csaknem elnéptelenedett. Az 1711. évi pestisjárvány - egy időre - beverte a szeget Derenk koporsójába: lakosságának nagy része a betegség áldozata lett, maradéka pedig elmenekült. Még 1720-ban is lakatlanul állt.

A lassacskán megjelenő kevés magyar család mellé az Esterházyak szepességi gorálokat telepítettek be. A 19-20. században a falu lakossága 400-500 főt számlált. Szinte kizárólag egymás között házasodtak, földrajzi helyzetükből adódóan pedig a külvilággal ritkán érintkeztek, ezért az utolsó időkig megőrizték nyelvüket és szokásaikat. A lengyelországi hegyekből származó jobbágyok hasonló környezetbe csöppentek, mint ahonnan egy jobb élet reményében elindultak: állattartás, favágás, szénégetés, vadászat jelentette betevőjüket, de egy apró fűrészmalom is szolgálta a falu lakóit.

A kétszer kihalt falu

A trianoni békediktátum a határt a falu főutcáján húzta meg - bár a szláv lakosság a közeli, szlovákok által is lakott Jabloncához (Silická Jablonca) több szállal kötődhetett, egy népszavazáson mégis úgy döntött, hogy Magyarországhoz akar tartozni. E választás bizarr módon később sokba került a derenkieknek.

Tragédiájuk előzménye, hogy a rosszul termő földeket birtokló, kissé mostoha körülmények közt élő derenkiek gyér bevételeiket időnként orvvadászattal egészítették ki. A '30-as évek végén Horthy Miklós, akinek a közeli Szelcepusztán volt vadászkastélya, medvéskertet alakított ki a környező erdőkben. A rossz szomszédságot jelentő, „útban lévő" lakosokat igyekeztek rábírni az elköltözésre, azonban a zárt közösségnek alig néhány tagja vállalkozott élete felforgatására. Végül 1943-ban erőszakkal telepítették szét őket, épületeiket pedig lerombolták. Bár anyagilag tisztességesen megfizették a költözködőket, a korábbinál jobb minőségű földeket kaptak, a közösség szétszakadt, és újabb csapásként az '50-es években nagy részük kuláklistára került. Az utolsó helybéli, aki megtagadta a kitelepítést, a '60-as évek végéig kitartott otthona mellett.

Derenk ma

A turistaút mentén fejfára emlékeztető megjelenésű, kétnyelvű (magyar és lengyel) táblák jelzik a házak helyeit, rajtuk a tulajdonosok és új otthonaik helynevei szerepelnek. Az egykori istálló düledező épülete mellett csak az emlékhelynek és kiállítótérnek újjáépített iskolaépület áll már. Az ablaktalan és ajtók nélküli házban Derenk és népessége történetével ismerkedhetünk meg. Közel hozzá kis kápolnát emeltek, a templom helyére kőkeresztet állítottak. A falu harangját az utolsó lakos mentette meg, tőle a szögligeti templomba került.

A „szellemházsor" végében egy tábla jelzi a temetőhöz vezető utat. Innen nagyjából 5 perc sétával érjük el az árnyas sírkertet, melyben számos fakereszt és néhány régi, faragott sírkő árulkodik a múltról.

Derenk az Országos Kéktúra pecsételőhelye.

Nyitvatartás

Nyitva

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes.

outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2018-06-22

Tömegközlekedéssel

  • A Szögliget, autóbusz-forduló buszmegállóból indulhatunk el Derenkre.
  • A bódvaszilasi vasútállomásról is startolhatunk.
  • A Bódvaszilas, élelmiszerbolt buszmegállót is választhatjuk kedőpontnak.
  • A Szinpetri, autóbusz-váróterem buszmegállóból is nekivághatunk.
  • A Jósvafő, autóbusz-váróteremtől is feljuthatunk egy jó hosszú túrán.

Megközelítés

  • Szögligetről induljunk el a P jelzésen, majd arról váltsunk balra a Z jelű turistaútra! Amikor ezen elérjük a Kéktúra K jelzését, térjünk azon balra! Ez vezet el a romfaluba (5,4 km, 189 m szintemelkedés).
  • Bódvaszilason a vasútállomásról a K◼ jelzést kell követnünk, majd a faluközponttól a Kéktúra K jelei vezetnek fel a fennsíkra. Itt a Z jelzésre kell térnünk, majd amikor ahhoz ismét csatlakozik a K jelzés, kövessük azt immáron Derenkig! (9,5 km, 355 m szintemelkedés.)
  • Szinpetriből a S jelzésen kell észak felé indulnunk, majd arról a K jelzésre váltanunk, azt egyenesen követnünk (9,9 km, 326 m szintemelkedés).
  • Jósvafőről a Kéktúra K jelzése vezet Derenkre (12 km, 267 m szintemelkedés).

Autóval

  • Szögligeten a Kossuth Lajos utca és a Szabadság tér kereszteződésénél találunk az út mentén parkolókat, de jócskán kihajthatunk a faluból és a Szalamandra-háznál is hagyhatjuk az autót.
  • Bódvaszilason a vasútállomás előtt, vagy az Akácos út menti kastélyépületnél tudunk (mögötte van a parkoló).
  • Szinpteriben a Dózsa György utca elágazásánál találunk parkolót ott, ahol a világ legnagyobb könyvét jelzi a tábla.
  • Jósvafőn a központban, a bolt előtt, vagy a Rákóczi Ferenc utca és a Táncsics utca elágazásánál lehet parkolni.
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szint +
Szint -
63,1 km
18:40 óra
1700 m
1680 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • 1 Közeli túrák
Többnapos gyalogtúra · Észak-Magyarország

Putnok - Bódvaszilas (OKT-24.)

2017-04-05
közepes Szakasz 24
63,1 km
18:40 óra
1700 m
1680 m
Ettől: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 1 Közeli túrák