Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Szurdok

Pinka-szurdok

Szurdok · Alpokalja · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Együttműködő szervezetek Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A kanyargó Pinka és a Vas-hegy
    / A kanyargó Pinka és a Vas-hegy
    Fénykép: Gombos Kálmán, Együttműködő szervezetek
  • / A kanyargó Pinka és a szurdok
    Fénykép: Gombos Kálmán, Együttműködő szervezetek
  • / A kanyargó Pinka és a szurdok
    Fénykép: Gombos Kálmán, Együttműködő szervezetek
  • / Sziklaformációk a Pinka mentén
    Fénykép: Gombos Kálmán, Együttműködő szervezetek

Vas megye nyugati határszélén érkezik hazánkba Ausztriából a Pinka-patak. A Felsőcsatár melletti szurdok könnyű megközelíthetőségével, vadregényes vidékével és sok látnivalójával csábítja ide a felfedezésére vágyókat. A túrázók mellett a helyszínt kisgyermekes családoknak ajánljuk: a kicsikkel a kalandos környezetben könnyen meg lehet szerettetni a természetjárást.

A Rába folyó legjelentősebb mellékvize Vas megyében a Pinka-patak. Ausztriából érkezik hazánkba, Felsőcsatár környékén lép be az országba, hossza 55 km. Érintetlen környezetben kanyarog az államhatárt többször átmetszve. Gyors vizére több helyütt malom épült.

A környéket (és a közeli falvakat) a trianoni szerződés Ausztriának ítélte, ám a lakosság felháborodása (majd a népszavazás eredménye) folytán két évvel később, 1923-ban mégis Magyarország része maradt. Szurdoka a Vas-hegy természetes határa is: osztrák szomszédaink „Pinkadurchbruch”-nak, vagyis Pinka-áttörésnek hívják. Környékére évtizedeken keresztül senki nem tehette be lábát a vasfüggöny miatt – talán éppen emiatt sikerült megőriznie természetes szépségét.

A szurdok vadregényes világa és a hallépcső

A Pinka medre szabályozatlanul kanyarog; vízszintje állandónak mondható, vízminősége kitűnő. Bőséges halállományában főleg pisztrángot, keszeget, pontyot, márnát és paducot találunk. Színes madárvilágát a vízirigó, a nagy kócsag, a jégmadár és a fekete gólya jellemzi, de uhu is fészkel itt. Nagyvadjaink közül a vaddisznók és a szarvasfélék jellemzőek; az apróvadak közül a pézsmapocokkal, a menyéttel, a nyuszttal, a borzzal és a vidrával találkozhatunk. Növényvilága 21 féle védett fajt számlál; ezek között zsombékosok, hóvirág, kankalin, gyöngyvirág is szerepel, és persze az ősi fákat, a tölgyet, a gyertyánt, a fenyveseket és a bükköt is megtaláljuk itt.

Felsőcsatár felől közelítve a falu végén híd vezet át a Pinka-patakon, majd a parkolótól könnyű (vagy hosszabb) sétát, kirándulást tehetünk. A Z jelzést követve szemből, a túlparton hamarosan feltűnik egy malom épülete. A jelenleg osztrák tulajdonos birtokában lévő kúria a 16. században épült. Kuthasy Simon lovaskapitány kapta meg a földesúrnak tett ígérete fejében, hogy fegyveresen mindig a rendelkezésére áll.

Észak felé haladva a girbegurba, de jó minőségű ösvényen megcsodálható a Pinka kanyargó vonala. Bőséges halállománya - és különösen az itt látható duzzasztó - miatt egy hallépcső kiépítése is szükségessé vált. A duzzasztó ugyanis megakadályozná a halak (íváskor fontos) folyásiránnyal szembeni úszását, de a kialakított 30-40 centiméteres kis zubogókat könnyedén leküzdik, az apró köztes medencék pedig pihenést biztosítanak a következő „lépcső” előtt.

Ha tovább sétálunk, utunkat bal kéz felől kisebb-nagyobb sziklák szegélyezik. Ezekről azt érdemes tudni, hogy - hasonlóan a közeli Kőszegi-hegységhez - anyaguk metamorf kőzet; főként zöld- és csillámpala. Vizsgáljuk meg őket közelről is: a rétegződések hűen tükrözik kialakulásukat. Zöldes színüket a benne található kloritoktól kapták. Hazánkban egyedül ezen a környéken bányászták; erre utal a „csatári kő” elnevezés. Korábban a falu egy távolabbi szélén is fejtették időszakos jelleggel (egy talkumbánya mellett), de a 20. század utolsó éveiben ezt fokozatosan megszüntették.

Alternatívák a környéken

A Pinka mellett futó Z jelzést kitartóan követve egy elágazáshoz jutunk. Ha a jobbra induló Z+ jelzést választjuk, még 400 méternyit tehetünk meg a szurdok völgyében - ekkor elérjük az államhatárt. Habár a jelzett út megszűnik, a jelzetlen, osztrák ösvény továbbvisz Pinkaóvár (Burg) felé. Ha ehelyett balra térünk, akkor (továbbra is a Z jelzésen) nekivághatunk a Vas-hegynek, ahová egy kilométernyi meredek, de szép kaptató vezet fel. A magaslat tetejéről a Z▲ jelzésen lehet visszaereszkedni a Z jelzéshez, ahonnan már csak 800 méternyi séta a parkoló.

Amennyiben a Vas-hegyi kitérőt nem szeretnénk megtenni, természetesen a jelzésen is visszatérhetünk a kiindulópontra.

Nyitvatartás

Nyitva
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00
vasárnap00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Gombos Kálmán
Frissítés: 2019-06-19

Tömegközlekedéssel

  • A Szombathelyről induló távolsági autóbuszról a Felsőcsatár, Glavica nevű megállónál érdemes leszállni.

Megközelítés

  • A buszmegállótól a Z+ jelzésen induljunk nyugat felé, a Néphadsereg utcán 300 méteren át, majd annak végén balra, déli rányban teszünk meg 220 métert (át a Pinka hídján) a Z jelzésen a szurdok "bejáratáig".

Autóval

  •  A túra kiindulópontja Szombathely felől a 89-es úton közelíthető meg (18 km). Narda felé kell letérni, majd – azon áthaladva – jutunk Felsőcsatárra, ahol a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk.
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 1 Közeli túrák
2019-01-11
könnyű nyitva
11,3 km
3:15 óra
242 m
242 m
Ettől: Gombos Kálmán,   Együttműködő szervezetek
  • 1 Közeli túrák