Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Túra tervezése ide
Beágyazás
Természetvédelmi terület

Gödöllői Botanikus Kert

Természetvédelmi terület · Budapest és Környéke
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Gödöllői Botanikus Kert Vén Vackorfája
    / A Gödöllői Botanikus Kert Vén Vackorfája
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Gödöllői Botanikus Kert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége

A Szent István Egyetemhez tartozó kert egyik leghíresebb látnivalója a Vén vackorfa, ami több száz éves múltjával méltán népszerű a látogatók körében. A kert 15 különféle gyűjteménye közül a mérsékeltövi bambuszok, színpompás magnoliák- és vadrózsák az ország legfajgazdagabb kollekciói közé tartoznak.

A Kert története

A Magyar Agrártudományi Egyetem fővárosból Gödöllőre való kiköltözése után, 1959 őszén Hortobágyi Tibor professzor és kollégái, Koltay Albert és Précsényi István tervei alapján kezdték el kiépíteni a kertet. A ma a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karához tartozó kert 2008 óta Gödöllő város helyi védettségű területe, és 2011-ben nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt.

Botanikai értékek, gyűjteményi sajátosságok

A kert 15 tematikus gyűjteménnyel várja a látogatókat, amelyek közül a jelentősebbek:

  • A Termesztett növények gyűjteménye hazánk szántóföldi és kertészeti haszonnövényei, fűszer- és gyógynövényei mellett távoli tájak egzotikus, ehető ritkaságaival ismerteti meg az érdeklődőket, mint pl. a tökfélék családjába tartozó lugaspaprika és a kiwanó, vagy a burgonyafélék családjába tartozó kannibálparadicsom.
  • A Trópusi és szubtrópusi gyümölcsök többségét már kóstolhattuk is, itt azonban maguk a növények is megcsodálhatóak. A gyűjtemény érdekessége például a világ legnehezebben feltörhető dióféléjének tartott makadámdió.
  • A Mediterrán és szubtrópusi házban megtalálható az olajfa, az ehető magjáról ismert mandulafenyő, az eredeti élőhelyén erdőket alkotó babér vagy a mézillatú virágaiért és különleges ízű terméseiért termesztett japán naspolya is, mindemellett több mint száz mediterrán származású faj él itt.
  • A Rendszertani gyűjteményt az 1960-as évek elején Soó Rezső fejlődéstörténeti rendszerének megfelelően alakították ki, és elsősorban hazánkban őshonos, lágyszárú növényfajokat mutat be, köztük több védettséget élvező fajjal, mint például a macskahere.
  • A Rózsa- és galagonya gyűjtemény 2014-ben bővült jelentősen, és mára a galagonyák esetében 9 faj 20 egyedével, míg a rózsáknál 40 taxon több mint 80 egyedével büszkélkedhet. Ritkaságai között megtalálható több újonnan leírt taxon holotípusának élő egyede, unikális hibrid és ősi kultúrtaxonok egyaránt. A mérsékelt övi Bambusz-gyűjtemény 80 különféle – több nemzetségbe tartozó – bambusztaxonból áll. A Liliomfa-gyűjtemény alapját a kertbe mintegy 40 éve beültetett, terebélyes liliomfák adták. 2014-ben hoztak létre egy 46 fácskából álló kollekciót, mely változatos alakú, formájú és színű virágaival az országban az egyik legjelentősebb.
  • Az Élő kövületek gyűjteménye régi földtörténeti korok fosszíliáiból ismert növények ma is élő leszármazottait mutatja be, mint pl. a kínai mamutfenyő vagy a chilei araukária.
  • A kert területén található kisebb-nagyobb vizes élőhelyek partjait különféle mocsári és magaskórós növények szegélyezik, amilyen a pompás Teleki-virág vagy az örménygyökér, míg a vízben különféle hínárnövények élnek, mint pl. a tündérfátyol és a közönséges rence.
  • Az Üvegházi gyűjteményekben szukkulensek, trópusi haszonnövények, illetve a rovarfogó növények legfontosabb képviselői kaptak helyet. Megtekinthető például a tamarindusz, a kurkuma, a gyömbér, számos harmatfű- és hízókafaj is.

Természetvédelem

A gyűjteményekben több mint 100 hazai védett növényfaj figyelhető meg, némelyikük igen jelentős, több százas, illetve ezres egyedszámmal, mint pl. az illír sáfrány, a téltemető vagy a homoki árvalányhaj.

A kert kialakításakor  mintegy 1,5 hektáron meghagyták a gyertyánelegyes-mezei juharos-tölgyes társulás egyik utolsó – napjainkban már országos jelentőségű – maradványfoltját. Itt az erdő vázát 120 éves öreg tölgyek alkotják, melyek egy különleges tanösvény mentén megcsodálhatóak.

Igazi híresség a Vén Vackorfa, mely 2013-ban a hazai Év Fája verseny győztese, 2014-ben pedig az Európai Év Fája verseny ezüstérmese lett. A közel háromszáz éves vadkörtefa fa ma is terebélyes lombkoronájával hívja fel magára a figyelmet a kert közepén. A magányosan álló, 20 méter magas és 320 centiméter kerületű fa nyár végén érő apró, savanykás termése a vackor, más néven vadkörte.

Oktatás, kutatás és szemléletformálás

A Kert gyűjteményei elsősorban az egyetemi oktatást szolgálják, illetve kísérleti növényanyagot és teret biztosítanak egyetemi kutatások számára. Ezen felül célja a környezet- és természetvédelem minél szélesebb körű népszerűsítése.

Egy 400 méter hosszú tanösvény, valamint a helyi erdei iskola az ide látogató óvodás és iskolás gyermekcsoportok környezeti nevelésének helyszíne. A Kert minden évben bekapcsolódik a helyi Madarak és Fák Napi Programsorozatba, a Természetfilm Fesztivál programjaiba, valamint a Múzeumok Éjszakájának rendezvényeibe, továbbá minden szeptemberben a Kutatók Éjszakájának központi egyetemi helyszíne.

 

Nyitvatartás

  • Hétfő-csütörtök: 8:00 - 16:00
  • Péntek: 8:00 - 14:00
  • Szombaton előzetes bejelentkezéssel csoportok fogadására van lehetőség.

Árak:

Jegyárak

  • Felnőtt: 800 Ft
  • Diák, nyugdíjas: 600 Ft
  • Családi jegy (2 felnőtt és min. 2 gyermek): 2300 Ft

  • 3 éves kor alatt a belépés ingyenes 

Szakvezetés a kertben (10 főtől)

  • Felnőtt: 1000 Ft/fő

  • Diák, nyugdíjas: 800 Ft/fő

  • Óvodás: 300 Ft/fő 

     

Szakvezetésre előzetes bejelentkezés a botanikuskert.godollo@szie.hu e-mail-címen lehetséges. 

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége profilképe
Szerző
Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
frissítve: 2020-03-19

Tömegközlekedéssel

  • Gödöllőre vasúttal és HÉV-vel is el lehet jutni. Előbbiről a Gödöllő állomáson szálljunk le, utóbbinak pedig a végállomásán.

Megközelítés

  • A vasút- illetve HÉV-állomástól menjünk át a sínek keleti oldalára, az egyetem felé. A parkon keresztül, az egyetemi épületek között kövessük P jelzést. Az útra kiérve forduljunk balra, ott találjuk a kert bejáratát.

Autóval

  • A közeli utcák parkolóiban tehetjük le autónkat.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.593741, 19.365796
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°35'37.5"N 19°21'56.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 377143 5272441
w3w (what3words) 
///tárlat.verzió.pinty
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Gödöllői Botanikus Kert

Páter Károly u.  1.
2100 Gödöllő
Telefon +36 28 522 000/1761, 06 30 241 1028

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése