Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Tó

Vajai-őstó

Tó · Vajai-tó Természetvédelmi Terület · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Vajai-őstó csónakkikötője
    / A Vajai-őstó csónakkikötője
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kerékpáros turisták a Vajai-őstó csónakkikötőjében
    / Kerékpáros turisták a Vajai-őstó csónakkikötőjében
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Úszólápsziget és tavirózsa a Vajai-őstóban
    / Úszólápsziget és tavirózsa a Vajai-őstóban
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vajai-őstó
    / A Vajai-őstó
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kerékpáros túrázók a Vajai-őstó és a Vay Ádám múzeum közötti úton
    / Kerékpáros túrázók a Vajai-őstó és a Vay Ádám múzeum közötti úton
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vajai-őstó
    / A Vajai-őstó
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vajai-őstó csónakkikötője
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség

A falu délnyugati szélén különleges természeti kincs rejtőzik, melynek története egészen az utolsó jégkorszakig nyúlik vissza. Vonzerejét a víz felszínén úszó tőzeglápszigetek adják. Habár oltalom alatt áll, szabadon látogatható – sőt engedély birtokában még horgászhatunk is.

Az Ős-Tisza hordalékkúpjai

A Közép-Nyírségben, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben, Vaja határában találjuk a 78 hektárnyi területű tavat. A Kállósemlyénben található Mohos-tóhoz hasonlóan ez is egy jégkorszakból itt maradt reliktum. Keletkezésének története azonban még jóval korábbra nyúlik vissza, amikor a Kárpátok vizét összegyűjtő Tisza a sík területre érve, a mozgási energiáját elvesztve lerakta apró hordalékát, amiből a szél aztán különféle kiemelkedéseket, buckákat épített. A közöttük kialakult, zárt mélyedésekben felgyülemlő csapadék- és talajvízből olyan tavacskák jöttek létre, melyeknek nem volt vízelvezetése. A csapadék mennyiségétől függően folyton változó méretű, elmocsarasodott területek lehetetlenné tették a földművelést. Ennek kiküszöbölésére az 1800-as évek végén a Tiszába torkolló csatornák építésével szabályozták be a vízszintet. A napjainkra "kordában tartott" Vajai-őstó átlagmélysége 1,5 méter, de a nyílt részeken akár 5 méternél is mélyebbre nyúlik a tófenék.

Úszó tőzeglápszigetek

Hazánkban ritkaságnak számítanak az úszó lápi szigetek. Felbecsülhetetlen értéküket a rajtuk megtelepedett, jégkorszakból fennmaradt növényritkaságoknak köszönhetik.

A szigetek úgy keletkeztek, hogy a vízinövények tóba nyúló, fiatal hajtásain fennakadtak a víz felszínén úszó növényi részek. Erre a vékony, úszó rétegre a szél földet, homokot, szerves anyagokat és magvakat hordott, tornyozott. A súlyánál fogva a víz alá süllyedő, levegőtől elzárt terület lassan eltőzegesedett, táptalajt adva a tetején lévő magvaknak, melyek kikeltek. Gyökerük csak az úszó tőzeges talajba kapaszkodik, és onnan veszi fel a táplálékot; a szigetek alatt a tó vize hullámzik.

A szigetek különlegessége, hogy úsznak a vízen, tehát a helyüket folyton változtatják.

Különleges növény- és állatvilág

A tónál számos növényritkaság telepedett meg. Itt van például a tarajos pajzsika legnagyobb hazai állománya – ezen kívül csak két-három helyen találunk belőle kisebb mennyiséget az országban. A kúszócsalán különlegességét az adja, hogy a jégkorszaki Ős-Tisza idejétől fogva ezen a területen él. Szintén ritka, itt kihalófélben levő faj a hagymaburok, ami a Vajai-őstavon kívül csak a Velencei-tóban és a Fertő-tóban található meg. Az úszó tőzeglápszigeteken ritka orchideafajok is megtelepedtek. Virágzáskor gyönyörű látványt nyújt a vízfelszínt borító tavirózsák látványa is.

A betelepített, horgászható halak (ponty, amur, keszeg, törpeharcsa és lápi csík) mellett számos különleges állatot rejt a tó vidéke. Magyarországon ez az egyetlen előfordulási helye az óriás csíbornak. A part közelében találhatunk mocsári teknőst, számtalan békafélét, siklót, a tóban víziskorpiót, kagylókat, vízicsigákat. A part mentén számtalan vízimadár talál otthonra, például a fehér gólya, az őszapó és a függőcinege.

Üdülőterület

A zegzugos medrű tó különleges horgásztudást igényel – ráadásul a védett területen számtalan szabállyal kell számolnia annak, aki itt akar pecázni. Az elragadó szépségű vízpart tavirózsákkal díszített felszíne idilli környezetet, nyugodt kikapcsolódást ígér az erre járóknak. Aki felfedezi, azt könnyen rabul ejti a békés környezet. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a partján üdülőövezet épült ki hétvégi pihenőházakkal.

Nyitvatartás

Nyitva
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00
vasárnap00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Szabó Eszter
Frissítés: 2019-08-07

Tömegközlekedéssel

  • A tóhoz a Vaja, művelődési ház nevű buszmegálló van a legközelebb.
  • A Nyíregyháza és Vásárosnamény között közlekedő vonatról a Vaja-Rohod nevű állomáson szálljunk le!

Megközelítés

  • A buszmegállóból déli irányba induljunk a Tulipán úton, majd a T-elágazásban forduljunk jobbra! Innen a P jelzéseket kell követnünk a tóig, amihez idővel a K jelzés is csatlakozik (összesen 2 km).
  • A vasútállomásról déli irányba induljunk a bekötőúton, majd térjünk balra a P jelzéseket követve! 3 km után a K jelzések csatlakoznak hozzánk a főút mentén haladva (ne térjünk jobbra!), amit a tóig kell követni (a csónakkikötőig összesen 3,7 km).

Autóval

  • A csónakkikötő melletti homokos-füves fövenyen, közvetlenül a tó mellett tudjuk leparkolni az autót.
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Vajai-őstó

külterület 
4562 Vaja

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló