Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Természetvédelmi terület

Gödöllői Erdészeti Arborétum

Természetvédelmi terület · Budapest és Környéke
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Gödöllői Erdészeti Arborétum
    / Gödöllői Erdészeti Arborétum
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Erdészeti Arborétum
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Erdészeti Arborétum
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége

A kert alapvetően erdészeti kutatások céljából jött létre a 20. század elején, és csak 1989-ben nyílt meg a nagyközönség számára. Az arborétumban sétálva olyan érzése van a látogatóknak, mintha kis területen többféle erdőn is keresztülsétálhatna. A hangulatos erdei utakat játszótér, fahíd és pihenőhelyek teszik változatossá. 2017-ben kezdték építeni helyi összefogással az erdei kisvasutat, ami a tervek szerint az arborétumot és a nagy vasúti megállót köti majd össze, gyönyörű tájon keresztülvezetve az utasokat. Az első szakasz 2019 végére el is készült.

A Kert története

Az arborétum 1902-es telepítése Darányi Ignác földművelésügyi miniszter nevéhez fűződik, aki nyugat-európai utazásainak tapasztalatai alapján rendelte el létrehozását. Az eredeti tervet Ilsemann Keresztély fővárosi kertészeti igazgató és Pirkner Ernő erdőigazgató dolgozta ki. Az akkor 189 hektáros terület tervezésekor szerepet kapott a tájképi jelleg is. Az arborétum területi beosztása, szerkezete – eltekintve a Gödöllői Gépgyár számára kihasított résztől – ma is őrzi az eredeti terv fő vonásait.

Az alapítók szándéka szerint az arborétum célja az Alföld fásítására alkalmas fenyő- és lombos fafajok honosítása, alkalmazkodóképességük, növekedésük, ellenálló-képességük megfigyelése volt. A külhonos fajok mellett hazai fafajokat is telepítettek, részben összehasonlítás, másrészt a homoktalajon való kipróbálás céljából, de alkalmazták ezeket a kényesebb fafajok védelmére is.

Az első világháború hatalmas károkat okozott az állományokban. Az emberi károsításokon túlmenően a kidőlt kerítéseken átjutó vadak okoztak komoly pusztulásokat. Trianon után Magyarország erdőterületeinek 80%-át elvesztette, ezért a megmaradt országrészben az erdészeti kutatások komoly támogatást kaptak. A háború utáni években nagy munkával rendbe hozták az arborétumot, amely a két világháború közötti időszakban nemzetközi ismertségre tett szert.

A II. világháború alatt és után ismét súlyos károk érték a már rendezett arborétumot. Részben az itt táborozó katonaság, részben pedig a lakosság vágta ki tűzifának az értékes állományok jelentős részét. A lerombolt kerítéseken keresztül bejutó vad pedig főként a legértékesebb egzótákat tette tönkre.

A II. világháborút követően hosszú évekig nem biztosították a szakszerű kezelést, így a pusztulás folytatódott. Mindezt betetőzte, hogy az akkortájt létesített gépgyár számára az arborétum területéből 54,37 hektárt, vagyis az egész terület 29%-át elvették.

1956-ban az arborétum a Gödöllői Erdőgazdaság kezelésébe és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) irányítása alá került. 1957-től megtörtént az Arborétum tudományos igényű állapotfelvétele, befejeződött az új kerítés építése, illetve a vad apasztása. Az arborétum a nagyközönség számára 1989-ben nyílt meg.

Botanikai értékek

Az Arborétum jelenlegi területének mintegy 10%-a park jellegű rész, amelynek egyik legjellegzetesebb része az eredeti tervek szerint kialakított Körönd. A parkban 130 nyitvatermő és 650 lombos fa-, illetve cserjefaj él. Ennek a többszörösét teszik ki a fajon belüli változatok, fajták. Látványosak az 50-100 éves duglászfenyő-, nyalábtűs-fenyő és jegenyefenyő-gyűjtemények, az idős oregoni álciprus és nyugati tuja csoportok, a mamutfenyő állomány, az akác fajtagyűjtemény, a gyantásciprusok, az atlasz cédrusok, valamint az őshonos és egzóta tölgyek.

Kutatás

A kert – amint történetéből is kiolvasható – alapvetően erdészeti kutatások céljából jött létre. A kiértékelő megfigyelések a mai napig aktívan folynak.

 

Nyitvatartás

Április 1. - szeptember 30:

  • 8:00 - 18:00

Október 1 .- március 31.:

  • 8:00 - 16:00

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
Frissítés: 2020-03-18

Tömegközlekedéssel

  • Vonattal a Gödöllő-Állami telepek állomásig utazzunk.
  • A helyközi vagy helyi buszokról a Gödöllő, méhészet megállóban szálljunk le.
  • Gödöllő vasútállomás vagy a Gödöllő HÉV-állomásról busszal érhetjük el az arborétumot. Az állomástól nem messze lévő Isaszegi úton a Gödöllő, Fürdő utca megállót keressük, innen 3 megállót kell utazni.

Megközelítés

  • A vasútállomástól az Isaszegi út mellett sétálunk kb. 800 métert Gödöllő irányába, majd a vasúti átjárón átkelünk, és szemben, a jobb oldalon találjuk az arborétum bejáratát (összesen kb. 1 km).
  • A buszmegállóból a bekötőúton keresztül érjük el az arborétumot. Átkelünk a síneken, majd kicsit továbbmegyünk (250 m).

Autóval

  • Az arborétum előtt találunk parkolót.
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Gödöllői Erdészeti Arborétum

Isaszegi út 
2100 Gödöllő
Telefon +36 28 572 020

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak