Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Templom

Esztergomi Bazilika

Templom · Budapest és Környéke
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség
  • Osztálykirándulások kedvelt célpontja az Esztergomi bazilika
    / Osztálykirándulások kedvelt célpontja az Esztergomi bazilika
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, funiQ.hu
  • Az Esztergomi bazilika templombelsője
    / Az Esztergomi bazilika templombelsője
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, funiQ.hu
  • az Esztergomi bazilika oszlopai, előttük a Magyarok Nagyasszonya-szobor
    / az Esztergomi bazilika oszlopai, előttük a Magyarok Nagyasszonya-szobor
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, funiQ.hu
  • Az Esztergomi Bazilika
    / Az Esztergomi Bazilika
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, funiQ.hu
  • Az esztergomi bazilika
    / Az esztergomi bazilika
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az esztergomi bazilika
    / Az esztergomi bazilika
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Esztergomi Bazilika

Európa harmadik legnagyobb temploma, amelynek méreteivel csak a római bazilika és a londoni székesegyház vetekszik. A Bazilikát egy Szent István által építtetett templom helyén kezdték el építeni 1822-ben. Belsejében láthatjuk a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképét.

Hivatalos nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyháznak hívják, de a város ékességét a legtöbben csak esztergomi Bazilikának hívják. A Várhegyen álló hatalmas épület 5600 négyzetméterével hazánk legnagyobb és Európa harmadik legnagyobb temploma, méreteivel csak a római Szent Péter-bazilika és a londoni Szent Pál-székesegyház vetekszik.

Helyén a magyar történeti emlékezet szerint mindig is templom állt, sőt, több templom is. A mai bazilika északi tornya mellett állt a későbbi nevén Szent István protomártír-templom, amelyet Géza fejedelem építtetett. A hagyomány szerint itt született Géza fia, Vajk, a későbbi Szent István király.

A mai bazilika helyén állhatott az István áltak építtetett Szent Adalbert-székesegyház, amely az írások szerint 1010-ben már állt. Nem sokkal későbbi a királyi palotában feltárt körkápolna, és szintén középkori eredetű a feltárt Szent Vid-kápolna és III. Béla koragótikus várkápolnája. Ezek az épületek legkésőbb a törökökkel folytatott harcok során elpusztultak, egyedül Bakócz Tamás érsek 16. századi reneszánsz kápolnája maradt épen. A Bakócz-kápolna ma a templom baloldali kápolnáját képezi, amit úgy érték el, hogy a bazilika építésekor a kápolnát 1600 darabra szedték, elforgatták az alaprajzát, majd így építették bele az új templomba. Ennek köszönhetjük ezt a csodálatos műemléket, amely Magyarország egyetlen épen maradt reneszánsz épülete.

A mai bazilikát 1822-ben kezdték el építeni Rudnay Sándor, akkori hercegprímás megrendelésére, Kühnel Pál tervei alapján. Az építkezés valódi vezetője, Kühnel Pál unokaöccse, Packh János volt, neki köszönhetjük többek közt a Bakócz-kápolna megőrzését vagy az altemplom egyiptomi építészetet utánzó stílulsát, kialakítását. Packh halála után az új hercegprímás 1839-ben Hild Józsefre bízta az építkezés folytatását, aki megemelte és oszlopokkal vette körbe a vasszerkezetből épült kupolát, monumentálissá téve a magyar katolikus egyház legfőbb központját.

A bazilika felszentelésére 1856-ban került sor, bár ekkor még távolról sem fejezték be a munkálatokat. Ennek alkalmából írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt a ceremónián, ahol Ferenc József is jelen volt. A klasszicista stílusban tervezett épület monumentális méretekkel rendelkezik: hossza 118 méter, szélessége 49 méter, kupolája 71,5 méter magas belülről. Timpanonját nyolc, 22 méter magas oszlop tartja, a gigantikus épületet pedig 17 méter vastag falak támasztják. Oltárképét Michelangelo Grigoletti festette egy Tiziano-festmény nyomán, és a mű méltó az épület arányaihoz: ez a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe.

A zárókő letételére 1869. november 1-jén került sor, ekkor az építkezés kezdetéhez képest a negyedik egyházi elöljáró és harmadik főépítész vett részt a hatalmas munkában.

A Bazilika első emeletén található a Főszékesegyházi Kincsestár, amely Magyarország leggazdagabb egyházi kincsestára. Itt található a 15. századi, Mátyás király kálváriája nevű hatalmas aranykereszt és az Árpád-kori királyok koronázási eskükeresztje is. A kincsek mellett ötvös- és textilgyűjtemény is része a kiállításnak.

Az épület második szintjén a Panorámaterem terül el hosszasan, ahol egy kávé mellett a dunai panorámában is gyönyörködhetünk, emellett pedig rendezvényeknek is kiállításnak is helyt ad. A bazilika óegyiptomi stílusú altemploma főpapi és kanonoki temetkezőhelyként is szolgál, itt nyugszik többek közt Mátyás király nevelője, Vitéz János valamint Mindszenty József egykori esztegomi érsek, bíboros, az ország utolsó hercegprímása.

2019 tavaszán jelentették be, hogy a bazilika történetében most először indul egy mindent átfogó, teljeskörű külső-belső felújítás, ami várhatóan 2022-ig tart. Megújul a bejárat és környezete, az északi oldalhajó, a kupola kívül-belül, lifttel akadálymentesítik az emeleteken lévő Kincstárat és a panorámatermet, valamint elvégzik az altemplom szigetelését és kisebb restaurálási munkákat is.

A bazilika a munkálatok idején is végig látogatható marad.

Nyitvatartás

A bazilika egész évben látogatható, a pontos nyitvatartást ezen az oldalon lehet elérni.

Főszezon nyitvatartása: április 29. - szeptember 1.

  • Templom 8:00 - 19:00
  • Altemplom 9:00 - 18:00
  • Kincstár 9:00 - 18:00
  • Panorámaterem  *9:00 - 19:00
    • vasárnaponként  * 9:00 - 18:00 (jegykiadás a pénztáraknál legkésőbb 17:30-ig)
  • Kupolakilátó 9:00 - 19:00
    • vasárnaponként  *9:00 - 18:00 (jegykiadás a pénztáraknál legkésőbb 17:30-ig)
  • Harangtorony: hétvégenként a kupolakilátó nyitva tartási idejében

Belépés az Altemplomba 17:40-ig, a Kincstárba 17:30-ig, Panorámaterembe 18:30-ig, Kupolakilátóba 18:30-ig.

*Jegyvásárlás legkésőbb a zárás előtt fél órával lehetséges.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2019 áprilisi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Árak:

A templom egyéni és liturgikus célú látogatása díjmentes.

Idegenvezetői díjakról és a kombinált jegyekről érdemes a templom honlapján tájékozódni.

  • Altemplom: 300 Ft/fő
  • Kincstár:
    • Felnőtt: 900 Ft/fő
    • Diák, nyugdíjas: 450 Ft/fő
  • Panorámaterem: 300 Ft/fő
  • Kupola:
    • Felnőtt: 700 Ft/fő
    • Diák, nyugdíjas: 500 Ft/fő 

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2019 áprilisi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Szerző
funiQ
Frissítés: 2019-05-06

Tömegközlekedéssel

  • A helyközi buszjáratokról az Esztergom, Szent István tér megállónál szálljunk le.

 

Megközelítés

  • A busz a bazilika előtti tér szemközti oldalán tesz le.
  • A Prímás Pince déli bejáratánál lévő parkolóból lécsőn tudunk felmenni a Várhegyre. A másik oldalon, a Szent Adalbert Központ előtti parkolóból liften keresztül is feljuthatunk a Bazilika előtti térre.

Autóval

  • A bazilika előtti Szent István tér mindkét oldalán nagy, ingyenes parkoló áll az autósok rendelkezésére. A bazilikával szemben lévő parkoló fizetős.
Navigáció Google Térképpel

Közösség

 Hozzászólás
outdooractive.com User
Közzététel

Esztergomi Bazilika

Szent István tér 1
2500 Esztergom

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak Rossz időben is ajánlott