Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Rom

Vitányvár

Rom • Vértes-fennsík
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vitányvár légifotója
    / Vitányvár légifotója
    Fénykép: Civertan Stúdió / legifoto.com
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Vitányvárból
    / Kilátás a Vitányvárból
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vitányvár a Vértesben
    / A Vitányvár a Vértesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Vitányvár
Időjárás

Magyarország egyik legromantikusabb várromjának tartják a Vértes északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött elhelyezkedő, az Országos Kéktúra által is érintett Vitányvárat. A falmaradványok a környező fák közül csak akkor bukkannak elő, ha elég közel kerültünk hozzájuk. A vár szabálytalan, nagyjából ötszög alaprajzú, és a történészek úgy vélik, a tatárjárás után építhették a Csák nemzetség tagjai.

Ahogy az már lenni szokott, a várnak számtalan birtokosa volt, kezdve Luxemburgi Zsigmonddal a Rozgonyiakon keresztül Héderváry Istvánig, az építtetőjét azonban nem ismerjük, csak annyit tudunk róla, hogy valószínűleg a Csák nemzetség egyik tagja volt. Az oklevelek először a Gutkeled nemzetségbeli II. Mihályt említik várnagyként 1319 és 1324 között, mint királyi vár pedig - "Castrum Vitam, Vytam vagy Wyttam" alakban - 1379-től tűnik fel.

Egy monda is kapcsolódik hozzá. Újlaki Miklós, aki a Gerencsérvár ura volt, lányát, Krimhildát egy német grófhoz szerette volna feleségül adni, így rossz szemmel nézte, hogy az inkább Hédervári Imréért, Vitányvár tulajdonosáért rajongott. A lovag egy éjszaka meg is szöktette a leányt, és a várába vitte. Újlaki éktelen haragra gerjedt; először megostromolta a várat, de nem járt sikerrel. Ekkor egy áruló várbelitől megtudta, hogy az építménybe titkos út vezet. Ezen keresztül jutott be végül, leütötte Hédervárit, és magával hurcolta a lányát. Otthon aztán biztos, ami biztos, befalaztatta a vár egyik pincéjébe. Hédervári eközben Mátyás királyhoz ment panaszt tenni, aki nem akarta szó nélkül hagyni a dolgot, a Vitányvárhoz utazott. Mire azonban megérkezett, Újlaki már rájött, hogy hibát követett el. Keblére ölelte a leányát, és mégiscsak feleségül adta Vitányvár urához.

A vár török kézen is volt: először 1529-ben ostromolták meg, 1543-ban pedig el is foglalták. A következő évtizedek során még kétszer gazdát cserélt, mielőtt Pálffy Miklós 1597-ben végleg felszabadította, rá egy évre azonban inkább felrobbantották, semhogy ismét a törökökhöz kerüljön. A 18. századtól az épület az Esterházyaké volt, ezután elhordták a köveit a környékbeli építkezésekhez. A Vitányvár Baráti Kör civilek bevonásával rendszeresen végez kisebb állagmegóvó munkálatokat a romokon.

A régészeti feltárás a Kuny Domokos Megyei Múzeum irányításával jelenleg is zajlik, ezért a vár most csak a KL jelzésen közelíthető meg, az északnyugat felől induló ZL jelzésen nem.

Nyitvatartás

Nyitva

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Brigitta Hidvégi
Frissítés: 2018-09-21

Tömegközlekedéssel

  • A Vitányvárhoz legközelebb eső buszmegálló a Rugógyár nevű, ahová a tatabányai autóbusz-állomásról lehet eljutni a 6-os, 16-os, 26R vagy a 36-os helyi járattal.

Megközelítés

  • A Rugógyár megállótól indul a Z jelzés, ezt kell követnünk. A Szent László-emlékfánál induló ZL jelzés is a várhoz visz, de ezen jelenleg a régészeti feltárás miatt nem mehetünk fel, úgyhogy tovább kell sétálnunk a K jelzésig, amelyen balra kell fordulnunk, majd a belőle leágazó KL jelzésen ismét balra. Ezen már közvetlenül a várhoz jutunk (2,7 km, 139 m szintemelkedés).
  • A Vitányvár az Országos Kéktúra mentén helyezkedik el. A K jelzésen Szárliget vasútállomásától 7,6 km-t, Várgesztestől 6,2 km-t kell gyalogolnunk.

Autóval

  • A legközelebb parkolni is a tatabányai rugógyárnál tudunk.
  • Megállhatunk az 1-es út mentén, az egykori Birka csárda parkolójában is, de onnan kétszer annyit kell gyalogolnunk a várig.
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szint +
Szint -
Többnapos gyalogtúra
52,5 km
15:25 óra
1405 m
1250 m
Mutassa a térképen:

Közeli látnivalók

 These suggestions were created automatically.

Közösség

 Hozzászólás
outdooractive.com User
Közzététel

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló

A mai időjárás

  • 1 Közeli túrák
Többnapos gyalogtúra · Dunántúl

Bodajk - Szárliget (OKT-10.)

Többnapos gyalogtúra
2017-04-05
közepes Szakasz 10 nyitva
52,5 km
15:25 óra
1405 m
1250 m
1
Ettől: Magyar Természetjáró Szövetség,  Magyar Természetjáró Szövetség
  • 1 Közeli túrák