Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Templom

Gellért-hegyi sziklatemplom

Templom · Budapest és Környéke
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Sziklatemplom a Gellért-hegyen
    / Sziklatemplom a Gellért-hegyen
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • A sziklatemplom előtti Szent István-szobor a Gellért-hegyen
    / A sziklatemplom előtti Szent István-szobor a Gellért-hegyen
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom a Gellért-hegyen
    / Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom a Gellért-hegyen
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom a Gellért-hegy gyomrában
    / Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom a Gellért-hegy gyomrában
    Fénykép: Major Brigi, funiQ.hu
  • A Gellért-hegyi Sziklatemplom belseje
    / A Gellért-hegyi Sziklatemplom belseje
    Fénykép: Major Brigi, funiQ.hu
  • A Sziklatemplomhoz vezető út a Gellért-hegy oldalában
    / A Sziklatemplomhoz vezető út a Gellért-hegy oldalában
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu

A Gellért-hegy oldalában, a Szent Iván-barlangban kialakított sziklatemplomhoz több vallási és történelmi esemény is fűződik. A templomot a pálosok számára építették, akik itt őrzik legfontosabb ereklyéjüket, Szent Pál egy csontját. A templom bejáratánál az államalapító Szent István király szobra áll.

A Gellért-hegy déli oldalában elhelyezkedő sziklatemplom majdnem egy évszázados múltra tekint vissza. A pálos rend temploma fontos történelmi ereklyéket és műemlékeket őrzött meg azóta, hogy a rend szerzetesei a 20. század közepén hazatértek.

A Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomot a Gellért-hegy oldalában lévő Szent Iván-barlangban alakították ki. Egyes történeti leírások szerint eredeti nevét a remeteként itt élő Szent Ivánról kapta, aki a hegy lábánál feltörő források meleg vizével gyógyította a hozzá érkező beteg embereket. A sziklatemplom kialakításának ötletét a Lourdes-i barlang – hivatalos nevén Massabielle-barlang – ihlette, ahol a legendák szerint a Szent Szűz többször is megjelent egy tizennégy éves kislány előtt. Az 1920-as években a barlang oltáránál tett látogatást egy magyar zarándokcsoport, és a hazatérésük után előterjesztették a sziklakápolna megépítésének ötletét. Eredetileg egy, a Lourdes-i barlanghoz hasonló szentély kialakítását tervezték.

A templomot Wichinger Károly építette dr. Lux Kálmán tervei alapján. Ekkor a templom még csak egy barlangszáj volt, ez volt a szentély, a főhajó pedig a szabad ég alatt, a vasrácson kívüli sziklateraszon volt - innen ered a neve is.

A sziklatemplom ma két részből áll: a felső része az ősi, természetes úton keletkezett Szent Iván-barlang, az alsó pedig mesterségesen kialakított sziklaüregek rendszere, amely a hegy belsejében helyezkedik el. A hegy alatti természetes hőforrások egész évben kellemes, húsz fok körüli hőmérsékletet biztosítanak a templomnak. Bár a sziklatemplom kialakításának ötlete már 1924-ben felvetődött, az építési munkálatok csak később, 1931-re fejeződtek be. A templom kibővítése a megépülés után folytatódott: 1934-ben még egy neoromán stílusú kolostorral is kiegészítették, 1936-ban pedig a templom bejárata fölötti sziklaoromra állítottak egy kivilágított fakeresztet.

A templom az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend számára épült. 1786-ban II. József osztrák császár sok más szerzetesrenddel együtt a pálos rendet is feloszlatta. A rendnek csak két kolostora maradt meg, mindkettő Lengyelországban. A csaknem százötven évnyi száműzetés után 1934-ben a kalocsai érsek Częstochowába utazott, ahonnan az addig ott letelepedett pálos szerzetesekkel tért vissza. A 20. század közepéig működő, budai közélettel foglalkozó hetilapban, a Budai Naplóban a következőképp írnak a pálosok hazajöveteléről: „A legmagyarabb szerzetesrend visszatérése nemcsak örömünnepe minden igaz magyarnak, de egyúttal szimbólum is, mint ahogy szimbólum az őrzésükre bízott Sziklatemplom, amelynél szilárdabb háza alig van az Úrnak.”

A II. világháborúban rengeteg lengyel menekült érkezett Magyarországra, és gyakorta látogatták meg a sziklatemplomot. Mindszenty József bíboros itt tartott beszédeit zarándokok tízezrei hallgatták a templom bezárása előtt. Az 1950-es években a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. A sziklatemplom szerzeteseit 1951-ben kitoloncolták a kápolnából, a templom bejárata fölött álló keresztet ledöntötték, majd egy évtizeddel később a templom bejáratát egy másfél-két méter széles betonfallal torlaszolták el.

A rendszerváltásig a templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomás kapott helyet, a hegy oldalában lévő kolostort pedig kollégiumként használta az Állami Balett Intézet. A sziklakápolna negyven évig állt elzárva, mígnem 1990-ben ismét a pálos rend tulajdonába került, majd újra megnyitotta kapuit. 1992-ben lebontották a bejáratot elzáró betonfalat, melynek egy darabja még ma is ott áll a bejárat jobb oldalán, a kommunista diktatúra évtizedeire emlékeztetve az odalátogatókat. Az új keresztet 2001-ben azon a napon állították fel, amelyen ötven évvel korábban ledöntötték. Ebben az évben szentelték fel Kő Pál szobrász művét is, a Szent István király szobrot, amely a lova mellett álló államalapítót formázza meg, kezében egy román kori templom modelljét tartva. A templom bejáratánál, a vasrácson a pálos rend címere látható.

Az egykori Szent Iván-barlangba lépve a lourdes-i Szűzanya szobra, a bejárattal szemben pedig Boldog Özséb, a pálos rend alapítójának szobra áll, tőle balra Mindszenty József bíboros domborműve található. A barlangból alagútszerű folyosó vezet a mesterségesen kialakított templomrészbe, amely a szentmiséknek ad otthont. A Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrának különlegessége, hogy a kis Jézus nem Mária karján ül, hanem a lábánál áll, és az országalmát édesanyjának nyújtja. Az ábrázolás Szent István királyra is vonatkoztatható, aki Isten akaratát teljesítve a Szent Koronát és az egész nemzetet a Boldogasszony oltalmába ajánlotta.

Továbbmenve a lengyel kápolnához lehet eljutni, ahol a háború végét várták a templomban menedékre lelő emberek. A kápolna korlátján a két nemzet címere látható, amelyet a harmadik, pálos címer középen összefog. A híres częstochowai szentély képének, a Fekete Madonnának egy másolata is megtalálható a lengyel kápolnában, valamint a lengyel uralkodóház jelképe, a Jagelló-sas is itt látható. Itt kapott helyet a magyar Szent Hedvig lengyel királyné szobra is.

A lengyel kápolnából a főhajóba vezet az út. A főoltárt 1990-ben Angelo Acerbi pápai nuncius szentelte fel. Az oltár Sikota Győző iparművész tervei alapján a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készült. Az elején lévő díszítés az őskeresztények egyik jelképét, a halat ábrázolja: a domborművön a Szentháromságot jelképezi a három hal, melyeknek egy feje van. Az oltár előtt álló hatalmas feszületen a haldokló Jézus látható. Eredetileg a limpiászi minta alapján készült feszület 1951-ben megsemmisült; ma Szerváciusz István faragóművész hársfa-feszülete áll az oltárnál. A főoltárral szemben, a bal oldalon Majzik Mária keramikus alkotása, a Szent Gellért dombormű található, amelyen a szent nem püspökként, hanem imádkozó remeteként látható.

A templom szentségháza fölött található a pálosok legfontosabb ereklyéje: Szent Pál lábszárcsontjának egy darabja.

A sziklatemplomban egyedülálló módon találkoznak a történelmi, a nemzeti, kulturális, vallási, valamint természeti örökségek és értékek. Mindenképpen érdemes megcsodálni a hegyoldalban elhelyezkedő templomot, amely a nyitva tartási időben, a szentmiséket figyelembe véve szabadon látogatható.

Nyitvatartás

A templom hétfőtől szombatig nyitvatartási időben, a miseidő figyelembevételével szabadon látogatható.

Szentmisék hétköznap :

  • 8:30, 17:00 és 20:00 órakor

Vasárnap:

  • 8:30, 11:00, 17:00 és 20:00 órakor

Árak:

Ingyenes.

outdooractive.com User
Szerző
funiQ
Frissítés: 2019-03-28

Tömegközlekedéssel

  • Villamossal, busszal és metróval könnyen elérhető a Szent Gellért tér megálló.

Megközelítés

  • A Gellért szálló oldalával szemben, a Kelenhegyi útról tudunk felsétálni a sziklatemplomhoz.

Autóval

  • A Kelenhegyi úton tudunk parkolni (fizetős).
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Gellért-hegyi sziklatemplom

 Budapest
Telefon +36 1 385 1529

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló