Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Templom

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, Keszthely

Templom · Balaton
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom Keszthely főterén
    / A Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom Keszthely főterén
    Fénykép: Veszelovszki Zsolt, funiQ.hu
  • A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom Festetics Tasziló által építtetett tornya
    / A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom Festetics Tasziló által építtetett tornya
    Fénykép: Veszelovszki Zsolt, funiQ.hu
Térkép / Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, Keszthely

A Keszthely főterén álló plébániatemplomot és a hozzá kapcsolódó négyzet alakú kolostort Laczkfy István nádor építtette 1386-ban, 60 méter magas tornyát 1878-ban építtette hozzá Festetics Tasziló. Az 1970-es években hatalmas freskósorozat került elő a vakolatrétegek alól, a feltárásuk 1985-ig tartott.

A kolduló szerzetesrendek középkori építészetének egyik legnagyobb méretű hazai emléke a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, amelynek falai tört kőből készültek, éleit és tagozott részeit pedig faragott kőtömbök alkotják. A középkori templom építészet egyik érdekessége, hogy az alaprajznak megfelelően előkészített zsaluzatba beleszórták a tört köveket, amit aztán oltatlan mésszel töltöttek ki, és vízzel öntöttek le, így a kövek gyakorlatilag összeégtek.

A boltíveket aláállványozva, a faragott köveket szorosan egymás mellé téve, az ék alakú zárókő behelyezésével feszítették ki. A Keszthely főterén álló, akkor még Szűz Mária tiszteletére felszentelt gótikus templomot és az épület oldalához kapcsolódó négyzet alakú, zárt udvaros kolostort Laczkfy István nádor építtette 1386-ban. A templom diadalívén olvasható latin nyelvű felirat szerint a nádor fogadalomból építtette az épületegyüttest, amelyet aztán a kor legnépszerűbb szerzetesrendjének, a ferenceseknek adományozott.

Nagy Lajos király halála után Laczkfy többször Zsigmond király ellen fordult, amiért az uralkodó 1397-ben lefejeztette. Holttestét a ferences templomban helyezték örök nyugalomra. A törökök megjelenésének idején, 1550 körül a templomot és a kolostort Giulio Turco olasz mérnök tervei alapján erőddé alakították. A folyamatos harcok idején a szerzetesek otthagyták a templomot és a kolostort. Habár az ellenség többször megpróbált betörni a várba, végül soha nem tudták elfoglalni azt.

Az erőd megvédésében hasznos volt, hogy ebben az időben Keszthely egy félszigeten terült el. A Balaton vizének és mocsarainak oltalmában az ellenség számára alig volt megközelíthető. Miután 1690-ben a kanizsai vár újra magyar kézre került, a keszthelyi erőd elvesztette jelentőségét. A ferences szerzetesek csak 33 évvel később költöztek vissza az akkor már romos állapotban lévő épületegyüttesbe, amelynek felújításába egyből belekezdtek. A renoválási munkálatok 1730-ban fejeződtek be.

Festetics Pál 1772-ben alapította a keszthelyi gimnáziumot, amelynek első tanárai a ferences szerzetesek voltak. 1878-ban a templom homlokzata felett, a tetőn levő kis fatornyocskát Festetics Tasziló lebontatta, és helyette a templom homlokzata elé egy 60 méter magas tornyot építtetett, amelyet Geisl Mór nagykanizsai építész tervezett meg. Az addig a homlokzatot díszítő rózsaablakot kiemelték, és beleépítették a toronyba.

1896-ban ismét nagyobb átalakításokra került sor. A korábban befalazott gótikus ablakokat kibontották, és rózsaablakokat helyeztek el bennük, amelyeket Róth Miksa készített. Ugyanekkor a templomot építtető Laczkfy István koporsóját fedő sírkövet, amely eredetileg a padlózatba volt építve, hogy a további kopástól megóvják, a szentély déli falába helyezték, ahol ma is látható.

1945 tavaszán a visszavonuló német csapatok felgyújtották a templom neogótikus tornyát, amelynek helyreállítása 1948-ra készült el. Az 1970-es években villanyszerelési munkálatok során a vakolatrétegek alatt freskókra bukkantak, amelyeknek feltárása egészen 1985-ig tartott. Az egész szentélyt beborító hatalmas freskósorozat nem lehetett csupán egy mester műve, nyilván egy egész műhely dolgozott rajtuk. A szentély kifestése a felszentelés előtt, valamikor az 1380-as évek elején készülhetett el.

Nyitvatartás

Miserend:

  • Hétfő - Péntek:  8:00, 18:00
  • Szombat: 18:00, 
  • Vasárnap: 8:30, 11:00, 18:00
outdooractive.com User
Szerző
funiQ
Frissítés: 2019-10-29

Tömegközlekedéssel

  • Vonattal érkezve a Keszthely állomáson szálljunk le.
  • Távolsági buszról a Keszthely, autóbusz-állomás megállónál szálljunk le.
  • Mindkét helyről helyi buszokkal juthatunk el a Fő térre, a Keszthely, Főtér (Sörház utca) megállónál szálljunk le.

Megközelítés

  • A buszemállótól a Sörház utcán továbbhaladva a Fő térre érünk ki. Jobb kéz felől lesz a templom (100 m).

Autóval

  • A Sörház utcát közrefogó két utcán, a Deák Ferenc és a Kossuth Lajos utcán tudunk a legközelebb parkolni (fizetős).
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, Keszthely

Fő tér 5.
8360 Keszthely
Telefon 06 83 312 459

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Rossz időben is ajánlott